Kelet-Magyarország, 1959. október (16. évfolyam, 233-259. szám)

1959-10-22 / 251. szám

Hanglemeziáiasó-iula[Honotok, figyelem! r­Hagy zenei reitvénypéfyázat inéiul lapunk hasban 200 Supraphon lemez, miül páiyadíj Zenei rejtvénypályázatot indiaink lapunkban. A pályázat fel­tételeit október 21 cs 23-i lapszámainkban tesszük majd közre. A re.'tvcnjpályázaton részt vehet bárki, egyének, vállalatok, közü- lctck, intézmények, illetve ezek klubjai is. Első díj: 39 darab Supraphon hanglemez. Második díj: 29—29 darab Supraphon hanglemez. Harmadik díj: negyvenszer 3—3 darab lemez. Minden pályázónak foiyaiviatasan kőid a Suraphon lemez- .jegyzéUct. Figyelje lapunkat! A hefedik keraszf Több mint ezren tekintetlek meg a utegsei képtárat Vasárnap nyílt meg a Jósa I András-múzeum új kiállítási ha- | lyiségében a budapesti képanyag I és a helyi képzőművészek mű- ! veinek tárlata. A csendes, külső- I sigeket nálkülö-ő megnyitó elie- j náre edd.g több mint ezren te­kintették meg a kiállítást. (Igaz, | hogy már a megnyitó előtt is I voltak csoportos látogatások.) Az | érdeklődés egyre fokozódik. AZOK AZ ÜJ KULTÜRHÄZAK KAPNAK ELŐBB BERENDE- ! ZÉST, AMELYEK ALKALMA­SAK FILMVETÍTÉSRE IS I Az új kultúrházak berendezésé­nek, elsősorban székekkel való ellátásának nehézségei mutat­koznak év végén, ugyanis a gyártó vállalatok nem fogadnak el új megrendelést. A megyei ta­nács művelődési osztálya a hely­zet megoldásának érdekében tel­méri a megye új kultúrháza'nak lehetőségeit, s legalább azokra a ] helyekre biztosít széket, ahöl a kultúrházban mozit is nyithat­Arina Scghers regényét sokan olvasták megyénkben is. A sta­tisztika szerint kelendő könyv volt a könyvesboltokban. Remek­mű. A várakozás tehát elég nagy­nak mondható, ami megelőzi a hasonló című film vetítését. Meg kell mondanunk, hogy a várakozás nem hiábavaló. A könyv is, a film is külon-külön páratlan siker. A könyvet az írónő1 1938-ban Irta, külföldön" bújkálva a fasiz­mus elől. Regénye megrend.tö korrajz a hitleri Németországról, a baibár fasizmusról. A film egy­szerűsítve tárja elénk a cselek­ményt, de olyan mélyrehatóan, jellemző eszközökkel, amely csak a legnagyobb alkotók sajátja. A film 191t-ben készült, s csak most kerül hazánkban bemutatásra. Kár, hogy csak ennyi idő múltán láthatjuk A hetedik kereszt-et, más, esetleg kimondottan gyenge amerikai filmek után. De a ti­zenöt év semmit sem tompított értékéből, mondanivalójából. S az idő a 2 igazi kritikus — szok­ták mondani. A főszereplő Spencer Tracy vi­lágszerte ismert, kitűnő filmszí­nész. Alakítása még az őt jól ismerő mczilátcgatókal is meg­döbbenti, hitelességével, mély em­berségével. A film szinkronja is jól sikerült. A film első megyéi bemutatója október 29-én lesz a nyíregyház" Béke-moziban. jEgy szülői értekezlet tapasztalataiból A tanterem szinte zsúfolásig megtelt a IV. számú általános iskolában. Igaz, hogy három osztálynak összevontan tartót- iák meg a szülői értekezletet, de úgylátszik: a tanárok sem számítottak olyan aktív részvé­telre, mint amilyen volt. (Mert akkor bizonyára nagyobb he­lyiségről gondoskodtak volna;. Sokunknak már csak a fal mel­lett jutott hely és így állva hallgattuk meg Dűli Antalnas _ az. ismert, tapasztalatokban gazdag tanárnak — a szülőkhöz intézett beszédét. A tanár elsősorban a szülői értekezlet fontosságát, annak jelentőséget ismertette. ..Sajnos, vannak szülők, akik még min­dig nincsenek tudatában, vagy egyáltalán . tudomást sem akar­nak venni arról — mondotta, — hogy a szülői értekezlet hi­vatott a szülő cs a nevelő kö­zötti kapcsolatok javítására. Ezek a szülők . azt hiszik — amint azt ,a tapasztalatom mu­tatják — hogy csak a jól ta­nuló gyermekek szüleinek kell járni szülői értekezletre. Nem mintha ezeknek nem volna fon­tos, de mennyivel fontosabb volna azoknak a szülőknek, akiknek a gyereke gyengébben tanul,- vagy esetlég nem meg­felelő magatartást tanúsít az iskolában! Mennyire igaza van a neve­lőnek. Ezeknek a szülőknek kétszeresen is hasznos volna, ha a pedagógussal közösen keres­nék azt a megoldást, amit a legcélszerűbb volna alkalmazni a gyerekkel szemben. Hiszen jól tudjuk, mennyire hat a gye­rekre, a jó vagy rossz környe­zet. Nincs olyan, család, vagy csak nagyon kevés, ahol ne' volnának problémák, súrlódú-! sok. Ez nem is olyan nagy baj. A baj az, hegy nagyon sok szülő a gyerek jelenlétében, an- | nsk füle haliattára rendez je- ! leneteket, panaszkodik anyagi j helyzetéről, nehézségeiről, mond - el történeteket, amelyek nem ! érdekelnék a gyermeket. Külö- j nősen rossz hatással varnak; ezek a dolgok a felső tagozat- ; ban járó tanulókra. A már töb- i bé-kevésbé felnőttesen gondol-1 kodó gyermekeke' nemcsak a ! tanulásban, játékban befolyá­solják. Kihatással lehetnek "az elkövetkező évekre, egész éle-! tükre is. Nagyon kelí vigyáz­nunk, hogy gyermeké nket ne terheljük felesleges gondokkal, ne lopjuk le ajkukról a gond­talan kacajt. Körülbelül ez volt az érte­kezlet lényege. És még az. hogy egyes szülők nem vjszik fi­gyelembe az ellenőrző köny­vecskékbe írtakat -Különösen akkor fordul ez elő. ha rossz jegy. vagy még inkább intő kerül az ellenőrzőbe. Helytelen ez elsősorban azért, mert alá­ássa a net elő tekintélyét, to­vábbá olyan' látszatot ad a dol­goknak, mintha a reveié nem járt volna el helyesen. (F. f.) C jobb /titkár Nyírtasson október 14-én újabb áldozatokat követelt a tűz. Le­égett Ragány József háza és is­tállója. Ismét gyermeki kéz okozta a bajt. Október 5-én a demecseti tűzkár okozója is kisgyerek volt. Ne engedjük gyermekeinket gyufával, tűzzel játszani! Tiltsuk el tőlük, vagy rejtsük el előlük a gyufát! Az ilyen meggondolat­lanság végzetes károkat okozhat! Nemcsak anyagiakban, hisz nem egy esetben a tűzokozók: a tudat­lan, csintalan gyerekek is benn­égtek l Egy kereskedő, aki jó úton jár Olyanok a kirakatok, hogy az ember gusztust kap tőlük. S ilyen bent az üzlet is. Pom­pás falatok a csemege-osztá­lyon, ízlésesen feltálalva, ízes gyümölcs, megannyi édesség — s tisztaság, ragyogó tisztaság mindenütt. A finom paprikás szalonna, meg a csokoládés- desszert versenyt kínálják ma­gukat: „vegyél meg. .egyél meg...” — s ember, házias­szony. legyen a talpán, aki en­nek ellent tud állni. Hátira még a csinos, mosolygós eladó- hölgyek, vagy az udvarias, fe­hérköpenyes férfiak állnak a pultok mögött! Nagy a forgalom az üzletben, az ország egyik legnagyobb csemege üzletében. Csúcsfor­galmi napon 14—Í5.0UO ember is megfordul itt, hogy ebedre, vacsorára, vagy a heti főzéshez beszerezze a hozzávalót. S ezt a sok embert egy műszakban 22 eladó szolgálja ki. Nincs könnyű dolguk. A vá­sárlók többsége siet, türelmet­len. a korábban érkezők elé iürakodik. S az eladónak min­dig meg kell őriznie nyugal­mát. sőt udvarias, mosolygós modorát is. A legnagyobb tömeg talán a csemege-osztály árukiadója előtt található. Őszhajú, szem­üveges bácsi áll a pult mögött: Csaba József. S csodák-csodája, a legtürelmetlenebb ember is kivárja sorát, ritkán hallani itt zúgolódó, követelőző hangot. S ennek nemcsak az az oka. hogy az idősebb kiszolgáló fiatalos fürgeséggel adja az árut... Vajon ki gondolja Józsi bá­csiról, aki . napközben egész nap áruért szaladgál, — hogy esténként vacsorázni sem tud. olyan fáradt? Bizony, nem könnyű dolog 61 éves korban 8 óra hosszat talpon állni, dol­gozni, figyelni a rengeteg vá­sárló kívánságára, s mindig, mindenkihez udvariasnak, elő­zékenynek lenni. Erre ilyen korban csak az képes, aki szereti foglalkozását. Akik jelesre vizsgáztak emberségből (T udósí tónktól) Sürgetően cseng a telefon. A mátészal­kai kórházból jelen­tették, hogy a Ci­pész KTSZ egyik dolgozója majdnem teljesen reménytelen operáció előtt áll. Ha sürgősen nem kap vért, akkor... A részlegekben pil­lanatok alatt szetfu- tott a hír: „Kása bá­csit operálják, sür­gősen vert kell ad­ni!” A szaktursak azon­nal abbahagyták a munkát, mentek a kórházba életet men­teni Csengett a te­lefon és a szomszé­dos Vegyes KTSZ- bol is jelentkeztek. Az élet, a becsület, az emberség ereje győzött és Kosa bá­csi életben maradt! Ez „csak” a kol­lektív szeljem ered­ménye? Az is. És az elnök, a könyvelő, Éles Sándor. Csák Ferenc. Budai György, Tóth Miklós. Ujfalussy Miklós. Törő Ferenc, és a kórház ápolószemély­zetéből sokan — mint önfeláldozó véradók jelesre vizsgáztak emberségből. Ny. K. Ll Ez a foglalkozás pedig azzal jár, hogy emberekkel, vásárlók nagy tömegével bánik. Tehát az embereket is szeretnie kell! Józsi bácsi szereti az embe­reket. Ha akad köztük zúgoló­dó. türelmetlenkedő, nem száll vitába vele, inkább előre enge­di, hamarabb kiszolgálja. S az ilyen vevő, ha van becsületér- záse, rendszerint elszégyenli ma­gát Régi. kereskedő már, ért az emberek nyelvén. S ezt a tu­dományt most az állam, a tár­sadalom érdekében hasznosítja. Sokszor elnézem őt a pult mögött. Egyszerű, sokat moso­lyog. Van valami a modorá­ban, amivel megnyeri a vonat­hoz siető férfiakat, s azokat az asszonyokat, akiket otthon egyedül hagyott, rendetlenkedő kisgyermek vár. Öt is három nagy iskolás­gyermek várja otthon. Felesége is dolgozik, s ó nem akarja a gyermek idejét elvenni a tanu­lástól, ezért a háztartás gond­ját, munkáját maga osztja meg fáradt feleségével. S ezt som tudják róla az emberek. Csaba József becsületes szor­galmas kereskedő. Munkatár­saival az üzlet negyedéves ter­sét túlteljesítette. — Nagyon szeretnénk így szerepelni most is. Mi is jól járunk, mert meglesz a „tizen­harmadik hónapi fizetés", a nyereségrészesedés is — mond­ja. amikor a munkáról beszél­getünk. Az idős kereskedő jó úton jár. Sok fiatalabb kartársa ta­nulhat tőle. S ha így lesz, még jobban növekszik majd a for­galom a társadalom boltjaiban. Győri Illés Győrön­Peches volt a doktor úr össze ‘az egész tatarozási mű­veletnek ... ___ 9 9 7 — Egy hét'g sztrájkoltak ott a munkások. Én tudom, ott la­kom az épületben. Nem fizetik meg manapság az ilyen finom munkát! Ezt persze nem teszik ki az újságba...! Az üzlet olyan csendes lett. mint csak hainalban szó'ott, Az egyik mester enyhíteni próbáit a feszültségen, s meg­jegyezte, hogy lehat, nem is veit ott sztrájk, csak valami miatt megállt a munka. Anyaghiány, stb... De a doktor urat kemény fá­ból faragták. — Igv, ahogy mondom. Sztrájkollak! — hangsúlyozta a szappanhab mögül. Mígnem megszólalt egy ven­dég a másik székből: — Igen? Ne mondja! Most: hallom először. Pedig én jól ismerem azokat az embereket.,. Peches az ügyvéd úr. Szék­szomszédja éppen az Építő- és Szerelő Vállalat dolgozója volt, aki majd így folytatta: — Az igaz. hogy néhány nap­ra egy fontosabb munkára kel­lett menni a Pokroveniszki-bri- gárlnak. De sztrájkolni...? Meg a legnehezebb időkben is men­tek a munkások: építeni. Sze­retjük mi a munkát. Ha érdek­li, bármelyik Nyírvíznél dol­gozó megmondhatja, mennyit keres. De én is elárulhatom — 2500-at. Nincs okuk panaszra. Nem is panaszkodnak... Peches az ügyvéd úr, Nent sült el a rémhír. Ehelyett le­sújtó pillantások vették körül, s a szemtanúk majdnem el­küldték valahová... Mi pedig teljesítettük kíván­ságát. (Kitettük az újságba). (kevka) [ Talán jó hónapja, hogy a t nyíregyháziak gyönyörködve { szemléli!: a megfiata odó Nyír- | víz-palovát. Nem túlzás a jelző, » mert igenis, ragyogó palotát va- ! rázsoltak a Nyírség főutcájá- t rak elején az Építő- és Szere- í lő Vállalat dolgozói, amiben ► nemcsak gyönyörködni lehet, ► de kell is a szemnek. Ez a fel- | újítás ugyanis nem csupán vá- | rosszér-ájztM sr-.mőcntból H­► gy elem remélt ó. hanem úgy ts, [ hogy íme: a nyíregyházi kómü- [ veseknek és festőknek nem kell ; a szomszédba menni művészi I elképzelésért és kivitelező-ért. ! Itt a példa, amelynek nyomán ! újra az öreg Nyírvíz lett a vá- ! ros legszebb épülete. ! így aztán nem csoda, hogy ez ! a palota viszi a pálmát a nyír- í egyházi patrióták beszclgst-Hei- l nél. És nemcsak a lakók é’ve- ! zik a fiatalítás örömeit, hanem ! a munkába, vagy onnan haza- '• felé menők is s” ív esen időznek ; a magas állványok előtt. De ; fogadjuk cl azt a megállapítást is, hogy csak akkor igazán ér­dekes valami, ha már a borbé- Ivek-fodrászok körében is meg­indult róla a beszélgetés. Ez esetben ebben sem vo!t hiány. Jócskán ültek a Zrínyi Ilona utcai borbélyok munkájára vár­va. s a beszéd fonala ez egy­szer nem a Spartacus szerep­lés». hanem a fent említett vál­lalat nyírvízi-munkásgárdá jó­nak jó teljesítménye volt. F,s ekkor érkezett meg a dok­tor úr. Kifújta magát, újságot olva­sott és a borbély szíves invi­tálása után kényelmesen elnyúj­totta testét a forgószékben. — Á. a Nyírvíz? Ragyogó! Én mondom, ragyogó! — keve­redett a beszélgetésbe. — Egyet­len szépséghibája van mind-

Next

/
Oldalképek
Tartalom