Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-15 / 219. szám

Ttló? protetárjal,egy*süijel Megyénk dolgozói örömmel iidvözlik a szovjet nép új, nagy sikereit! NAGYSZERŰ UlOZELÜJl Sokan nem aludtak vasárnap este. Xiz- és tízezer rádióké­szüléknél várták szorongóan, hegy sikerül-c a nagy elhatáro­zás, megvalósul-e amire soha előttünk még ember nem volt képes? í's aztán ujjongva vettük tu­domásul: sikerült, megvaló­sult.. .! Vasárnap és hétfőn a szovjet űrrakétáról esett a legtöbb szó. Az emberek nálunk is — mint szerte a világon — nagy öröm­mel fogadták a hírt, s arról beszeltek mindenütt. A legiz­galmasabb béke-eseményről, amely valaha is volt. A világtörténelem páratlan napjait éljük. Újjonganak me­gyénk dolgozói, ujjong az or­szág és a világ. Nem kisebb esemény történt, minthogy va­sárnap este 10 óra C2 perctől szovjet zászló leng a Holdon, ezen a tőlünk több mint há­romszázhetvenezer kilométerre levő égitesten. New-York, Pá­rizs, London, Washington és Berlin gratulál ehhez a nagy­jelentőségű tetthez, amelynek nemcsak a híre, de a hatása is túlnő az országhatárokon, túlnő a világ részein. A legkü­lönbözőbb országok csillagászati, tudományos szakemberei, poli­tikusai, a nagy nyugati bulvár lapok tudósítói hajtanak fejet e világra szóló eredmény előtt és köszöntik a szovjet tudósokat, mérnököket és technikusokat, a szovjet népet, amelynek raké­tája vasárnap este a Holdra re­pült, és amciy egyre gazdagabb lapokat ír be Földünk történeté­be. Az űrhajózási állomások munkatársai szerte a világon követték útján ezt a 14 má­zsás rakétaóriást, míg ámulva kiáltottak lei: „csodálatos!” Igen, csodálatos. A laikus em­ber szinte fel sem tudja lógni, hogy mi történt c másfél nap alatt, amíg a szovjet országtól a Hold felé repült korunk e bámulatos vívmánya, a kozmi­kus rakéta. A hivatalos közlemények pontosan meghatározzák a má­sodik szovjet kozmikus rakéta adatait, amelyek önmagukban is szédületesek. Idő kell hozzá, hogy az emberek nyugodtan tanulmányozzák ezeket a szá­mokat, megértsék a rakéta­siker Páratlan technikai jelen­tőségét. De azt hiszem, azt minden becsületes nolgozó érzi és tudja: ez az esemény nem csupán cs nem is elsősorban technikai szempontból bír óriási jelentőséggel. A béke megvaló­sításának igen közeli lehetősé­gét veti fel a szovjet nép e nagy sikere. A szocialista tá­bor erejét és felkészültséget mutatja a Holdba érkezett vö­rös csillagos óriás. E hatalmas tudományos si­ker első haliattára arra gondo­lunk: milyen törpe is az em­ber a világmindenségben. De egyúttal arra is rádöbbent: mégis óriás! Mert az emberek küldték az, űrrakétát végcélja felé, emberek határozták el és építették meg ezt a laikus ész- ssel aiig-aüg felfogható, gigászi művet. Az emberi akarat diada­lát, a békés törekvések győzel­mét látjuk a vasárnap este Hóidra ért szovjet gépezetben. A béke követe ez is, mint ahogy az elmúlt két esztendő alatt az volt a Szovjetunió három mesterséges holdja és első koz­mikus rakétája Is. S ez öröm­teli esemény alkalmával arra gondolunk, milyen óriási lehe­tőségeket tár fel a szovjet tu­domány azokkal az eredmé­nyekkel, amelyeket az eszten­dők sr.rán elért, s amelye­ket a világ eddig legna­gyobb felfedezésével tetőzött meg, a Holdba vezető rakétánt megnyitásává!. „Hatalmas és dicsőséges tel­jesítmény ez” — írja hétfői számában a londoni Daily Herald című lap. Még a jobb­oldali nyugati sajtó sem fu­karkodik az elismeréssel és megállapítja, hogy minden be­csületes ember bravót kiált ezekben az órákban és fenn­tartás nélkül fogadja a szovjet tudomány világraszóló ered­ményeit. Ügy hisszük, nem le­hetett volna csodálatosabb kí­sérője Hruscsov elvtárs mai Egyesült Allamok-bcli utazásá­nak, mint ez a hír, amely azt is kifejezi, hogy a békés egy­más mellett élés, a technikai versenyzés csodálatos új kor­szakot eredményezhet. Ha si­kerrel jár a két nagyhatalom kormányfőinek találkozása, az emberiség békés boldogulását hozza cl minden bizonnyal. Nagyszerű győzelem, nagy­szerű győzelmek tanúi va­gyunk. Szombaton egy új vi­lág ind.ult megostromolni az eget. Ugyanekkor a Néva part­ján horgonyzott le a világ első aiommeghajtású jégtörő hajója, 42 cv telt el azóta, hogy ugyan­ott eldördültek a forradalom jelző füzei, az Aurora cirkáló ágyúi. 1959 szeptember 12-én — még egy emberöltő sem telt el azóta — új világcsodákat harsog az éterbe a rádió. A mi nagyszerű világrendünk kivívta az emberiség csodálatát. A mai napon a történelemben először lép szovjet kormányfő Amerika partjaira. A béke üzenete mindhárom esemény. Örömmel fogadjuk ezt az üzenetet és szívvel-lélek- kel együtt vagyunk azokkal, akik azt megszövegezték. K. J. A világtörténelem páratlan jelentőségű eseményeinek korssakál étjük A TASZSZ közleménye MOSZKVA: Moszkvai idő szerint szeptem­ber 14-én 0 óra 02 perc 34 má­sodperckor (magyar idő szerint 13-án 22 óra 02 perc 34 másod­perc) a második szovjet kozmi­kus rakéta elérte a Hold felszí­nét. A történelemben először sike­rült a Földről más égitestet űr­repüléssel elérni. E kimagasló esemény megörökítésére a Hold felszínére juttatták a Szovjetunió címerével és a következő felirat­tal ellátott zászlócskákat: „A Szo­cialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége 1959. szeptember”. Intézkedéseket tettek, hogy a Holddal való találkozás pillana­tában a zászlókban ne essék kár. A tudományos mérési prog­ram vége' írt. a tudományos mérőműszereket magába foglaló tartályban elhe­lyezett rádióállomások megszűn­tek működni a Holdat éred pilla­natában. A tudomány és a technika ki­emelkedő sikere, hogy a szov­jet űrrakéta elérte a Holdat. Új drj'-'zet nyílt meg a kozmikus térség kutatásában. is világosan láthatók a Hold kö­zéppontjától északnyugati irány­ba. Amikor a Jodrell "ank-i csil­lagvizsgáló intézet tudósai ész­lelték a szovjet űrrakéta rádió­jelzéseinek megszűnését, Lovell professzor, az intézet igazgatója megkérdezte: „Nos, megérkezett? Igen”, — hangzott a válasz, s a csillagászok és az újságírók órá­jukra néztek, s megállapították, hogy a szovjet űrrakéta a szá­mításokhoz képest nem egészen 90 másodperccel később érkezett meg a Holdra. Első jelentések a űrrakéta A Reuter hírügynökség vasár­nap este 22 óra 05 perckor kö­zölte, hogy a Jodrell Ean„-i óriá- :i rádióteleszkópon meghallották a második szovjet űrrakéta jel­zéseinek megszűnését, s ebből arra következtettek, hej/' a ra­kéta elérte a Holdat. Amikor a jelzések megszűntek, óriási iz­galom uralkodott a megfigyelő állomáson, a készenlétben álló újságírók egymással versenyezve rohantak a távírókészülékhez, hogy elsőnek tudják értesíteni a világot a nagyszerű eseményről. A Reuter moszkvai tudósító­ja 22 óra 19 perckor közölte, a moszkvai planetárium tisztvi­selői jelentették, hogy az űrrakéta megérkezett a Holdra. A bejelentést a pla­netárium körül várakozó ha­talmas tömeg nagy örömri- vaigással fogadta. Ugyancsak a Reuter jelentése szerint a washingtoni rádió GMT 21 óra 11 perckor megszakí­totta adását, hogy beszámol­jon a szovjet űrrakéta és a Hold találkozásáról. A rádió a Jodrell Bank-i meg­figyelő állomás jelentésére hivat­kozott. Moszkvai jelentés szerint Ba- zikin, a moszkvai planetárium igazgatója helyi idő szerint éjfél után két perckor, az órára pil­lantott és ennyit mondott: „Meg­szűntek a jelek”. A moszkvaiak tömegesen tódultak a planetá­rium helyiségeibe, hogy közvet­lenül hallják e történelmi fon­tosságú bejelentést. A planetá­rium szakemberei közölték, hogy a Hold 376.000 kilométer távol­ságra volt a Földtől, amikor — a történelemben először — em­beri kéz alkotta készülék — a szovjet tudomány és technika si­kere folytán elérte a Holdat. A moszkvaiak tolongtak a csillagászati távcsövek körül, hogy a ragyogóan derült éj­szakában megnézzék a Hol­dat amelyre a szovjet űrra­kéta megérkezett. Az Atlanti-óceánon túl nem láthatta a Holdat Amerika nc­másodilt szovjet sikeréről pe, amely készül Hruscsov fo­gadására — jegyzi meg a Reuter tudósítója. Az űrrakéta a Nyugalom-ten­gerének térségében érkezett meg a Holdra, azon széles sötét sík­ságok egyikén, amelyek szemmel A francia televízió külön mű­sort szervezett meg, a felvevő kamerákat a Holdra irányí­tották abban az időpontban, amikor a rakétának meg kellett érkeznie kitűzött cél­jához. A televízió bemondója a Jod­rell Bank-ról érkezett jelentéshez hozzáfűzte: ,,..,a Hold már nem szűz terület”. A rákosligeti holdkövető állomáson vették a szovjet űrrakéta utolsó jeleit Rákosligeten máju/_-.n állítot­ták fel a holdkövető á/.omást és ennek az intézménynek mintegy próbatétele volt, milyen mérték­ben tudja a Ho'd felé közelgő szovjet űrrakéta jeleit fogni, út­ját követni. Amikor vasárnap délután bi­zonyossá vált, hogy ■ í.kéta mű­szertartálya cléfi a Holdat, a magyarországi holdkövető rá­dióállomáson összegyűltek az il­letékes szakemberek. Ott volt az űrhajózási intézőbizottság több tagja és sok kiváló szakértő. Az ionoszféra zavaraival összefüggő kisebb kihagyásoktól eltekintve a vétel kielégít" volt. Este tíz előtt igen jól jöttek a jelek, 22 óra 02 perckor azonban u vevőkészülé­ket körülállók az adás megszű­nését észlelték. Ez azonban már nem gondot, hanem örömet oko­zott, hiszen az aávz megszűné­se azt jelentette, hogy a rakéta elérte a Holdat. lomás gondos vétellel bebizonyí­totta, hogy teljes mértékben be tud kapcsolódni a geofizikai év­vel kapcsolatos nemzetközi fi­gyelőszolgálatba. A Siecchenyl-hcgyi csillagvizsgálóban észlelték a rakéla becsapódását — l>fag\ar csillagászok nyilatkozata Vasárnap a késő esti órákban Dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója, a TIT űrhajózási bizottságának elnöke, ifjabb Bartha Lajos és Gauser Károly, az intézet munkatársai­nak, a nemzetközi holdszövetség tagjainak kíséretében az MTI munkatársának a következőket mondta a szovjet tudomány újabb ragyogó eredményéről. Már a kora reggeli lapokban megjelent Fjodorov nyilatkozat­ból sejtettük, hogy a rakéta el­éri a Holdat. Véleményünk sze­rint a Hold eltalálása kétféle módon történhetett: közvetlenül, vagy irányzófejes műszer segítsé­gével. Ha közvetlen irányzással történt a rálövés,. akkor egy fok­kal még nagyobb szenzáció a Hold elérése. Ez ugyanis azt je­lenti,. hogy a puskagolyó háromszoros sebességével rohanó rakétá­nak kellet t betalálnia az egy puskagolyó sebességévé) haladó Holdba, Rendkívül precíz’ és alapos tech­nikai előkészítést követel meg ez az eset. A másik megoldás a ra- kétatecnika eddigi lehetőséged ismerve a könnyebbik. Ebben az esetben a rakétát beépített irányzófejjel látták cl, amelynek fotocellája vagy a Hold teljes fényére, vagy egy jellemző szín­kép tartományára (sárgára, vagy a vörösen túlira, tehát a hősu­gárzásra) érzékeny. Ezt az esetet feltételezve, a Holdat elérő mű­szertestbe még egy kis energia- forrás, egy rakéta lehetett be­építve: az irányzófej megmutatja a helyes irányt, az említett ra­kétának pedig a helyes irányba kell vezérelnie a rakétatestet. Ebben a második esetben tehát egy, már alkalmazott technikai megoldásról lehet szó. Tekintettel arra, hogy (Folytatás a 2. oldalon« r XVI. ÉVFOLYAM, 219. SZÁM Ära 50 fillér 1959. SZEPTEMBER 45, KEDD Megérkezett a Holdba az első űrrakéta

Next

/
Oldalképek
Tartalom