Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-17 / 221. szám

A szovjet holdrakéta útja (Térkép a 2. oldalon.) ★ Idénykezdet a Nyír­bátori Gépállomáson (Cikk az 5. oldalon.) ríídf profetdr/ö»,«*/«***?«*®®? XVI. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM &TCI 50 fillér 1959- SZEPT. 17, CSÜTÖRTÖK Estéről estére (Rovat a 4. oldalon,) ★ A lapterjesztésről (Cikk a 4. oldalon.) A két kormányfő háromnapos tanácskozást kezd a hidegháború problémáiról Közlemény Hruscsov és Eisenhower keddi tanácskozásáról Washington, (MTI): Nyugati hírügynökségek egybehangzó je­lentése szerint Washingtonban kedden közleményt adtak ki Hruscsov szovjet miniszterelnök és Eisenhower elnök első tanács­kozásáról. A csaknem két óra hosszat tartó baráti és őszinte megbeszé­lésen — hangzik a közlemény — attogo eszmecserét folytattak a nemzetközi kérdésekről. A két kormányfő elhatározta, hogy szeptember 25-én há­romnapos tanácskozást kezd a hidegháború problémáiról a Maryland állambeli Camp Davidban, Eisenhower elnök nyaralójában. Bejelenti a közlemény, hogy Gromiko szovjet és Herter ame­rikai külügyminiszter szerdán az amerikai külügyminisztériumban eszmecserét folytatott a soronkö- vetkező Hruscsov—Eisenhower tanácskozások előkészítésére. Mint az AP jelenti, a Fehér Ház szóvivője hangsúlyozta, hogy a keddi, történelmi jelentő­ségű találkozón általánosság­ban megvitatták mindazokat a fontos problémákat, ame­lyekben a Szovjetunió és az Egyesült Államok nézete el­tér egymástól. Ezek között voll feltehetően a berlini kérdés. Nyugat-Németor- szág helyzete, a leszerelés, vala­mint a nukleáris fegyverkísérle­tek megszűntetésének kérdése. A keddi tanácskozás legna­gyobb részén jelen voltak Nixon alelnök, Gromiko szovjet és Her­ter amerikai külügyminiszter, va­lamint a két kormányfő más ta­nácsadói. Az utolsó 12—13 percen át Hruscsov és Eisenhower csupán a tolmácsok jelenlétében folyta­tott megbeszélést­Hruscsov beszéli az Amerikai Országos Sajtóklubban Látogatás a bcltsvillei mezőgazdasági kutató központban • Washington. (MTI): A Reuter jelentése szerint Hruscsov szov­jet miniszterelnök szerdán ma­gyar idő szerint 14 óra 40 perc­kor feleségével Beltsvillebe ér­kezett. A szovjet miniszterelnök látogatást tett a város mezőgaz­dasági kutató központjában. E mintagazdaság 4450 hektáron te­rül cl és legelőket, gyümölcsös­kerteket, kísérleti gabonatáblá­kat foglal magába. A farmon a szovjet vendége­ket Benson amerikai földműve­lésügyi miniszter üdvözölte. Hruscsov megismerkedett a kí­sérleti farm tudósaival és Belts- ville tisztviselőivel, majd útnak indult a gazdaság megtekintésé­re. Hruscsov a Beltsville-i ame­rikai kísérleti farm megtekinté­se után visszatért Washington­ba. Megérkezése után magyar idő szerint 17 óra 35 perckor az Amerikai Országos Sajtóklubba ment. Elkísérte felesége, Gromi­ko szovjet külügyminiszter és Menysikov nagykövet. Hruscsov a sajtóklubban beszédet mon­dott. — Örömmel találkozom lá­togatásom elején az Egye­sült Államok tekintélyes újság­íróival — kezdte beszédét a szovjet kormányfő. — Nem egy­szer volt alkalmam meggyőződ­ni róla, hogy az újságírók igen kíváncsi és élénk képzelöerővej megáldott emberek. Olyan ren­geteg kérdés érkezett hozzám, hogy ha mindegyikre válaszol­ni akarnék, legalább félévet kel­lene itt töltenem. Vissza kell azonban térnem Moszkvába, hogy otthon fogadhassam az önök tisztelt elnökét. Hruscsov beszédében emlékez­tetett arra, hogy egyízben „szputnyikjainak” (szputnyik ere­detileg kísérőtársat jelent. Szerk.) nevezte az újságírókat. — Szeretném — fűzte hozzá — ha Önök rendes, tevékeny és tár­gyilagos szputnyikok lennének. Kérem Önöket, uraim, igyekezze­nek helyesen megérteni engem és helyesen tolmácsolni azt, amit mondok. Ha véletlenül nem a megfelelő szót használom, in­kább kérdezzenek meg, szívesen válaszolok, mert nem akarom, hogy egy helytelenül értelmezett szó ellenkezzék azzal, amit mondtam, amire törekszem. Hruscsov a továbbiakban ki­jelentette, hogy korainak tarta­ná jóslásokba bocsátkozni útjá­nak eredményei felől, hiszen az időjárási prognózisok másnapra való kidolgozása is nem csekély nehézséget okoz, a politikai prognózis megfogalmazása pedig nem kevésbe bonyolult feladat. Amerikai látogatásával kap­csolatban Hruscsov kijelentette: — Mindenekelőtt hangsúlyoz­ni kívánom, — mondotta a többi közölt — hogy a legjobb szándékokkal és őszinte szívvel érkeztünk Önökhöz. Elhoztuk magunkkal az auva- rikai ncp iránti barátság ér­zését, cs azt az őszinte óhajt, hogy javuljon meg a viszony országaink között, erősödjék a béke világszerte. Ez látagas- tásunk UuefoHb célja — Szerelnénk megegyezni az önök kormányával létfontosságú kérdésekben. Sok ilyen problé­ma van, de az elsők közölt szeretném említeni a nemzetközi fe­szültség enyhítését és a hi­degháború megszüntetését, a leszerelést, a német béke­szerződést, a világkereskede­lem kérdését, országaink kap­csolatai megjavításának prob­lémáját. — Úgy gondolom, hogy az el­nökkel folytatandó megbeszélé­seink főtémája a hidegháború megszüntetése és a béke megszi­lárdítása, a nemzetközi feszült­ség enyhítése lesz. Hruscsov megjegyezte, hogy s legfőbb cél, amelyre minden nép törekszik, a béke fenntartása és a háború kizárása egyszer, s mindenkorra a társadalom éle­téből. A szovjet kormányfő ez­után így folytatta: —• A háború lehetetlenné té­telének legjobb ás legmegbíz­hatóbb módja az, amikor kivé­tel nélkül minden állam olyan körülmények közé kerül, hogy nem rendelkezik hadviselési esz­közökkel, más szóval, amikor megoldódik a leszerelés problé­mája. A leszerelés természetesen az államok legérzékenyebb ér­dekeit, biztonságát érinti, beha­tol olyan titkos adatok területé­re, amelyeket egyetlen állam sem oszt meg szívesen, különösen a nemzetközi feszültség és a kölcsönös gyanakvás légköré­ben. — Nem akarok elébe vágni annak, amit holnapután szán- dékszom elmondani az ENSZ- közgyűlés ülésén, — folytatta Hruscsov — de annyit kijelent­hetek, hogy főként a leszerelés problémájára kívánom ráirá­nyítani a figyelmet. A szovjet kormány olyan ja­vaslatot szándékozik megvi­tatás céljából az Egyesült Nemzetek Szervezete elé ter­jeszteni, amelynek — úgy re­méljük — fontos szerepe lesz napjaink legégetőbb problé­májának megoldásában. • — De vannak más halasztha­tatlan nemzetközi problémák is. Önök számára terrhésztcsen nem újdonság, hogy a ,Szovjetnió ko­moly jelentőséget tulajdonít a német békeszerződés megkötésé­nek. Régóta itt az ideje, hogy végérvényesen rendezzük azokat a kérdéseket, amelyek a második világháború örökségeként marad­tak ránk, — ha nem akarunk megvárni egy harmadik világhá­borút. A továbbiakban a Szovjetunió­nak a német kérdésben elfoglalt álláspontját jellemezve Hruscsov hangsúlyozta: — Miért sürgetjük annyira, hogy végre megkössük a német békeszerződést? Azért, mert az a tény, begy nincs béke- szerződés Németországgal egy sor állam kapcsolatait mér­gezi meg. Ha nem számoljuk fel az elmúlt háború marad­ványait, nem tudjuk biztosi­Együttesen arra kell törekednünk, hogy megjavítsuk kölcsönös Kapcsolatainkat — mondotta Hruscsov pohárköszöntöjcben Washington, (MTI): Nyugati hírügynökségek beszámolná k ál­ról az estebédről, amelyet Eisen­hower amerikai elnök Hruscsov- nak, a szovjet Minisztertanács el­nökének tiszteletére- kedden este a Fehér Házban adott. Az estebé­den elhangzott pohárkószóntök- bol a nyugati hírügynökségek rö­vid kivonatokat közölnek. Eisenhower elnök poharköszön- iőjében hangsúlyozta: „Ügyesen folytatott tárgyalások”, ma nem elegendők ahhoz, hogy biztosít­sák a világ békéjét és boldogulá­sát. Véleményem szerint — mondta — közös célunkká kell tennünk * tényékhez és igazsá­gokhoz való maximális ragaszko­dásunkat, hogy kedvezőbb kilá­tásokat nyújthassunk a világnak a békére és a prosperitásra- Eisen­hower elnök kiemelte a továb­biakban, hogy nézete szerint az Egyesült Államoknak és a Szov­jetuniónak kötelezettségei vannak az egész világgal szemben. Hoz­záfűzte, hogy e két ország nemzetközi je­lentősége következtében lét- fontosságú a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsö­nös megértése. Hruscsov miniszterelnök Eisen­hower pohárkö6zün tőjére vála­lani az európai tartós béké­hez szükséges feltételeket, nem lehetünk bizonyosak abban, hogy ezek a maradványok nem teszik-e termékennyé a talajt egy új háború számára. — önöknek meg kell érteniök — hangoztatta Hruscsov, — hogy mi korántsem azért beszélünk a német békeszerződés hiányából származó veszélyekről, mert félünk a német militariz- mustól. Elég erősek vagyunk ah­hoz, hogy megzaboluzzuK a rcvan- sistákat, hogy észrelérítsük őket, ha erre szükség lesz. önöknek azonban egyet kell érteniök az­zal, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a következő tényt: bizonyos nyugatnémet körök azt tervezgetik, hogy összeveszítik a Szovjetuniót más államokkal, ki­élezik a közöttük fennálló vi­szonyt és a világot a nemzetközi feszültség állapotában tartják. Ezzel kapcsolatban Hurscsov ki­jelentette, hogy a békeszerződés megkötése egyszer s mindenkorra ren­dezné az olyan kérdéseket is, mint a berlini probléma, amely állandó nemzetközi súrlódásokat okoz. — A szovjet nép — folytatta Hruscsov — már régen a bénél választotta. Meggyőződésünk, hogy az amerikai nép is békét akar. Nos tehát, ha érdekeink a legfontosabb kérdésben, a béke megőrzéseben megegyeznek, együtt szólva a többi között kijelentette: bizonyos afelől, hogy az Egye­sült Államok és a Szovjetunió békében élhet egymással és együttesen haladhat előre a bé­kéért. — Most — folytatta Hruscsov — együttesen arra kell töreked­nünk, hogy megjavítsuk kölcsö­nös kapcsolatainkat. Kijelentette a továbbiakban, hogy a Szovjet­unió nem kér semmit az Egyesült Államoktól, sem az Egyesült Ál­lamok a Szovjetuniótól. „Az Egyesült Államok — mondotta Hruscsov, — most gazdagabb, de a Szovjetunió holnap ugyanilyen gazdag lesz, holnapután pedig még gazdagabb. Végeredményben mindezt saját eszközeinkkel, tulajdon erőnkből akarjuk megvalósítani.“ Hruscsov ezután rámutatott* hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió sohasem harcolt egy­más ellen 06 véleménye szerint a két ország között sohasem me­rültek fel nagyobb viszályok. Hruscsov végül kijelentette, hogy Eisenhower elnökkel tör­tént első találkozása batoritóan hatott reá, — majd nozzafűzte,— reméli, hogy a végső eredmény még kecsegtetőbb lesz. kell haladnunk, egyesítenünk: kell erőfeszítéseinket és el keli érrjünk a nemzetközi légkör alap­vető megváltoztatását. Ezért gon­dolkodjunk azon, hogyan lehetne megvalósítani a szovjet-amerikai együttműködést. — A Szovjetunió a maga ré­széről kész tanulmányozni minden javaslatot, amely a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok jószomszédi viszonyá­nak megteremtésére irányul, — Szeretnénk — mondotta vé­gül N. Sz. Hruscsov, — ha a Szovjetunió és az Egyesült Álla­mok államiérfiainak találkozásai hozzájárulhatnának ahhoz, hogy a Szovjetunió viszonya Nagy-Bri- tanniához, Franciaországhoz és az Egyesült Államok más szövet­ségeseihez, tovább javulna. Ha ez a véleménycsere a Szovjetunió és az Egyesült Államoknak jobb megértéséhez vezet, ezek az államok nagyobb bizalommal lesznek egymás iránt, a vitás kérdések megoldásában ez javá­ra válik Európa, Ázsia és minden kontinens nagy és kis országá­nak, de különösen a béke meg­őrzésének. Beszéde befejezése után a hallgatóság hangos és viharos tetszésnyilvánításban tört ki. A szovjet miniszterelnök élte­tése után a sajtóklub elnöke kézfogással köszöntötte Hruscso- vot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom