Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-15 / 219. szám

LEN GYELORSZAGBAN A lengyel Tátrában Azon a napon, amikor a Tátra felé utaztam, délután érkezett te­herautónk Krakkóba. Néhány majd még feljebb emelkedtünk Aztán hirtelen letelt lejtelt e drótkötélpálya útia. Mindenki úgy nézett ki, hogy nekimegyünk j . a.amelyik k ai o koszi, i le .), | majd végül a hó és jég világá­ba érkeztünk; ez már végcélunk [ a hegycsúcs volt... Tátrai tartózkodásom legfelejt- hetetlenebb élménye a 2301 mé­ter magas Swinica megmászása volt. Alulról, egy turistaházból | nézve szinte elérhetetlen messze- j ségben lászott. De társaságunk- , nsk talán még inkább megköze- I Hihetetlennek tűnt ez a hatal­mas csúcs akkor, amikor már | közel voltunk a célhoz, már j csak párszáz méter volt még hátra. De éppen ez az útszakasz volt a legmeredekebb, és te­gyük hozzá: a tegkirnerílőoö. Gyakran tartottunk itt pihenő­ket. Mikor az. egyik sziklára le­ültünk, meglepve vettem észre, hogy az egyik oM 'ára Cs, a másikra P betűk vannak fest- j ve. Társaim ekkor íelvilágosítot- ! óra időnk volt e félmilliós város megnézésére. MegtekmteUÜK a hurts Waweit, mely úgy néz le a VfZtulara, mint a budai vár a mi Dunánkra. Érdekes és meg­kapó az ellentét, amikor az em- b:r a Wawcl termeit végigjár­va, a sok évszázados festmény es gobelin-szőnyeg megtekintése után, kiáll a várfalra és pillan­tást vet Nowa Hutára, a Krak­kó közelében épülő új szociális- j ta gyárvárosra. A múlt és jeler szinte jelképes találkozása ez. | akárcsak a belváros egyik neve- j zetességc, a Barbakan. Valami­kor bástya volt ez az érdekes j épület, melynek falai körben [ futnak és a tetején a lörések a régi harcok emlékeit őrzik. Ma azonban belsejében szabdtéri aiinhaz van és sokszor díszletre nincs szükség... Krakkóból elég viszontagságos utazásunk volt Zakopanéba. Ej­fél előtt értünk Nowy Targba, mely már nincs messze a világ­hírű üdülőtől. Itt azonban — ké­ső este lévén, — nem kaptunk-■ autót tovább. Az útszéli árok mentén töltöttük nem éppen kel­lemesen az éjszakát. Másnap haj­nalba szerencsénkre jött egy postaautó, mely elvitt minké"; Zakopanéba. A helységtől nem messze indul a drótkötélpálya a kétezer méteres Kaprowy Wierch csúcsara. Felejthetetlen élmény volt, amint a „kelej linowa” el­indult vélünk és a fák korona- iával egy- magasságba értünk. nek az volt az érzése, hogy .most zuhanunk le!” Néhány pillana­tig valóban szédítő volt az esés tak: a lengyel—csehszlovák ha­táron vagyunk, (a csúcs maga Lengyelországhoz, a hegyoldal viszont Csehszlovákiához tarto­zik.) Különös érzés, mikor az ember kétezer méteren feliil két ország hatarán ül... Nehéz menetelés után felér­tünk a Swinica csúcsára. Az a és a lányok szörnyen sikoltoz­tak. De aztán ismét kezdődött az emelkedés. A fák és bokrok egyre kisebbedtek, az erdő rit­kulni kezdett, a sziklák mind ko- párabban emelkedtek ki, (néha A ki» poütikus A közszemlére bocsajtott yitors lázó repülőgépet, az MHS épülete előtt, a Szabadság téren kis „szakértők”, iskolás gyerekek vizsgalgatják. Találomra kiválasz­tok közülük egy élénk tekintetű sütés, sapkás fiút- Kesében akta­táska, könyvekkel, tanszerekkel. Nagyban magyaráz társainak.-r- öcsi! Mit tudsz a rakétá­ról? — szólítom meg. — Fellőtték — válaszolja a leg­nagyobb természetességgel. — Hova? — A Holdba. — És sikerült? — Mar miért ne! Igen) — Kik lőtték fel? — A szovjet emberek. — Ez csak „mese a Holdba" — ágra tom a fiút. . Ramnéz. Csodálkozik. — Pedig azok lölték fe! tessék elhinni — érvei. — Hogy hívnak? — Gá) József. — Hová jársz iskolába? — A négyesoe, ötödik osztály­ba. Nos ki merné ezek után azt állítani, hogy a gyei ekeket nem érdekli a rakéta-tecnika. s nem tajés-ozottak a politikában?! N- T. Autóbusz kíilüniárat a Mezűgaztlasági Kiáiiífás-és Vásárra A TIT és IBUSZ 1959 szó ütem­nél' 18-án 13 órakor autóbusz különjáratot indít a Budapesti Mezőgazdasági Vásár megtekinté­sére. Visszaérkezés ltí-án H óra- kor. Jelentkezni lehel a TIT cs itiUSSé irodában 1959 szeptember 15-en ÍZ óráig. F E L H í V 4 8 ! A József Attila Művelődési Ház telke: i az. érdeklődőket, a.ük va­lamilyen zenekari hangszeren (hegedű, cselló, nagybőgő, fa- es rézí'úvó hangszerek!) tudnak ját­szani, hogy a központi szimfoni­kus . zenekarba jelentkezzenek. Próbák • kedden és pénteken 6-töt 3-ig. Az arra érdemes tagoknak 15 - forint próbadíjat űzetnek próbánként és előadásonként. .Je­lentkezni lehet a József Attila Művelődési Hazban és az Álla­mi Zeneiskolában Vikár Sándor zenetsk. igazgatónál, a zenekar vezetőjénél. csodálatos kilátás, amit innen nyertünk, bőven kárpótolt min­den- fáradságért. Messze földre ellátunk innen; lehetetlen leírni, mennyi hegycsúcsot, völgyet, ten­gerszeme,t figyelhetett csodálko­zó tekintetünk. (A tavak egyik legszebbíke a Czarny Staw, mely — ellentétben nevével, — feke­tének éppen nem mondható.) A szomszédos Csehszlovákia földjé­re mc:szc be lehet-tf néznünk ..Vajon Magyarországot nem lát- natnánk ? gpndoüuk magunk­ban. De hiába mereszgettük sze­münket a. túvcsövön át, kíván­ságunk nem teljesülhetett; a C "inlca nem elég magas ahhoz!.. Stynos, csak, néhány napig tud- 1 tunk a lengyel Tátrában időzni, j Maradtunk volna még tovább, de nem lehetett. Vart minket a nagy I lengyel rónaság, a kanyargós Visztula, és utunk végcélja: a I Balti-tengeri 1 Merényi László A bolgávmagrya* barátsági est eíé 1944. év Utolsó negyede táján mát erősen a végkilejlése felé kö­zeledett a világtörténelem egyik legmegrázóbb drámája, a második világháború. , Ekkor már hosszú idő óta özönlőitek Keletről vis­szafelé a villámszerű etőreroha- násaban egyszerre megtorpantclt, a hat hónapon át tartó vuigai csa­tákban többszörösen megvert né­met hadigépezet csapatai! Szep­tember első napjaiban már a Kárpátoknál es a Balkán félszi­get északkeleti térségében üldöz­ték a szovjet páncélosok a mene­külő ellenséget. Szeptember 9-én pedig Románia után Bulgaria is felszabadult s így a magyarság­gal rokon bolgár nép még a há­ború befejezese előtt új történel­mi útra léphetett­A régi történelmi út tele volt megpróbál tat ásókkal. Mikor a ma­gyarság még az orosz sztyeppén vándorolt, a bolgár nép mar meg­kezdte történelmi életét mai ha­zája területén, aho' fennmaiadá- sát csak 'a legkeményebb munká­val és szinte állandó harcukkal tudta biztosítani. A XIV. század­ban pedig egy fél évezredre török uralom aía került, s csak látó­ban alakult meg a öoigai fejee-e- lemség. A monarchia azonban nem a nép javát munkálta, hanem az Imperializmus korában a Habs­burg és a Hóthenzollern dinasz­tiák oldalán többször is véres há­borúkba kényszerítette a népét az ország 1944. évi felszabadulásáig. A nagy népi energiákat kárba- veszetten lecsapoló történelmi sors következménye lett, hogy Bulgária a második vi'lágháboiú előtt gazdaságában, társadalmi berendezkedésében és művelődé­sében nagyon visszamaradt. Az imperialista erőktől hányt-vetett agrárországban faekével szántot­tak s csak hírmondónak akadt egy-egv traktor ez egész ország­ban. Nehézipara ásványi kincsei ellenére sem volt. Könnyűipara is még a kezdet útjait. járta. A bolgár nép élete azonban az. utóbbi 15 évben gyökeresen meg­változott. A Duna felé lejlő dombvidékein és a Marica völ­gyében egymást érik a korszerű tudományossággal müveit, vezetett és gazdag gépparkkal ellátott szö­vetkezeti gazdaságok. A mezőgaz­daság 91 szántókban a szocia­lista szektorhoz tartozik- Évente nagy,'termést takarítanak be bú­zából kukoricából és cukorrépá­ból. 360.000 hektár területen a lae- ffipderncbb öntözéses gazdálkodás folyik A déh hegyoldalakon ás a keríekben a legjobb minőségű szó­löt és gyümölcsöt termelik Az óriási duhanvloideK is hatalmas termést adnak. A rózsaolaj termő- lése pedig a világtermelés élén áll. A szocializmust építő Bulgaria gazdasági arculatának azonban jelentős vonása a fejlett ipar. is. Hiszen az elmaradott agraror- szágból 15 éves teilődése során, népének munkája réven és a szo­cialista' országok állandó segítség- adásával fejlett ípari-airáfország lett. A földje közepén Végighúzó­dó hatalmas hegyvidékén és a Rodópe hegységben szorgalmas bányászkezek felszínre hozzák « szenet, a sót, az urániumot, a' fekete- és. a színei- érceket. Ez a sok ásványi kincs az anyagi alapja nagyarányú ipari fejlődé­sének. A dimitrovgrádi szénbá­nyászat. számos hő- es v'tzierő- mű szolgáltatja az energiát a szófiai, a várnai, a 'pldtiivt és a dimitrovói ipartén-péknek. Min­den dolgozó teljes munkaerejét es legjobb tudását adja a szocia­lizmus építéséhez. A pihenés nap­jaiban pedig megtelnek dolgo­zókkal a dunai, a feketengsri für­dők, a Balkán hegység sziklavi- légának és rengetegeinek ,gyönyö­rű turistahelyei és üdülői­A Bolgár Népköztársaság 15 óve« fönnállása alkalmából a Tu­dományos ismeretterjesztő Társu­lat! megyei szervezete, a Haza­fias Népfront és a Móricz Zyg- mond Művelődési Otthon - közre­működésével. 1959. szeptember 17-cn du. 6 órakor n művelődési ház nagytermében bolgár magyar barátsági estet rendez. A barát­sági esten részt vesznék a bol­gár nagykövetség, valamint a magyar külügyminisztérium kép­viselői is. A barátsági esten Bo­ra Gyula budapesti egyetemi ad­junktus előadása és dokumen­tum filmek fogják bemutatni a bolgár dolgozók 15 eves munká­jának nagyszerű eredményeit. A TIT és a Megyei Könyvtár ebből az . alkalomból kiállítást is ren­dez Bulgária fejlődéséről a mű­velődési ház előcsarnokában. Lóky Karoly KfiDO, SZEPTEMBER 15. KOSSUTH-RADtC: 8,10: Operarészletek. 9,00: A Gyer- mekrádió műsora. 9,20: Kórusok. 0,40: Miklós Kata énekel. 10,10: Vá­laszolunk hallgatóinknak. 10,25: Népi /.ene. 11.05: Utak és ösvények Re­gényismertetés. 11,20: Kamarazene. 12.10; Zenés ajándék műsor ipari üze­mek dolgozóinak. 13,00: Versek. 13.10. Zenekari hangverseny. 14,20: Üzc­rictek az országos Mezőgazdasági Kiállításról. 14.10; Népdalcsokor. IfclQ: A ialyol titkai c. hangjától; zenéjéből. 15,30: Az Ifjúsági Rádió , műsora. 16.13; Egy falu — egy nő­it*. 1« 30; Ötezer kilométer Kínában. I 10.45: Az Alekszandrov-együttes mu- j sorából. 17.15; Szív küldi. 18,00: A i Szabó-család. Folytatásos rádiójá­ték. 18.3G; Rác^ Aladár cimbajmo- zik. 18.45: Népdalok. 19,05: A Rádió ipari rovata jelenti.- 19,25: Muszorg­szkij: Borisz Gudonov — kocsmaje­lenet. 20,30; Népszerű melódiák. 21.15: Mai szemmel. 22,25: Kamara­zene 23,10: Tánczené. 0,10; Éji ze­ne. PFTöFl-RADlöi 14,15; Szórakoztató fúvószene. 14,45; ■ Elbeszélés. 15.06: Kórusok. 15 20: Az j Állami Népi Együttes zenekara jat- I szik. 15.50: Dalok. Ibiid; Versek. ! 16 32 ; Részietek Rossini operáiból. | 17.15; Népdalgyűjtés a Volga part- j jan. 17.55: Versek. 1S.ÓÖ Operett-' 1 részletek. 18.30: . Rádió saabadegye- teiVi 19.05; Nyelvtanfolyam 19)15: Tánczene. 19 40: Mi újság a nagy­világban? 19,50; A Honvéd Közpon­ti Zenekar játszik. 20,4n: Falurá&AÓ* 21,05: Filmzene. 21,20; Népi zene.* 21.50: Egy érdekes próbálkozás­Ülőadás a földkéreg átfúrásáról.' 22.00; Szórakoztató zene. SZERDA, SZEPTEiMBER 1«, KGSSUTW-RAUlO; 8 10: Könnyű zene. 9.00: Rádió szabadegyetem 9 30: Népek muzsika-* ja. lo,lu: uttüi o-hirado. 10.59; Fú­vószene. 11,00: Pillantás a nagyvi­lágba. ' Ti.13: Könnyű iiiejüdiak. 11,iő; A Szabó-család, Folytatásom .rádiójá­ték. 12,10: Opern részletek.‘*15,00; Tánczene. 13,40: Üzenetek, ap- Ors^á* go sMezögazaasági KiállítazrŐl. 14,60: Magyar szerzők kórusai. 14.;5: Napi-' renden 14,30: Népi zene. 13,10: Fia*» talok Zenei Újságja. 15,35: Beszél­getés külföldön járt fiatalokkal.. 15 05: Szív küldi. 10,30; Válaszolunk: hallgatóinknak. 15.45: Flő szóval — muzsikával. 15 43; Ismerkedés a gyárral. Iß 0 : Uperelti őszietek- 19.J3:' Az ifjúsági Rádió műsora. uviő; Tá nézőn e. <.0.30: Bécsi Ünnepi He­tek, 1959. 20,57; Gyermeknevelés. . 22.25: Könnyű zene 23,10; Elbeszélés..! 23,35: Operarészletek. 0,19; Magyar«* nóták. PETOFI-RADIO: 14,15: Orosy, nyelvlecke az általá­nos iskolásoknak. 14,35: Operettrész- letek. 16,10: Húsz éve. Irodalmi ós-z» szeállitás. 16)30; Halok. 17,10: Nép­dalok. 17,45: Hangverseny. 13.IC: Há­lj óegyelem. 13.40: A Gyermekrádió zenés műsora. 19 05; Nyelvtanfo­lyam 19 15: Thália autóbuszán. 20,35: f aluiádió. 22.15: Tánczene. 22,00: Szovjet opcrcttclalok. 22,25: Zenaka­ri muzsika. 4, ____ ■ ^ ff. ..'I ti|flj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom