Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-13 / 218. szám

Ma este ér a Holdhoz a tegnap fellőtt második szovjet kozmikus rakéta A TASZSZ köziemén ve a kozmikus rakéta felbocsátásáról Moszkva, (TASZSZ): A kozmi­kus térség tanulmányozására és a bolygóközi repülőutak előké­szítésére irányuló programnak megfelelően 1959. szeptember 12-en a Szovjetunióban sikeresen felbocsátották a második kozmi­kus rakétát. A felbocsátás cél­1 ^ Irrt-? v'-% 11.- i i í* ♦ A, árt fnrml m n nyozása. a Hold felé való repü­lés közben. A kozmikus rakétát magasba emelő, többszakaszos rakétarend­szer utolsó tagja a második koz­mikus sebességet, a másodper­cenkénti 11,2 kilóméteres sebes­séget túlszárnyalva halad a Hold felé. Látható a rakéta nátriumfclhőjc Az űrrakéta vizuális megfigye­lésére különleges berendezést he­lyeztek el rajta, amely nátrium­felhőt, mesterséges üstököst lé­tesít. A mesterséges üstökös szeptember 12-én moszkvai idő szerint 21 óra 39 perckor 42 másodperc (budapesti idő szerint 19 óra 39 perc 42 másodperc) képződött és megfigyelhető volt a Vízöntő csillgaképben, annak a vonalnak a közelében, amely az Aquila (sas) csillagkép alfáját és a Piscis Austrinus (Déli hal) csil­lagkép alfáját összeköti. Az üstökös egyenlítői koordi­nátái a következők lesznek: — Rektaszcenzió 20 óra 42 perc, deklináció mínusz 7.2 fok. A mesterséges üstökös megfi­gyelhető és fényképezhető lesz (a nátrium színképvonalát kivá­lasztó fényszűrőkkel) Közép- Ázsia, a Kaukázus, Ukrajna, Be­lorusszia területéről, a Szovjet­unió európai területének középső részéről, valamint Európából, Af­rikából, a közelkeleti országok­ból, Indiából és Nyugat-Kínából. Az űrrakétán elhelyezett ösz- szes rádióadók rendben működ­nek. A földi rádiótechnikai állo­mások veszik a rakétáról közölt tudományos értesüléseket. Különleges automatizált mérő- rendszer segítségével, amelynek állomásai a Szovjetunió külön­böző pontjain helyezkednek el, szakadatlanul folyik a rakéta mozgási adatainak mérése. A mérési eredmények feldolgozása és a pályaelemek meghatározása gyors működésű elektronikus szá­mítógépeken történik. A béke rakétája Az űrrakéta mozgására vonat­kozó jelentéseket a Szovjetunió valamennyi rádióállomása kö­zölni fogja. Előzetes adatok szerint a ra­kéta a számított pályához közel halad. Várható, hogy az űrrakéta moszkvai idő szerint szeptember 14-én 0 óra 05 perckor (budapesti idő szerint szeptember 13-án 22 óra 05 perckor) ér a Holdhoz. A második szovjet kozmikus rakéta sikeres felbocsátása újabb fentes lépás abban az irányban, hogy az ember megismerje és meghódítsa a világmindenséget. Ezzel bővülnek a nemzetközi kozmikus együttműködés kilátá­sai, ami elő fogja mozdítani a némzetközi feszültség további enyhülését és a béke megszilár­dítását. A TASZSZ összehasonlításul közli, hogy az 1959. január 2-án felbocsátott első szovjet kozmi­kus rakéta utolsó szakasza ugyan­csak üzemanyag nélkül 1472 kilo­gramm volt. A második szovjet űrrakéta nagyobb kutatási prog­ramot hajt végre, amennyiben vizsgálni fogja a Föld körül el­helyezkedő sugárzási, övezeteket, valamint a kozmikus sugárzásban lévő nehéz atommagokat. Az első szovjet űrrakéta, amely a Nap-réndszer mesterséges boly­gója lett, már több mint félmil- liárd kilométert tett meg. Szabolcsi lányok a Mezőgazdasági Kiállítás főpavilonba előtt. Jól sikerült a gakonabetakarítás Szép eredmények a munkaversenyben — Az őszi szezon feladatai Megyei tanácskozás a iVIEDOSZ-bau A MEDOSZ megyei bizottsága az állami mezőgazdasági nagy­üzemek üzemi bizottsági elnökei­nek és a munkahelyi bizottságok vezetőinek részvételével tanácsko­zást tartott. Megvitattak az el­múlt nyári időszak eredményeit s felmérték az őszi betakarítással járó feladatokat. Az idei mező- gazdasági munka a szokottnál na­gyobb szervezettséget igényelt az üzemekben. Ennek fő magyará­zata a termények magasabb ho­zama. Az állami gazdaságokban a gépesítést ennek arányában igyekeztek is fokozni. Az aratás folyamán a gabonának 90 száza­lékát géppel takarították be s átlag egy kombájnra 1850 mázsa termény jutott. A megye állami gazdaságai­ban a gabonafélék termés- eredménye messze túlhaladta a tervezettet. Őszi árpából például 15.5 és búzából 13.5 mázsa volt a megyei átlagter­més. A gépállomások az idén a ter­melőszövetkezetek gabonájának több, mint a felét aratták le géppel s egy kombájn teljesítmé­nye 450 mázsával haladta meg a tavalyit. A mezőgazdasági üzemekben kibontakozott szocialista munka­versenynek már eddig is igen szép eredményei születtek. Azál- tami gazdaságok dolgozói 9.8 mil­liós versenyvállalásukból hatot teljesítettek eddig. A gabonatermelésben például egymillió, az állattenyésztés­ben — ami az elmúlt évek­ben ráfizetéses volt — 1.3 millió forint többletjövede­lem a verseny eredménye. A Sertéstenyésztő Vállalat dol­gozói kevés híján teljesítették, a Kísérleti gazdaságok megkétsze­rezték vállalásukat. A gépállomá­sok 71.5 százaléknál tartanak. A gazdaságok és gépállomások közül azokban, ahol már elérték a vállalt szintet, újabb felaján­lások születnek. A MEDOSZ megyei bizottsága a verseny legjobbjai közül ötven dolgozót visz kétnapos vásárláto­gatásra, Budapestre, hogy ezáltal is érezzék a megbecsülést. Nagy feladatokat ró az üze­mekre az őszi betakarítás. A munka szervezésében, a dol­gozók ez irányú ellátásában igen sokat tehet a szakszer­vezet. A szántás-vetés, talajerőutánpót­lás, a kukoricabetakarítás aprö- magcséplés, szállításszervezés stb. a legégetőbb feladatok. Lesz ten­nivalója bőven a szakszervezet­nek, hogy segítségével a gazda' ságok vezetői feladatukat ered­ményesen oldják meg. Az állami gazdaságokban 12—13 ezer hold­ról kell a véleményt betakarí­tani, s emellett ott. van a leg­több erőt igénylő, több ezer hold gyümölcsös szürete. A gépállomásoknak a ter­melőszövetkezetekben negyed­millió normálholdnyi munkát kell elvégezni az ősz folya­mán. Hogy ezek az üzemek eleget tehessenek a soronkövetkező fel­adatnak, ahhoz emberek, munká­sok kellenek. A dolgozók szerve­zése, lelkesítése, azok szociális és munkakörülményeinek biztosíttá- tása jórészt a szakszervezetek fel­adata. A Néva folyón áll már a Lenin jégtörőhajó Az atommeghajtású szovjet jégtörő első útja Moszkva. (TASZSZ): A TASZSZ gyorshíre szerint , a „Le­nin” atommeghatjású szovjet jég­törő szombaton reggel kifutott a leningrádi hajógyárból, hogy a Néva folyón elfoglalja ugyan­azt a helyet, ahonnan 1917. ok­tóberében az Aurora cirkáló le­adta történelmi jelentőségű ágyú­lövéseit a Téli Palotára. A jég­törő két napot tölt ezen a he­lyen, majd próbaútra indul. A moszkvai lapok behatóan foglalkoznak a „Lenin” atommeg­hajtású jégtörő első útjával. Hatvanegymétcres üzemhá*at épít a gávai Vas- és Faipari Ktsz Ez évben kezdték meg Gáván az új üzemház építését, amelyet október 31-én adnak át rendel­tetésének. E célra a Vas és Fa­ipari Ktsz. 270 ezer forintot biz­tosított, de a tagok Is hozzájá­rultak társadalmi munkával. A végzett munka értéke meghalad­ja a 200 ezer forintot, hiszen az asztalos és a betonozási munkát Anatolij Alekszandrov akadé­mikus az Izvesztyija hasábjain rámutat, hogy a Szovjetunió azért épített atommeghajtású jég­törőt, mert éppen ennél- a hajó­típusnál érvényesülnek legjob­ban az atomenergia óriási elő­nyei. Az atommeghajtású jégtö­rő több, mint egy éven át ha­józhat anélkül, hogy kikötőt kel­lene érintenie, üzemanyagcserére pedig valószínűleg két évenként kerül majd sor. A jégtörő folya­matosan haladhat akár 2—2,5 méteres jégréteg-vastagság mel­lett is. Az akadémikus a három hajó­reaktort jellemezve azt írja, hogy azok semmiféle különösebb gon­dot nem okoznak és a hajón már mindenki hozzászokott munkájá­hoz. A hajó 900 szolgálati és lakó­fülkéjében a legnagyobb kényel­met teremtették meg a személy­zet számára- Az atom berendezé­sekkel foglalkozó személyek be és kijárata fülkéken keresztül történik, ahol ruházatuk és tes­tük megfelelő ellenőrzés alá kc­YI16? profet<Jr/ol,egy«*úl/etefrl: XVI. ÉVFOLYAM. 218. SZÁM 1959. SZF.PT IS VASÄRMAP ára 60 fillér részlegük dolgozói végeztek e társadalmi munkában. Az ú. üzemházban, mely egy 23 és eg> 18 méteres épületből áll, helyei kap a szabó- és a cipész-részle­gük, az iroda és a cserépgyártc üzem. A jövő évben ezt tovább építik 3—400 ezer forintos költ­séggel, A 41 méteres épületbe majd az asztalos üzem költözik A második kozmikus rakéta feladatai Szeptember 12-én, moszkvai idő szerint 15 órakor (budapesti idő szerint 13 órakor) a szovjet űrra­kéta 78,5 ezer kilométerre volt a Földtől. Mégpedig az Üj-Guf- nea szigetétől északra elhelyezke­dő térség fölött. Az űrrakéta utolsó szakasza üzemanyag nélkül 1511 kilo­gramm súlyú távirányítású ra­kéla, amely tudományos és rá­diótechnikai, berendezésedet szál­lító tartályt visz magával. A légmentesen eljárt gömbalakú tartályt gázzal töltötték meg és automatikus höszabályozó rend­szerrel látták el. A kozmikus rakéta pályájának elfoglalásakor a tudományos mé­rőműszereket magában foglaló tartály levált a rakéta utolsó lép­pcniórnl Müven berendezések vaunak a rakétán? j A második szovjet kozmikus i rakéta a következő feladatokat- látja el: t — A Föld és a Hold mágne­- ses terének tanulmanyozasa, — a Föld körül elhelyezkedő sugárzási övezetek tanulmányo­) zása, — a kozmikus sugárzás inten- ■ zitásának és intenzitásváltozása­- nak tanulmányozása, — a kozmikus sugárzásban lé- : vő nehéz atommagok vizsgálata, j — a bolygóközi anyag gáz­összetételének vizsgálata, — a meteor-részecskék tanul- ; mányozása. • [ A tudományos és a mérőműsze­11 rek súlya az áramforrásokkal és- a tartállyal együtt 3902 kilo- ‘ gramm. a tudományos ertesuieseK Földre való továbbítása, a moz­gási adatok mérése és a rakéta haladásának ellenőrzése céljából a következő berendezések talál­hatók az űrrakétán; — rádiókészülék, amely 20.003 és 19.997 megaherz frekvenciá­kon dolgozik. A rádióadó 0.8— 1.5 másodperc időtartamú táv­irati jelzéseket sugároz, mégpe­dig olymódon, hogy amikor 20— 003 megaherzen szünet van, a 19.997 megaherzen ad impulzu­— rádióadó, amely 19—993 me­gaherz és 39.986 megaherz frek­vencián dolgozik. Ennek az adó­nak a jelei változó időtartamú impulzusok 0.2 és 0.8 másodperc között- A jelek ismétlődésének gyorsasága 1 plusz mínusz 0.15 herz. — rádió, amely 183.6 megaherz frekvencián dolgozik. Az űrrakétán zászlócskák van­nak a Szovjetunió címerével és ezzel a felirattal: 1959. szeptem­ber.

Next

/
Oldalképek
Tartalom