Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-11 / 216. szám

Amerikaiak Magyarországon ..Yenkik“ a vonaton A Minisztertanács ülése Budapestről hazaidé utazva történt ez az eset... Hárman ültünk a kocsiban: egy csehszlovákiai békedelegá­cióból haza igyekvő parasztbá­csi, egy kisvárdai rokkant tra- íikos és én. Már azt hittük, hogy ennyien maradunk, ami­kor hangos beszéddel felszállt két ötven év körüli férfi. Az egyik barna ruhát, a másik vi­lágos kockás zakót viselt. Bő­röndjeiket feltették a polcra, aztán leültek. — Ezek nyaralásból jönnek'' — mondta a bácsi. Lehet. Egy ideig néztük őket, különösen a rikilp kockás ka­bátost. Addig, apuig néztük, hogy felállt és odaült hozzánk. — Bátyám, hová utazik? — kérdezte a paraszt bácsit. — Mátészalkára! — Mi is! Ugye, mire oda­érünk már kukorékolni fog a... a... hajnal? — mondta akadoz­va a kockás kabátos — A hajnal nem, inkább a kakas! — oktatta a bácsi. — Maga nem tud magyarul? — Bizony már majdnem el­felejtettem — hangzott a vá­lasz. — ? — néztünk rá­— Én, kérem, már huszon­hat éve élek ezzel a... sógo­rommal Amerikában — mond­ta, majd hozzátette: — Mi, ké­rem New York mellől jövünk. Édesanyánkat és a rokonokat- akarjuk látni. «.5 millió „lusla“ ember Meglepett mindkettőnket a valasz. Egy ideig csendben ma­radtunk, átérezve a viszontlá­tás meghatottságát. A trafikos tért legelőbb magához. — És milyen ott az élet? — Jó! Erre már a másik „yenki” is átült hozzánk. Mindjárt át is vette a szót. Benyúlt a zse­bébe és előhúzott egy golyós tollat. Egy ilyen ötven cent! — mondta. Mind a hárman megnéztük. Egyszeri), tömeggyártmány volt. — És mennyiért töltik, ha kiürül? — kérdezte a trafikos. — Mi nem töltetjük... Ha nem ír, eldobjuk és veszünk másikat... ötven cent! A szálkái bácsi gúnyorosan elmosolyodott, igazított egyet a bajszán, aztán nagy érdeklő­déssel megkérdezte: — De azért ott is van sze­gény ember, nem.’ — Persze, az akad... akad... — Igen mindig van két és félmillió munkanélkülink — tette hozzá a kockás kabátos. — Az sok! — állapította meg a trafikos. — Nagy az ország, kisebben Kevesebb van... — No, no! — emelte fel az ujját a bácsi, aztán ártatlan arccal megkérdezte: — És azok miért nem dolgoznak? — Lusta emberek, kérem, mindig voltak és lesznek is — felelt a kockás kabátos. — Nem szeretnek dolgozni, van ilyen?! — Akad, de maguknál na­gyon sok van... Nálunk pél­dául nincs munkanélküli! A két amerikai hitetlenked­ve néz ránk, majd egymásra. Talán arra gondoltak, hogy ez az a „bizonyos propaganda”. — Pedig így van — szólt be­le a trafikos — Nekem Van egy kis szőlőm, csupán né­hány sor... Rokkant vagyok, a nehéz munkát nem bírom... A nyáron permetezni kellett a szőlőt. Bejártam az egész vá­rost, mire kaptam egy nap­számost!... Az is csak azért jött el, mert sajnálta, hogy tönkremegy a szőlőm. De ez mindenütt így van. Ka Pesten vett volna néhány újságot, biz­tosan olvashatta volna, hogy mindenféle szakembert, mun­kást keresnek... Nálunk nem a munkát kell keresni, hanem hozzá az embert! a vonatban, hogy nem lehet tőlük férni. Az emberek bele­néznek aztán eldobják őket... — És mit olvasnak? — Csak a hirdetést és a hu­mort. — A politikát nem? — Nem politizálunk, kérem. — mondta. — Az újságok el­ső oldalán ott van, hogy aszon- gya „Eisenhower Európába uta­zott. jói van, hadd utazzon. Ennyi elég. Hogy minek ment, ahhoz semmi közünk... Mi bé­kéi akarunk, dehát nem szólha­tunk bele... Ha valami törté­nik, akkor megtudjuk, de nem kérdeznek meg,.. Porszemek vagyunk... Ezért csak humort és hirdetést olvasunk... — ma­gyarázta. — Furcsa egy ország! — csó­válta a fejét a szálkái ember. — Miért? — kérdezte az amerikai. — Mi politizálunk, mi bele­szólunk az ország és a világ ügyeibe is... — Beleszól? Hogyan? — Hát kérem, én például ügy, hogy most is külföldön voltam tárgyalni a békéről. — Maga? Hát maga kicsoda? — Paraszt vagyok! • — Ugyan ne tréfáljon! Az öreg benyúlt a zsebbe, elővette a Csehszlovákiába cs vissza érvényes vasúti jegyet. — Tessék! — és odanyújtot­ta. A két amerikai gondolkoz­va nézegette a jegyeket. Cso­dálkoztak. Mi pedig azon cso­dálkoztunk, hogy ’ ilyen termé­szetes, megszokott valamin hogyan lehet csodálkozni. Sz. Gy. A Kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén tárgyalta és elfogadta az előterjesztést a tudományos fo­kozatokról és az egyetemi dok­tori címről. Tárgyalta és elfo­gadta a Minisztertanács a föld­művelésügyi miniszter felügyele­te alá tartozó egyetemek aspi­ránsképzéssel Kapcsolatos felada­tairól, továbbá a tudományos mi­nősítés rendszerének továbbfej­lesztéséről, valamint az aspirán­sok kiválasztásával, a felvételi vizsga megszervezésével és a nyil­vános viták megszervezésével megbízott egyetemi karok kije­löléséről szóló kormányhatároza­tok, illetve törvényerejű rendele­tek tervezetét és úgy határozott, hogy azokat az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Minisztertanács meghallgat­ta, majd megvitatás után elfo­gadta az élelmezésügyi miniszter jelentését a sertésállomány ala­kulásának elemzéséről és a fel- vásárlási tervek teljesítéséről­A Fclicr Ház cáfolja az elnök Indiai látogatásának hírét Washington, (MTI): Eisenho­wer elnök semmiképpen nem ter­vezi, hogy ősszel Üj—Delhibe lá­togasson — jelentette ki a Fe­hér Ház szóvivője szerdai sajtó­értekezletén. A szóvivő ezzel meg­cáfolta a New York-i sajtó azon híreit, amelyek szerint Eisenho­wer komolyan mérlegeli, hogy a Szovjetunióban teendő útja után Indiába utazik. Mint az AFP jelenti, a szóvivő cáfolta azt is, hogy az elnök kö­zeli látogatást tervez a Fülöp szigetekre és Japánba. Folytatódik az argentínai politikai válság Buenos Aires. (MTI): A múlt héten kirobbant argentínai po­litikai válság tovább folytatódik — jelenti az Üj Kí-.a. Rodolfo Larcher, az új had­ügyminiszter és Toranzo Monte- ro, az argentínai haderők fő­parancsnoka benyújtotta Fron- dizi elnöknek a kormány meg­változtatásával kapcsolatos kö­veteléseit. Ramon Ibrahim, a légierők minisztere és helyette­se, Horacio Rivara hétfőn be akarták nyújtani lemondásukat, de Frondizi elnök elutasította azt — jelenti az AP. A kormány több tagja, köz­tük Alfredo Vitolo belügymi­niszter, szintén le akart monda­ni tisztségéről. Az argentin kormány új vál­sága felfedi, milyen viszonyok dúlnak az imperialisíabarát oli­garchia kebelében a politikai hatalomért — mondotta Ernesto Giudizi, az Argentínai Kommu­nista Párt- Központi Bizottságá­nak tagja. Ugyanakkor az egy­mással vetélkedő csoportok kom- munist ellenes harcra készülnek, amelyet lényegében az ország összes demokratikus erői ellen akarnak kibontakozt tni — tet­te hozzá. A reakciós erők az amerikai imperializmussal kar­öltve fokozzák a népellenes tevé­kenységüket, mivel az argentin nép és a munkásosztály harca napról-napra szélesedik és a munkásmozgalom egysége mind­jobban erősödik. A csupa rom-ország A vonat megállt. „Debrecen”! — kiáltotta a kalauz. A barna ruhás amerikai kiment, mert ..még sohse volt Debrecenbe”. Égj' szusszanásnyi idő múlva beszólt az ajtón: — Gyere csak, mutatok va­lamit! — és kihívta társát. Kint voltak a vonat indulá­sáig. Aztán bejöttek és visz- szaültek mellénk. A kockás ka­bátos gondolkozz tt és mosoly­gott. Egj'szcr aztán megszólalt. — Tudják miért hívott ki9 — kérdezte — Azért, hogy megmutassa a romos állomást. Nekünk azt mondták, az új­ságok Is úgy írták, hogy ez egy rom-ország... Kimentem, most legalább láttam végre egy ro­mos állomást... De mögötte már ott az új. A szálkái bácsinak megint villant a szeme. — Ez német és amerikai munka! — mondta. — Az új állomás? — kér­dezte a kockás kabátos. — Nem! A rom! Nevettünk. Egy ideig csend volt. — Szép város Budapest — kezdte a keckás kábítói.— Na­gyon szép... A sógoromnak volt egy címe. Felmentünk oda, de csak az asszonykát ta­láltuk, a férje valami gyárban dolgozott. Az x asszonyka utána telefonált. Jött is a férje mind­járt... Kocsival jött, mert az igazgatója elengedte és a ko­csiját is oda adta neki... Elvitt minket városnézésre... A másik közbevágott. — Engem a hideg rázott... — mondta nevetve. — Ügy hajtott a kocsik közt... Én is vezetek kocsit, de azt mond­tam neki, csendesebben, csen­desebben, mert én á város' akarom látni, így meg mindig azt nézem, hogy mikor ütsz el valakit... — Van abban a városban minden — folytatta a kockás kabátos. — Megálltunk a kira katok előtt... Enni, inni való' ruhát, mindent lehet itt kap­ni, nincs itt éhség... — mond­ta csodálkozva. Vettem is mindjárt egy futballt, játékot, szalámit és egyebeket... A porszemei« Egy ideig csendben ült, az­tán felállt és végigment a ko­csin. Minden ülőhelyet, minden polcot megnézett. Kisvártatva fejcsóválva visszajött. — Mit keresett? — kérdezte a trafikos. — Itt nincsenek újságok? — Kérdezte. — Nálunk annyi van Az elemi katasztrófák éve Ázsiában A legújabbkori történelemben páratlanul. nehéz és keserves évet kell átélni aá ázsiai földrész óriá­si területeinek. Elemi csapások, árvizek, földrengések, tájfunok és aszályok január 1-e óta ezer em­bert öltek meg Ázsiában és to­vábbi 1341 személy elveszett. Az anyagi kárt összesen jóval több mint 1 milliárd dollárra becsü­lik. Egyedül a népi Kínában a meg­művelt területnek közel egyhar- mada súlyosan szenvedett az ele­mi csapásoktól, közel 1 millió acre termes pusztult el. Gyilkoló tájtuu Ugyancsak szörnyű elemi ka­tasztrófák történtek a Fülöp-szi- geteken, Hongkongban, Tajvan­ban. Koreában és Japánban is. Tajvanban és a partmenti szi­geteken július közepén 21 em­bert ölt meg a tájfun. Augusztus 7-én viharos esőzések árvizet okoztak Tajvan déli részén, leg­alább 669 ember halt megj 347 eltűnt és 852 sebesülés történt. Ezt követőleg augusztus 15-én Eöldrengés és tájfun következté­ben 300.000 ember lett hontalan. Az anyagi kárt összesen 96—100 millió dollara becsülik. Csendes idő Várható időjárás péntek estig: csendes idő, kisebb felhőátvonu- lásck, egy-két helyen kevés dél­utáni eső. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 22- —25 fok között. Távolabbi kilátások: csendes, napos idő. A völgyekben reggeli ködök. A népi Kína déli területein ár­vizeket okozó, pusztító esőzések Hongkongban is nagy károkat okoztak. Ezrével váltak az embe­rek hontalanná, 65-en meghaltak! Hat hajó elsüllyedt A Fülöp-szigetek körüli vize­ken hat hajót elsüllyesztett a táj­fun, köztük egy száz utast szál­lító szigetközi hajójáratot- Hiva­talosan ugyan csak 14 halálese­tet jelentettek be, a 95 eltűnt sze­mély életbenmaradására sincs azonban remény. Japán rendkívül sűrűn la­kott szigetei is súlyosan meg­szenvedték az elemi csapásokat Júliusban 45 haláleset történt az esőzés okozta árvizek miatt, augusztusban további 17, az egész Közép-Japánon végigszáguldó táj­fun pedig 137 halálos áldozatot szedett. Munkatársaink je'entik. — Debreceni híradó. — Tűzoltóver­seny elett. — Csokorba való. — Mezőgazdasági híradó. — Balett- zene. — Levelesládánkból. — Lengyelországi élmények. — Üj operettfel vételeinkből. Dél-Koreában június elején 57-en estek áldozatul az árvíznek és az óriási esőzések a múlt hé­ten újra számos áldozatot szed­tek. Meteorológusok szerint egyelő­re nem lehet magyarázatot ta­lálni a rendkívül súlyos elemi csapásokra, amelyek idén az ázsiai földrészt sorozatosan sújt­ják. Hallotta már? A NYÍREGYHÁZI ÁLLAMI ÁRUHÁZ MINDEN SZOMBATON DÉLUTÁN i/,5-lG TART tiltva Minden időben gazdag választék­kal áll a vásárlók rendelkezésére., VÁSÁROLJON MINDENT EGY HELYEN, az Állami áruházban. MA ESTE 6-KOR ÉS 7,9 ÖRAKOR műsoros divatbem A MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Zsdánov u. 21.) KÖZREMŰKÖDNEK: 6 budapesti próöakisasszeny, MURÁNYI LILI, HALASSY MARIKA, OSZWALD GYULA. Színművészek Jegyek: 5 forintos árban az előadások előtt a helyszínen válthatók. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom