Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)
1959-09-08 / 214. szám
Meg kell gyorsítanunk a marxizmus-!eni»iznms behatolását a kultúra valamennyi területére A kommunista |H>dauó^u«iolt megyei éplekezíeléről Mint már bírt adtunk róla. nag.\ fontosságú értekezleten vettek részt megyénk kommunista pedagógusai pénteken Nyíregyházán. 1956 óta másodízben jöttek össze, hogy megbeszél, ék megyénk művelődési helyzetét, és 'további feladatokat. A gyűlés forró hangulatban folyt le, jellemezte a nagyaktíva résztvevőinek népünkért érzett felelősségtudata. Bevezető beszédet Nagy Sándor elvtdrs, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője mondott. — Pártunk, amikor átvette az ország kormányzásának terhét, — mondotta többek között Nagy Sándor elvtárs, — vállalta a felelősséget a népgazdaság felvirágoztatáséért, a nép jóléténél növekedéséért. Partunk gazdaságpolitikája a'z utóbbi 3 év 'alatt jelentős eredményeket hozott. A népgazdaság szilárd, a dolgozók életszínvonala javult, megnőtt ti munkások, parasztok és értelmiségiek munka és alkotó kedve, fellendült a szocialista munka- verseny. Támaszkodva eddigi ereményeinkre építve a dolgoz- tömegek öntudatára és lelkesedésére új, nagyobb célokat tűzhettünk ki. Az eddigieknél fokozottabb kulturális tevékenységet kell végezni ahhoz, — mondta más helyütt Nagy elvtárs, — bogy a kultúrmunka megfelelően segítse a mezőgazdaság szocialista átszervezését, az eközben elér: eredmények megszilárdítását. — Megyénk termelőszövetkezeteit a falusi kulturális elet központjává kell tenni. Minden kommuni.tónak elő kell segíteni, hogy a köz ség vezetői a termelőszövetkezeti falu kulturális vezetésének kérdését, feladatait alaposan megismerjék. — Meg kell gyorsítanunk a marxizmus—len inizmus behatolását a kultúra valamennyi területére, szüntelenül erős tani. és fejleszteni kell a kultúra, a kultúrmunka szocialista jellemvonásait. E feladat megvalósításábar igen nagy szerepe van vala mennyi kommunistának, A üzodialiáia hazaszeretet váljék cselekvő hazaíiságirá ! A pedagógusok eszmei, politikai fejlődésével kapcsolatban Nagy elvtárs az alábbi megálla- p tásokat tette. A nevelők további fejlődésének kulcstiérdésevé a dolgozók, s különösen a felnövekvő nemzedék szocialista nevelését, s azt állítottuk, hogy .,a fiatalokból csak az nevelhet szocialista embert, aki maga is egész nevelői mivoltában, gondolkodásában, világnézetében egész magatartásában szocialista.'’ — A szocialista nevelést nehezíti az az ellentmondás, amely a szocialista társadalom világnézeti igényét kifejező tantervek, tankönyvek és pedagógusaink égy részének világnézeti elmaradottsága között van. Ezek a pedagógusok is feladataikat jobban, eredményesebben a maguk számára is örömteljesebben oldhatnák meg, ha nem kísértenének tudatukban a régi rendszer világnézetének maradványai, — a nacionalizmus, az idealizmus, a vallásosság. Mi segítepi kívánunk ezeknek a pedagógusoknak is hogy előre lépjenek. A párt politikai és ideológiai segítése a türelmes, meggyőző, nevelőmunkára támaszkodik. — Fokozottabban kell töreked- sünk arra, — mondta Nagy elv- társ az iskolán kívüli neveléssel kapcsolatban, — hogy a szocialista hazafiság kérdéseiben ne- cssk az egyetértés legyen meg pedagógusainkban, hanem szocialista hazaszeretetük minden pedagógusban váljék cselekvő ha- zafisággá. Erre a társadalmi munka széles területei legkülönbözőbb formákban lehetőséget adnak. A társadalmi munkájukon keresztül nevelőinknek nemcsak egyéni hivatásszeretetük és világnézetük fejlődik pozitív irányban, hanem méltán vívják ki pártunk, a tanácsszervek, s az egész dolgozó társadalom fokozódó elismerését és megbecsülését. A vitaindító beszédet sok felszólalás követte. •Szólásra emelkedett Orosz Ferenc elvtárs is, az MS.ZMP me— - 1 1— n o Ír i i 1 1 - • YT» O tanulságait, és szívből dolgoznak — igen nagy részt, — rendszerünkért ,a népért, a korr.vnun.z- mus építéséért. A pedagógusok egy része még oizonj lalanaoUiK. i*»iéi't? Meri ezek a bizonytalanKodók meg nem látják a társadalom fejlődésének törvényszerű útját. Még nem biztosak abban, hogy a társadalom a szocializmus felé halad. Ezeket az embereket meg kell tan.tani, nevelni, meg kel. szilárdítani őket. Hogyan? Először úgy, hogy magunk is sziklaszilárdakká legyűrne — A bizonytalanság egyik forrása: pedagógusaink jelentős része fél a harctól. Fél harcolni különböző nézetek ellen. Allitom, hogy még kommunista pedagógusok sem mind foglalnak el egységes álláspontot, amikor arra szükség lenne, egy-egy nevelőtestületen belül. Néni pedig: az úgynevezett kényes kérdésekben. — Például, a fiatal kommunista nevelő fél kiállni, hogy az idősebbet megbírálja, amiért az templomba jár. S nem csatlakozik az igazgatóhoz. El kell érnünk, hogy a kommunista pedagógusok valóban forradalmi magot képezzenek a nevelőtestületekben, egységes. szilárd kiállásukkal nyújtsanak segítséget a pártonkívüli munkatársaiknak, s a szülőknek. — Remélem, — mondotta a későbbiek során fentiekkel kapcsolatban Orosz elvtárs, — nsm sértődnek meg a középiskolai tanárok, de az általános isk lai pedagógusok összeforrottabbak. egységesebb álláspontot képviselnek, s. itt jobban nevelődnek az emberek is. Ezek a pedagógusok egyszerűbbek közelebb, vannak a dolgozó emberekhez, és nem katedráról szemlélik az é'etet. mint a középiskolai tanárok közűi egyesek. — Nagyon kérem önöket, tantestületen belül és kívül, mindenütt az életben harcoljanak az ellenséges nézetek ellen. Ne té- , vesszen meg senkit, hogy az él- . fenséges politika ma sim jlé.sonynyá lett, segítsenek a párt építésében, javasoljank becsületes, jól dolgozó, osztálvhü, harcolni tudó pedagógusokat a párt soraiba. — Összefogva, gyorsítsuk meg a szocializmus . építését, ne tévesz- szük szem elöl, hogy a kommunizmusba egyszerre lépünk át, a szovjet emberekkel! Az értekezlet Horváth Miklós elvtárs zárszavaival ért véget. S. 8. A megyében elsőnek a vásárosnaményi szövetkezeti áruház cipöosztályán vezették be az önkiválasztó eladást. így naponta 30—10 százalékkal több vevőt tudnak kiszolgálni. Az új eladási módszer újítás ered.ménye, (évente tizenhatezer forint költséget takarítanak meg. Dorogi M. íclv.) rfiötö& (OuiJ a mosolv-nauydí/at Ismeretes, hogy a nyíregyházi kiskereskedelmiek j korábban — az udvarias kiszolgálás érdekében — j „Mosolygó Kisker." versenymozgalmat indítóit el. A j nagy népszerűségnek örvendő versenyben többszaz j eladó kapcsolódott be, és az eredményt nap. mini nap tapasztalhattuk a boltokban. Szombaton este történt a verseny eddigi szaka- ■ szának értékelése. A bíráló bizottság egyöntetű véle- j ménye alapján Botos Emil, a 20-as számú Zrínyi Ilona úti háztartási bolt vezetője bizi nyúlt a legszimr.atikv- ; sabb árusítónak. Ö kapta a nagydijat: egy értékes} kristály váz it. Nem sokkal „mosolygot kevesebbet” —f Etelvári Pálné sen}, a 23-as trafikbolt vezetője, aki \ másodikként csak néhány mosolyvonással maradt le., Rozsnyói Józsefre, a 97-.es faárubolt dolgozójára sem \ panaszkodtálc a Vevők: harmadik díja igazolja, hogy' nála a derűvel nincsen „szűk keresztmetszet.” Gorái j András, a 93-as élelmiszerbolt vezetője is becsületesen „kiniosolyogta magát” egy félesztendő aídtt. Nc-!. gyedikként összesen 526 megnyerő mosolya „klskc- \ rest ’ utasított nevetve maga mögé. Mint elárulták: szombaton, a dijak átvételekor' már az öröm miatt mosolyogtak. Tessék választani A Ml ERKÖLCSŰNK Hétköznapjaink alkotó légkörében . más kérdések mellett egyre többet beszélnek az egyszerű emberek a különböző világnézeti elvekről. A marxista és a vallásos ideológia harca öli lestet azokbán a vitákban, amelyeket a kommunisták és vallásos emberek folytatnak a falvakban, az üzemekben, a hivatalokban, különböző találkozások alkalmával. S amikor a társadalmunkban még itt-olt fellelhető erkölcsi fogyatékosságokról esik szó, becsületes emberek is felvetik — mintegy utolsó szalmaszálként, — amit rendszerünk ellenségei már jégen fújnak: hogyan lehet erkölcsös egy nép, amely nem istenhivő, nem vallásos. Sok jóakaraté ember fejében okoz még zűrzavart ez a két homlokegyenest ellenkező ' álláspont, amelyben egyrészt a sok évszázadon át elhintett vallási tanítások, másrészt a feltörekvő és egyre nagyobb tért hódító eleven gyakorlat, a marxizmus- leninizmus csapnak össze. Melyiknek van igaza? — teszik fel sokan a kérdést. Hogy eldöntsük, tudni kell: mi is tulajdonképpen amit a kapitalisták, s mi az, amit a kommunisták erkölcsének tartanak? A válasz nem egyszerű. Számos marxista tudományos értekezés magyarázta már meg a vallás kialakulásának történetét, fejlődésének állásait. Tudjuk, hogy minden eddigi osztálytársadalomban az uralkodó osztály szabta meg az erkölcs fogalmát, határait. A vallás a kizsákmányoló osztályok érdekeit szolgálta és szolgálja a kapitalizmusban is. meggátolja a dolgozókat jogos követeléseik érvényesítésében. A valláscrkölcsi-elvck célja tehát nem más, mint az uralkodó osztályok — a kapitalizmusban a tőkések — érdekeinek kiszolgálása, céljainak szentesítése. Ha a vallás erkölcsi intelmeiről von szó, az • egyszerű embereknek általában a tízparancsolat tanai jutnak eszébe. „Ne ölj, ne lopj, ne paráználkodj, szeresd felebarátodat", Nem gondol viszont arra, hogy ezeket a tanításokat éppen azok nem tartják be, akik hirdettetik, tehát tulajdonképpen csak a kizsákmányoltaknak, a szegényeknek szólnak. Vajon hogy érvényesül a kapitalizmusban a tízparancsolat, amikor a tőkés naponta lopja meg a gyáraiban dolgozó munkásokat, s ö maga fényűzően él munka nélkül. A kapitalisták és egyházi szószólóik miközben azt hirdetik, hogy ne ölj, tíz- és tízezer dolgozót ítélnek éhhalálra, öngyilkosságra, lövetnek agyon rendőrségükkel és katonaságukkal, amikor azok életszínvonaluk emeléséért tűnt étnek. .4 kapitalizmus egész története gyarmati háborúk sorozatával, igazságtalan háborúkkal, vérrel és gyilkossággal van tele. Az egész tőkés berendezés, — az állam és az egyház — arra épül fel, hogy míg az egyik oldalon néhány dúsgazdag ember tartja kezében a hatalmat és szabja meg mi az erkölcsös, mi az erkölcstelen, a másik oldalon kisemmizett milliók feleit ítélkeznek, ha azok emberi jogaikért szállnak síkra, A másfél értize’del előtti Magyarország nem egy példával támasztotta alá a fentieket. Tengernyi vagyonban tobzódott néhány főúr — elsősorban az egyház — s keresztényi alázatot hirdetett a hárommillió koldus felé... Jól emlékszünk rá, hogy a második világháború idején megáldották a fegyvereket, amelyekkel ártatlan embereket öldösiek le, csak azért, hogy több legyen a tőkés haszna, hogy több rabszolgát zsákmányolhassanak ki a tőkés üzemekben. Néhány napja. hogy a Canterbury-i érsek kijelentette: „ Lehet, hogy az atomháború isten akarata' és így aki az atomháború ellen harcol, isten ellen harcol”. Ezt is mondhatta volna: „öljük hát nyugodtan az embereket, mert ott., a szocialista országokban nem gyakorolhatjuk a féktelen elnyomást, nem hízhatnak a dolgozók nyomorán lökéseink, nem az egyházé, hanem a parasztoké a föld.” Így van ez a férfi és a nő viszonyával is. A kapitalizmusban egyáltalán nem hűn, hogy a nő ugyanolyan áru, mint történetesen a selyem, vagy a szövet. Szentesítették a nyilvános házakat, a házasságban nagyon sok esetben a kapitalista pénzszerzési ösztön és nem a tiszta szerelem elvei érvényesülnek. Pénz és vagyon minden eszközzel, tűzzel és vérrel... S, hogy a dolgozók figyelmét elterelték a legégetőbb kérdésekről, ez i kapitalista erkölcs. S elpusztítani mindazt és mindazokat, ami és akik már megszabadít'luk ettől a .,keresztényi alázattal viselendő” tehertől. A mi erkölcsünk is osztályét- köles, amelynek a kommunisták, rakták le az alapjait míg rt. kapitalizmusban. Legfőbb elvünk, hogy megteremtsük a kizsákmá- nyolásmanies osztálynéiküli 1ar- sadalmat, és megszüntessük mind- azt, amely a dolgozók elnyomását lehetővé tette. Ez a mi erkölcsünk. Ha vannak meg fogyatékosságaink, azok éppen abból adódnak, hogy még megtalálhatjuk a múlt erkölcsi maradványait, még vannak téves nézetek az emberek fejében. A mi új erkölcsi tételeink igazsága mist aratja első győzelmeit. Űj utat vjí- tott az emberek előtt a boldogulás. az alkotó munka szépsége. fi tiszta szerelem megteremtéséhez, A mi társadalmunk azon alap- szik, hogy minden ember egyformán vegye ki részét a munkából, s mindenki képeisége'. illetve végzett munkája, majd szükségletei szerint részesül fen a megtermelt javakból. A szozia'i.Na rendszernek nincs szüksége kén- mutató erkölcsi tételekre. Nálunk azt nevezik erkölcsös embernek, aki példamutatóan dolgozik ezekért a nemes célokért, s magánéletében is példát mutat. Nem titkoljuk: nekünk nires szükségünk a túlvilágí boldogság ra,’ hanem a földi életben akarjuk megteremteni a javak bőséget. Ezért becsüljük azoicot, akik megértik és betartják erkölcsi normáinkat, s ezért akarji,k hogy mindenki, -elérjen majdun a mi szocialista útunkra, félredobva minden gátlást, amely ma még sokszor kísért. Célunk a teremtő béke. Es ez az erkölcsünk is. A-legnemesebb erlzölcs, amely valaha is. létezett. Kopka János. Segítsenek a pedagógusok — Szívből egyetértek azokkal mondotta többek között Orosz elvtárs, — akik összehasonlítást tesznek a múlttal és ebből következtetéseket vonnak le. De mintha egy kicsit megállna az ide magunk fölött, nem tekintünk eléggé előre! Tovább kell gondolnunk a feladatokra, amelyek előttünk állanak. — Gondolnunk kell a párton- kivüli pedagógusok nagy tömegére, akik iránt nagy felelősségünk van. A kommunista peda gőgusok forradalmi magot kell. hogy képezzenek a tantestületekben. Van-e fejlődés a pedagógusok kulturális munkájának a frontján? Igen, van! A pedagógusok leszűrték 1956 A
