Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)
1959-09-29 / 231. szám
Hruscsov beszélgetése amerikai üzletemberekkel a kölcsönösen előnyös és egyenjogú kereskedelemről Washington, szeptember 27. (TASZSZ) Eric Ridder, a Journal of Commerce * című amerikai lap kiadója szeptember 24-én ebéaeladott Hruscsov tiszteletére. Az ebéden az amerikai gazdasági és kereskedelmi körök néhány képviselője is jelen volt. A szovjet kormányfővel együtt utazó szovjet újságírók csopoitja most közzétette az ebéd során lezajlott beszélgetés szövegét Elősegíti-e a láloga(ás a kölcsönös kereskedelem fejlődését A beszélgetés elején Eric Ridder üdvözölte Hruscsovot és meg-, köszönte, hogy hajlandó volt szőkébb körben találkozni az amerikai üzletemberekkel, azzal a céllal, ‘ hógy eszmecserét folytassanak néhány fontos kérdésről, köztük a'szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatoktól. Rinder megjegyezte, hogy 1958 márciusában, amikor Hruscsov őt Moszkvában fogadta, feltett sok kérdést és kimerítő választ kapott. Most kartársai számára is megnyílt ez a lehetőség. Biztosra veszi, hogy most is sok kérdési tesznek fel Hrusrsovnak és a szovjet kormányfő is feltesz majd kérdéseket .ez amerikai üzletembereknek. KÉRDÉS: Mi a véleménye, Miniszterelnök Úr, elcsegíti-e az ön amerikai látogatása a szovjet —amerikai kereskedelmi kapcsolatok fejlődését? HRUSCSOV: Feltevésem szerint igen. -Gondolom azonban, hogy az amerikai üzletemberek jobban tudnának válaszolni erre a kérdésre. RIDDER: Felkérem vendégeimet, fejtsék ki álláspontjukat Hruscsov *hiiniszterelnök megjegyzése alapján. F. CÖKTNEY (a Coty részvény- társaság elnöke): Nem tudom elképzelni, hogyan segítheti Hruscsov úr látogatása a szovjet —amerikai kereskedelmet. RIDDER. Én más véleményen vagyok és azt hiszem, hogy a politikai kapcsolatok javulása elősegíti országaink üzleti kapcs la- tainak fejlődését is. CH. WHITE (a Republic Steel Corporation elnöke): A szovjetunióval való kereskedelem nem újdonság számunkra. Mi acélle- I mezt adtunk el a Szcvjetunio- I nak. A „Union Carbid and Car- r bon” cég érceket vásárolt a szovjet kereskedelmi szervezetektől. Mi harminc év óta dolgozunk az oroszokkal. Elmondhatom, hogy az oroszok ma már sok olyan áru. termelnek.- amelyet az Egyesült Államokban is előél.la nak és a piacok zártsága is nehézséget okoz a kereskedelemben. Jól ismerem az amerikai helyzetet, es a mi problémáinkat Nálunk gyakori a konfliktus i munkáltatók ,és a munkások kőzett. E konr- Jiktusckban mindig benne vannak a kommunisták, „akik szítják e konfliktusokat és ezzel nehézségeket okoznak, a Szovjetunióval való kapcsolataink szempontjából. STRAUSS (a Maissy & Co. cég igazgatósági elnöke). Nehézségeket okoz az is. hogy az amerikai fogyasztók nem akarják megvásárolni a „vasfüggöny mögül eiö| származó árukat. A* aranvkészlctek F. CORTNEY; Hruscsov úr, On Eric Ridderrel folytatott beszélgetésében azt mondta, hogy Oroszország vásárolni kíván minden olyan árut; amelyre szüksége van és el akar adni olyan árukat, amilyenek vannak neki. Az árucsere és az elszámolás azonban mindig arany közvetítésével történik. Sajnos, a Szovjetunió nem ad ki adatokat aranykészleteiről; Bennünket ez nyugtalanít, mert minden más ország közzéteszi, ezeket az adatokat. Az ilyen értesülések hiánya aláássa a bizalmat a Szovjetunió iránt és izgatólag hat ránk. HRUSCSOV: Figyelmesen hallgattam kérdéseiket, uraim, és nem szakítottam félbe szavaikat. Nem értem azonban, miért nyugtalanítja és izgatja az amerikai kereskedelmi köröket az a körül- m meny. hogy mi nem ismertetünk adatokat aranykészleteinkről. Egyáltalán nem érthető, mi dolga ven itt az aranynak. Meg kell mondanom, hogy mi nem becsüljük valami nagyra az aranyat. Idézhetném itt Leninnek az % aranyról ünondott szavait, de azt hiszem, hogy ez nem egészen helyénvaló ebéd után. (Derültség.) LODGE (az amerikai elnök személyes képviselője Hruscsov utazása idején): Én kistőkés vagyok cs egyáltalán nincs aranyam. HRUSCSOV: Nekem van aranyam. íme! (Hruscsov a „SzGcia- lista Munka Hőse" két aranyérmére mutat.) Ez az arany azan- ban nem az enyém. Ha meghalok, beszolgáltatják az államnak. ELLENVETÉS: Családja nem használhatja fel ezt az aranyat? HRUSCSOV: Nem. Ami pedig az arany kérdését külkereskedelmi szempontból illeti, Önök megkérdezhetnek bárkit, akivel dolgunk volt, azok megmondhatják, hogy mi mindig pontosan fizettünk és sohasem maradtunk adósok. Ami a korábban fellett kérdésedet illeti, *z a. vaiaszom: Amikor Önök bemennek egy üzletbe vásárolni, az a szokásuk, hogy megkérdezik, ki és mikor készítettje ezt vagy azt az árut? Vettem Önöknél egy kalapot, mert a sajátomat odaajándékoztam egy rakodómunkásnak S,. n F rancis- ccban. Nos. mikor megvettem ezt a kalapot, nem kérdeztem, ki készítette és nem érdeklődtem az üzlettulajdonos politikai nézetei Iránt. Nem tudtam, hogy Önöknél a vásárláskor meg kell kérdezni, ki készítette ezt . vagy azt a cikket, ki a tulajdonos apja, felesége, hogyan hívják őket. így elég bonyolult lehet a ke.eskc- delem. (Elénk derültség. Felkiáltások: „Ügy van!”) ELLENVETÉS: A mi törvényeink szerint azonban fontos, hogy honnan hozzuk be az árut. Volt. például olyan idő, amikor nem volt szabad német arukat vásárolni. HRUSCSOV: Kedves uraim, Önök mindent összekevernek: a kereskedelmet, a grzdaságot. a politikát. Önök olyan dolgokról beszélnek, amelvek semmiképpen sem egyeztethetők össze a politikai gazdaságtan törvényeivel. Amikor önök nem vásárolhattak német árukat, háborúban voltak Németországgal. Mi azonban nem viselünk háborút Önökkel! Meggyőződésem, hejgy . ha üzlete» nyílnak önöknél szovjet arukkal, honfitársaik szívesén vásárolják majd e cikkeket. Tudom, hogy önök nem szeretik az orosz forradalmat — miként Önök a Nagy Októberi Szocialista Fo. rodalmat nevezik —, de például szere ik az orosz kaviárt és, m'nt észrevettem, hajlandók elég nagy mennyiségben fogyasztani. < (Derültség.) STRAUSS: Megergedi-e ön, hogy a „Maissy” részvénytársaság kölcsönösségi alapon áruházakat nyisson? HRUSCSOV: Na. ez már üzleti jellegű kérdés. Mi hajlandók vagyunk' tárgyalni. Önök is hajlan|dók, uraim? (Mozgolódás.) Ter- j mészetesen meg kell érténiök, hogy én árukról beszélek, nem pedig üzletekről és áruházakról. Az amerikai üzletemberek maguk megszervezhetik áruink eladását és nyereséghez juthatnak ily módon. Az a baj, hogy ma sok árunkat nem szabad behozni az Egyesült Államokba, mert rendkívül magas vámokat állapítottak meg e cikkekre. MENYSIKOV: Egész sor szovjet áru.., vámja, háromszor—négyszer, sőt többször .magasabb, mint ugyanilyen, de más országokból származó áruké. A vodka vámja például, .négyszer annyi.. '' ’ * HRUSCSOV: ; Nem . szeretném, ha félreértenének. Nem azért utaztam ide, hőgy raktáron heverő árukat adjak el Önöknek. A mi országunkban nincsenek ilyenek. Mi sokat ternielünk és gyorsan eladjuk' Raktáraink nincsenek tele elfekvő, cikkekkel. Az árucikkek» a< termeléstől az üzletekbe és a fogyasztókhoz igen gyorsan eljutnak. Ha Önök nem akarnak kereskedni .velünk, ne kereskedjenek. Megvárjuk, míg maguktól kopogtatnak az ajtón. Ismétlem,, mi türelmesek vagyunk, nem ég a .fejünk fölött a ház. Nagyszerűek a kereskedelmi kapcsolataink Kínával és a többi szocialista országgal. Jól fejlődik kereskedelmünk Indiával, Franciaoiszággal, - tjjyugat-Német- országgal, Olaszországgal. Dolgaink jól mennek. Gazdaságunk 2—3-szor gyorsabb ütemben fejlődik. mint az önöké. Mi. minx rrtendani szokás — hálát adunk az Istennek és. végezzük a magunk dolgát. (Derültség, taps.) MÍLLER: (az Allied Chemical Co. elnöke): Véleményem szeriiu, ha javulnak országaink kapcsolat tai, kifejlődnek a kapcsolatok népeink között, ez lehetővé tesz: a gazdasági kapcsolatok ja\uiá'-at is. HRUSCSOV: Helyes. Én is így gondolom. Ezért i- mond >tU n, hogy a politikai kapcsolatok javulása nyomán feltétlenül javulnak a kereskedelmi kapcsolatok is. Csupán az a fontos, hogy Önök megértsék: nem azért utaztunk ide, hogy kinyújtsuk kezünket és belenyújjunk az Önök zsebébe. Mi a kezünket saját zsebünkben tartjuk. (Derültség.) Még akkor is, ha Önök nyitva tartanák zsebüket, én elmennék mellette és nem. néznék bele, hogy mi van ott. (Derültség, taps.) Országaink jelenlegi rossz kereskedelmi kapcsolatai nem gazdasági, hanem politikai tényezőt jelentenek. Ismeretes, hogy önök 16 évig nem ismerték ét a Szovjetuniót, de kereskedtek veié. (Élénkség.) Most elismernek bennünket, de nem kereskednek velünk. Nem tudora még hány' évig fog ez tartani. 16 évig-e vagy még tovább. Ez az önök dolga, gondolják még maguk és határozzanak. R. REED (American Express Co.): A kereskedelem fejlődését lényegesen előmozdítaná^- ha országaink üzletemberei, kereskedői ^szélesebb körben érintkeznének egymással. Az utóbbi időben növekedett a turisták kölcsönös látogatása az Egyesült Államokban és a Szovjetunióban. Ez a jelek szerint hasznos. HRUSCSOV: Én is helyes lépésnek tartom ezt. Támogatjuk is mindenképpen fejlesztjük az ilyen kapcsolatokat. F. CORTNEY: Mindenesetre sok nehézség akadályozza a nyugati országok kereskedelmét a Szovjetunióval. Az egyik ilyen ne- nézség a külkereskedelmi mór o- pólium. HRUSCSOV: Önök újból összekeverik a kereskedelmet a politikával. Államunkban negyvenkét évvel ezelőtt megoldották a külkereskedelmi monopólium kérdését és szó sincs ennek revízió >a- ról. Ha önök számára nehéz velünk kereskedni, ám ne kereskedjenek. Kereskedjenek azokkal, akikkel önök számára könnyű. Országunk rendszere azonban változatlan marad. CORTNEY: De Önök is, mi is akarunk kereskedni. HRUSCSOV': Nekünk már voltak jelentős kereskedelmi kapcsolataink sok amerikai céggel. Például Forddal. Ez Fordnak és nekünk egyaránt előnyös volt. CORTNEY: Lehet, hogy ez előnyös volt Fordnak. de nem volt előnyös Amerikának? (Élénkség.) HRUSCSOV: De az üzleti Amerika Fordokból áll! (Derültség.) Hruscsov : Elégedett vagyok amerikai utómmal RIDDER: Szeretnek, ha az amerikai körútja során szerzett benyomásairól bészélne. HRUSCSOV: Elégedett vagyok az Egyesült Államokban tett korinammal. Az amerikai nép békeszerető és a világ többi népéhez hasonlóan nem akar háborút. Emellett ' újból" 'hangsúlyozom, hogy nem osztom fel az amerikai népet üzleti és politikai körökre, nem választom el az amerikai népet kormányától. Lehetséges, hogy az üzletemberek inkább hajlamosak az események békés kibontakoztatására, de én nem akarok a lelkekben fürkészni. Ez nehéz dolog: Az is lehetséges, hogy az üzletembereknek az a része, amely nagyarányú katonai megrendelésekkel dicsekedhet, nem hajlik az események békés irányú kibontakoztatásara. Ez azonban Csak az én feltevésem. Lehet, hegy tévedek. Az önök politikusai között sokan Vannak olyanoké akik félnek, hegy valahogy véget ér a hidegháború. Ezek igen sok hidegháborús beszédet • mondottak. A hidegháború lován jutottak be a kongresszusba é> nyeregben akarnak maradni. (Derültség.) De ez is feltevés .és nem mondhatom meg pontosan, hány ilyen ember vrn Önöknél. Őszintén akarok beszélni, ugyanúgy, ahogyan majd beszámolok utazásomról kormányomnak. Ügy látom, hogy az amerikai nép. megegyezésre akar jutni és békében kíván élni. A jelek szerint azonban még bizonyos időre van szükség, hogy kialakul.,on közöttünk a teljes bizalom. (Felkiáltások: Ügy van!) Most néhány szót . a Kereskedelemről: a Gazdasági Klubban már elmondtam, hogy gazdaságunk nem sínyli meg. na az Egyesült Államok és a Szovjetunió között nem bontakozik ki a kereskedelem, Azonban, ha lenne kereskedelem, ez jobb lenne Önöknek is, nekünk is. (Élénkség. Felkiáltások: „Ez ésszerű!”) Ismeretes, hogy a kereskedelem szempontjából előnyös a nemzetközi munkamegosztás, a .(Cmeles speciali- zálása. Egy sor gépet nem g\ ártanánk országunkban, hanem Önöktől vásárolnánk. Azonban, minthogy nincs kereskedelem, kénytelenek vagyunk fejleszteni áz ilyen gépeknek a hazai gyártását, és sikerrel valósítjuk meg ezt a feladatot. Ma Önöknél a Mesta Machins gyárban közölték velem, hogy az Egyesüli Államokban létrehozott legnagyobb sajtó 50.000 tonna nyomást tud előállítani.! Mi létrehoztunk 70.000 tonna nyomást előállító sajtót is. Ha még egy és mással nem rendelkezünk is, amink van, magunk csináljuk. Egy sor gépüns. jobb, mint az önöké, ezeket a jgéKereslicdelcm a töl Meg kell mondanom, hogy mi most is vásárolunk kémiai ipari berendezéseket más országoktól, és ezek jobbak, mint az Önöké. A múlt évben két kémiai üzemet vásároltunk Krupptól. Ugyanilyen üzemet vásároltak a németektől az amerikaiak is. Ezenkívül egy gu- miabrcncs-gyárat vettünk Angliától. A dnyepropetrovszki gazdasági terület már át is vette ennek az üzemnek a gépeit és arovat mcst állítják fel. Még mondták is, hogy az angolok ezen a területen megelőzték önöket, .amerikaiakat. N. A. TYIHONOV: Az Egyesült Államokban nem al olyan magas szinten a gumiabroncs-gyártás technológiája. HRUSCSOV: Miután aláírtuk az angolokkal a kereskedelmi egyezményt, nem egy üzletet kötöttünk az angol társaságokkal. A szintetikus fonalakat előállító berer.cfe- zések gyártásában előkelő helyet foglalt el Olaszország. Mi ebben az országban és Franciaországban vásárolunk ilyen gépeket. Egyszóval, áz Önök összes szövetségesei eladják nekünk azt, amire szükségünk'’van, és mi vásárolunk tőlük. Csupán Amerika nem kereskedik velünk. Ám legyen! Van egy mondásunk, amelyik úgy'tartja, hogy ha az ember felhúzza az orrát, és nem eszi meg a kását, abból mm lesz semmi haszna, (lüfánkség.) Kérem, ne egyek a np ires/ kupékét szívesen eladjuk Önöknc:. Például Önök megvásárolták az olajlurásnál használatos turbó-fu- rógép szabadalmát. Mi szívesen megvásárolnánk az önök gépeinek némelyikét. A múltban voltak bizonyos kap- esolataink Du Pont-nal. Mi készek vagyunk üzleteket kötni ezzel a - társasággal ma is, ha az 'amerikai külügyminisztérium ezt nem fogja gátolni. Azonban, ha önok nem fognak eladni nekünk köolajfeidolgozó berendezéseket, ml magunk fogjuk létrehozni azokat és teljesítjük a tervünket, sót i-úl is fogjuk teljesíteni. ibi tőkés országgal sánkat. Ez az Önök dol^a. Lehet, hogy önöknek nem ízlik a mi Kásánk. (Nevetés.) Ettől nem sértődünk meg. Ha kifizetődő, adják el. amijük van, ha nem kifizetődő. ne adják el. Ha előnyös, vásároljanak tőlünk. Ha nem előnyös, ne vásároljanak. Ilyenek a kereskedelem törvényei. (Taps.) Ügy látom, az amerikaiak megijedtek a kommunizmustól, mint a aázinyúl az óriáskígyótól, és elvesztik a józan eszüket. Jó, mi megvárjuk, amíg Önök észrelcr- íek és kereskedni kezdenek. (Nevetés.) KÉRDÉS: Mi az oka annak, hogy önök mindennek ellenére mégis sok mindent átvesznek abból, amivel a kapitalista országos rendelkeznek? HRUSCSOV: De hiszen mm vagyunk ostoba embnek! (Nevetés a teremben. Taps.' Miért is vetnénk el az ésszerű tapasztalatokat?! Önök sok jó példáját szolgáltatták annak, hogv kell megszervezni a termelést. Ford például először akalmazta a íutósza- lagrendszert. Mi átvettük ezt a módszert és jó irányban fejlesztjük tovább. KÉRDÉS: Minket érdekel az önökkel folytatandó kereskedelem, de mi az oka annak, hogy a szovjet szervek csupán gepmintá- kat vásárolnak? (Folytatás az 5. oldalon) t