Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-27 / 230. szám

Erre is szükség ran Nyíregyháza — Berlin — Nyíregyháza Nyíregyházi és német orvosok tapasztalatcseréje Nemrág tért haza Eerlinből egyhónapos tanu'máriyútjáról dr. Gyöngyössy Andor kandidátus, a ny rcgyházi Megyei Kői ház szü­lészeti és nőgyógyászati osztályá­nak főorvosa, akit tapasztalat- cserire hívtak meg a berlini kli­nikára. A főorvost, akinél cserelátoga­tásképpen német orvos, dr. Klaus Jáhr, a meisseni körzeti kórház igazgatója és szülész-nőgyógyász főorvosa tertókodik. kórházi mun­kahelyén kerestük fel, s így | sikerült mindkettőjüket mog­A geberjéui Győzelem Termelőszövetkezetben bőven van szarvasmarha. Igyekeznek is biztosítani a jószág részére a takarmányt. Két nagy silúkutat raktak már meg takar­mánnyal, de ez még kevésnek bizonyult. Ezért — mint a képen latható — ároksilót építenek, hogy a többi ziildtakax- mányt is tárolhassák. (Foto: Hammel) Y1 n Hazafias népfront hírei BEKÖTŐUTAT építenek Titor- szálláson a termelőszövetkezet részére mintegy két kilc méter hosszúságban. A kövesút építését nagyrészt társadalmi munkában végzik el. A földmunka egyhar- madát már elvégezték, A bekötő­út építésénél lévő társadalmi munkához Mátészalka munkásai es KISZ-fiataljai 600 munkaórá­val járulnak hozzá. ★ KIÁLLÍTÁST repdez október 4-tól a Hazafias Népfront a nép­front Zrínyi Ilona utcai nagyter­mében, Huszár István rakamazi festőművész képeivel. A kiállítás címe: „Falu—Iskola—Művészet”. A fiatal festőművész kiállítása a falu új életét mutatja be. TANÁCSKOZÁST tartottak a járási tanácsok végrehajtó bizott­ságának elnökei, valamint a Ha­zafias Népfront járási titkárai pénteken, amelyen az 1960-as községfejlesztési tervet beszélték meg az előző évek tapasztalatai alapján. Az értekezlet megállapí­totta, hogy a létesítmények mű­szaki ellenőrzésére az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a községfejlesztési tervek jó végre­hajtása föntos politikai feladat, mert- erősíti a dolgozók és a tana. csők közötti kapcsolatot. *­HANGVERSENYT adnak a Nyírbogdányi Asványolajipari Vállalatnál szeptember 29-én, kedden délután fél 4 órakor a Hazafias Népfront Megyei Bi­zottsága, valamint az ÁUami Ze­neiskola rendezésében a fiatal nyíregyházi előadóművészek, a kongresszusi versenyben kitűnt dolgozók tiszteletére. Ez a „hang­versenybrigád ’ társadalmi fel­ajánlásban számos Szabolcs- Szatmári üzemet látogat még meg. ü téglagyári munkaverseny egyik tanulsága: IMagyobb gondot a tégla minőségére! Az Épitőanyagipari Vállalathoz tartozó téglagyárak dolgozai azt vállalták többek között a párt- kongresszus tiszteletére, hogy téglagyár íasi tervüket 1959-uen 10 százalékkal túlteljesítik és az önköltséget 3 százalékkal csök­kentik. Máris annyi nyerstéglát gyártottak, hogy a jövő év ápri­lisáig lesz mit égetni, s még ez évben a kedvező időjárás lehe­tővé teszi, hogy 100 ezer darab nyerstéglát gyártsanak a korábbi vállaláson felül. A teljesítésben különösen a fehérgyarmati és a vásárosnaményi téglagyár tűnt ki jó eredménnyel: terven felül annyi téglát gyártottak, hogy a tiszavasvári és tiszaberccli tégla­gyárban történt lemaradást fe­dezi. Az önköltség csökkentése te­rén is szép eredménnyel oicse- kedhetnek. Ennek ellenére figyel­meztetni kell a téglagyári dolgo­zókat arra, hogy még mindig nem fordítanak keao gondot a téglák minőségére. Sok alacsonyabb osz­tályú téglát gyártanak, mert nem vigyáznak jói a minőség re. A téglagyárakban sem mindegy az, hogy a terv túlteljesítést mi­lyen minőségű munkával érik el. A rosszabb minőségű téglára is ugyanannyi munkát és kö.tséget fordítanak, viszont kevesebbet kapnak érte, és ez rontja ered­ményüket. Ezért célszerű lenne megvizsgálni a minőség helyzetet és a brigádok versenyében oda­hatni, hogy előtérbe kerii jön a minőségi munka. interjúvolni: milyen a német szü­lészeti ellátás magyar, s a nyír­egyházi ellátás német szemmel? Berlini tapasztalatok Gyöngyössy doktor útja céljá­ról, s a Berlinben szerzett ta­pasztalatokról beszél: — Utazásom célja az volt, hogy tapasztaltokat szerezzek egy új. Nyíregyházán építendő korszerű szülészeti osztály létesítéséhez. Tanulmányoztam a gyógykezelés és kivizsgálás folyamatát a néme­teknél a szülészet és nőgyógyá­szát terén, a műtéti előkészítést, a nagyszerű érzéstelenítési tech­nikát. Egy sor olyan tapasztala­tot szereztem, amit ná unk is meg lehet valósítani. Résztvettem a német urológusok négynapos kongresszusán, az osztályokon járva pedig, megnéztem mindent, és szorgalmasan jegyeztem. Be­szélgetéseket folytattam a német kezelési elvekről, eljárásoktól .. . — Mi ragadta meg leginkább a figyelmét a berlini klinikán? — A rend, a tisztaság, a ku.iu­ráltság. Mindenki jól öltözött, tiszta, a látogatási idő után sincs sehol szemét. Érdekes volt a me­dikusok oktatása: a professzor műtétjét a hdllgatók üvegfalon keresztül nézték, s a műtét köz­ben a professzor gégemikrofonján oktatta őket. Nagy élményt jelen­tett nekem is, hogy előadást tart­hattam a német hallgatóknak. A német egyetemisták szívesen fel­vennék magyar kollégáikal a kap­csolatot, s szívesen jönnének hoz­zánk egy kis tanulmányútra, ta­pasztalatcserére. Különben a ma­gyar orvostudománynak jó híre van Németországban. Jól ismerik a magyar tudományos eredmé­nyeket, figyelmesen olvassák, rendszeresen tanulmányozzák a magyar orvosok írásait a német és svájci folyóiratokban. Német- országi tartózkodásom idején jó barátságot kötöttünk a német or­vosokkal, aminek eredménye egy újabb németországi meghívás. Sikerült elintézni, hogy Nyíregy­házáról rövidesen egy sebészfő­orvos is ellátogathasson a német kórházakba, kinikákra, Mit mond a német vendég? S mit mond egy német vendég, Jahr doktor? — Nagyon érdekelt, hogy egy vidéki munkahelyen hogy dolgoz­nak a magyar orvosok, milyen módszerekkel gyógyítanak, s na- gyón meglepett, amiket itt tapasz­taltam. Imponáló a munka ered­ménye, az orvosok szakmai és tu­dományos felkészültsége. Nagyon tetszik, hogy a fővárostól iiyen távoli helyen milyen nagyvona­lúak a tudományos követelmé­nyekkel szemben. Megcsodáltam az orvosi könyviarat. Szeretném még látni a debreceni, miskolci és pesti orvosok munkáját is .,. Jahr doktor hazatérése után szóban és képekben számol be kollegáinak magyarorszJ.gi tapasz­talatairól. Addig azonban több­hetes itt-tartózkodása alatt ala­posan körül akar nézni. Szeretne mindent megtudni hazánkról, s a pártszervek. pártszervezetek ve­zetői rendszeresen kötelesek be­számolni a párttagságnak a vég­zett munkáról és a tagság ja­vaslatait, bíráló megjegyzéseit, tapasztalatait figyelembe venni. Szabad és jogos bírálni a fel­sőbb pártszervek munkáját, egyes személyeket is. A de­mokratizmushoz tartozik, ami­kor a felsőbb pártszervek ön­kritikát gyakorolnak saját mun­kálkodásuk felett, személyes érintkezéseknél is beismerik a vétett hibákat. Éppen a párt- ■ élet demokratizmusából ered, hogy az alsóbb szervek, a helyi • pártszervezetek öntevékenyen végzik munkájukat, maguk dön­tenek helyi jellegű kérdésekben. Itt azonban már jelentkezik a centralizmus is. Az alsóbb szer­vek ugyanis, csak olyan dönté­seket hozhatnak, melyek nem ellenkeznek a pán a; alanos po­litikájával, . álláspontjával, a Szervezeti Szabályzattal. — De hol itt a demokratiz­mus, ha fentről szabják meg, mit kell tennem... — vethetné közbe valaki. Erre a következő a válasz: A pártáiét elemi követelmé­nye az eszmei, szervezeti és taktikai egység, vagyis: aki a párttagság soraiba lep, az mar előzőleg megismerkedett a párt célkitűzésével, tisztázta a maga nézetét és elfogadta a part esz- méjét, álapelvéit; következés­képp életcéljának valasztolia azokért fáradozni. Miután ter­mészetes, hogy a párt, az ön­kéntes harci szövetség közös el­vek alapján halad a közös cél felé, nem lenne eredményes, ku- lön-külön utakon, egyenként megközelíteni, hanem szervezet­ten, egységesen, egy akarattal. Mégpedig a pártszervezeten tag­jainak összeforrott egységével. Nem a pártszervek, vagy éppen a felsőbb pártszervek, partveze­tőségek testesítik meg a pártot, hanem az ország valamennyi pártszervezetének kommunistái alkotják a Magyar Szocialista Munkáspártot. Érthető, hogy erős központi vezetés, egységes irányítás nélkül nem állna helyt a párt. Ezért van a pártnak úgy messzemenő, rendelkezési jogok­kal felruházott központja; a Központi Bizottság, amely a kongresszusok között irányítja az ideológiai, politikai és szer­vezeti munkát. E központ azon­ban nem szakad el az alsóbb parttömegektől, a megyei, a já­rási, a községi pártszerveken keresztül szoros kapcsolatban van velük. Fontosabb, országos jelentősé­gű határozatok hozatala előtt a központ irányelveket bocsájt ki. Ilyenek a rövidesen napvilá­got látó tézisek, melyeket az ország valamennyi pártszerve­zetében megvitatnak, . még a pártonkívüiiek is, és kiegészíte­nek, s a javaslatok, vélemények összegezése és figyelembevétele után emelik csak határozattá, mely kötelező. Ilyen volt már eddig is több jelentős határozat, mint a március 6-1 határozat a szocializmus építésének meg­gyorsítására, vagy a munkás­osztály helyzetének megjavítá­sával foglalkozó határozat. Ugyanez vonatkozik az alsóbb pártszervek, és pártszervezetek határozataira is. Megvitatják, kiegészítik, végleges formába öntik a határozati javaslatot, döntenek fontos helyi jellegű ügyekben, a kizárásban, a tag­felvételben, s mikor a többség e javaslatot határozattá emelte, a kisebbség köteles magat alá­vetni a többség akaratánaK. Még akkor is törvény ez, ha más a véleménye a kisebbség­nek. Csak így lehetséges bizto­sítani, hogy az önkéntes harci szövetség egységes legyen, tag­jai bármely píüan atban egy em­berként cselekedjenek. Nem vág egybe a vezérelv­vel, amit néhány helyen — Köz­tük Hodászon — csináltak. A taggyűlésen többízben megsza­vazták a határozatot, s mikor a végrehajtásra került a sor, megfeledkeztek róla, sőt ha az általuk választott vezetőség az általuk elhatározott feladatra figyelmeztetett valakit, fanya­logva fogadták, — hiányosan hajtották végre a tulajdon el­határozásukat. Az sem vág egy­be ezzel az alapé ív vei, hogy pél­dául Tuzséron nem veszik kel­lően figyelembe a Megyei Párt- értekeziet határozatát. Ez ki­mondja, hogy bátran javasolja­nak pártszervek vezető helyek­re, — a párttisztség betöltésén kívül, — becsületes pártonkívü- lieket is. Nem fogadták el egyes elvtársak teljes mértékben ezt az elvet, mondván, ha ezek a becsületes pártonkívüiiek úgy gondolkoznak, mint mi, kommu­nisták, akkor miért nem tagjai a pártnak? Ez nem helyes gon­dolkodás, ez elősegítené azt, amit pontosan meg akarunk előzni, hogy az emberek zörges­senek a párt kapuján, anyagi érdekekből, nem pedig meggon- doltságból, meggyőződésből. Figyelemre méltó látni, hogy a centralizmusnak, a vezetésnek a demokratizmus a szülőanyja. A párttömegek mindennapos beleszólása a munkába, a veze­tésbe, a politikai gyakorlai for­málásába. A demokratikus cent­ralizmus szelleme áldozatkész­ségre neveli a kommunistákat, bevonja őket a vezetésbe és személyszerint a párt gazdáivá teszi őket. Elsősorban a kommu­nistákon múlik, — a pártszer­vezeteken — hogyan élnek jo­gaikkal, a nyílt és őszinte, alul­ról jövő bírálattal, hogyan vég­zik kötelességüket, a határoza­tok megvalósítását, hogyan él­nek és hasznosítják az éltető forrás vizét. Páll Géza magyarokról. Október 8-án a deb­receni orvosok tudományos ülésé­nek programját a nyíregyházi or­vosok tartják, s többek között Jahr doktor, mint „tiszteletbeli nyíregyházi” is tart előadást. A német vendég búcsúzóul a következőket mondja: — Láttam a statisztikából, hogy megyéjük gazdag, s itt a legna­gyobb a szülési kedv. Biztos va­gyok abban, hogy modernebb viszonyok között az eddiginél is eredményesebb munkát fognak végezni az orvosok a kórházban, hiszen erre itt minden alapjuk megvan. Örülnék, ha ezt a tapasz­talatcserét mindkét oldalról to­vábbfejleszthetnénk. Szívesen lát­juk a magyar orvosokat, s mi is örömmel jövünk önökhöz.., Győri Utes Gymwu. Nyíregyházára érkezik a világsikert aratott brüsszeli »agyar konyha feszakáesa A nyíregyházi Szabolcs-étterem meghívásának eleget téve, Oktober i-ca, jovo net csütörtökön Nyír- aazara tiKcZnv » Uií& iví<u.j. tuii, a brüsszeli világkiállításon lei- állított magyar konyha vezető szakácsa, „míg novenez nem «eu különösebb kommentár, lutzzüz újra a világkiállítás ideje alatt megjeient iapvéiemenye.,el. A magyar Konyna elölt hosszú so- rckuan állottak mmuig, és az ot világrészről Brüsszeloe érkézéit idegenek már napokkal e.őbb be. nyújtottak igényűivel a magyaros vendéglátásra. jung Márton október 2-án tart ebéd- és vacsorabamutatót a Sza­bolcs (vö t Kossuth) Étteremben. Előző nap hozzálát a füzeshez szükséges anyagos előkészítésé­hez, hogy a bemutatón minél na­gyobb választékkal kedveskedhes­sek a vendégeknek. A Vendég­látópari Vállalat illetékeseinek közlése szerint a „ritka vendég ’ közreműködése nem befolyásolja túlságosan az árakat. A szokott napi árakon kaphatják majd a vendágak Jung készítményeit. A nagynevű szakács a bemu­tató után még egy teljes napot tölt Nyíregyházán ts néhány mes­terségbeli újdonsággal ismer'.el1 meg nyíregyházi kollégáit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom