Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)
1959-09-03 / 210. szám
A hétköznapok gyors futamában hajlamosak vagyunk arra, hogy megfeledkezzünk önmagunkról. Olykor egy félrecsúszott lépés, . egy sokáig káros emlékű pillanat kell hozzá, hogy rádöbbenjünk: nem ismerjük eléggé önmagunkat. Naponta találkozhatunk ilyen esetekkel. Nem egyedülálló, amit az egyik párttaggyülésen tapasztaltak a kommunisták. Bírálták az egyik gazdasági vezetőt, mert olyasfélét tapasztaltak nála, hogy mellőzi az elv-, társait, a munkatársakat és szívesebben tölti idejét borbarátok társaságában. A megbírált az első pillanatokban hevesen védekezett, jó tulajdonságaira hivatkozott, de az elmarasztaló példák özöne alatt összeroskadt. Be kellett ismernie: elhanyagolta önmaga nevelését. megfeledkezett a gyakori önvizsgálatról és így terebélyesedett ki nála az iménti rossz tulajdonság. Ez az emlékezetes, forró hangulatú kommunista megbeszélés olyan vonással gazdagította a pártszervezetet, mely megszívlelendő más pártszervezeteinknél is. önmagunk formálása, a jó tulajdonságok kifejlesztése és a rosszak fokozatos száműzése minden ember számára úi és örömteli távlatokat nyit. Érdemes vele törődni. Van erre mód. Kinek ne lenuének naponta olyan csendes pillanatai, amikor jól esik hallgatni, s elgondolkozni a napi munkálkodás, a viselkedés, önmagunk felett. Ezekben a percekben ösztönösen végigvonul fejünkben a napi munka minden rezdülése, a másokkal való kapcsolatunk, saját terveink a magánéletben, a tanulásban', a munkában. Ezt az ösztönös felvillanást szükséges tudatos számvetéssé változtatni. Szembenéz-' ni ■ magunkkal; tetteinkkel, céljainkkal, bátran belepillantani abba a tükörbe, bár mutasson az néha torzképet, mutassa gyön- geségeinket. Ha nem röstellünk az élet ritmusa közben időt szentelni önmagunk nevelésének, nem érnek váratlanul meglepetések, hogy a szemünkbe vágják: „mit akarsz, hisz ne másokat, magadat ismerd meg előbb, magadat neveld me“” Persze, aki ezt mondja, valójában az is önnevelésre szorul Van-e környezetünkben, vagy bárhol is olyan ember, aki a megtestesedett tökéletesség, akinek nincsenek kisebb-nagyobb hibái? A magunk formálásához először is őszinteségre var szükség önmagunkkal szemben Aki áltatja magát, nem mer szembenézni a tényekkel — forduljanak azok elő munkájában rátermettség tekintetében, vagv magánéletében, erkölcsi felfogásában, világnézeti gondolkodásában e«varánt — az képteler megnevelni önmagát. Szerencsére többen vannak azok. akik az őszintesége* 1 választják, és tudatosan hozzálátnak egyéniségük kialakításához, tökéletesítéséhez. Lép- ten-nyomon találkozunk olyan emberekkel, akikről meglepve állapítjuk meg: hiszen ezt valósággal kicserélték, ez az ember más ember! Igen, a környezet, a munka, a közösség és az önakarat valóban új embert kovácsol a régiből. Hányán vannak olyanok, akik azelőtt magabiztos közönnyel mentek el az égnek emelkedő házóriások előtt, az újságokban évekig egy- szuszra tovább lapozták az úgynevezett „száraz” elsőoldalas termelési híreket, az ipar, a mezőgazdaság helyzetéről, csak itt-ott olvastak bele az ország vezetőinek beszédébe. Fs most? Féltő gondoskodással szemlélik a Béke-ház meghosszabbítását, Kibontakozóban a sokoldalúan müven, közösségi embereket nevelő szocialista kollégiumi mozgalom az új háromemeletes épület- szárnyat, elégedetlenül ingatják a fejüket, ha valami olyat látnak, ami árt a közösségnek, számontartják hogy állunk iparunk szerkezetének átalakításával, a mezőgazdasággal. Már ott tartanák, hogy tudják: ezek a száraznak, szürkének, egyhangúnak tűnő dolgok formálják. alakítják életünket, s nagyon közel állnak mindenkihez. Az önnevelés az önbizalmat táplálja és segít megtalálni helyünket az életben. Nem kétséges, az önnevelés első' lépcsője ez, enélkül nem lehet tartalmas és teljes. Gorkij, a nagy orosz költő mondja: „Az ember a következő feladat előtt áll. meg kell találnia, önmagát és .szubjektív viszonyát az élethez, az emberekhez, az adottságokhoz..” Erre kell törekedni 'minden rezdülésünkkel: megfigyelni az életet, az embereket. * tisztázni a magunk álláspontját és munkához látni. Ismerek munkásembereket, akik életük negyvenedik-ötvenedik évében jutottak el e felismeréshez és most akarják újjáformálni életüket. Hányán és hányán elhatározzák: magasabb képesítést szereznek, a munkájuk mellett középiskolában, főiskolán, szaktanfolyamokon tanulnak, serényen, kitartóan. Emellett példásan végzik munkájukat, újabb és újabb tulajdonságokat fejlesztenek ki magukban, megismerik,- mit jelent segíteni másokon, tudásukból kölcsön adni, emberi gondokon enyhíteni, nehéz ügyet elintézni. EZek az úgynevezett apró célok ízesítik meg a hétköznapokat. Vannak emberek, akik a legmélyebben gyökerező szenvedélyeket is legyőzik, mint a dohányzást, az italozást. Számtalan példa van ilyen is: a napokban magasabb beosztásba léptettek elő az egyik üzemben valakit. A munkatársak közül néhányan ráncolt homlokkal, elégedetlenül fogadták az intézkedést. Ök még a régi K. B-t ismerték és nem az újat, aki levetette hibái nagyrészét, legyőzte- önmagát és igenis, munkája, magatartása után megérdemli Sz előléptetést. Különböző módon jutnak; el az eitiberek a felismeréshez, hogy kitartóan hozzálássanak önforniálásükhoz. A minap vetítették a Gorkij moziban a „Mi ketten, egyedül” című , olasz . filmet. A film egyes jeleneteivel arra hívja fel a figyelmet, -hogy törődjünk többet embertársainkkal, ne- csak. -akkor keressük fel egy- mást, ha bajba vagyunk és legyünk, határozottak az életben. A film egyik fő szereplője mondta: megyek és megrúgdo-. som, aki megérdemli és megsimogatom, aki jó.. Kijövet egy fiatal férfi lelkendezve mesélte feleségének: ez igen, nagyon így van, én is így fogok ezután tenni, valósággal kicserélték az előadás ,utó,n. . Természetesen nem megy ilyen, könnyen az önnevelés, .kitartó ön vizsgálódásra és folytonos elővigyázat- ra van szükség. Nézz körül, mielőtt lépni akarsz, gondolkodj, mielőtt kinyitod a száo — mondja egy régi bölcselkedés. És' valóban; gondolkodni kell. Es soha egy percre sem megfeledkezni önmagunkról. Az önnevelés iskoláját soha nem lehet befejezni, itt soha nincs „nagy vakáció”. Az önképzés, amely jó segítője ennek, eddig ismeretién területekre, viheti az embert,, az élet új, szépségeinek íelfedéséyel... A, szerénység,, az emberiesség, a becsületesség, a közösségi szellem és még számos jő? oldalunk” • újjászülí egyéniségünket és olyanná, iho’gy képesek „ leszünk megállni • az életben, önállóan, magabiztosan hozzálátni a legnehezebbhez is. Végső soron: amilyen magaslatra emelkedik az ember az önnevelés és a közösségi nevelés szárnyán, olyan megbecsülésben részesíti a társadalom. Páll Géza. Félévvel ezelőtt kerültek nyilvánosságra a KISZ Központi Bizottsága és a Művelődésügyi Minisztérium irányelvei a középiskolai diákotthonok- szocialista kollégiumokká fejlesztésére; Az, MTI munkatársa tájékoztatást kért a Minisztériumban: hogy valósultak meg ezek az irányelvek az azóta eltelt időszakban? Mint elmondották, a diákotthonok szocialista kollégiumokká való fejlesztése az MSZMP művelődéspolitikai irányelveiben, a megvalósítandó feladatok, között szerepelt. A párt hívta fel a figyelmet arra, hogy az if jóságunk szocialista nevelésében használják fel fokozottabban a diákotthonok adottságait és a kollégiumi mozgalom haladó hagyományait. -— Diákotthonokban lakik a közép- iskolások mintegy 22 százaléka, nagyrészük — csaknem hatvannégy százalék — munkás és paraszt származású, ezért is elsőrendű feladat az eddiginél magasabb színvonalú, szocialista nevelésük, Február óta az ország háromszáz diákotthonából tizennégyet fejlesztettek kollégiummá, a mos. 57 ezer forintos kút Rozsál y pusztán A Szabolcsveresmart melletti Rozsálypusztán több, mint hatvan család lakik, akiknek eddig nem vblt jó vízellátásuk. Most a községi tanács vb. úgy döntött, hogy községfejleszíési alapból és más keretekből új fúrott kú- tat építtet a Mélyfúró Vállalattal á pusztai lakosok részére. A terv, szerint szeptember 20-án kezdik meg itt a munkát. és á szerződés szerint még október I 18-án átadják rendeltetésének. | így megoldódik a rozsálypusztai dolgozók vízellátása is'. kezdődő tanév első felében pev dig tovább folyik ez a munka* így a tervek szerint az első íélé'/j végére összesen mintegy harminc kollégium működik majd az országban. Az eddigi, viszonylag rövid időszakban szerzett tapasztalatok1 is igazolják a kezdeményezés helyességét. A kollégiumokban kialakulóban van a fejlett közes-| ség-i élet, amelyet az igazgató és a nevelők mellett a fiatalok ön- kormányzata irányit. össze! az első tizennégy szocialista kollégiumnak ünnepélyese» átadják a KISZ Központi Bizottsága zászlaját. Államunk a lehetőségekhez mérten fokozottan mind nagyobb anyagi segítséget is nyújt a kollégiumi mozgalom felvirágoztatásához. Legutóbb például újabb összegeket biztosítottak a kollégiumok felszerelésének bővítésére, ellátásának további javítására. A munka még nagyobb lendülettel folyik majd a második ötéves terv időszakában..' így többek között öt év alatt 40 százalékkal több pedagógus mű-1 .cödik ma,jd a kollégiumokban. A jó példa követői A nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet asszonyai csatlakoztak a számos tatárfalvi Ady Termelőszövetkezet asszonyainak felhívásához és már • nagyszerű eredményekkel dicsekedhetnek a baromfinevelés terén. Simái András né baremfigondozó szorgalmas munkájának eredményeként 4.5 százalékos elhullással 5200 darab csibét neveltek a. termelőszövetkezetben. pillangós-magtermelés A beregi A vásárosnaményi járásban legértékesebb szálastakarmány a vöröshere, lucerna és szarvasképp. Ezen évelő pillangósok fehérjében gazdag, nagytömegű zöld vagy szénatakarmányt adnak. Nagyfontosságú tápláló hatásukon túlmenően éveken keresztül gazdagítják a talajt nitrogén tápanyagban és igen kedvezően befolyásolják a talaj szerkezetét. Az évelő pillangósok területe az utóbbi években fokozatosan növekedett és különösen az el* múlt két esztendőben gyarapodott rohamosai). 1951-ben a szántóterületnek még csak nyolc százalékán termelték, ma már ez az arány 14 százalékot, a termelőszövetkezeteknél pedig 17 százalékot éit el. Ezeknek a nagyertákű évelő pillangósoknak többirányú kedvező hatása a Szántóföldi növénytermelésié és. az állattenyésztésre már nem vitatható el. S ugyanakkor kedvezően befolyásolja a gazdálkodást is. Feladatunk tehát az évelő pillangós takarmányíélek területének további sürgős növelése. Hogy a ' fieréfélék vetés- területét bővíttess ük, ahhoz egyre nagyobb mennyiségű vetőmagra van szükség. A vetőmagot pedig itt, a- beregi, szatmári földeken kell megtermelni, mert természeti adottságaink erre megfelelnek. A helyi szükségleten túlmenően nagymértékben kell hozzájárulni az országos, de még a külföldi igények kielégítéséhez is. A mágtermelés területén je- > lenleg igen sok gondunk van. Ez abból adódik, hogy dolgozó parasztságunk nem ismeri kellőképpen ' a magfogás módszereit, s akik ismerik is a megfelelő eljárásokat, nem sokat törődnek azok alkalmazásával és a mágtermelést a- véletlenre bízzák. Termelőszövetkezeti gazdaságainkban már egészen más a helyzet. Nagy "többségüknél a hosszadalmas felvilágosító munka után már alkalmazzák a korszerű növényvédelmet az állati kártevők ellen. Ugyanakkor nagy súlyt helyeznek az aranka elleni védekezésre is. Elsősorban zárolt,, tiszta vetőmaggal, s ha jelentkezik az aranka,’ ott vegyszeres gyomirtással. Eddigi 'megelőző és közvetlen védekezésükkel elérték az idén —' a magfegásra igen kedvezőtlen időjárási , viszonyok között is,: —‘ hogy vöröshere-íé- rületvk 50 százalékán magot fognak. Az egyéni gazdaságokban — ahol ma még jelentős mennyisége van, a vörösherének —sajnos, nincsen megoldva sem • az arankamentes vetőmag talajba juttatása, sem á károkozók e’- lcnl védefem. Az idén az erős arankafertőzés miatt az egyéni gazdaságok vöröshere-vetésterületének csupán öt százalékán próbálkoznak ma'gfogással. Ez a minimális terület sem .mentes a fertőzéstől. . A herefélék aranka- és rovarkártevők elleni védelmének elhanyagolása két oldalról is súlyosan érinti, a termelőket. Egyrészt a kártevők — elsősorban az aranka —• által legyengített területeknek az átlagos szénahozama csökken a minimális 5—6 mázsára holdanként, másrészt a magfogás ilyen területről lehetetlen. Néhány adat annak bizonyítására, hogy a járás dolgozó parasztsága micsoda kincset veszít él nemtörődömsége miatt. . Szerényen számolva — csak 12—14 ' mázsás átlag szénatermést véve alapul a jelenlegi 5—6 mázsavai szemben — a járásban kétmillió forint jövedelemtől esi ik el b kis*érmeink. Magio- gásban — a múlt G íhez viszq- nyítya 1250 mf&stvtn lesz kevesebb — 2000 forintos áron számolva 2,5 millió forint a veszteség. A kár — mint -látható — óriási és az igazság az, hogy mindezt a termelők sajat maguknak köszönhetik. Az aranka kártételét a termelők nagyon jól ismerik. Csak éppen a kezdeti kisebb fertőzések idején egyáltalán nem -törődtek ,a kartétel megakadályozásával és felszámolásával. A kistermelők igen jelentős százaléka még ma is az álkérdései tala, fertőzött területen megtermelt, fémzarolatlan magot veti el. Nem kellett a fémzárolt, arankamentes vetőmag és íme,, az eredmény ma már ugyancsak siralmas. Ezen az . állapoton nagyon sürgősen kell változtatni. Harcot kell folytatni a gyomok, köztük az aranka ellen, irtani kell a rovarkártevőket és legelsősorban a. termelők marad'i- ságát. A végleges és maradéktalan megoldás természetesen a nagyüzemi termelés keretei között teremtődik meg, de a ma kistermelőjének sem közömbös, hogy egy-egy hold földön többezer forint jövedelemtől esik el, A földművelésügyi kormányzat ide vonatkozó rendeletét betartjuk, amely szerint a 3 százaléknál fertőzöttebb területről lekerült magot nem engedjük, elcsépelte De ez nem elég, ez csak adminisztratív út — az egyéb, a védekezésre vonatkozó j .-'.szabályokkal - r ült. i?c *t"- sabb az, hogy minden termelő lássa be, , milyen érdeke fűződik a maga és a népgazdaság szempontjából ahhoz, hogy e:t az értékes takarmányfélét és annak magját a korszerű agrotechnikai követelményeknek megfelelően termelje. Ez nemcsak anyagi érdeke, hanem — túlzás nélkül. — állampolgári kötelessége minden termelőnek. Szarka Bálint járási foazronouius; 2 A* önnevelésről
