Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)
1959-09-23 / 226. szám
Szavak, tettek a mérlegen Jó serpenyőbe hallottak a szavak a záhonyi vasutas forgalmi pártszervezet vezetőségét újjáválasztó taggyűlésen. Jó indítás volt a pártvezetőség be - számolója. Kókai Pál titkárnak a vezetőség többi tagjának figyelme kiterjedt a legfontosabbakra, melyek kedvező vitaalapnak bizonyítok. Sok mindenről szólt a beszámoló, még se mondott el mindent, hagyott témát a hallgatóságnak, sőt új gondolatokat, véleményeket ébresztett bennük. S a vélemények, a hozzászólások nem azért hangzottak el, mert így illik, hanem mert fontosnaK. nalaszthatatiannak ítélték meg ezeket. Nem méresgélték, eny- nyi jót; ennyi rosszat mondanak, hanem közvetlenül és kötetlenül a taggyűlés elé tárták ami a beszámolóból kimaradt, és főleg; azzal foglalkoztak, hogyan oldják meg a tennivalókat. A pártcsopoi tvezetői beosztás natív ielelőség S hullottak a mérlegre a szavak. Kemény csengéssel, de meggondoltan, határozottan, súllyal. Választékosán mégis egyszerűen, önkéntelenül, mégis tudatosan. Első személyben a hibák vizsgálatánál és többes számban a szerényen sorakozó Sikerek említésénél. A személyes hang, „az én felelősségem'’, „az én kötelességem'’ biztató szignáljával. Erről szólott Szögyényi Sándor fiatal vasutas, az egyik pártcsoport vezetője, igazat adott a vezetőségnek amiért bírálták. A pártcsoportvezetői beosztás nagy felelősség, a bélyegosztás csak parányi része a munkának. A példás munka és viselkedés, a pártcsoport tagjainak jóindulatú nevelés“ a nap minden órájában, szerényen, baráti, elvtáxi hangon. — itt kezdődik az igazi munka. Nem könnyű megtenni mindent, de kötelesség. Szögyényi elvtárs teljes őszinteséggel maga kérte az új vezetőséget, az eddiginél nagyobb eréllye.l kívánja meg a pártcsoportveze- töktöl, — személyesen tőle — e fontos pártmegbízatás teljesítését. Még hozzáfűzte; szeretné ha munkája közben is sok használható tanácsot, útmutatást kapna a pártszervezet vezetőségétől. Hasonló hangnemben nyilvánította véleményét Tóth Géza, a forgalmi KISZ- szervezet titkára. Joggal kérte a pártszervezet vezetőségét és tagjait;- méltányolják a KISZ- fiatalok munkálkodását, törődjenek nevelésükkel, az őszi politikai oktatás előkészítésével, s a kibontakozó kezdeményezésekkel. Görög János visz- szapillantott lelkesítésképpen néhány évre. ötvenhatban fe- lényi kommunista se volt Záhonyban, mint most a forgalomnál, mégis sokra voltak képesek. Most erősebbek, meggyarapodtak, — többre képesek, mint amennyit csinálnak. Valamikor napi kétezer tonna árut továbbítottak be és ki és ez1 nagy szó volt, — most 20— 22 ezer tonna áru fut keresztül Záhonyon 24 óra alatt, ezután még több... Nő Záhony, s nö a kommunisták, különó Jen a forgalomnál dolgozók felelőssége. Belefoglalták a javaslatba miként segíti a pártszervezet az új és lemaradó munkasokat, hogy kevesebb legyen az anyagi kár, a személyi baleset, az idegen kocsik ácsorgása, a kihasználatlanul mozgatott kocsik száma. Két elméleti kérdés; a revizionizmus és a nacionalizmus elleni harc formá- jáí is pontokba foglalták. A kétlaki dolgozók nevelése fontos tény Külön-külön több részletezést érdemelne minden hozzászólás. Ez azonban a forgalmi pártszervezet új vezetőségének feladata. Közülük is az, amelynek minden sorát nem sikerült határozattá emelni, csak nagj - vonalúan és elvileg megáll-tpí- tani. Ezek közé tartozik a kétlaki dolgozók nevelése és a falusi termelőszövetkezeti mozgalom segítése. Még több mint 700 vasúti dolgozó jár Zsurk- ról, Tiszabezdédről, Mándokról. es még egy sor községből, akik félig vasutasok, félig egyénileg dolgozó parasztok. Álmosan, fáradtan, az otthoni munkától elgyötörtén érkeznek a vasúti munkahelyre és nem tudnak teljesértékű munkát végezni. Legtöbbször ezek okozzák a baleseteket is. A kétlaki dolgozók átnevelése egyik legdön - több kötelessége a vasúti párt- szervezetnek. Ez a nevelés mély megértést, jóindulatot kíván. Óvatosan, de határozottan kell átsegíteni őket a válságon. Mert ezek a dolgozók lelkiválságban élnek, válaszút előtt állnak és minden kommunistára szükség van, hogy lelki egyensúlyuk helyrebillenjen. munkakedvük növekedjék, s mielőbb elhatározzák magukat. Ez a saját egyéni érdekük és a közösség érdeke is. Úgyszintén szorgalmazást kíván az új vezetőségtől a kongresszus jelentőségének magyarázása a páitonkívüliek körében. Kosa elvtárs jól megjegyezte a taggyűlésen, hogy a kongresszusról ne elvontan beszélgessünk, hanem a mindennapos munkákkal a feladatokkal együtt. Nincs méltóbb és ünnepélyesebb készülődés, mint a naponta adódó kötelességek becsületes teljesítése. S Kovács István elvtárs a közösség, a párttagság felelősségére hívta fel a figyelmet. — Hiába választunk ma kiváló vezetőséget, ha megfeledkezünk róluk, és nem támogatjuk őket erőnk szerint... Egy másik felszólaló azt elemezte, hogy a pártszervezet tagságának 90 százaléka végez pártmunkat, ' mozgósítható, de azon keli lennie, hogy még a 10 százalék közömbösség is eltűnjön, hogy1 százszázalékos legyen a pártszervezet munkája. Valaki a tömegszervezetekre, a Magyar-Szovjet Baráti Társaságra irányította a pártszervezet figyelmét. Tóth Sándor a szak- szervezet és a pártszervezet kapcsolatáról beszélt. Sok jó hozzászólás hangzott el a taggyűlésen. Több tartalmas, magvas mintsem üres Legfeljebb ennyi megjegyzés fér hozzájuk: jobb lett voln=n ha az egyszerű kommunista forgalmisták, alacsonyabb beosztású vasűtasok is bátrabban elmondták volna véleményüket. Jó lett volna, de ez még most sem késő. Kókai Pál, Mártha Ferenc, Balázs András, Villányi István és Szabó László — a pártvezetőség — ott vannak a munkások között, ezután is várják tanácsaikat, „hozzászólásaikat.” (P. G.) ORSZÁGJÁRÁSON A történ cl mi Pécs Ütünk célja a pécsi építőipari vállalatok munkájának, a nagyszabású pécsi építkezéseknek megismerése volt. De aki egyszer Pécsett járt, az tudja, hogy ebben a városban a többezeréves múlt emlékei békés harmóniában élnek együtt a jelenkor alkotásaival, őket egymástól- elválasztani nem lehet. Pécs városát számos jelző ve! ruházták már fel: „a legszebb magyar vidéki város”, „kis Budapest”, „a kétezeréves város”. Az első két jelző helyálló a harmadik jelzőre azonban kénytelen vagyok rácáfolni. A Mecsek hegységben — a Mélyvölgyi Barlangban — a közelmúltban feltárt leletek bizonyítják, hogy Pécs kör- 1 nyékén már 60—8u ezer évve! ezelőtt is ember járt és azóta szinte minden korszakból megtalálhatók ezen a vidéké» az emberi élet nyomai. A város nyugati szélén lévő Makárhegy^n az újabb tókerszak — körülbelül 6 ezer évvel ezelőtt — már zárt települést talált és ez a történelmi fonal innen megszakítás nélkül vezet a mai 130 ezer lakosú mo dein városhoz. A t áros kétezer évvel ezelőtt t rómaiaktól kapta államunk ismert első nsvtt, ez a név Sopianae veit. Itt haladt át a nagy Róma. I Birodalom egyik legfontosabb ha- diútja, mely Mitrovicából (Sir mium) indui ki, Eszéken (Mursa) keresztül éik-zeit a városba és innen Fenékpuszta érintésévé! vezetett tovább Szombathelyen ■savar.a) at Becsbe. A római uralomnak az ötödik században a hunok vetettek véget és ettől kezdve négy évsz_- zadon keresztül a városban a népvándorlás korának népei — a gepidák, gólok, longobárdok, avarok, németek és szlávok — váltogatták egymást és pusztítottak amit a rómaiak építettek. Ilyen előzmények után érkeztek a Mecsekaljára 899-bén — Ete és Bojta vezérlete alatt — a honfoglaló magyarok. A kedvező fekvés és a természeti adottságok folytán a város csakhamar rohamos fejlődésnek indult. Alig száz év múltán 1. István király püspökséget alapított Pécsett. A város ugyanakkor a püspök tulajdonába került, tehát jobbágy varossá, a város lakói a püspök jobbágyaivá lettek . Még István király életében megindult a székesegyház építése, mely az évszázadok viharában többszőr esett tűzvész és háborús pusztítás áldozatául, de a pécsi nép mind12G9 népi ellenőr ere igényes munkája A napokban megtartott megyei NEB kibővített ülésén — ahol a megyei NEB tagjain kívül a járási NEB elnökei, a különböző tömegszervezetek, ren dóri és ügyészi szervek képvise lői is részt vettek — a második negyedévi munkát értékelték. A megyei és járási NEB-ek munkájában nagy fejlődés tapasztalható a vizsgálatok előkészítésében, megszervezésében és a vizsgálatok tartalmában. Komoly segítséget adott az ellenőrzési munkához az MSZMP titkárságának ez év májusi határozata a népi ellenőrzés munkájáról. A megyében is bebizonyosodott, hogy a népi ellenőrzés szervezete és működése a gyakorlatban bevált, alapjában megfelel a dolgozók várakozásának. Munkája hatékonyabb, sokoldalúbb, rpint a korábbi állami elenörzési szervezeté volt, kevésbé tapasztalhatók a régebbi szervezet bürokratikus hibái. Az eredmények mindenek előtt annak köszönhetők, hogy a NEB széles népi ellenőrzési hálózatra támaszkodik az egyes vizsgálatokban részt vesznek az illető területek legjobb műszaki és gazdasági szakemberei, a területen dolgozó munkások, parasztok és más dolgozók. A második negyedév végén a megyei és járási NEB-eknél 1209 népi ellenőr működött. Tovább javult a népi .ellenőrzési bizottságok munkája, szélesedett az ellenőrzés tömegbázisa, javult a NEB-ek kapcsolata az illetékes párt-, tanácsi-, ügyészi és különböző tömegszervekkel, különösen a Hazafias Népfronttal. A második negyedév végén már lényegesen jobban érvényesült a kollektív vezetés. A második negyedévben a megyei NEB és egyes járások 2—a országos vizsgálatban vettek részt. Megvizsgálták az állami és szövetkezeti vendéglátóipar helyzetét, a társadalmi tulajdon védelmét az álló eszközök is elfekvő anyagok területén, a tanácsi költségvetési és felújítási összegek helyes felhasználását. ^ negyedév során a megyei és járási NEB-ekhez • 79 közérdekű bejelentés és 51 magánpanasz érkezett. A közérdekű bejelentések 'elentős része a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos, A v.zsgá átok megállaz toltak, hogy a bejelentések nagy része konkrét tényeken alapul és a valóságnak megfelel. Egy részük azonban alaptalan és előfordul közöttük rágalmazás is. Volt olyan bejelentő, aki — hogy magát mentse — feljelentette a vállalat többi dolgozóját. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy éppen a feljelentő követte el mindazokat, amelyekkel másokat akart megvádolni. A ma- gánpanaszckkal a • NEB a törvény értelmében nem foglalkozhat. Az elkövetkezendő feladatok közül a negyedik negyedévben a legjelentősebb az az országos vizsgálat lesz, melyben a megyei NEB bevonásával. a párt munkásosztály helyzetéről szóló határozata alapján megvizsgálja majd a dolgozók szociális ellátásának kérdését, továbbá önálló megyei vizsgálatokat tartanak az állami gazdaságoknál a társadalmi tulajdon védelme tárgyában és az általános gazdálkodás területén. A kibővített ülésen számtalan javaslat hangzott el az ellenőrzési munka megjavítása érdekében. gy. i. gyannyiszor újjáépítette és tíz évszázad történelmének tanújaként ma is áll. I. László 1093-ban kelt egyik oklevelében fordult elő először a „Pécs” név „Peuche” formában. Nagy Lajos 1367-ben Pécsett alapította az ország első egyetemét, .. nemcsak Magyarország, hanem a szomszédos területek javára.” A város jelentősége a XV. században egyre növekedett. Pécs a hazai humanizmus egyik központja volt ebben az időben. 1440-ben itt nyitotta meg Hampo György Magyarország első közkönyvtárát. Itt élt Csezmicei püspök — írói neve Janus Pannonius — a humanizmus egyik legnágyobb elméje, aki mint tudós is és mint költő is az akkori világ leghíresebb emberei között szerepelt. Száznegyvenhárom évig tartott itt a török uralma. A város jelentősége nem csökkent ugyan ekkor sem, de jellege teljesen “sgváltozott. Gazdag török keA császári udvar szándéka arra irányult, hogy a város többé ne népesülhessen be és Pécset törli a magyar városok sorából. De a pécsi nép éíniakarása győzött a megpróbáltatások fölött, sorra alakultak a céhek és csakhamar Pécs lett Dunántúl ipari életének irányítója. 1770- ben megnyílt az első mecseki kcszánbánya. 1852-ben megnyílt a Zsolnav porcelángyár, U!59-ben a pezsgőgyár, 1860-ban a bőrgyár,, az orgonagyár és a kesztyűgyár, a Pudle-féle harangöntő, az Engel-féle parkettagyár, a téglagyár és a sörgyár. Az első világháború után a munkanélküliség és sztrájkok jellemezték á város életét. A munkásság megmozdulásait elnyomták. 1937 február 24-én a Csertetőn három bányász életét vesz- tette. Ez a 6 ezer éves város múltja dióhéjban. A jövő Pécs számára minden eddiginél nagyobb fejlődést ígér. A Mecsek, mely eddig is oly bőkezűen gondoskodott a reskedővárossá, keleti bazárvá- icssá vált, melyben az őslakos magyarság állandóan szegényedett, fogyott, pusztult. Ebben az időben itt járt iskolába Tinódi Lantos Sebestyén, és ezért válhatott később országszerte a sanyargatott magyarság vigasztalójává. városról, úgy latszik kifogyhatatlanul mindig újab'o és újabb kincsekkel ajándékozza meg hazánkat. A városfejlesztő lehetőségek hatalmas és nagyszerű körvonalai napjainkban már kezdenek kibontakozni. (Folytatjuk.) Dr. Horváth Sándor, 2
