Kelet-Magyarország, 1959. szeptember (16. évfolyam, 208-232. szám)

1959-09-20 / 224. szám

Most az a (eladat, hogy megta­láljuk azt az eszközt, amellyel megakadályozhatjuk, hogy az emberiség egy atom- és rakéta­háború szakadekába sodródjék. A nemzetközi helyzetet és a hadi- technika színvonalát ma az jellemzi, hogy mindennemű háborús összetűzés atom- és rakétaháborúhoz vezethet. Ezárt az összes államok biztonsága úgy te­remthető meg gyökeresen, ha kiküszöböl­jük a háború kirobbantásának lehető­ségét. Amíg vannak nagy hadseregek, légi- és tengeri haderők, atom- és raké­ta fegyverek, amíg az életbe kilépő fia­talokat elsősorban arra tanítják meg, hogy harcolni tudjanak, a vezérkarok pedig a jövő hadműveletek terveit dol­gozzak ki, addig nincs és nem lehet biz­tosított a béke. Nem a fegyverzet egyensúlya, amelyet minden állam a maga javára igyekszik értelmezni és t ordítani, hanem az államok megfosztása a hadviselés anyagi eszközeitől — ez a béke legha­tékonyabb és legtartósabb bizto­sítéka, mégpedig olyan bckéc, amely nemcsak távoli eszmé­nyeknek felel meg, hanem az emberek alapvető követelései­nek is. A Szovjetunió kormánya a nemzet­közi helyzet és a korábbi leszerelési tárgyalások tapasztalatainak aprólékos mérlegelése után arra a meggyőződésre jutott, hogy napjaink legfőbb nemzet­közi problémája — a leszerelés —• gya­korlati megoldásának legjobb útja az összes államok általános és teljes lesze­relése. A szovjet kormány általános, teljes leszerelésen azt érti, hogy kivétel uclkiil minden állam le­mond mindennemű fegyveres erő fenntartásáról, kivéve a mini­mális rendőrségi erőket, ame­lyek könnyű lőfegyverrel rendel­keznek és az egyes országok belső rendjét hivatottak biztosítani. Ez azt jelenti, hogy megszűnnek a szárazföldi hadseregek, a haditengeré­szeti flották és a légierők, megszűnnek a vezérkarok és a hadügyminisztériu­mok, bezárják a katonaiskolákat, embe­rek tízmilliói térnek vissza a békés épí- iomunkához. Megszüntetik a külföldi katonai tá­maszpontokat, amelyek most sok or­szág területén megtalálhatók, ártanak az illető államok szuverenitásának és biz­tonságának, de legjobban ártanak a nemzetközi bizalomnak és együttműkö­désnek. Az államok birtokában levő összes atom- cs hidrogénbombákat megsemmi­sítik, további gyártásukat leállítják. A hasadóanyagok energiáját kizárólag bé­kés / gazdasági és tudományos célokra hasznosítják. Mindenfele hatósugarú katonai raké­tát megsemmisítenek, s a rakétatechni­kát kizárólag közlekedési célokra, vala­mint a világűrnek az egész emberiség javát szolgáló meghódítására használják fel. A lövegek, a harckocsik, a lövedé­kek, a torpedók anyagát beolvasztják, hogy több fémet biztosítsanak a békés építkezésre. A hadihajókat és a katonai jer;i,őgépckct is békés célokra haszno­sítják. Az egyes államokban felhalmozott Vegyi cs bakteriológiai hadviselési esz­közöket — a mérgező, fojtó anyagokat, a ha’ált okozó baktériumok tenyészeteit, a súlyos, ragályos betegségek gócát, .mindéit, határozottan, nyomtalanul és és örökre megsemmisítik. Ilyen az a leszerelési program, ame­lyet a szovjet kormány az összes álla­mok, elsősorban az ENSSt-tagállamok elé terjeszt és amelynek haladéktalan vég- -ehajíását sürgeti. Ez radikális program, de a je’en körülmények között éppen ebben van megvalósíthatóságának biztosítéka. Az egymással szembenálló hatalmi csopor­tok léte, amelyeken belül államok egész sorait kapcsolják össze kölcsönös kato­nai kötelezettségek, a haditechnika szé­dítő fejődése, mindez bátor, messze­menő döntéseket kíván meg a béke biz- ! tosítására. A teljes és általános leszerelésre vonatkozó javaslat abban kü­lönbözik minden más leszerelési (Folytatás ax 3. oldalról.) javaslattól, hogy megvalósítása teljesen kizár mindennemű egyen­lőtlenséget, lehetetlenné teszi egyes államok bármilyen katonai fölényének kialakulását. Aligha vonhatja kétségbe bárki is, hogy ha elfogadják a radikális döntést az összes államok általános, teljes lesze­relésének rövid, szilárdan meghatározott határidőn belül történő végrehajtására, s ezt a döntést valóra is váltják, akkor a nemzetközi légkör gyökeresen megvál­toznék, teljesen új alapokra helyeződ­nének az államok kapcsolatai. így a különböző társadalmi rendszerekhez és az egymással szembenálló katonai, po­litikai csoportúié sokhoz tartozó orszá­gok kapcsolatai is. Gyakorlatilag megszűnne az agresszió lehetőségének veszélye bármely ország részéről. Az államoknak az általános, teljes leszerelésre vonatkozó megegyezése meggyőzően bizonyítaná, hogy valóban nincsenek agresszív szándékaik és őszin­tén kívánják, hogy más országokkal fennálló kapcsolataikat a békés együtt­élés elvén építsék fel. A fegyverek megsemmisítésével és a fegyveres erők felszámolásával pedig megszűnnék minden fizikai lehetősége annak, hogy az államok ne békés politikát folytas­sanak. A háború eszközeinek megsem­misítése az államok békés együtt­élését még tartósabb alapra he­lyezné, mivel az államok közötti kapcsolatok alakulásának nem lenne más útja. Általános és teljes leszerelés esetén elmosódnának a határvonalak az elmúlt háború győztes és legyőzött államai között. A hatalmak jelentőségét és nemzetközi súlyát nem katonai erejük határozná meg, hanem az, hogy milyen mértékben vesznek részt az emberiséget gazdagító anyagi és szellemi értékek létrehozásá­ban. Nem a hadosztályok, a bombázó gépek és a rakéták száma, nem a ten­geralattjárók és a hadihajók tonnatar­talma, nem az atom- és hidrogénbomba- készletek, hanem az anyagi javak ter­melésében, az emberek munka- és élet- körülményeinek javításában, az emberi élet meghosszabbításáért folytatott harcban elért eredmények határoznák meg az egyes államok tekintélyét és azt a szerepet, amelyet az emberiség történelmében betöltenek. Természetesen az általános leszere­lési program végrehajtása után is ma­radnak ellentétek az államok, különö­sen a különböző társadalmi és gazdasá­gi rendszerű államok között. Ezek az ellentétek azonban nem fegyveres össze­tűzésekkel oldódnak meg, hanem békés gazdasági vensengéssel, az eszmék har­cával és más békés eszközökkel, amint ezt az ENSZ alapokmánya előírja. Általános, teljes leszerelés esetén megszűnnek az ellenőrzéssel összefüggő nehézségek is. Ilyen körülmények kö­zött az államoknak nemlesz rejtenivaló- juk. Minden lehetőség meglesz arra, hogy tetszés szerinti ellenőrzést, felügye­letet gyakoroljanak, ha kétségessé válik valamely állam leszerelési kötelezettsé­geinek becsületes teljesítése. Másszóval az általános, teljes leszerelésre vonatkozó döntés lehetővé tenné, hogy végre megtalálják a kive­zető utat az államok közötti bi­zalmatlanság bűvös köréből, amely bizalmatlanság jelenleg béklyóba veri őket a részleges leszerelési intézkedésekkel fog­lalkozó tárgyalásokon és akadá­lyozza, hogy legalább az első ha­tékony lépést megtegyék ebben az irányban. Amikor az általános teljes leszerelés már megvalósult, sokkal kedvezőbb lég­kör alakul ki sok, mindmáig rendezet­len. bonyolult pofitikai probléma meg­oldásához, egyebek között Európában is. Végül, az általános, teljes leszerelés megvalósítása újabb távlatokat nyitna meg minden ország gazdasági fejlődése előtt. Eddig soha nem látott lehetőségek nyílnának a népek életszínvonalá­nak ugrásszerű emelésére, ha hasznos célokra lehetne fordítani azokat az ösz- szegeket, amelyeket az államok most fegyveres erők fenntartására és fegyver- gyártásra fordítanak. A leszerelés ellenfelei gyakran meg­próbálják lejáratni a leszerelés gondola­tát. Azt állítják, hogy a fegyvergyártás megszüntetése szükségképpen gazdasági nehézségekkel jár és munkanélkülivé tesz sok olyan embert, aki jelenleg a hadiiparban dolgozik. Ez azonban e kér­dés félrevezető értelmezése. Talán a most gj'ártott halállhozó fegyverek nem emésztenek-e fel olyan j-nesés összegeket a népek kárára, ame­lyekből a lakosságnak lakóházakat le­hetne építeni, új iskolákat a gyermekek­nek, ingyen kórházakat a gyógykezelésre szorulóknak és az öregeknek, vagy a rokkantaknak nyugdíjat lehetne biztosí­tani, illetve ezt felemelni. Vajon ezek­nek az eszközöknek a felhasználása bé­kés szükségletek kielégítésére nem te­remti-e meg a legszélesebb lehetősége­ket a lakosság foglalkoztatására? Nem kétséges, hogy az általános és teljes leszerelés lehetővé tenné az összes országok anyagi és szel­lemi fejlődését a jelenleginél sokszorosan fokozottabban. A háborús kiadások megszüntetésé­vel megtakarított milliárdos összegek a békés gazdaságot táplálnák bőségesen. Fokozatosan megszűnnének azok a mes­terséges válaszfalak, amelyek ma az egyes államokat elszigetelik egymástól, s védik az egyes országok tudományos és technikai vívmányait a katonai­stratégiai megfontolások értelmében. A tudósok minden országban lehetőséget nyernek arra, hogy munkájukat kizáró­lag az emberek javára, életük megjaví­tására fordítsák. A szabad tapasztalat- csere javára válna az összes áramok tu­dományos, technikai és gazdasági fejlő­désének. Ha az összes államok egyesítenék erőiket és biztosítanák a szük­séges eszközöket, hogy általános frontális támadást szervezzenek az ember olyan ellenségei el'en, mint a rákbetegség és még több más súlyos és ma még alig gyó­gyítható betegség, akkor ezeket hamarosan le lehetne győzni. Az általános leszerelés megterem­tené a szükséges feltételeket az ember egészségéért folyó harc erőinek ilyen összefogásához. Az általános, teljes leszerelés meg­valósulásával .az államok közötti biza­lom megszilárdulásának egyik következ­ménye lenne például: a nemzetközi ke­reskedelem széleskörű kifejlődése. Megszűnnének a nemzetközi keres­kedelem fejlődését gátló mesterséges akadályok, amelyeket egyes hatalmak támasztanak megkülönböztető korlátozá­sokkal, tilalmi listákkal és hasonlókkal. Az olyan országok ipara, mint az Ame­rikai Egyesült Államok, Anglia, Nyugat- Németország, Franciaország, gyümölcsöz- tethetné nagy lehetőségeit arra, hogg­in ás államokból komoly megrendeléseket kapjon. A kölcsönösen előnyös kereske­delem kedvező lenne a kereskedő álla­mok gazdasági életére. Az általános, teljes leszerelés új le­hetőségeket biztosítana a jelenleg még gyengén fejlett és segítségre szoruló államok megsegítésére is. Még ha a nagyhatalmak az ilyen államok megsegítésére katonai kiadásaik megszüntetésének kö­vetkeztében felszabadult évkö­zeiknek csak egy kis részét for­dítanák is, most ez új korszakot nyitna Ázsia, Afrika és Latin- Amerika gazdasági fejlőd lsében. Elég csupán egyetlen példát emlí­teni: Az Egyesült Arab Köztársaság Egy­iptomi tartományának területén az Asz- szuáni duzzasztó gát most megkezdett építése és ezzel összefüggésben a nílusi vízierőművek felépítése minden bizony­nyal a legnagyszerűbb építkezés, ame­lyet Afrika, vagy Ázsia elmaradott ál­lamai bármelyikében is jelenleg végre­hajtanak. Ha megvalósul az általános, tel­jes leszerelés és a fejlett ipari Az általános és teljes leszerelés prog­ramjának a következő intézkedéseket kell magában foglalnia: Az összes fegyveres erők (száraz­földi csapatok, haditengerészeti és légi­erők) feloszlatása és bármilyen újjá ter­vezésük megtiltása; A fegyveres erőknél és a raktárak­ban levő összes fegyveriajták és hadi­anyag-készletek megsemmisítése; Az összes hadihajók, katonai repü­lőgépek, valamint az összes egyéb ha­ditechnikai gépek és berendezések meg­semmisítése; Az atom-és hidrogénfegyverek, be­országok az így megtakarított eszközöknek például tíz százalé­kát az elmaradott országok meg­segítésére fordítják, akkor csu­pán két hatalom — az Egyesült Államok és a Szovjetunió — költ­ségvetéséből így kiszakított ösz- szzgckből évente több ilyen duzzasztógátat lehetne létesíteni. Csupán a NATO katonai tömb álla­mainak közvetlen katonai kiadásai 1958- ban 60 milliárd dollárt tettek ld. Ennek az összegnek egytizedéből, ha az elmara­dott országok megsegítésére használnák fel, évente sok olyan kohászati üzemet lehetne építeni, mint amilyen most ké­szül Indiában. Nymodon lehetne segíteni az elma­radott országok gazdasági fejlődését, ha megvalósulna az általános, teljes le­szerelés. A Szovjetunió mindent meg­tesz azért, hogy ezek a lehetőségek meg is valósuljanak. Az általános, teljes leszerelés gondo­lata nem először vetődik fel. A szovjet kormány ilyen javaslatokat már előter­jesztett az első és a második világhábo­rú közötti időszakban. Az egymással versengő hatalmi csoportosulások megkí­sérelték, hogy az agresszív államok fegyveres erejét az akkor egyedüli szo­cialista állam ellen irányítsák. Érdekeik megakadályozták a szovjet javaslat elfo- gadásáf. Ez katasztrófád s következmé­nyekkel járt a világ sorsára. Az általános, teljes leszerelésre vo­natkozó javaslatok ellenzői annakidején szívesen beszéltek róla, hogyi a Szovjet­unió azért terjesztette elő ezeket a ja­vaslatokat, mert gazdasági és katonai vonatkozásban gyenge volt. Ha akkor ez a hamis állítás meg is téveszthetett va­lakit, ma már mindenki előtt nyilván­való, hogy a Szovjetunió bármiféle gven- geságéről szóló állítások képtelenek és a Szovjetuniónak az általános, teljes le­szerelésre vonatkozó javaslatát kizárólag a? a kívánság hatja át. hogy elősegítse a valóban tartós béke biztosítását a népek között. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársa­ság, az összes szocialista országok egy­értelműen elvetik a háborút és a hábo­rús eszközök gyártását. Helytelen lenne azonban azt gon­dolni, hogy a más társadalmi rendben élő államoknak nincs alapjuk arra, hogy őszintén és feltétlenül támogassák az álta­lános, teljes leszerelésre vonat­kozó javaslatot. A hadviselés eszközeinek megsemmisítése nem mondhat és nem is mond ellent egyetlen állam nemzeti érdekei­nek sem. Egyetlen kormány sem helyezkedhet szembe az általá­nos. teljes leszerelésre vonat­kozó javaslattal, ha valóban törődik országának, népének sor­sával. Több mint száz állam szerepel a vi­lág .politikai térképén. Ezek az államok különböző gazdasági fejlettségi fokon állnak .egymástól eltér a szociális cs tár­sadalmi rendszerük, különböző az embe­rek életmódja és műveltségi színvonala. De a különböző országok lakosságának eltérő életfeltételei el'snére van egy kö­zös vonásuk: szeretnék megakadályozni az újabb háborút, megvalósítani a Föl­dön az örök békét. Amikor már egyet­len állam sem rendelkezik majd gyakor­lati lehetőséggel arra, hogy hadművele­teket indítson más államok ellen, a nemzetközi kapcsolatok az őszinte bi­zalom jegyében fejlődnek. A Szovjetunió kormányának meg­győződése, hogy az ENSZ-a!apokmánv békés elveinek jegyében tömörült összes államok közös erőfeszítéseivel el lehet és el kell érni ezeket a nemes célokat, ezért megvitatásra általános é,s tel jes le­szerelési javaslatot terjeszt az ENSZ elé. tiltása után az összes Ilyenfajta fegyve­rek gyártásának megszüntetése, e fegy­verek kivonása az államok fegyverzeté­ből, az atom- és hidrogénl'egyver-k észle­lek megsemmisítése; A rakélafegyvcrek összes fajtái gyártásának teljes megszüntetése, a ra" kétaf egy verek megsemmisítése hatósuga­ruktól függetlenül, beleértve a katonai rendeltetésű kozmikus rakétákat is; A vegyi és bakteriológiai hadviselési eszközök előállításának, birtoklásának (Folytatás a 7. oldalon.) Az általános és teljes leszerelés programja 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom