Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-18 / 198. szám
Mindenki a piresbetiis ünnepre készül Serény munkával köszöntik a párt kongresszusát Nyírmadán |VTaponta felvillannak előttünk; kongresszusi verseny,, ünnepi műszak, serénykedés. A filrn- hiradók, az újságok, a való élet a pártkongresszusi készülődésektől visszhangzik. És a napók mennek, s közeleg a nagy esemény. S azon vesszük észre, jobb minőségű árut kap'unk a boltban, finomabb kenyeret a péknél, s mindenütt szerte a megyében, az országban vigyázó szemek, ügyes és biztos kezek óvják az ország kenyerét, a közösség vagyonát. Ez a kongresszusi mozgalom lényege; jobbat, tar ósabbat, szebbet adni a dolgozóknak, a társadalomnak Nem holmi külön célokért, lég- bőlkapott formátlan valamiért hadakoznak a munkások, a parasztok, a műszaki értelmiségiek. Tulajdon holnapjukért serénykednek, s ez igyekezet egyre kézzelfoghatóbb, ahogy közeledünk az MSZMP VII. kongresszusához. •» Dirosbetűs ünnepe ez az egész ■*- dolgozó társadalomnak, legfőbbképpen a kommunistáknak, a társadalom rohamcsapátának. Ezekben a napokban minden lelkiismeretes kommunista keresi, kutatja, hogyan foghatja meg jobban á munka végét, hogy használhat -jobban a közösségnek. Ezt tették a. Nyírmadai Állami Gazdaság pártszervezetének kommunistái is. Együ'tesen felülvizsgálták a gazdaság éves tervét, és olyan lehetőségeket, módszereket kutattak fel, mellyel egyes munkaterületeken túlteljesíthetik az éves tervet. Megbeszélték ezt a gazdaság dolgozóival és mindjén rögzítették. Egyebek között őszi árpából a 13 mázsa helyett 14 mázsa 90 kilót, rozsból 10 mázsa helyett 11 mázsa 60 kilót, őszi búzából 12 mázsa helyett 13 mázsát termelnek holdanként. A gondos mérlegelés megmutaría; a kongresszusi munkálkodás kétmillió forintnál is több jövedelmet hoz a gazdaságnak. Mindent összevetve pillanatnyilag a vállalások, mintegy kétharmadát már a gyakorlatban valóra váltották a gazdaság dolgozói. A kertészetben most azon munkálkodnak — nem kis erőfeszítéssel, — hogy elérjék a 75 százalékos export- termelést. f"1 ondoskodnak arról is, hogy mindenegyes munkacsapatban legyenek kommunisták, mégpedig a dolgosabbak közül, akik munkalendületükkel magukkal ragadják a többieket. Ez igen jól kamatozott már eddig is, főleg a kalászosok be'akarítésánál. Gyorsan értek be a kalászosok, s ez sürgetővé tette az aratást, olykor vasárnap is izzadni kellett. Ebben ä munkában ‘a kommunisták álltak az első sorokban. Nem volna azonban teljes' á kép. ha kifelejtenénk innen a kombájnosokat. Eddig minden évben egy szerelőt is foglalkoztatni' kellett a négy kombájn mellett, számítva arra, hátha valamelyik gép elromlik. Az idén a kommunista és- a pár- tonkívüli kcmbájncsok egyaránt szerelőnek átképezték magukat, s feleslegessé vált a korábban szükséges szerelő, az foghatott más munkához. Nem kevesebb, mint 608 hold kalászost vágtak le és 104 vagon terményt csépeltek el, anélkül, hogy szerelőmunkást vettek volna igénybe. Ügyszintén a kcmbájncsok javára írandó, úgy kezel'ék és üzemeltették a gépeket, hogy az előző évben elhasznált alkatrészeknek csak 25 százalékára volt szükség, a többi állta a munkát. IV em lenne azonban tökéletes 1 ^ és magabiztos a termelést, a legfontosabb pártmunkat előmozdító igyekezetünk, ha elhanyagolnánk a pártszervezet belső életét — mondják a nyírmadai elvtársak. S igazuk van. Ha nem egyenletes és egyenesirányú a pártszervézet munkatempója a termelés segítése 'sínyli meg. Ezért á kongresszust megelőző időszakban és természetesén ez- u‘án is, fokozatosan, tartalmasabbá, színvonalasabbá változtatják a tagyűiéseket. Jó előre értesítik a pái tszerevezet tagjait, ■ miről lesz szó a gyűlésen, s megkérdezik a véleményüket a beszámoló összeállításáról. Nem pihentetik a pártépítési teendőket sem. Sőt az egész kommunista közösség együttes feladatává te ték a tagjelöltek és a becsületes pár- tonkívüliek nevelését. Ennek már vannak . eredményei, s jó dolog, hogy főleg a legkiválóbb fizikai munkásokat igyekeznek felvenni a tagjelöltek soraiba. Míg az elmúlt évben két tagjelöltet, ebben az évben kilenc tagjelöltet vettek fel, s valamennyien fizikai munkások. A serény munka, a páríszer- ** vezet eleven és mozgékony munkája kedvező hatással van a gazdaság dolgozóira, hangulatukra, gondolkodásukra. Együtt készülnek kommunisták, pártonkí- vüliek a pirosbetűs ünnepre, pártunk nagyjelentőségű VII. kongresszusára. Alexa László a baktalörántházi járási pártbizottság titkára ß árfelet hírei KÓRIK ZOLTÁN ELVTÁRS, a Tiszalöki Erőmű pártszervezetének tagja taggyűlésen bírálta az üzem szakszervezeti bizottsága1, mert az utóbbi időkben keveset foglalkoznak termelési kérdésekkel. Elhanyagolják a termelési értekezletek rneg artását is, anol sok a lehetőség bekapcsolódni az üzem előtt álló feladatok megvitatásába. Az üzemi bizottság elfogad a a bírálatot s ígéreteit tett: ezentúl rendszeresebben foglalkoznak termelési kérdésekkel is. Egyben azt is elhatározták a kommunisták, hegy konkrét megbízásokat adnak a műszaki vezetőknek. A BAKTALÖRANTHÁZI járásban 700 holdon kívántak másodnövényt vetni áz idén. Ez a munka azonban lassan haladt.- így volt ez Besenyődön is. A pártszervezetek taggyűlésen vitatták meg a másodnövénytermesztés jelentőségét s különböző határozatokat hoztak a munka meggyorsítása érdekében. A felvilágosító munka eredményeként a járás Újra meghódította Nyíregyházát az Állami Népi Együttes Az esőt sejtető felhők ellenére is majdcsak telt ház gyűlt egybe vasárnap este a Szabadtéri Színpadon, hogy megtekintse az Állami Népi Együttes világsikerű, új műsorát. Előzetes tájékoztató .hívta fér a figyelmet a ritka eseményre, s az előadást végig kísérő vastaps a leghűbb bizonyítéka annak, hogy a nagy érdeklődés nem volt alaptalan. Ilyen, pársornyi írásban nehéz mindenről szólni. Az viszont az első perctől megnyerte a közönség tetszését, hogy a nagylétszámú együttes műsorát a pontosság, a pergés jellemezte. Az esten az ének és zenekar, valamint a táncegyüttes ízelitőt adott kivételes tehetségéből. A Legtöbben csak „purgyé”-nak hívták. Mezítláb rótta az utcákat, félénken állt meg az emberek közelében. Gyakran céltalanul bolyongott, időtöltésből indult a faluba, határba. Unatkozott. Gyötörte a tétlenség. De mit tehetett? Álljon be valahová erővel dolgozni? Az előítéletek erős kordonnal vonták körül, eltorlaszolva előtte a fel- emelkedéshez vezető utat. Pedig hányszor töltötte álmatlanul az éjszakát? Vélni látta, amint reggel munkába indul, s csak késő este hagyja abba a munkái. Óh, ha igaz lehetne? Pénzt kereshetne! Tanulhatna, szépen öltözködhetne! Ügy, mint Rakama- zon sokan. S ha ezekre gondolt, mégjobban sajgóit a szive. Az apja is igyekvő.ember. Bár nem fordul fával, szénnel megrakott kocsi ősszel lakásuk elé, padlásukat nem nyomja sok-sok zsák búza, ő mégis kenyeret ad gyermekeinek. Azva, fázva, göröngyös utakon járva keresi a mindennapit. Becsületes munkára vágyik. De kísért a múlt és sokan azt mondják ma is: ,..4 cigány, az cigány lesz hóttig...”. Am az idő halad előre, elseperve útjából mindent, ami ósdi, maradi. Tisztítja az útját az újnak, a maradandóbbnak, ma- gasabbrendűnek. Ismerek becsületes kendergyári munkásokat, termelőszövetkezeti tagokat, vasgyáriakat, építőiparbelieket, iVem egyszer túltesznek munkatársaikon. S ahogy oszlik a sötétség, gyarapszik közöttük a betűvetők száma, úgy fokozódik vágyuk kulturáltabb élet, munka iránt. Bandi Laciból is embert kíván nevelni apja: szakembert, autószerelőt! A serdülő fiú, minden szót figyelve nézett az igazgatóra. Meglepte Hekman elvtárs nyugodt, megfontolt beszéde. Jól hallok? Igaz lenne, hogy engem, mármint Bandi Lacit, itt, az autók birodalmában alkalmaznak? Álom ez vagy valóság? Csak így maradjon, amit hallott. S mikor félénken, kíváncsian belépett a hatalmas szerelőcsarnokba, csodálkozva nézte a szétszedett kocsikat, hallgatta a munka ritmusát. Észre sem vette, hogy a fiúk szívvel biztatják. — Ne félj, ember lesz belőled! Szakember — mondták a kiszesek. S ha majd jól levizsgázik, büszke lehet rá a kollektíva: Laciból szakmunkást neveltek. (N. T.) népművészetnek és a néphagyományoknak olyan gyöngyszemeit csillogtatták meg több, mint ezer néző előtt, amely hosszú időkre kedves emlék marad. Az együttes férfi tánckara a Háry János daljáték intérmezzójával aratott nagy tetszést; míg a női' kar a „Patakparton” című táncszámmal ragadta tapsra a közönséget. Az est egyik kiemelkedő száma volt a „Magyarországi cigánytáncok” kompozíció, amit az együttes közös tánckara adott elő, a zene- és énekkar közreműködésével. Ezzel a számukkal a közelmúltban, a Bécsi Világifjúsági Találkozón méltán nyerték el a népi tánc-feldolgozások első diját. Az együttes énekkara új népdalfeldolgozásokkal állt a közönség elé. Minden egyes Straussi Cigánybáró a Szabadféri Színpadon A Miskolci Nemzeti Színház művészei holnap este fél 8 órakor kezdik meg a nyíregyházi Szabadtéri Színpadon idei előadássorozatukat. A bemutatkozó est alkalmával Strauss: Cigánybáró című 3 felvonásos nagyoperettjével kedveskednek a nyíregyházi közönségnek. Az előadást holnapután, ugyancsak fél 8 órai kezdettel megismétlik. Jegyek elővételben kaphatók a József Attila Művelődési Ház pénztáránál. Közlemény A MÁV Pályafenntartási Főnökségtől érkezett a közérdekű közlemény: „Értesítjük a város lakosságát, hogy augusztus 17-én, 18-án és 10-én a Beloiannisz-tér—Sóstó- gyógyfürdő állomások között (a felüljáró híd környékén) smcse- rélési munkálatok miatt 8 óra 30 perctől 10 óra 15 percig, valamint 11 óra 30 perctől 13 óra 12 percig csak. átszállással tudjuk lebonyolítani a villamosforgalmat. A távolsági személyvonat- tok közlekedése a munkálatok ideje alatt zavartalan lesz. Kérjük az utazóközönség szives elnézését.” számuk kidolgozott, tisztán csengő, — művészi volt. Osztozott a sikerben az együttes nagynevű zenekara is, melynek tagjai különösen a Dankó-nóták tolmácsolásával csillogtátfák művészetüket. ' ' ■ Kár, hogy az eső az utolsó szám előtt megakadályozta az est teljességét. Mégis érezni lehetett: a színházszerető nyíregyházi embereket újra meghódította a világszerte ismer4 Állami Népi Együttes. A SERTÉSHIZLALÓ VÁLLALAT - nyírmadai - telepén dolgozó kommunisták taggyűlésen . vitatták meg a pártkongresszus tiszteletére indí ott. munkaversenyben ..elért eredményeket. Megállapították, hogy vállalásukat — 65 ezer forint értékben — teljesítették* Ennyivel azonban nem elégedtek meg. Üjabb vállalások születtek a taggyűlésen, s a párttagok, egy- önte.ű határozata alapján újabb 65 ezer forintos megtakarítást vállaltak. A MÁTÉSZALKAI ÁLLAMI GAZDASÁG kommunistái bírálták a gazdaság vezetőit, mert csak a „Szocialista Munkabrigádok között folyó versenyt érté kelték, s elhanyagolták a kongresszus tiszteletére tett felajánlások üzemrészenkénti és műhelyenkénti értékelését. Azt is szó- vátették, hogy a különböző vezető-beosztású dolgozók szolgálat motorkerékpárja ugyan mindig üzemképes, de a vetőgépekkel sok baj van a vetési munkák közbén. Felhívták a ' szakemberek figyelmét a hiányosságok megszűntetésére. A KÁNTORJÁNOSI SZABADSÁG TERMELŐSZÖVETKEZET kommunistái értékelték a jármi Alkotmány Tsz-el folytatott pá- rcsverseny eredményeit. Megállapít ották, hogy a jármiak 14 mázsás átlag-termésével szemben 18 mázsás holdanként! átlagtermést értek el gabonafélékből s ezzel aa első helyre kerültek. A verseny és a kongresszus tisz*eletére tett felajánlás teljesítésének további sikere éredekében példamutatásukon kívül felvilágosító munkát is végeznek. Kíméletlenség! A nyíregyházi IV. számú ált. iskola dísztermében javában folyt a megyei igazgatói tanfolyam egyik előadása, amikor Mu- rinkó János nyír kérési igazgató remegő kézzel bontja fel és olvassa a nelü küldött következő szövegű táviratot: „Feleséged, meghalt útközben, kisfiad életveszélyes állapotban kórházban.” (Aláírás: „Kartársad”). Valamennyiünkre egy pillanat alatt rászállt a megdöbbenés, a végtelen sajnálat, az őszinte emberi együttérzés — a fájdalomban, a megrendítő „esemény” hatására. Arról, hogy Murinké János milyen lelkiállapotba került, mit érzett, volt-e életében has°nió szomorúságban része, - — nem is írok. Láczay György nyírtéti igazgató pártfogásába vette a szomorú hírt kapott barátját. — Nyomban az „elhúnyt” feleség és az „életveszélyes” állapotban kórházban lévő kisfiú felkeresésére rohantak. Egyik telefonálás a másik után. Keresték a sebészetet, a mentőket, a hullaházat, a rendőrséget, üzletrői-üzietre jártak. Kerestek, érdeklődtek ahol csak lehetett, de egyelőre senki nem tud semmit. Mindenütt csak a nagy részvét, a megdöbbenés, a sajnálat, de a családról semmi hír, sem Nyír- kércsen, sem1 Nyíregyházán. S így ment ez egy jó ideig, hogy az idegek még feszültebbek legyenek, mig végre kit pillant meg Murinké igazgató az autóbusz-váróterem ajtajában, mint a jó egészségben lévő kisfiát, a 3 éves Jancsikát, és utána ugyanott: feleségét. Élnek, nincs semmi bajuk, nem történt semmi! De mégis történt! Történt valaki részéről egy viccnek szánt tréfa. Azaz nem tréfa; becstelen és eléggé el nem Ítélhető, lelkiismeretlen, hamis néven és lakcímen jelzéssel Nyíregyházán feladott táviratadás, ami egy apa, egy férj katasztrófájával is végződné, tett volna. A csúnya félrevezetés és iaga- íomokozásnak van néhány tanulsága is. így: 1. A posta csak megfelelő igazoltatás után vegyen fel ilyen és hasonló megdöbbentő hírről szóló táviratot. 2. Ne használjuk fel a postát, a táviratot oktalan eszelősségekre. 3. A szellemességnek, tréfának is van határa!! 4. Legyen minden népet szolgáló d.olgozó olyan készséges és nemes szívű, megértő és együttérző, mint volt Petemák Gáborné kórházi anyakönyvke- zelő, aki teljes szivével megértette a kétségbe esett Murinké János igazgató helyzetét és segített soronkívül telefonon érdeklődni Murinkó családjának felkutatásában, és igyekezett emberileg megnyugtatni azt az embert, akit más a lelkiismeretienségével, szélhámosságával, s a tréfának e szerencsétlen alkalmazásával ideg- zetileg feltétlenül megviselt. ALBERT ANTAL _ tanulmányi felügyelő, Baktarólántháza. 2 másodnövénytermesztési tervét 140 százalékra teljesítették. Laci szakmunkás lesz
