Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-15 / 196. szám
AMI A FALUT E K B E K JL I A tsz- közgyűlés szervezete A termelőszövetkezet közgyűlés a kollektív gazdaságnak a legteljesebb demokratizmuson alapuló szerve. A vezetőség feladata, hogy a közgyűlésre a szövetkezet valamennyi tagját — a napirend közlésével három nappal a gyűlés megtartása előtt meghívja. A közgyűlés akkor ha- táro.zatképes, ha a tagok ké'harmada jelen van. A termelőszövetkezeti közgyűlés a határozatokat egyszerű szótöbbséggel hozza. De kétharmados szótöbbség kell az alapszabály- megállapítása vagy módosítása, más szövetkezetekkel való egyesülés, a vezetőség, az.ellenőrző bizottság, vagy egyes tagjainak elmozdítása, bármelyik tag kizárása esetén és mind rzon ügyekben, amelyeket a törvényes rendelkezések ilyen többséggel írnak elő. , Ha a tagok kétharmados többsége nem jelenik meg a közgyűlésen, úgy a vezetőség — azonos napirenddel — 30 napon belül újabb közgyűlést hív össze és azon bármennyien vannak — az előbbi kétharmados szótöbbséget igénylő eseteket kivéve — a t-ag- gyűlés határozatképes. A tagok csak személyesen szavazhatnak és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata a döntő. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, ami tartalmazza a megjelent tagok számát, az elhangzott javaslatokat, a szavazás eredményét és a hozott határozatokat. A vezetőség az így hozott határozatokat 8 napon belül a járási mezőgazdasági osztálynak megküldi. Előfordulhat olyan eset, hogy a hozott határozat , jogszabályokba ütközik, úgy bármelyik tag kérheti a termelőszövetkezeti döntőbizottságnál a határozat megsemmisítését. A tag, ha a közgyűlés határozatát magára sérelmesnek véli, úgy 30 napon belül. forduljon o döntőbizottsághoz. Ilyenek lehetnek: kizárás, a bevitt vagyontárgyak értékének a megállapítása, a föld járadék mértékének megállapítása vágy kifizetésének meg'a- gadása, a tagsági viszonnyal kapcsolatos vita, válamint a kártérítési kötelezet ség megállapítása az- esetben, amikor a közgyűlés első tokon járt el. A közgyűlés végrehajtó szerve a vezetőség, amely a közgyűlések közötti, időben a szövetkezel ügyeit intézi. A vezetőség legkevesebb három tagból áll s elnökét és tagjait a közgyűlés a szőve kezeti tagok sorából legalábo négy évre választja. A vezetőség felelős a jogszabályoknak és az alapszabálynak a betartásáért, a ^gazdálkodás irányításáért, a közgyűlés határozatainak végrehajtásáén. .Gondoskodik a szövetkezet termelési tevékenységének, számvitelének szakszerű ellátásáról és a kötelezettségek teljesítéséről, valamint a szövetkezet jogainak. érvényesítéséről. A vezetőség maga állapi'ja meg ügyrendjét és üléseit legalább kéthetenként tartja. Egy nagyon hasznos könyv Termelőszövetkezeteink éle'é- ben naponta sok sok szervezeti, gazdasági kérdés merül fel. Szövetkezeti vezetőink igyekeznek is azokat megoldani gyaKorlottsá- guk szerint. Fejér Ferenc: Gyakorlati tanácsok mezőgazdasági, termelőszövetkezeti yezetők-nek' című most megjelent könyve az országos tapasztala ok általánosításával, a tudományos termelés szervezésre támaszkodva olyan kézikönyvet ad át a szövetkezeti vezetőknek — elsősorban az új szövetkezeteknek — amelyek segítségéve] nagyobb gyakorlatot szerezhetnek az irányításban. Emellett valamennyi szövetkezeti tagnak is kiváló segítőtársa lehet ez a könyv. Szedik a lányok a paprikát a Tiszavasvári Állami Gazdaságban. Jut belőle csehszlovák exportra is. (Foto: Győri.) Törődjünk az öregekkel AT SZOCIÁLIS otthon mü- ködik megyénkben. A hajdani szegényházak rossz emlékét ezek az intézetek már nem idézik; kényelmük, az öregekről való gondoskodás olyan mérvű, hogy a magárahagyott öregek nyugalmas napokat találnak hátralévő életükben. Nem is lehet összehasonlítani a szociális otthonokat a szegényházakkal sem terjedelmük, sem gazdasági feltételeik miatt. A szegényházak egyszerű parasztházak voltak, ahol két szoba gyűjtötte a munkaképteleneket, a közös „pitár”- ban főzték meg összekéregetett élelmüket. Ma az öregekre az állam egyénenként számolva 1100 — forintot fordít havonta. Megyénkben egy év alatt közel hétmillió forintot. így gondoskodik népi államunk azokról, akiknek családi támaszuk nincsen, sem olyan jöve.delMŰSZAK UTÁN A z Érpatak partjáról kipirul- va, lihegve szaladt Sándor Miklós 7 éves kisfia. — Apukám!... Csakhogy jösz végre! Anyuka már kétszer melegítette'az ennivalót. Ebédelj n.eg hamar!. Azután ugye, megcsináljuk a sárkányt? Megígérted tegnap. Megvetjük hozzá a papírt, nádat is szereztem, spárga- "Is: van,' amivel felröpítjük... Fogta az apukája kezét és nagyokat lépdelt mellette. Lelkendezve csacsogott a sárkánykészítés tudományáról, ahogy azt a szomszéd gyerekek elsorolták neki. A bérház bejáratánál a 4 éves szöszi Mártuska ült a lépcsőn, és rongybabával játszott. Mikor meglátta jönni édesapját, elkiáltotta magát: — Apu!... Apu!... Aputám... Futott, repült az ölébe. Jutott a puszikból a deresedő hajra is. Szabadult aztán az ölelésből és hízelegve előad a kívánságát: Apja szép ‘ruhát varrjon a nagy kaucsuk babának, amit Moszkvából hozott, mert csupaszon nem lehet' vinni „Katit” sétálni a városba és fagylaltozni a Jerevánba. Ebédnél Sándorné megvárja míg férje elfogyasztja az ennivalót, vizet tett elé tiszta pohárban, aztán kérdezősködött: — Mi volt az üzemben, hogy sokáig cdamaradtál? — Gyűlése voit a műszaknak. Én beszéltem... — Te? Ugyan miről? — Kérték a fiúk meg a lányok, hogy számoljak be az úti élményekről. Az ingyen jegy a 8 napon. társasutazásra, amit a mi 1 szalagunk nyert az export versenyben, a brigád minden tagját illette! Kitüntettek vele, hogy en mehettem el a Szovjetunióba. Most elmeséltem az élményeimet. A z asszony maga elé mosolygo: t,‘ s ruhája szegélyét simogatta. — Mindent; elmondtál nekik? A szép Kárpátokat, a lembergi fogadtatást, a városnézést, a szovjet emberek vendégszeretetét. Kiev és Moszkva nevezetességeit is? — Elmondtam, úgy ahogy láttam és éreztem. A szakik arcáról láttam, hogy mindent elhisznek. Ügy hallgatták, mintha meséltem volna. Izgultam pedig előtte, hiszen nem szoktam én annyi ember előtt beszélni. De tudod az őszinte szónál nincs meg- fogóbb... Elrakta az edényt a feleség, és küld e volna férjét egy kicsit pihenni a - szoba hűsébe. a díványra, hiszen reggel ment munkába. Ám a két gyerek nem tágított tőle. Kétoldalt megfogják édesapjuk kezét és vonszolták játszani, csinálni a sárkányt, meg a babaruhát, y — Hagyjátok egy kicsit pihenni édesapátokat! — szolt a kicsinyekre'mamájOK. — Látjátok, hogy fáradt ................. — Az ám1 56 kabátba varrtam be az ujját és gépeltem rá a gallért! Elfáradtam. Jól jött a munka a szalagon. . A feleség agyában egy-kettő megvolt a szorzás. Tudta, hogy a darabbér 96 fillér, s ez 56-szor majdnem 54 forint. Talán meg lesz a hónapban az 1500 forint kereset. ~ — Apuu!. ... Édesapa...! — bé- lecirógatott férje őszülő hajába a feleség és kérte, kedveskedve... — Ugye, ha meglesz az 1500, akkor megvesszük elsején a szőnyegeket, amit a múltkor néztünk az áruházban?! I ehet-e ellerítállni ilyen be*“* széd hallatéra? Sándor Miklós is szereti a szép lakást. Azt akarja, hogy egyre nagyobb kényelmet nyújtson a családnak a barátságos lakás. Ezért dolgozik, hogy szépen, boldogan éljenek. Kimondta hát a beleegyezést és ment a gyerekekkel. Estére kész volt a papírsárkány. „Kati” is fel volt öltöztetve. Miki nem adta fel a könyörgést, hogy édesapja menjen vek az áilomástérre felreppeni a sárkányt. Nagy büszkén vitte a rámás csillagot, mely kétszer nagyobb mint a kisfiú. A szomszéd gyerekek csapafa követte őket. Irigykedtek kicsit Mikire, nogy jó apukája van, mert szép, nagy sárkányt készített a fiának. Már.uska is ott volt az elmaradhatatlan rongybabával. Katit otthon hagyta, „lefektette”, mert neki már aludni kell, ha a nap nem süt. Jobban örült most a sárkányozásnak, mint a babaöl- öztetésnek. Ott kuncörgott a gyepen Miki mellett és. ámulva nézték az' ég kékjén lebegő papír- sárkányt. Apjok pedig pihent. A boldogságtól csillogó kék gyermekszemekben gyönyörködött. O. A. műk, sem életerejük ahhoz, hogy önállóan fenntarthatnák magukat. Igen sokán élveznek már nyugdíjat, élnek családjuk körében, Elmondhatjuk, hogy az öregekről való gondoskodás magasan felette van a felszabadulás előttinek, és igen sok nyugati államénak, ha nem is jár olyan szinten, mint néhány szocialista országban, elsősorban Kínában. A Kínai Nép- köztársaságban az öregek megbecsülése csodálatraméltó —- . legalább is a mi szemünkben. Az őszhajú családtag a család teje, reggel a kenyérkereső legidősebb férfi tagja nyitja rá az ajtót, köszönti mély tisztelettel, és érdeklődik, nincs-e különösebb kívánsága aznapra. A családi tanácsban az időseknek van legnagyobb szavuk, és általában mély tisztelet, megbecsülés övezi őket a fiatalok részéről. Ügy is mondhatnánk, „Kínában öröm és dicsőség öregnek lenni.” D ÁR NÁLUNK IS fokozott az öregekről való gondoskodás, különösen államunk, társadalmi szerveink részéről, még sincs minden rendben. Ezekről beszélgettünk Gaál Ibolyával, a megyei tanács szociálpolitikai csoportvezetőjével. — Sajnos, — mondta többek között, — társadalmi problémává kezd alakulni az a tény, hogy egyes fiatal családok nem törődnek eléggé öreg szüleikkel, • a nagyszülőkkel, s. más idős, családtagokkal. Fel kellett erre figyelnünk, mert hozzánk sok olyan kérelem fut be, hogy vegyük fel eltartott családtagjaikat szociális otthonainkba. De ezen kívül, sok esetben kell kiszállni a járási és megyei szociális előadónak, hogy egy-egy rosszul eltartott öreg ember érdekében ténykedjenek. Milyen rétegekben fordul elő leginkább? Gaál Ibolya válaszából kiderül, hogy szinte minden rétegben. A dolgozo parasztságnál a legritkább, hogy szociális otthont igényelnek, de leggyakor’bb, hogy keveset törődnek az öregeaKel. Mindkét eset, az otthonba való küldés, és a gyenge ellátás legtöbbször alkalmazotti családoknál fordul elő, s van rá eset, hugy értelmiségiek, pedagógusuk, sót, magas fizetésű állásokban dolgozó emberek Is elhanyagolj jak idős szüleiket, s az állami a' bíznák eltartásukat. EM TUDOM MEGÉRTENI") ezeket az embereket! MiJ lyen szív kell ahhoz, hogy saját édesanyját, apját elküldi a házJ tói, útban van,' holott anyagilag sem jelent különösebb terhet. az édes szülő. Csak azzal magya- rázható, — és a gyakorlat ezt mutatja, — hogy túlságosan vsak1 egyéni boldogulásukat kergetik ezek az emberek, mert kétségte-*j lenül nagy lehetőségeket tár eléjük az élet, mai életformánk. Ismerünk olyan családokat, akik pazarul berendezkedtek, több szobás lakásukban mégsem óhajtanak helyet adni az apának, —• talán azért, mert esetleg beleszólna hétköznapjaik folyásába» Az állam persze, nem vállalhatja magára ezeket a terheket is, már csak. erkölcsi okokDÓl sem. Egy azonban bizonyos, táisadalmj szerveinknek, különösen a nőtanácsnak, vöröskeresztnek, és a tanácsoknak is, foglalkozniuk kell az ilyen előforduló esetekkel. —« Mert ez csúnya jelenség, s h» nem is általánosítható, nem szabad megtűrnie a mi társadalmunk-! nak. Mindehhez hozzáfűznénk azt is^ hogy a fiatalok és öregek ilyetén, egymástól való elszakadását gon- dolkczásmódjuk különbözősége i» segíti. A ma fiatalja természetes», hogy másként lát, gondolkodik, mint az öreg. De ennek nem lehet következménye az, hogy megfeledkeznek egyesek emberi kötelességükről. rT ÖBB MEGÉRTÉST KÉR ezektől az embert-ktől a társadalom. És több kötelességtudást. Jobban tudatosítani kell az emberek között az öregek ügyét» és ezt ajánlatos lenne már az iskolában kezdeni. Az élet rohan*’ ezt nem képesek követni a fáradt öregek. Nekünk kell megáll-1 nunk, hacsak néhány percre is, naponta, hogy megsímogassuk ál—i dott, kidolgozott kezüket. S. B. A burgonyabogárveszély még nem múlt el A Szaboícs-Szatmár megyéi Növényvédő' Állomás felhívja a burgonyatermelők figyelmét, hogy a burgonyabogárveszély nem múlt még el s ezért akinek késői burgonyája van, továbbra is tartsa azt figyelemmel. Amennyiben burgonyabógárfertőzést észlel rajta, azt pusztítsa el erőmüvj úton, ha kevés, vagy psrmete-) zéssel, , ha az több,-, mert ‘ a jövöévi burgonyatermést veszélyezteti; az, aki a burgonyabogár , irtását elhanyagolja. , Növényvédő Állomás*; 2