Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)

1959-08-02 / 185. szám

Beregi fesztivál Benkei András elvtárs, az MSZMP Szabelcs-Szatmár megyei bizottságának első titkára köszöntötte sereg dol­gozó népet az elmúlt vasárnap Beregsurányban rendezett fpsztivalnn Az aratási ünnepély négyezernyi résztvevőjét egész na­pos gazd,ag műsor szórakoztatja. Nehéz volna leírni, kinek mtslyik élmény volt a legkedvesebb. Egy bizonyos: elége­dett, hálás közönség volt, s nem fukarkodott a tapssal, akár táncosok, dalosok, vagy éppen a divatbemutató szereplői téptek a színpadra. Különösen tetszett a fehérgyarmati földmüvesszövetkezeti kórus. Kitűnő hangú szólistája, az együttes kultúrált össz- éneke megérdemelten kapott elismerést. (Hammel József felvételei) Szeptemberre az utcák mindenütt nevet a házak számot kapna;* a megyében A statisztikusok készülnek a népszámlálásra • ® Önbizalom és önmegtagadás A Statisztikai Hivatal Igazga­tósága nagy munkát végez a me­gyében a népszámlálás előkészí­tése érdekében. A tanácsok el­készítették az utcák és házszá­mok jegyzékének összeállítását minden községből, most az ada­tokat a Statisztikai Hivatal dol­gozói a helyszínen ellenőrzik és szakmailag felülvizsgálják. Az adatokat egyeztetik a térképek­kel és az előzőén elkészített kül­területi lakott helyek jegyzékével is. A munka megkönnyítése érde­kéden szeptemberig a megyében azokban a községekben, ahol egyes utcáknak hiányoznak a nevei, vagy pedig hiányzik a há­zak pontos számozása, minden utca nevet és minden ház pon­tos számot kap. Szeptemberre te­hát egy olyan utca és egy olyan ház sem lesz a megyében, amely­nek neve, vagy száma hiányozna. A statisztikusok és az illetéke­sek arról is gondoskodnak, hogy a jegyzékbe az újonnan épült lakások is bekerüljenek. A jegy­zéken az is fel van tünt.etve, hogy az adott címen pillanatnyi­lag hány fő tartózkodik. I'isztelt Uraim! Bármennyi­ig *• re is erőlködnek azon, hogy elhitessék a nyájas olva­sótáborral azon elveiket, hogy az emberek talán manapság „ha­talmasabbak’*, „erősebbek” let­tek, mint néhány száz, vagy ezer évvel előbb, ezt nem tud­juk elhinni. Bár fejlődött a vi­lág, sőt még fejlődni is fog, de az emberek olyanok maradnak, mint régen, gyengék, gyámolta­lanok, tehetetlenek, szóval: em­berek, kis betűvel, nem pedig, ahogy önök írják néha. Az em­ber parányi lény, porszem most is, melyet elfúj a szél. Nem Uraim, az emberek soha nem emelkednek az égi magasságok­ba, soha nem ütik az orrukat az isten titkaiba. Feltalálták az atomot, fellőttek néhány raké­tát és mostmár azt hiszik, övék minden, mostmár felülhetnek az isten trónjára-.. Ez merő embe­ri tévedés, emberi gyarlóság...” |V| i sem egyszerűbb, mint el­•L’-* ső látásra felfedezni az ismeretlen levélíró papírra ve­tett gondolatainak ellentmondá­sait, akadozó zavaros, önmagát meghazudtoló állításait. A levél gazdája késégtelenűl úgy is gondolkodik az életről, a világ­ról. az istenről, mint ahogy ir, zavarosan, összefüggéstelenül, s mindez borítva a vakhit palást­jával. Kicsit naiv, gyermeteg mondatokat is megkockáztat. Az emberiség a kőbaltától eljutott az atomrakétáig, a hegyek meg­mozgatásáig, a sivatagok ter­mővé varázsolásáig, az emberi élet hihetetlen meghosszabbítá­sáig, s ezt ő így nyugtázza: „fej­lődött a világ”. Az embereket, akik e világot ide fejlesztették, még merő véletlenségből sem említi, holott pontosan az embe­rek keze, esze, akarata, bátor kezdeményezőkészsége teremtet­te meg mindezt. Hasonló jegye­ket visel magán az isten trón­jának ilyetén említése, mintha az emberek e trónról le akarnák szorítani az istent. Csupán arról van szó, l^cgy a tudomány újabo és újabb ysötét foltokat világít meg a bizonyítás és józan ész fényével, s minden jó tapaszta­latot az ember szolgálatába ál- lít, s itt a földön igyekszik meg­teremteni a szentlrásban emlí­tett „paradicsomot“’. Az embe­rek következésképp nem pályáz­nak arra a bizonyos trónra,- a nélkül is megoldják feladatai­kat. I eheiséges, hogy a levél *"■* írója esetleg kevésbé használni, inkább ártani akart soraival, ennek ellenére hasz­nált vele. Méginkább megerősí­tette, hogy milyen sürgető és Eredményes munkát végez­tek a Nyírbátori Gépállomás dolgozói az elmúlt hónapokban. Féléves tavaszi tervüket 101 szá­zalékra teljesítették. Nem csök­kent a munka üteme az elihúlt hetekben sem. A körzetükhöz tarlozó termelőszövetkezetekben mindenütt időben végezték el a tarlóhántást és a másodvetést. Dicséretesen végezték el a gé­pi növényápolási munkákat is. Az eredetileg tervezett 1450 hold helyett összesen 3117 hol­dat munkálták meg. Különösen elégedettek a gépállomás mun­kájával a nyírbogáti Üj Elet lagjai. időszerű széles körben és rend­szeresen meghonosítani, tudo­mányos alapokra helyezni a leg­kisebb településen is az a'eista propagandát, a tudományos vi­lágnézet hirdetését. Ezt kíván­ja nemcsak az emberek iránti kötelesség, hogy felvilágosítsuk, s kivezessük öke: a sötétről a világosságra, hanem az előreha­ladás is. Parányi lenne a hely arra, hogy sorjában megcáfol­juk az ismeretlen levélíró állítá­sainak képtelenségét, így csupán egy gondolat rövid „kibontásá­ra” szorítkozunk. Ez pedig az önmegtagadás, amivel minden­kor szembe kell állítanunk az egyedül helyes és emberséges fogalmat: az önbizalma'. Miért káros és veszélyes az önmegta­gadás, a vallásos nevelés ez egyik testet, lelket megbénító hajtása? Az önmegtagadás szembefordítja önönmagával az embert, azt mondja, és sugall­ja a biblia tanaival; ne bízzál önmagadban és senkiben, mert nem érdemes, porszem vagy, tehetetlen semmiség, nem vagy képes, semmire. Tétlenségre, semmittevésre, csodavárásra kárhoztatja a hívőke', megbé­nítja kezdeményezö-kcszsigurtet, cselekvésüket. Reményvesztett páriákká alacsonyítja az embert, aki a maga erejéből nem tudja elhajtani fejéről még a legyet sem, az is isten tudtával törté­nik. 1/ reménytvesztett önbiza- lom nélküli emberekbe kell vissza plántálni, amit a val­lás évszázadok óta kilopott, az önbizalmat, a saját erejébe, em­bertársaiba vetett hitet. Türel­mes és sokoldalú felvilágosítás, a tudományok megismertetése vezeti el az embereket a helyes szemlélet kialakításához. S ezek mellett igen tekintélyes szerep jut a társadalmi munkának, mint a gondolkodás formálása egyik hatékony eszközének. Az eddigieknél nagyobb méretek­A gyermekbénulásos megbete­gedések nagyobb számban álta­lában a nyári hónapokban for­dulnak elő. A fővárosban a meg­betegedések száma június végén kezdett emelkedni. Az eddigi megbetegedések túlnyomó több­sége az 5 éven aluli gyermekek közötf fordult elő. A leginkább veszélyeztetett csecsemők és kisgyermekek védelmére már jú­lius elején elrendelte .az Egész­A termelőszövetkezet 30 holdnyi négyzetesen vetett kukoricája teljesen gyomtalan és szépen fejlett. A gondosan végzett négy­zetes gépi kapálás eredménye­ként kukoricából rekordter­mésre számítanak az idén a nyírbogátiak.' Külön dicséret illeti a gépál­lomás két dolgozóját, Tölgyesi Mihály traktoristát és Fülöp Barna brigádvezetőt, akik kü­lönösen jó munkájukakl tűntek ki. A gépi növényápolási mun­kákat a kijelölt területen 'kifo­gástalan minőségben végezték el, ben kívánatos foglalkoztatni a községek és a város tömegeit. Minél többen vesznek részt az iskola építésben, .mint Nyírlugo- son, a kultúrház építésben Nagy­halászban, a falu képének erő­teljes átalakításában Porcsal- mán, annál többen meggyőződ­nek arról, hogy ők a társada­lomban ható tényezők, ők for­málják a társadalmat, termővé teszik a földet a tudományos műveléssel, s nem hiszik, hogy valaki „fentről” intézkedett, s ezért van bő esztendő. Saját ma­guk előtt játszódik -le minden, cselekvő részesei mindennek, s ez visszaadja, megnöveli önbi­zalmukat. A közös munka, a nagy feladatok megoldása ki­nyitja az emberek szemét. Az emberek belátják, hogy maguk­nak kell összefogni és cseleked­ni, hogy ma jobban éljenek, mint tegnap. A z önbizalom felbecsülhetet- len kincs a társadalom építése és az egyes emberek fej­lődése szempontjából. A társa­dalmi szervek, a tanácsok, tö­megszervezetek sokat tehetnek érte. Helyes dolog volt a por- csalmai kezdeményezés, mely több községben mozgatta meg a cselekvő erőt. Később azonban Porcsalma kivételével alábbha­gyott a sokoldalú, mindenre ki­terjedő, az egész megyét átfo­gó társadalmi mozgalom. Bár sok községben voltak és vannak kisebb-nagyebb társadalmi meg­mozdulások, ezek nem elég életképesnek, meggyőzőek. A nyár a szorgos munkák ideje, de jó lehetőség arra, hogy a társadal­mi szervek, a dolgozókkal együtt fontolóra vegyék az őszi tenni­valókat. Minden eddiginél na­gyobb és erőteljesebb társadal­mi mozgalmak kifejlesztése előtt állunk, hogy kevesebb le­gyen az iméntihez hasonló le­vél, s oszladozzék a köd. ségügyi Minisztérium, hogy a főváros területén azokat a cse­csemőket, akik 1960. tavaszán kerültek volna védőoltásra, hat hónapos koruk elérése után be kell oltani. Lehetőséget biztosí­tott a minisztérium arra, hogy a védettség fokozására és tartósab- bá tételére az öt éven aluli gyer­mekek négy oltásban részesül­hessenek. A gyermekbénulásos megbete­gedések száma néhol vidéken is kisebb emelkedést mutat, ezért a budapesti oltásokhoz hasonló módon a védőoltásokat ötéves korig Pest megye egész területé­re, Szeged és Kecskemét város, a kecskeméti járás, Mohács város, a mohácsi járás és a siklósi já­rás egy részére is kiterjesztették. Felhívjuk az érdekelt szülőket, mind a fővárosban, mind az ol­tásra kijelölt vidéki területeken, hogy öt éven aluli gyermekeiket' feltétlenül oltassák be gyermek- bénulás ellen. Felhívjuk továbbá a szülők fi­gyelmét az egész ország terüle­tén, hogy fokozottan ügyeljenek gyermekeik személyi tisztaságá­ra, az étkezés előtti kézmosásra,! védjek az élelmiszereket a le­gyektől és minden szennyeződés-- tol, I Jól dolgoztak a nyírbátori traktoristák (Pall G.) Az Egészségügyi Minisztérium tá jékozlatója a gyermekbénulásos megbetegedése krél 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom