Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)

1959-08-09 / 191. szám

At Egyesült Államok új kereskedelemügyi minisztere a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítését kívánja a Szovjetunióval NEMZETKÖZI SZEMLE J-J at nap telt el Hruscsov és Eisenhower közeli találkozó- J1 jónak bejelentése óta, de a világ mindig ennek a hírnek hatása alatt áll. Valami jelszabadult, reményteljes Hangulat árad a világsajtóban nap mint nap megjelenő visszhangokból, melyek lázas sietséggel fejezik ki a bizakodást a békés megegyezésben. Fellélegzett az emberiség A népek milliói, akiknek éle­te felelt mint fojtó, lidérces rém leselkedett az atomhalál veszélye, akik a hidegháború gonosz őrületében szorongva les­ték: a nemzetközi helyzet baro­métere békét jelez-e, vagy há­borús veszélyt? Megnyugvás fo­gadta ezt a hírt, mely forduló­pontot jelenthet a nemzetközi helyzetben. Méltán előzi meg nagy várakozás a washingtoni és moszkvai találkozókat, hi­szen e találkozók és tárgyalá­sok a Szovjetunió és az Egysült Államok között új viszony kez­detét jelenthetik. Lehetőség nyí­lik a hidegháború sötét korsza­kának lezárására, hogy ' a két rendszer, a szocialista és kapi­talista rendszer békés versenyre lépjen egymással és a fegyver­kezésre költött milliókat az em­beriség jólétére, az elmaradott országok felemelésére fordíthas­Osxlanak immár a felhők sák. Természetesen túlzás volna azt várni, hogy néhány találko­zó a szovjet és amerikai állam­férfiak között megoldjon min­den vitás kérdést és min'.egy varázsütésre megszűnjenek min­den vonalon az ellentétek. Meg­teremti azonban ez a találkozás a reális lehetőségét annak, hogy megvitassák a Kelet, és Nyugat között ‘felmerült kritikus kérdé­seket, eloszlassák a bizalmat­lanságot és kölcsönös jóakarat­tal olyan megegyezésre jussa­nak, mely óriási hatással lesz a nemze'közi feszültség enyhülé­sére. Minden tekmtetben jogos tehát az a derűlátás, mellyel ezekben a napokban Hruscsov és Eisenhower találkozása elé néznek a földkerekség minden zugában, mert ezekben a tár­gyalásokban a béke biztosításá­nak ha'ásos eszközét látják. Kingspoint. (REUTER): Frede­rick Miller, az Egyesült Államok új kereskedelemügyi minisztere, az Egyesült Államok kereskedel­mi tengerészeti akadémiáján el­Djakarta. (TASZSZL Az Indo­néz Kommunista Párt Központi Bizottsága augusztus 6-án és 7-én ülést tartott. Az ülés részt­vevői meghallgatták és egyhan­gúlag jóváhagyták Aidit főtitkár beszámolóját a kül- és belpoli­tikai helyzetről, s megfelelő ha­tározatot hoztak. Meghozták a párt augusztus 26-án megnyíló VI. kongresszusán megvitatásra kerülő kérdéseket. Aidit, a Párt Központi Bizott­ságának főtitkára beszámolójá­ban hangsúlyozta, hogy a kom­munistákat és híveiket minden­képpen támogatniuk kell az új kormányt, mivel az remélhe­tőleg a nép érdekeit fogja szol­gálni- Jelenleg az a feladata, hogy a kormánnyal együtt har­coljanak a lázadók teljes szét­veréséért. a reakciós erők el­New York. (AFP): a négy ha­talom képviselői tájékoztatták Hammarksjöld ENSZ-főtitkárt arról, hogy Genfben a külügymi­niszterek elvben megállapodtak: a leszerelés kérdésének megvita­tását olyan bizottságban kívánja folytatni, amelyben a Kelet és a Nyugatot öt-öt ország küldöt­Bukarest, (Agerpres): A Ro­mán Munkáspárt Központi Bi­zottsága legutóbbi plénumán ha­tározatot hozott a kézműipari szövetkezet dolgozói és alkalma­zottai munkabérének emeléséről — Fogadjuk, hogy jóban, rossz­ban, örömben és bánatban meg­osztozunk. Szeretjük egymást mindhalálig. Esküszünk ... Eskü­szünk .. ! Kint tovább ágyazta nyoszolyá- ját a hulló hó és egyre jobban nőtt, dagadt, mint csipkés párná­tokban a duzzadó pehely ..: IV. FEJEZET A vastagbundájú hósapkás tél, ßhogy elérkezett a lenge március, úgy eltűnt, mint a kámfor. Be­köszöntött a tavasz, A pesti utcák szegélyein, az öltözködő fákon ki­bújtak a rügyek, friss hajtások. Az időjárás azonban váratlanul hűvösre fordult. Harapós szelek söpörtek végig a városon, a kipat­tant rügyek' alaposan megbánták igyekezetüket és ijedt mozdulat­lanságban ültek az ágakon. Ta­lán még az emberektől is féltek... Pedig a járókelők sietve, kö­zömbösen rótták az utcákat, el­kerülve figyelmüket a tavasz mil­lió kis hírnökének jelenléte. Gond­telt arccal jártak dolguk után, mondott beszédében kijelentet­te, — mint Eisenhower elnök — ő is támogatja „békés jelle­gű árucikkek” kereskedelmének kiterjesztését a Szovjetunióval. szigeteléséért, a hazafias és demokratikus erőkkel összefogva megvédjék a nép demokratikus jogait Elutazott Moszkvából a magyar kormányküldöttség Moszkva. (TASZSZ): Szomba­ton reggel a szovjet—magyar gazdasági tárgyalások sikeres be­fejezése után elutazott Moszk­vából az Apró Antal vezette magyar kormányküldöttség. A vnukovói repülőtéren a küldött­séget Dmitrij Usztyinov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának el­nökhelyettese és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. tei képviseli. Ez a bizottság az ENSZ leszerelési bizottságtól függetlenül végzi majd munká­ját. Az AFP értesülése szerint a tíztagú bizottság Genfben no­vember 10-én kezdi meg tanács­kozását. és a rendkívüli juttatások rende­zéséről. A munkabéremelés 5 százaléktól 17.2 százalékig ter­jed. Ezenkívül emelik a veszé­lyes munkahelyen dolgozó szö­vetkezeti tagok és alkalmazottak havi illetményét is. fázósan húzták össze magukon vé­kony kabátjukat és csak egy-egy szokatlanabb utcai látványra fi­gyellek fel. Ilyenkor a csodálko­zás, ijedtség és gyűlölet tükröző­dött a szemekben. A körúton kardok szikrázták, ragyogó tiszti egyenruhák bokáz- tak a hangosan kacagó, komisszió- zó úrikisasszonyok között. A Dob-ufcai bérkaszárnyák ko­moran hallgatták a körút csilin­gelő, dudáló zsivaját. A sarkon sötétkék köpenyben egy férfi áll­dogált, fásult pillantással mére­gette a járókelőket és időnként megigazította a ház falához tá- rnasztott festményeket. Rámátlan képek: kis patak felett átívelő híd és gőzfelhőt árasztó mozdony tár­saságában görnyed Ihátú kubiku­sok, százráncú parasztnénik és olajos, barázdált munkásarcok vá­rakoztak arra, hogy megvásárol­ják, aprópénzre váltsák fel őket. A festő tegnap még reményke­dett. Hivatalos körök is felfigyel­tek képeire, bekéret'ék, tanulmá­nyozták, érdeklődve nézegették, kézről kézre adták azokat. Az ér­deklődést azonban csakhamar fa­gyos közöny váltotta fel és az egyik elegáns múértő kijelentet­te: — Témaválasztása miatt a ké­pek kiállításra nem alkalmasak! Hiába remélt tehát, hiába biza­kodott. .. Pedig a ruhásboltban kiválasz otta a halványzöld blúzt. Ezzel akarta meglepni feleségét. Kiszemelte a cipőket is mindhár­mójuk számára, a dús kirakatok­ban már előre kiválasztotta azo­kat az ízes falatokat, melyeket Anyicska a legjobban szere!. Kiskutyáikat sétáltató vénkis­asszonyok vonultak el előtte. Egy hangosan civakodó házaspár ve­szekedése nyomta el az utca ezer­hangú szavát, majd egy bogárhá­tú au'ó kanyarodott közvetlenül a járdaszegély mellé és megállt az aranyban, ezüstben úszó ékszer- bolt előtt. Kifestett dáma szállt ki belőle, nyomában egy fehér­kesztyűs alezredes. Odamentek a kiraka'hoz és Pongrácz Kálmán anélkül, hogy odafigyelt volna, meghallotta, hogy miről beszél­nek: — Nézze ezt a karperecét... ugye milyen szép? Ügy látszik, a briliánsokkal ki­rakott arany karperec megnyerte az alezredes tetszését is, meri be­lekarolt a nőbe és már el is tűnt vele az ajtó mögött. Alig telt el néhány perc és az üzletből bol­dogan viharzo t ki az új karpe­rectulajdonos. Hozzásimult a ka­tonatiszthez és úgy tett, mint aki felváltva gyönyörködik hol a fér­fiben, hol az arany csillogású szé­les karperecben. Most meglátta n falhoz támasztott festményeket... — Gábor!... Megnézhetem a képeket? És már ott is termett Pongrácz előtt, aki készségesen félreállt az útból. Az alezredes követte és unottan bámulta a foltosruhájú parasz'nénit, a meggörbülthátú kubikust, a nő is kényeskedve húzta fel az orrát: — Jaj, de csúnyák... dehogy tennék ilyet a falra! Az alezredes azonban hirtelen érdeklődést tanúsított a képek iránh.. Megszorította a nő kar­ját és elvörösödve szólt a festő­höz: — Mutassa csak... mutassa csak azt a képet.., Pongrácz átnyújtotta a kenye­ret <^agas?tó parasztasszonyt az al­ezredesinek, aki megkövültén me­redt a festőre, szemét egy pilla­natra le nem vette róla. Pongrá- czoi meglepte az alezredes külö­nös viselkedése. Némán nézett ve­le farkasszemei, aztán a gyűlölet és harag hangján kiáltotta: — Temesi!... — Hát te még élsz?! Ezzel Temesi visszalökte a ké­pet és felindultan az autóhoz lé­pett. .. Egy pillanatra még a nő­ről is megfeledkezett... Pongrá- czot rendkívül rossz érzés fogta el. Gyorsan összeszedte a képeket, hóna alá csapta és sietős léptek­kel elindult a Nagydiófa-utca fe­lé. Temesi Gábor alezredes csak most tudott határozni. Erélyes mozdulattal intette magához a kö­zelben posztoló rendőrt. A tova­siető Pongrácz után mutatott., — Nézze azt a vörös gazem­bert. .. veszedelmes kommunista... Azonnal fogja el!... Pongrácz igyekezett minél messzebb kerülni a találkozás színhelyétől. Most is úgy rémlett, mintha fu ó léptek zaja közeled­ne... Nehéz csizmák dobbantak. Közvetlenül mögötte rendőrsíp harsant és durva hang ordított rá: — Megállj, az anyád istenit! ★ A festő palettájára kívánkozó Hűvösvölgyben, az egyik hosszú, kanyargós ösvény végén magános házikó szerénykedett, tisztes tá­volságban a büszkén terpeszkedő modern villáktól. Szinte törpének látszott a magas építmények mel­lett. Egyetlen szobájában ketten tartózkodtak. (Folytatjuk.) zös érdeke a békés egymás mel­lett élés‘ választani a pusztulás* helyett, a tárgyalóasztal és nemi a fegyverek mellett kell, dönte­ni a népek vezetőinek. Nagy utat tett meg a békés egymás mellett élés gondolatai az első szovjet javaslatoktól! napjainkig. Hiszen még ez évi elején is milyen mereven utasí­tották vissza a nyugati körök a1 ialálkozó, a tárgyalások gondo­latát, azoknak a kérdéseiméit' rendezését, melyek mint a má-| sodik világháború felszámolat- lan maradványai évek óta mérgezik a nemzetközi légkört.! Ha ezekben a napokban annak! tanúja a világ, hogy ez a ma­kacs és indokolatlan merevség* mint oldódik és ezzel egyidejű-j leg hogyan mutatkozik enyhü­lés a világpolitikában, ha úgy-: látjuk': bizta+ó távlatok nyílnak, a konfliktusok békés rendezésé-! re, a vitás kérdések tárgyalások*1 útján való megoldására, lehetet-* len nem érezni őszinte csodáié-' tot és hálát azért az állhatatos,! kitartó békeharcért, kemény,1 céltudatos diplomáciáért! melyet j a Szovjetunió a béke érdekében folytatott. Ha ma Kovács János és Nagjfj Péter nyugcdtabban alszik és1 derűsen pillant a holnap elé,! feléledt reménnyel bízik újra a békés holnapokban, ezt annak] a szívós békepolitikának kö­szönheti, melyet a Szovjetunió' folytatott, s melyet , legutóbbi! sajtóértekezletén ezekkel a sza­vakkal fejezett ki Hruscsov: mindig készen állunk arra, hogy mindent megtegyünk orszá-' gaink kapcsolatainak megjaví­tásáért, azért, hogy ez a viszony1 a béke és baráti együttműködés1 szilárd alapjára épüljön. Ha a szovjet-amerikai kapcsolatok felvirágoznak, ez feltétlenül a többi ország kapcsolatainak megjavulását eredményezi, elő­segíti, hogy eloszlassuk a világ! más részeiben is a sötét felhő­ket. Mi nemcsak az Amerikai Egyesült Államokkal, hanem. Amerika barátaival is barátság got akarunk,' s egyúttal azt akarjuk, hogy az Egyesült ÁlJ lamoknak is jó kapcsolatai le­gyenek nemcsak velünk, hanem barátainkkal is” ... Azt is kifejtette azonban a. szovjet kormányfő, hogy „a1 tárgyalások csak akkor járhat-! nak jó eredménnyel, ha mind­egyik fél számára a legfőbb ki­induló pont a tartós béke biz­tosítása. Ez az, amit a világ népei elvárnak ... Ezért abból kell kiindulnunk, hogy a béke biztosítását célzó megállapodá­sok elérésével senki sem veszít, sőt ellenkezőleg, minden népi nyer, mivel megszilárdul a béke.’ A békét sóvárgó emberiség bizakodva tekint a szovjet es amerikai kormányfők találko­zója, s a további tárgyalások elé, hogy azok valóban az em­beriség békevágyának szellemé­ben valósulnak meg és a né­pek milliói óhajának megfelelő' eredményt hoznak. Lehet, söti valószínű, hogy ezek az ered­mények nem születnek meg mindjárt az első találkozókon) és tárgyalások alkalmával. Hi-j szén milyen hosszú út, milyen szívós békeharc vezetett el nap­jaink döntő fordulatához. Da azok az erők, melyek a legszél­sőségesebb maccarthymustól, a legvadabb uszításoktól, a legkí­méletlenebb hidegháborús ki­jelentésektől elvezettek nap­jaink enyhülést hozó esemé­nyéig, — zálogai a további ered­ményeknek, a béke megőrzésé­nek. Illést tartott az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottsága November 10-én kezdi meg munkáját a leszerelés kérdésévé! foglalkozó új tíztagú bizottság Újabb fizetésemelések Romániában 7 vétve rikolt bele egy-egy bán­tóan disszonáns hang azok ré­széről, akik nem óhajtják a nemzetközi helyzet megjavulá- sát, akiknek nem érdekük a hi­degháborús légkör megszűnteté­se, a béke megszilárdítása. Ezek a körök természetesen nem ad­ták fel a harcot Washingtonban, Bonnban, Párizsban, Rómában a feszültség, a hidegháborús nem­zetközi légkör fenntartásáért. A békeszerető milliók akarata azonban egyre inkább elszige­teli s háttérbe szorítja az Ade- naureket, a háborúra spekuláló­kat, a hatalomvágy megszállott- iáit, az atomfegyverkezés híveit. a békét szomjazó emberiség fe­je felett — ez kétségtelen. Az enyhülés nemzetközi légkörében ért véget a külügyminiszterek genfi értekezletének második félideje is, melybén a tanácsko­zások — mint Grorriiko leszö­gezte — az álláspontok határo­zott közeledéshez vezettek. Az élet követelése, a népek, a békét akaró emberek óhaja talált meg­valósulásra az elmúlt hét törté­nelmi jelentőségű eseményeiben. A jószándékú emberek a józan észnek, a béke eszméjének, a békés együttélés politikájának győzelmét látjájc ezekben az ese­ményekben. A nemzetközi köz­vélemény lelkesedésébe csak el­A szovjet békepolitika ménye. Az a békepolitika esz­tendők küzdelme, javaslatok, meggyőző érvek százai u'án vég­re megértette s vezető nyugati politikusokkal: az emberiség kö­kitartó, szívós, következetes munkájának eredményeként ju­tott el a békeszerető emberiség ezekhez a napokhoz, amikor megszületett a megegyezés re­Györi Ulé6 György:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom