Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)

1959-08-08 / 190. szám

r VXI. ÉVFOLYAM, 190. SZÁM Ara 50 fillér 1959. AUGUSZTUS 8, SZOMBAT Az üzemi iskolák melleit termelőszövetkezeti iskolák alakulnak az ősz folyamán megyénkben Nagy lépéssel haladunk előre a művelődés útján, napjainkban Számos hír érkezik arról, hogy egymásután nyílnak meg üze­meinkben az iskolák, egy-egy osztály, vagy több is, ahol valami okból elmulasztott iskolai vég­zettségüket szerzik meg munká­sok és más dolgozók. Emelkedett a Közép- és felső iskolákba irat­kozott dolgozók száma is, mind többen kívánják elsajátítani a nagyobb műveltséget, szaktudást, és politikai ismereteket. Az üze­mi iskolák mellé ősztől kezdő­dően termelőszövetkezeti iskolák is nyilnak megyénkben, egyelőre csak néhány helyen. De mint az elmúlt évben a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamok, úgy ezek az iskolák is bízvást gyorsan elszaporodnak, — mert az igények nagyot nőttek, külö­nösen az utóbbi két év alatt. A termelőszövetkezeti iskolák nem lesznek nagyon kötöt­tek, ellenkezőleg, csupán a keretet nyújtja a megye, il­letve az állam, — a helyi társadalmi vezetésnek keN azt megtöltenie tartalommal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind az iskola jellegét: mind az előadásokat, a témákat maguk ‘a termelőszövetkezetek választják ki és igénylik. Ha pél­dául egyhelyütt dolgozók iskolá­ját óhajtják, ez valósul meg a téesz iskola keretén belül. Ha másutt mezőgazdasági tecnikumi végzettséget kívánnak elérni a. téesz-tagok, lehetővé válik, hogy ezen a téesz iskolán belül ta­nulják a technikum anyagát, s a szakkérdésekben több köz­ség hallgatóit cgyhelyre gyűjtve tartsanak megbeszé­léseket, konferenciákat a technikum szaktanárával. Tehát „rugalmas” lesz ez az is­kola, viszont kaput nyit a téesz dolgozói előtt, — fel egészen az egyetemig. A párt és művelődési tanácsi szerveket az vezette az iskola ilyen típusú kialakításában, hogy a szocialista országokban igen nagy eredményeket érnek el e helyi kezdeményezásak, helyi tár­sadalmi vezetés kialakulásával, a Szovjetunió kolhozai először kul- túrházakat építettek, aztán böl­csődéket, óvodákat, s ma iskolá­kat, középiskolákat építenek sa­ját gyermekeiknek, Kínában, a népi kommunákban önállóan vá­lasztják a tanulás tárgyát az egy­A Megyei Gyermekvédő Otthon, a Megyei Nötanáccsal közösen előadássorozatot indít a nevelő­szülők, és a nötanácsok vezetősé­gei részére. Céljuk ezzel az, hogy a nevelőszülők és a nötanácsoa vezetőségi tagjainak a képességét fokozzák s ráirányítsák figyelmü­ket a szocialista gyermeknevelés módszereire, alkalmazására, hi­szen még mindig probléma van a szerű, rendszerint teljesen tanu­latlan dolgozó emberek. így ér­zik igazán magukénak, így érez­nek nagyfokú felelősséget a ta­nulás, művelődés iránt. Fokozza a téesz-iskolák jelen­tőségét, hogy a jövőben a terme­lőszövetkezeteknek kulturális központokká kell válniuk. Ezek az iskolák nem érintik a mezőgazdasági szakmunkás- képző iskolák fennállását, sem az egyéb levelező okta­tást, a dolgozók iskoláját, amelyek ettől függetlenül meg­lesznek. De a téesz iskolák igé­nyelhetik ezekből bármelyik ta­nulási formát, illetve igényelhet­nek csupán ismeretterjesztő elő­adásokat is. Ez tehát összegezi is a falusi művelődési munkát, különösen a termelőszövetkezeti községekben. S. B. kettős neveléssel. A több előadás­ból álló sorozatot oktató-nevelő filmekkel kapcsolják egybe, hogy jobban érthetővé tegyék. Az első előadást már kidolgozták a Gyer­mekvédő Otthon dolgozói, amelye­ket először Nyíregyházán, Máté­szalkán, Kisvárdán, Űjfehértón és Mérken adnak elő filmekkel il­lusztrálva. Filmekkel illusztrált előadássorozat a gyermeknevelésről Három hónap alatt hárommillió lorint értékű hasznos tárgyakat készít a INépművészeit és Háziipari Szövetkezet Szépen dolgozik, sok apró-csep­rő értékes holmit készít a Nép­művészeti és Háziipari Kisipari Szövetkezet. Termékeik külföldön is nagyon keresett cikkek. A har­madik negyedévben a szövetkezet Huszonegy nap alatt teliesitik havi tervüket a porcsalmai tilr/sok A fonodákban nagyon várják a kenderfeldolgozó üzemek termé­keit. A porcsalmai kenderüzem­ben is adva van a le­hetőség a terv túlteljesítésére, ran nyersanyag és nagyon jó a kendert tilolók munkakedve. Va­lamennyien tervük 20 százalékos S.Í1 teljesítését vállalták, s ezt jóval túlszárnyalták. A norma egy-egy dolgozóra negyven kiló, s a szakma kiváló dolgozója jelvénnyel kitüntetett Fecske Józsefné naponta 70—72 kilót teljesít. Öt követi a sorrend­ben Tóth Lajosné, átl-agosan 63 kiló napi teljesítménnyel. A „leg­gyengébben” dolgozó Papp Jenő teljesítménye is 63—64 kiló na­ponta. A július havi üzemi tervet három hét alatt teljesítették, s eb­ben a hónapban is hasonló cél eléréséért versenyeznek. mintegy hárommillió forint érté­kű árut készít, többek között 70 négyzetméter export perzsasző­nyeget, 800 pár export női íang- kesztyűt, tízezer darab hímzett gyermek felsőruhát, kétezer darab női és gyermek felső kötöttárut 90 ezer forint értékű export és belföldi népművészeti paszabi szőttest, 50 ezer -forint értékű ex­port és belföldi beregi kérész.sze­mes szőttest, 360 ezer liter üveg­fonást, 9 ezer darab ballonkosár fedőt, ölezer darab önkiszolgáló kosarat, ezeken kívül export ru­háskosarakat, a gazdaságoknak kötélféleságeket, s iparművészeti tárgyakat brüsszeli exportra. A városi tanács kereskedelmi osztálya egészségügyi dolgozók bevonásával ellenőrzést tartóit s város külső perifériáján, többek között az Orosi-úton, Pazonyi- úton és a Debrecen.-úton. Ezekep a helyeken a kora reggeli órák­ban rendszeresen piacot alakíta­nak la, ami szabálytalan. A vá­roskörnyéki falvakból sokan nem hozzák be a rendes piacra a te­jet, tejfelt, vajat és túrót, hanem ezeken a zugpiacokon értékesítik sokszor borsos áron. A nagyobb Kapós közszükségleti cikkeket készítenek a megye ktsz-ei Szabolcs-Szatmár megyében mű­ködő Vas- és Fémipari Kisipari Termelőszövetkezetek többek kö­zött nyolc tonna füstcsövet, 300 tűzhelyet ás 70 tonna kerítésío- natot készítettek. A ruházati ktsz-ek félévi termelese 54 ezei darab fehérnemű és 41 ezer da­rab férfi és női felsőruha. A cipész ktsz-ek 85 ezer pár íérii, nőies gyermekcipőt gyái toltak. Az asz­talosipari ktsz-ek 400 'garnitúra festett hálót és 230 garnitúra konyhabútort, a hordó készítők 1500 hektoliternyi hordót kész.- teitek. A második félévben hasonló mennyiséget készítenek ezekből a közszükségleti cikkekből. hiba inkább az, hogy főleg azok árusítanak ilyen helyeken, akik „kutyulgatják”, hamisítják a te­jet és tejtermékeket. A megtartott ellenőrzésen kö­zel száz kanna teje!, sok tej felt vetettek vizsgálat alá, s a mű­szerek kimutatták a különböző szereket, melyekkel tejet es tej­felt tudnak „zsírosítani”, „sűrí­teni”. Több tejtermelő ellen tett feljelentést az ellenőrzést végző bizottság. Ellenőrizték a városszéli tejárusoxat GYORSAN ÉS JÓL! A kenyér — minden dolgozó paraszt tudja jól — akkor van biztosítva, amikor az aranyló búzaszemek zsákba, hombárba, raktárba kerültek. A viszonylag elég változatos időjárás nagy erő­próba elé állította parasztságun­kat, az aratásban résztvevő dol­gozókat. Ezeket a nehézségeket legyőzték, s idejére befejezték az aratást. Az idei termésered­mények meghaladják a tavalyi átlagot. Ez már a kombájnolás idején megmutatkozott, amikor termelőszövetkezeteinkben 15—17 mázsás őszi árpa és 12—15 má­zsás búza termést takarítottak be. A kalászosok behordása, asz- tagba rakása a sok eső miatt még több nehézségbe ütközött. Sok­szor, néhány órás napsütéses idő­ben a szállító eszközök karaván­ját kellett mozgósítani a hor­dásra. Ma már elenyésző meny- nyiség az, ami a földeken van, ez is elsősorban zab. Köszönet és dicséret dolgozó parasztságunk­nak azért a szorgalomért, amit az elmúlt hetekben tettek a ke- nyérnekvaló megmentéséért. Termelőszövetkezeteinkben, köz­ségeinkben mindenütt- megkezdő­dött a cséplés, a gabonabetakarí­tás utolsó nagy munkája. Egyik­másik helyen, mint például a nagykállói járásban a szövetke­zetek be is fejezték a cséplést, megkezdték a gabona elosztását; egyrészt tartalékolásra, kötele­zettségek teljesítésére, szerződé­ses eladásra és a tagok közötti kiosztásra. A munka dandárja azonban még most következik. A mintegy kétmillió mázsára becsülhető ter­més jó kétharmada vár elcsép- lésre szövetkezetekben és egyéni gazdaságokban. Cséplőgép van elegendő, hiszen 700 cséplő kezdi meg nap mint nap ezt a fontos munkát. A zökkenőmentes mun­ka biztosítása érdekében feltétle­nül fontos betartani az elkészí­tett rajonterveket. A nagy figyelem ellenére az osztagok jelentős részében ned­ves a szalma. Ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, mert a gondatlanság nagyfokú szemvesz- teségst eredményezhet. A gép nem veri ki a szemet, sok marad a szalmában. Ez a cséplőgépek jó beállításán és az etetők szaleá szerű, lelkiismeretes munkáján múlik! A cséplés folyamatosságát, » megfelelő teljesítményeket a terá melőszövetkezeti gazdaságokban] lehet biztosítani, ahol mncseo&K szinte kétóránkénti átállasolci huzatások. A szövetkezetekben aí napi teljesítmények 2—3 saázs mázsa között vannak, a kisga** daságokban ezt, sajnos, nem le-j hét elérni. Néhány helyen — ahol már az előző években megjs.4 merkedtek az előnyével — a gaz-.; dák egy-egy csoportja egy hely-) re hordta terményét. Ilyen he-] lyeken a munka jobban haladj hamarabb kerül biztonságos fe-j dél alá a mag. Sajnos, ilyen helyi kevés van és ahol nincsen, arrcSS a községi tanácsok sokat teheti nek! * ■ A cséplés a munka folyamatos] ságának a biztosításán túl a leg*j nagyobb körültekintést igénylői mozzanat. Az egyéni termeloSsf szűk udvarain tartsák be a tű2-[ rendészeti szabályokat, mert tüz4 kár esetén a család egész évi ke-] nyere odaveszhet s kár ez aa egész népgazdaságnak is. Ugyani akkor a cséplőgépekhez rendsze-i rssitett tűzvédelmi berendezések)! is legyenek minden pillanatba»1 üzemképes állapotban. A gazdád ellenőrizzék a kapuk előtti hM dák, átereszek állapotát, hogy) azokon a nehéz gépek a leszaka-t1 dás veszélye nélkül keresztül meJ hessenek. A cséplés idején — ott dolgozók zöme nem begyako­rolt munkás — állandóan léséig kedik a baleset. A caéplőcsapa* minden egyes tagja a helyén le-j gyen, ne avatkozzanak bele aa-4 ba, amihez nem értenek. Uyen| sajnálatos eset áldozata lett ad egyik nagyhalászi gazda is! A gabonabetakarítás utoisd^ munkája, a cséplés, azért is meg] kívánja a tervszerű ütemet, mert) egyéb mezőgazdasági munkakj ideje is itt van. A traktorosai« tudják ezt, s megtesznek minden! tőlük telhetőt, hogy augusztusi 20-ra befejezzék a cséplést. Többi cséplőgép már 20 vagonos telje­sítményt hagyott maga mögöttj A szó a cséplőgépeké s a csép- lésben résztvevők tegyenek meg mindent, hogy népünk kenyera mielőbb biztonságban legyenS Már szüretelik a szülőt a Román Népköztársaság egyes részein. A siriai állami gazdaságban (Temesvár tartomány) jó a termés. Világ proletárjai,egyesüljetek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom