Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)

1959-08-07 / 189. szám

Berlin. (MTI): Mint a TASZSZ jelenti, Walter Ulbricht, a Né­met Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első titkára a Leuna művekben, a Német Demokratikus Köztársaság leg­nagyobb ipari üzemében szerdán beszédet mondott. A külügyminiszteri értekezlet Gromiko elvtárs nyilatkozata a genfi értekezletről — Gromiko és Uerter elutazott Genfből Genf, (MTI): Gromiko Külügj- miniszter, a szovjet delegáció tag­jainak kíséretében repülőgépen hazaindult Moszkvába. A szovjet külügyminiszter elindulása előtt nyilatkozott újságírók előtt. Hangsúlyozta, hogy a külügymi­niszteri értekezlet hasznos és je­lentős munkát végzett. — Az Európa valamennyi nem­zete és a béke számára nagyfon- tosságú kérdések tüzetes megvizs­gálása és álláspontok határozott közeledéshez vezetett, — mondot­ta. — A megegyezés lehetősége láthatóvá vált. Ugyanakkor a konferencia résztvevői között egyes kérdésekben még min­dig lényeges nézeteltérések vannak. Ez a tény véleményünk szerint csak annak szükségességét emeli ki: az érdekelt államoknak újabb erőfeszítéseket kell tenniök. hogy kölcsönösen elfogadható döntések születhessenek. Reméljük, hogy az események ezt az utat fogják követni, és gyümölcsözőek lesz­nek azok az újabb tárgyalások, amelyeknek meghatározásához a konferencián résztvevő államok kormányai hozzájárultak. — A nemzetközi helyzet fejlő­dése és elsősorban az a jelentős tény, hogy N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke az Egyesült Államokba, D. Eisen­hower, az Egyesült Államok elnöke pedig a Szovjetunióba látogat, azt bizonyítja, hogy a nemzet­közi kapcsolatok légköre határo­zottan melegebbé és _ jobbá válik. — A szovjet kormány a maga részéről kész minden tőle telhe­tőt megtenni, hogy a német béke­kötés sürgős feladata, valamint Nyugat-Berlin kérdése, — ame­lyeket a genfi konferencián meg­vizsgáltak — megoldásra jusson s így tovább enyhüljön a nemzet­közi feszültség és erősödjék a béke. Azok, akik ez ellen dolgoz­nak, a következményekért sú­lyos felelősséget vállalnak. Nem sokkal azután, hogy leve­gőbe emelkedett az Iljusin—18 mintájú gép, amely Gromiko kül­ügyminisztert és a szovjet kül­döttség tagjait szállítja, elindult a repülőtérről az Egyesült Álla­mok felé az amerikai katonai re­pülőgép is, amellyel Herter kül­ügyminiszter és az amerikai kül­döttség vezető tagjai hagyták el Genfet. gú felekként vettek azon részt, Az NDK küldöttsége jelentős mértékben elősegítette az érte­kezlet munkáját. Az NDK kül­ügyminisztere a német békeál- lam képviselőjeként hallatta sza­vát Gertiben. Ebben az államban nincs militarizmus, nincs hábo­rús propaganda, nem folyik atomfegyverkezés, nincsenek há­borús bűnösök. A genfi külügy­miniszteri értekezlet bebizonyí­totta, hogy a német kérdést nem lehet megvitatni az NDK részvé­tele nélkül. — Ezzel szemben a bonni kor­mány kezdettől fogva a genfi ér­tekezlet meghiúsítására töreke­dett. Genfben nem sikerült meg­egyezni, mert az Adenauer-kor- mány ellenezte a megegyezést. Ulbricht kifejtette még, hogy a német békeszerződés megköté­sének elhúzódása következtében folytatódik Nyugat-Németország atomfegyverkezése, növekszik a nyugat-németországi és nyugat­berlini provokációk veszélye. Ezért a békeszerető emberek fő feladata a német militarizmus megféke­zése. De Gaoüe augusztus végén vigy szeptember elején szeretne találkozni Elsenltowerrel Párizs. (REUTER): De Gaulle elnök két időpontot: augusztus 27-ét, vagy szeptember 3-át aján­lotta Eisenhower elnöknek ter­vezett párizsi látogatására. A hírek szerint De Gaulle kész lemondani augusztus végére ter­vezett algériai útját, ha ez szük­ségesnek mutatkozik. A köztársasági elnök a követ­kező kérdésekről kíván tárgyalni Eisenhowerrel: kéri a NATO sza­bályainak felülvizsgálását és hogy Franciaország mint fontos NATO szövetséges, nagyobb be­tekintést nyerhessen Amerika és Anglia atomfegyverkezési titkai­ba. De Gaulle az amerikaiaktól több támogatást akar kérni az Algéria elleni akcióihoz. Hirosima megemlékezett az atombomba áldozatairól Peking. (Uj Kína): Hirosimá­ban tegnap nagyszabású emlék­ünnepségeket tartottak abból az alkalomból, hogy 14 évvel eze­lőtt dobták le a városra az első atombombát. A Béke parkban hatalmas tömeg néma csenddel adózott az atombomba áldozatai emlékének. Washingtonban csütörtökön délután tartották Hruscsov ame­rikai látogatásának előkészítő első megbeszélését — jelentette az AFP. A megbeszélésen rád*ít- vett Robert Murphy amerikai külügyi államtitkár és Menysikov Nixons A szovjet és a lengyel nép szenvedélyesen békét akar Washington, (MTI): Amint már jelentettük Nixon, amerikai al- elnök szerdán este megérkezett a washingtoni repülőtérre. Nixon repülőtéri beszédében kijelentette, hogy a szovjet és a lengyel nép mindenütt nagy szeretettel fogadta őt. s ez véle­ménye szerint az amerikai nép­nek szólt. A szovjet és a len­gyel nép rengeteget szenvedett a háború folyamán, éppen ezért szenvedélyesen óhajtja a békét. Fogadjuk Hruscsovot olyan ud­variassággal, mint ahogy minket fogadtak a Szovjetunióban — folytatta az alelnök. Ezután Nixon egyenesen a fe­hér házba hajtatott, jelentést tett Eisenhowernek, s átnyújtotta az elnöknek Hruscsov és Voro- silov üdvözlő levelét. Az orosz nyelvű levél szövegét még nem hozták nyilvánosságra. Jams Hagerty, a feher ház sajtófőnöke kijelentette, az egy és negyed óráig tartó megbeszélésen szó volt Hruscsov küszöbön álló lá­togatásáról is. A NYÍREGYHÁZI rádió MAI MŰSORA: Napi krónika. — Az első sike­rek, — Egy félév eredménye. — Az alkotmány rózsái. — Aján­dék muzsika a nyíregyházi Dó­zsa Termelőszövetkezet tagjai­nak. — Levelesládánkból, — Hí­rek. _ a nap eseményeiből. Hűvös éjszaka Várható időjárás pénteken es­tig: változó felhőzet, néhány he­lyen eső, zivatar. Időnként élénk északnyugati, északi szél. Hűvös éjszaka. A nappali hőmérséklet kissé emelkedik. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet pén­teken 23—26 fok között. Távolabbi kilátások: naposabb, szárazabb idő. washingtoni szovjet nagykövet is. HEARST NYILATKOZATA Villiam Randolph Hearst, a legnagyobb amerikai lapkiadók1 egyike, mint úságíró, világkor-. úton van, és szerdán érkezett meg Moszkvából Koppenhágába, Kijelentette, véleménye szerint Hruscsov és Eisenhower találkü-» zásának igen nagy a nemzetközi' jelentősége, mert jobb tárgyaié-, sokhoz folyamodni, mint fegyve­rekhez. LEVELEK ÉS TÁVIRATOK SZÁZAI KÉRIK HRUSCSOV LÁTOGATÁSÁT Amióta az Egyesült Államoké ban nyilvánosságra hozták, hogyl Hruscsov felkeresi EisenhowertJ az amerikai városok polgármes­terei, az egyes államok kormány­zói, szenátorai és képviselői szá-, zával küldenek leveleket és táv­iratokat a Fehér Házba, s kérik, j vegyék fel Hruscsov amerikai kőrútjának programjába városuk vagy államuk meglátogatását — jelenti a DPA washingtoni tudó* A független afrikai államok segítsége az ideiglenes algériai kormánynak Monrovia, (AP): Szerdán este tartotta első üléfét a 9 függet­len afrikai állam, monroviai kon­ferencia különbizottsága, amely Algéria helyzetével foglalkozik, A titkos ülésen elhatározták, hogy megtárgyalják az ideigle­nes algériai kormánynak nyúj­tandó politikai és anyagi segítség ügyét. Mohamed Jazid, az elgériai küldöttség vezetője csötürtökön számol be az algériai helyzetről. Rudolph Grimes, Libéria he­lyettes államtitkára, a konferen­cia elnöke figyelmeztette a kül­dötteket, a helyzet megoldására irányuló erőfeszítéseik kudarca sokkal súlyosabb következmé­nyekkel járhat, mint annak ide­jén a népszövetség kísérletének kudarca, hogy megakadályozza Etiópia megszállását. Pongrácz első pillantása a haj­nali fényben lobogó zászlóra esett. Ott lenge" t a tölcsér szélén meg­viselten, tépetten, a szellő meg- meglebbentette sebzett szárnyait, min ha csak búcsút intene az el­tűnt parancsnoknak... A politikai biztos gyorsan in­tézkedett. .. összeszedte a sebe­sülteket, átvizsgálta'ta a halotta­kat. .. Sem Temesi főhadnagy, sem Schneider százados nem volt köztük. Az egyik őr jelentette, hogy a százados tegnap este el­hagy", a a tábort: a hegyekbe veze­tő ösvényen indult el, mint mon­dotta, terepszemlére. Nem is gon­dolt arra, hogy a dandár ismert tisztje rosszban sántikálhat és tisztelegve engedett utat neki. Pongrácz az éjszakai jelenetre emlékezett: Temesi el akarta lep­ni a dandár zászlaját... Schnei­der a cselekhez szökött... Az el­lenséges messzehordók telibetalál­ták a tábort!... A tisztek tanácstalanul ténfe- regtek körülötte... * — Átveszem a parancsnoksá­got!. .. — jelentette ki és határo­zott fellépése megnyugvást keltán embereiben. A fák mögül előbukkant Mol­nár Gábor. — Az öreg remetei bányász van itt _ jelentette. — Azonnal be­szélni akar a biztos elvtárssal. — Az óreg Blahó? — csodálko­zott Pongrácz. — Vezesd hozzám! Néhány pillanat múlva ott állt előtte a sietségtől elfulladtan az idős bányász. — Rossz hírt hozok elvtárs! A falu teli van fehérekkel. Az el­lenség a hátukba került... Pongrácz szeméhez emelte lát­csövét. .. A lencse közelhozta az ellenséges katonáktól nyüzsgő hegyhátat, a feléjük menetelő oszlopokat... Előtte, mögötte — mindenütt ellenség! — Nem ők győztek le bennün­ket! — emelte fel lassan kezét és a hegyek felé mutatott. — Nem ők, hanem az árulás! Sápadt arcán kesernyés mosoly- lyal fordult Blahó felé. — Derék dolog volt, hogy hírt hozott nekünk... Reméljük, vala­ha még meghálálhatjuk. — Mi lesz most? — kérdezte egy aggódó hang és a kérdést Pongrácz legnagyobb meglepeté­sére a mindig jókedvű Füligszáj tette fel. — Ellenállunk az utolsó csepp vérünkig! — vágott rá habozás nélkül Molnár. Pongrácz messzenézett. Túl völ­gyeken és bérceken, erdőkön és folyókon, Budapest felé... Gondo­latai olt jártak az Ismerős u cá- kon, tereken... Idegei pattanásig feszültek, úgy érezte, hogy most volna a helye... Ott lenni Buda­pesten. .. Ha ott lennének, talán megváltoztathatnák az eseménye­ket! De száz és száz kilométerre vannak Budapesttől, az ellenség gyűrűjében... — Meg kell menekülni! — vil­lant agyába a gondolat. — Meg kell menteni az elvtársakat.... Mit is mondott Molnár? Ellenáll­ni az utolsó csepp vérig! Nem! Nem. Nincs értelme az esztelen öngyilkosságnak! Ellenben ki kell bújni a kelepcéből... — Elvtársak! — emelte hangját. — Át kell szivárognunk az ellen­séges állásokon... Észrevétlenül ki kell jutnunk a gyűrűből. A dandárt feloszlatom! Széledjetek el a környező falvakban! Szerez­zetek civilruhát... és Budapesten találkozunk! Senki nem mozdult. — Ez parancs! — förmedt hango­san az elbámészkodó Füligszájra. —Oszolj van... és Budapesten ta­lálkozunk. .. S Pongrácz Kálmán, a volt har­minckettes vörösdandár politikai biztosa néhány óra múlva csak harmadmagával maradt: Blahóval, az öreg bányásszal és Molnárral, a zuglói kőműveslégénnyel. Ek­kor kezébe vette a zászlót, lefej­tette a rúdról és zubbonya alá, a derekára csavarta. A rúd össze­tört darabjait a bokrokba dobta. — Induljunk hazafelé! — törte meg a gyászos csendet Blahó. — Haza? — sóhajtotta Pong­rácz. — Hozzám... — felelte az öreg. Nagy kerülővel igyekeztek visz­szafelé. Úttalan utakon jártak, a távolban mar feltűntek a nemrég még oly kedvesen vendégüllá'.ó remetei házak. Pongrácz lábai sajogtak a meg­erőltetéstől. Megállt, hogy egy kicsit kifújja magát. Ebben a pil­lanatban bántó, idegen kiáltást hallott: — Sztoj! Kto szí? Az útszéli bozótból puskás ala­kok ugrottak elő. Mindhárman a földre ve'ették magukat. Máris golyók fütyültek mellettük. Pong­rácz úgy érezte, mintha valaki szörnyű erővel mellbevágta vol­na. A világ elfeketedett előtte és a szíve táján, a vörös zászló felett*, zubbonyán piros folt jelent meg, amely egyre nőtt, nőtt... — Vigye tovább, — hallotta Molnár hangját, aztán másra mar nem emlékezett. A fiatal vöröskatona egy odvas tölgy fedezéke mögül fékevesztett1 dühvei tüzelt és egymaga tartot­ta vissza az ellenséget, míg az öreg Blahó kínlódva vonszolta to­vább az eszméletlen Pongrácz Kálmánt... ★ Hosszú, részeg árnyékok imbo- lyogtak az ágy körül. Mintha az alig pislákoló gyertyaláng elől menekülnének, az ágy köré tódul- j tak és ráhajoltak a dúrvaszövésű takaróra és az alig pihegő, moz­dulatlan testre. A sötét, szűk kamrácskában keskeny asztalon vasaló füstölgőit.] Mellette formás, keskeny ujjak gyűrött inget igazgattak. Anyics-| ka állt az asztal előtt. Buzgón j húzogatta a forró vasat, s a száz-1 ráncú, gyűrött ing lassan kisl- mulf. Pongrácz Kálmán száguldó lo­von ült, balkezében a dandár-1 zászlót tartotta, mellette a dán-1 dárparancsnok lovagolt, mögöttük: viharos porfelhőben nyomult elő-1 re a dandár. Rohamozlak. Sokáig, tartott az iram, s ekkor az útszé-1 li bozótból puskás alakok ugrot-j tak elő... Pongrácz felnyögött. Anyicska ijedten kapta fel a fe­jét, odasietett a beteghez, és gyöngéden megtörölte a verejték­ben gyöngyöző homlokát. Pong­rácz felnyitotta ólomnehéz pilláit. Szédülten, értelmetlenül nézett; szét, majd az ijedt kislányra te-: hintett... Ajka megrándult. Szól­ni akart. Anyicska tiltó mozdulatra emel­te kezét; (Folytatjuk.) ( 5 Győri Illés György „4 genfi külügyminiszteri értekezlet bebszonyítolía, bogy a német kérdést nem lehet megvitatni az M)iV nélkül“ — jelentette ki Waller Ulbricht munkájáról szólva megállapítot­ta: — A genfi értekezlet olyan ta lálkozó volt, amely népek nyo­mására jött létre. — A genfi értekezlet nagj jelentősége abban rejlik — foly­tatta Ulbricht, — hogy a két né­met állam küldöttségei egyenjo­Megkezdődik Hruscsov amerikai programjának összeállítása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom