Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)

1959-08-05 / 187. szám

(Foto: Dorogi M.) Bemutatták a Bzakembereknek a mezőgazdaság űi gépeit Mennyi sok új gép — hangzott a csodálkozás a tsz elnökök és a mezőgaz­dasági szakemeberek ré­szére megtartott gépbemu­tatón. Valóban sok új gé­pet gyárt iparunk a mező- gazdaság részére. ■ A MEZÖSZÖV és a me­gyei fanács mezőgazdasági osztálya ’egésznapos gya­korlati bemutató keretében ismertette meg a szakem­berekkel a' mezőgazdaság­ban alkalmazott gépek so­kaságát. Elsőnek a nyíregyházi Űtlörő Tsz konyhakertésze­tét látogatták meg, ahol már alkalmazzák is az egyik ilyen új gépet, a víz­szűrőt. Ennek a gépnek a beállítása évente közel egy­százezer forinttal nagyobb jövedelmet biztosít a tag­ságnak az egyes öntözéses termelványekbűl. Vízszóró­val öntözik a paradicsomot, paprikát, káposztát, de a korai burgonyájukat is ez­zel a géppel locsolhatták. Az eredmény a legjobb igazolás, mert az új burgo­nya az á.lagnál 50—60 má­zsával többet adott. A tsz elnöke javasolta a meghí­vott vendégeknek, hogy ne idegenkedjenek a gépek al­kalmazásától, mert a bele­fekteti pénzt hamarosan megtéríti. A többi mezőgazdasági gépek bemutatójára a Ság- vári Tsz-ben került sor. Volt itt burgonyaszedo-osz- tályozó, motoros hátiperme- lező, és ami újdonságnak számít, zsákológép. az elektromos pásztor is tet­szett. A különböző perme­tező és magtisztí.ó gépeket gyakorlatban is bemutat­ták. A jelenlévők minden egyes gépnél hosszabban Időztek és alaposan megvi­tatták a gépek előnyét. Igen sokan fel is írták a gépek árait, hogy majd ott­hon beszámolhassanak a tagságnak azok megvásár­lása felől. Hasznos volt a bemutató, mert a mezőgaz­dasági gépek alkalmazása téeszeinkben még igen mi­nimális, de a bemutató be­bizonyította, hogy a gépek működése hasznos és elő­nyös. Korszerű gazdálkodás — termelési összefogás ji dolgozó paraszt már épít- heti saját és gyermekei boldogabb jövőjét. Azonban csak kemény küzdelmek árán képes megbirkózni a természet törvényeivel. A mezőgazdaság­ban különösen sokat kell har­colnia az életet biztosító kenyé­rért, mert e téren a legveszé­lyesebb, legnehezebb a létért va­ló harc. Vannak emberek még hozzá szép számmal — akik fel­ismerték, hogy szívüket, eszü­ket, erejüket, gazdasági felté­teleiket összetéve — az álla­munk hathatós segítségével — sokkal könnyebb és sokkal eredményesebb ez a küzdelem, mintha egyenként keresnék bol­dogulásuk útját, módját. Ter­melési szövetkezést alakítottak. \ iöidművesszövetkezetek — a ■^Különböző szervekkel együtt­működve — bátorítják és tá­mogatják ezeket a kezdeménye­zéseket. Nemcsak a termelési forma magasabb színtű össze­fogására, hanem az egyszerű szövetkezésekre is ösztönzik a földműveléssel foglalkozókat. Hiszen többségében saját tag­jaik létfeltételeinek megkönnyí­téséről, életnívójának emelésé­ről van szó. Nézzünk szét a szabolcsi ho­mokdombokon. A legtöbbét még kénye-kedvére cipeli a szél ide­oda bár hatalmas területeket ültettek be almafával, szőlővel, akáccal és más hasznos nö­vénnyel. Azonban például a szőlővel való betelepítés is sok kívánnivalót hagy .maga után. A szólókét általában összefüggő, zárt településen termelik. Még sem ritka, hogy a kártevők, a betegségek kisebb-nagyobb te­rületeket tesznek tönkre a nem megfelelő, a nem egyöntetű vé­dekezés miatt. Czámos községben — Kis- várdán, Kemecsén, Tisza- vasváriban — felismerték ennek tarthatatlanságát és hegyköz­séget alakítottak a szőlős gaz­dák. A kisvárdaiak már nem­csak a kipusztult tőkék pótlá­sára gondolnak, hanem közel négyszáz hektoliterre kötöttek értékesítési szerződést, fajtán­ként akarnak szüretelni, s kö­zösen tárolni és értékesíteni a bort. Ezzel újabb kedvezmény­hez jutnak. Tervezgetik azt is, hogy két hold földön nemesí­tett szölővesszőt gyokereztetnek a direkt-termők kiszorítására. Az ifjúsági szövetkezeteknek tág lehetőségeik vannak megyénkben. A fiatalok — a gyümölcs, szőlő, gyógynövény termelése mellett összefoghat­nak nyári virágok és öntözéses zöldség termelésére, kisállatte­nyésztésre. Nagy keletje van a hús és prémnyúinak, galamb­nak, baromfinak. Bátran fogja­nak hozzá és kérjék a szövet­kezetek és a falu kölönbőző szerveinek tevékeny támogatását. Megyénk adottságai rendkívül kedvezőek a vízrendezési s a vízhasználati társulások alakítá­sára is. Ügy is mondhatjuk, még ma sem használják ki a terme­lők ezt a lehetőséget. S ezért nem véletlen, hogy ez ideig csak öt . ilyen társulással „dicseked­hetünk’. Pedig hasznos dolog. A penészlekieket, nagyecsedieket és fehérgyarmatiakat ma már nem kell ennek szükségességéről meggyőzni. Az élet tanította meg velük és örülnek, hogy az elsők közt tették le a garast. A szövetkezeteken a sor, hogy ** a vízgazdálkodás e két formáját — a hegyközségek és az ifjúsági szövetkezetek nép­szerűsítése mellett — közkincs- csé tegyék. Tényekkel bizonyít­hatják oe a iaiu termelőinek, a korszerű gazdálkodás megte­remtése a termelési összefogás­sal, a mezőgazdaság technikai fejlesztésével, az adottságok alapos kihasználásával lehetsé­ges. Gyetkó Miklós. Mit [átitófKBik snajd a Mezőgazdasági XiáftüásQn? Ebben az évben szeptember 4-én nyitja kapuit az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vá­sár. Csak látszólag távoli ez az időpont mert addig még sok a tennivaló, hogy minél szebb és tanulságosabb legyen a mezőgaz­daságunknak ez a hagyományos^ seregszemléje. Az előkészületek ismereteben már most beszámol­hatunk arról, hogy a kiállítás az előző evihez viszonyítva még na-, gyobb, változatosabb és — tanul-1 sagosabb lesz. Kertészei! eredmények 3 szorgos munka meghozza gyümölcsét.. a Nap lemenőre készül az ég szélén, hogy más ég­tájon keltse életre a szunnya­dókat. Az emberek a meleg csökkentével frissült erővel fogják meg a villanyeleket a hordásnál, a cséplésnél, s igyekszenek kihasználni a szürkületet. Az ilytájban leg­többször csöndes fmsz-i iro­da udvara mindjobban meg­elevenedik. Az ásóval, lapát­tal betérő emberek az egyik sarokhoz tartanak és nagy szorgalommal dobálják ki a körüldeszkázott földet. Szám- bavesszük az igyekvőket. Van­nak vagy tízen. Látom vi­gyáznak, nehogy valamelyi- kőjük orra, homloka, vagy há­tulja találkozzon a lapátnye­lükkel. Legtöbbje nem mai gyerek és ismeri a módját... Mi a csodának ássák ezt a nagy gödröt? — érdeklődöm. A közelben lévő Kovács Jó­zsef üzemágvezetőtől. — Jégvermet akarunk épít­tetni — világosít fel. — Mert a szövetkezetnek itt Balkány- ban csak egy van és az is bé­relt. Az áprilisi össz-vezetősé- gi ülésen szóba hozódott, hogy sok jég kell a cukrászdának a fagylalt készítéséhez, s mivel lesz hűtve a sör és a szóda­víz, ha a nyár derekán ki­fogy a jég? Hiszen ezek is csak jegelve jók. Akkor indít­ványozta az üzemvezető elv­társ. — Építtessünk jégvermet. Egy kis pénzünk van is rá... Kis jégvermet nem érde­mes csinálni — tromíolt Ma­gyar Sándor felügyelőbizottsá­gi tag. — Ha nagyra nincs pénzünk, toldjuk meg társa­dalmi munkával. Vájjuk ki a gödröt ingyen. Mindenki he­lyeselt és a vezetőség hatá­rozatba foglalta... A legköze­lebbi termelési értekezleten szóvátettük a vezetőség kezde­ményezését. A dolgozók sem húzódoztak. Négy csoportot alakítottunk 10—12 taggal és ma megkezdtük a föld kisze­dését... Lesz vagy ötven köb­méter. — Megmondaná — szólok közbe — ki az az ásózó idő­sebb, bácsi? — A Magyar Sanyi bácsi. Hívjam ide? S már invitálja is, jöjjön közelebb. A megszólított ásó­ját belevágja a földbe és ki­lép a gödörből. Katonásan ke- zetfog. Szívesen végzi ezt a munkát? — Azért vagyok itt — vág vissza udvariasan. — Mert aminek látatja van, örömmel végzem. A szövetkezet az utóbbi időben szépen fejlő­dik és megérdemli a támo­gatást. A múlt félévben is százezer forint tiszta . nyeresé­get értünk el. A jégverem ki­adásával és más közös mun­kákkal csak gyarapítjuk va­gyonúnkat. Minél kevesebbre faragjuk le az állami hitelt, annál erősebb lesz a szövet­kezetünk... A pocakja egy kissé gá­tolja a hajladozásba, de jobban kibírja ezt, mint cse- iédkorában a hátához aszott gyomrát... Hamar leráz a nyakáról, s nem hagyja elár­vulni az ásóját. Mellette Néző János, a fel­ügyelőbizottság elnöke és Far­kas Kálmán, az igazgatóság tagja lapátol. Jó távolra dob­ják a földet, ne kelljen átrak­ni. Egyszer kell valamit meg­csinálni, de jól! Amit tesznek, derék dolog. A szövetkezetnek meg leg­alább 1200 forintot jelent, amit további fejlesztésre for­díthat. Végső soron az egész község dolgozóival egyetem­ben — örömüket lelik benne. Varga Gyula. Vass István, a tunyogmatolcsi Szabadság Hajnala TSZ gyümölcstermelési brigádvezetője és Ördögh Gyula, a helyi t'öldmüvesszövetkezet ügyvezetője gyönyörködnek a mosoly­gós almákban. A téesz legalább kétezer mázsa termest vár.:, lyen is az árusítás önkiszolgáló; tormában történik. A MEZŐ-! SZOV a nagyüzemi gazdálkodás1 számos újfajta gépi eszközét, a. komplex gepesites sokféle kehe-í tőséget viszi a tanulni vágyó esi ismeretszerzésre kész paraszti lá­togatók elé. Gépesítés A takarmány konyha, vagy ái tejfeldolgozás komplex gépesíté­sét a mezőgazdasági nagyüzem­ből jött látogatók bizonyára hosz- szasan tanulmányozzák majd. A földművesszövetkezetek szer­teágazó munkájáról ad majd át­fogó képet a SZÖVOSZ-pavilcn, Ennek a dokumentációnak előké­szítői azt a célt tűzték maguk elé, hogy amit a földmű vessző vet ke­zetek munkájáról elmondanak, az­zal egyben oktassanak, termelési módszereket ismertessenek, nép< szerúsitsenek. Mindenki egyetért azzal, hogy az öntözéses gazdálkodás kitér-: jesztése és belterjesebbé tetela közös érdekünk. De ugyanakkor azt is tudjuk, hogy nem ritkán a vízellátási nehézségek gátolják az öntözéses gazdálkodás kiterjesz­tését és belterjesebbé tételét. Pe­dig az Expresszkút alkalmazásá­val már számos helyen sikerrel oldották meg a vízellátás gond­ját. Expressz-kittak A kiállítás látogatói a SZÍV VOSZ-pavilonban megismerhe­tik az „Expressz”-kutak működé-1 sét, könnyűszerrel való előállítá­sának módját és lehetőséget. Az öntözéses gazdálkodás mel­lett a gyümölcstelepitéshez es; termeléshez ugyancsak sok jó' tanácsot talál a látogató a EZO* VOSZ-pavilonban. A tajjelleg szerinti termés, a szakaszos sze­dés, a helyes termelői csomago­lás előnyeinek szemléltető ismer­tetése minden parasztember szá­mára hasznos lesz. Mint ahogy hasznos lesz több ismeretet sz©-l rezni a növényvédőszerek helyes, alkalmazásához, mert erre is — és még sok egyébre — ugyancsak oktatóan hívja fel a figyelmet, földművesszövetkezetek muakájá-j ról készülő terjedelemes doku­mentáció. Dolgozó parasztságunkhoz xné&i közelebb vinni a fejletteb gazdái-' kodás sokféle módiát és leható-1 ségét — a SZÖVOSZ-paviion-i ban is ez a cél. 4 Sulykoló asszonyok A kiállítás középpontjában s kertészeti gazdálkodásban eléri legjobb eredményekkel és mun­kamódszerekkel ismerkedhetnek meg majd a látogatók. Hogy me­zőgazdaságunknak ezt az ágazatát mennyire íontosnax tartjuk, en­nek bizonyítéka lesz a Nemzet­közi Kertészeti Konferencia is, amit a kiállítás időpontjában Bu­dapesten tartanak meg. A kiállí­tás nemzetközi jellegét a baráti országok es számos nyugati or­szág részvétele is alahuzza. A hazai és a külföldi rangos Kiállí­tók sorában természetesen ot; találjuk majd a földművesszö­vetkezetek, a szövetkezeti keres­kedelmet is. A földműves szövetkezeti sátrak hosszú soránál a látogatók sok­ezres tömegei mindig szívesen időztek és főként — vásároltak. Itt abban a kellemes meglepetés­ben lesz részük, hogy több he-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom