Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-30 / 207. szám
Ölvén termelfiszevetkezeti asszony látogatta meg a szumostatár falvi Ady las baromfitelepét A számos tatárfalvi Ady Termelőszövetkezet asszonyai még a tavasszal felhívást intéztek a megye termelőszövetkezteiben dolgozó asszonyokhoz, hogy a jövedelmezőség növelése érdekében szorgalmazzák a baromfi- tenyésztést. Felhívásukban vállalták, hogy ebben az évben 10.000 darab baromfit nevelnek és ezzel mintegy 120.000 forint tiszta jövedelemre tesznek szert. Szíves szóval látogatásra is hívták a baromfival nem rendelkező termelőszövetkezetek asszonyait és azokat, akik kíváncsiak Mária jól .jövedelmez a baromfitenyésstés A kedves vendégeket Székely József né, a vendéglátó termelőszövetkezet nötanácsának elnöke és Bódi Sándor termelőszövetkezeti elnök üdvözölte. Mielőtt a vendégek megtekintették volna a gazdaságot, Bódi elvtáis ismertette a baromfinevelésben elért eredményeket. Elmqndotta például, hogy a vállalt 10.000 darab helyett 12.500 dargb baromfit réveitek fel a termelőszövetkezetben. Kétezer darab csirke út in mintegy 11.000 forint a termelő- szövetkezet tiszta bevétele és ebben az összegben már nincs benne, a munkaegység után fizetendő összeg. Elmondotta még, hogy a helyes etetés és gondozás eredményeként tíz hét alatt sikerült elérriíök azt a súlymennyiséget, amikor a felnevelt baromfi már értékesíthető. A baromfineveléssel tehát aránylag rövid idő alatt tekintélyes jövedelemre tehet szert a termelőszövetkezet. — Nyolcvan nő dolgozik a termelőszövetkezetben s az ő munkájuknak is köszönhetjük, hogy a tervezett 68 forint helyett nem 72 forintot, hanem kerek 100 forintot fizethetünk az idén egy- egy munkaegységre — mondotta Bőd* Sándor, a termelőszövetkezet elnöke. állapította meg, hogy példás tisztaság van mindenütt. A gazdaság megtekintése után közös ebéden vettek részt a vendégek és barátságosan elbeszélgettek az Ady Termelőszövetkezet tagjaival. Többen mondták el véleményüket a látottakról. Nagy Mihályné, a baktalóránthá- zi Üttörö Termelőszövetkezet tagja és Fodor Kissné, a nagy- kállói Zöldmező Termelőszövet- kézet tagja a nők szerepéről beszélt, arról, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozó asszonyok sokat tehetnek a közös gazdaságért, a magasabb jövedelem eléréséért. A vendégek a késő délutáni órákban búcsúztak el vendéglátóiktól és megígérték, hogy a termelőszövetkezetben látottakat hasznosítani fogják. Teljesítették vállalásukat a Nagyhalászt Gépállomás dolgozói A Nagyhalászi Gépállomás dolgozói derekasan helytálltak a kongresszusi versenyben. Aratási tervüket 103,8 százalékra teljesítették, 624 kh gépi aratással. Cséplési tervüket 22-ére 105 százalékról 200 tonnával túlteljesít tették. Tavasz; cs nyári együttes talajmunkatervüket 115,6 százalékra, 5180 normálhold értékű talajmunkával végezték el. Kapálá- si tervüket a máscdnövém'eknél is 106,1 százalékra, kaszálási, ta- karmányvégási tervüket pedig 125.6 százalékra teljesítették. Az elmúlt évekhez viszonyítva nagy változást jelent az, hogy tervüket nemcsak egészébén, hanem részleteiben is túlteljesítették. A kongresszusi verseny során különösen jó munkát végzett Gottfried Sándor, aki már 101 százalékra teljesítette éves tervét, s 909,3 normálhold értékű munkát végzett. Bodvai József ugyancsak túlteljesítette már éves tervét, 107.7 százalékot ért el. A nyári kampánymunkában a legjobb eredményt Kovács Bálint 116,2 százalékos teljesítésével érte el. A cséplésben első. Koleszár János, aki közel 5000 mázsa gabonát csépelt. A brigádok versenyében a Vig- vári brigád vezet: éves tervét már 70.3 százalékra teljesítette, a nyári versenyben pedig a Tátrai brigád tűnt ki. A gépállomás dolgozói megkezdték már az őszi kalászosok alá a szántási munkákat. A silókombájnnal a termelőszövetkezeteknek gyorsan elvégzik a silókukorica betakarítását. Miért jobb a kenyér minősége ? Naponta negyvenezer kritikus mond véleményt a kenyérről és a süteményekről szóltak a kérdésekre. Szorgalmasan jegyezgettek a látogatók, hogy hazatérve beszámolhassanak a látottakról. Különösen az alulról fűthető előnevelő keltette fel a .látogatók érdeklődését, egyébként mindenki elégedetten Versenysikerek a (gyarmati járás szövetkezeteiben A fehérgyarmati járás szövetkezetei — többségükben — nagyon gyengén gazdálkodtak az elmúlt években. A kongresszusi verseny -megmozgatta a járás egész szövetkezeti mozgalmát. Célul tűzték ki például: öt százalékkal teljesítik túl a kiskereskedelmi, áruforgalmi előirányzatot. Ezzel szemben csaknem 19 százalékos tervtúlteljesítést értek cl. A járás dolgozói komoly sikereket mondhatnak magukénak a költséggazdálkodás és a jövedelmezőség terén is. A szövetkezetiek csaknem negyedszázezer forintot takarítottak meg és közel 120 ezer forinttal teljesítették túl a tiszta nyereség-tervüket. Korábban számos családnak okozott kellemetlenséget a Kenyérben talált egér, spárga, zsákdarab stb. Az asszonyok bosszankodva tették kosarukba a sületlen, lapos, s nem egyszer savanyú kenyeret. Ahányszor méltatlankodtak a vásárlók, annyiszor hangzott el bírálat a Sütőipari Vállalat dolgozóinak munkáját illetően. Manapság azonban mintha „csoda” történt volna, nem hallottunk panaszt a kenyér minősége, szennyeződése miatt, a péksüteményeket is szívesen fogyasztják. Csökkentek talán az igények? Ellenkezőleg. Egyre jobb, szebb árut kívánnak a dolgozók. S ma már mégis elégedettek, mert kifogástalan minőségű készítményeket vásárolhatnak. Pedi" kritikusok vannak bőven. Naponta közel 50 mázsa kenyér és 100 ezer darab sütemény eladásával átlagban negyvenezer vásárló kerül kapcsolatba a Sütőipari Vállalattal. Ennyien mondanak jó, vagy rossz véleményt munkájukról. Mostanában elenyészőén kevés kifogás hangzik el, a 4o ezer kritikus megelégedetten nyilatkozik. Mi történt a kemencék birodalmában? Mi az oka, hogy ilyen kedvező fordulat történt városunkban a dagasztógépek és kemencék birodalmában? A negyvenezer kritikus • közül talán senkinek, vagy igen kevésnek jut eszéöe, amikor belép a kényeret árusító üzletbe, hogy elégedettsége, a minőség javulása és a kongresszusi verseny között szoros összefüggés van. Sokan nem tudják — nem is sejthetik — hogy a megengedott 0,3 százalékos selejtet 0.1 százalékra csökkentették, s az ilyen „apró” tényezők révén közel félmillió forintot takarítottak meg a kenyérgyáriak az első félévben. Vásárlás közben vajon kinek jut eszébe: azért friss a kenyér, a sütemény, mert mindent elkövetnek a kongresszusi verseny sikeréért, a szállítási munkát is jobban mzgszervez'ék. „Kemencéből az üzletbe” jelszóval dolgoznak. Nem áll napokat raktárban a kenyér, nem szárad, nem porosodik készítményük. Ügy fűtik a kemencéket, hogy ne égessenek, de nyersen se kerüljön ki azokból semmi. Ügy állítják össze a „masszát”, hogy legyen elég a só, az élesztő, s ne légyen savanyú, keserű. És mi van a szitákkal? A régieket új jak váltották fel. A szokásos malmi sziták helyett szovjet centrifugális rosták tisztítják a lisztet. Sokan azt mondják: könnyebb egy elefántnak átjutni a tű fokán, mint egy búzászémnék az új rostán. Hisszük, hogy- így van, mert hosszú hónapok óta senki sem jelentkezett kenyérben talált tárgyakkal. „jcgcuyefak nem nőnek az éjgig‘’ a dóm udvarába belépni,) és magyar ppuzben minden jelvényért és könyvért csak egy forint hasznot, ez is napi százezer forint tiszta jövedelem a tríeri egyházmegyének... S mindez egy ruhadarabért, amelyről az 1890-es protokoll megállapítja: ... „A mintás selyemszövet eredetének helye Kelet, előállításánál-: ideje a VI.—IX. század kpzötti időre tehető.” , , . . Nagy csodák — nágy üzletek. • Nem' mindig az üzlet a hátterük ezeknek a csodáknak, csodaszámba menő tárgyak megtalálásának. kiállításának. Nem kell messzire mennünk, itt a megyében Máriapócs híres Má- ria-képéről, amely az idők folyamán három ízben „könnyezett”. Mindhárom alkalom olyan időkben volt. amikor szükséges volt a : néphangulat más irányba terelése. Legemlékezetesebb az 1905. évi eset. Ekkor a megyei lap hosszú ideig cikkezett, támadva a tehetetlent, a Mária kép könnye- zését. Az 1905. december 17-i lapszámban, „Űjdonságok” cím alatt jelenti be olvasóinak a lap, hogy olvasták a Gorög Ka- tholikus Hírlap-ban az erre vonatkozó közlést. „Képtelen és lehetetlen helyzet elé állít bennünket ez az újságközlemény — írja a lap. — Komolyan beszéljünk róla'’ Miről? Arról, hogy , egyáltalán lehetséges-e, hogy- egy vászonra festett kép könnyezhet? Vagy talán arról, hogy azt a szép és kegyelete» kultuszt meg kell védelmezni a profanizálástól — talán kufá- rok ellen, akik ebből a szent dologból üzletet csinálnák?” • Közli a láp Isoó György jegyző levelét is, aki cáfolja, hogy a Görög Katbolikus -Hirlap-ban megjelent cikk igaz lenne, amely láp öt is szemíanúnák írja le. ... .,Én a . kegyképet könnyezni nem láttám, s az erre vonatkozó nyilatkozatot szintén nem láttam és nem is Írtam alá... egyáltalában valótlanságon alapszik.” S mindezt egy reakciós lap írja! Hanem akkoriban nagyon „mozgolódtak a szocialisták”, általános választójogot követeltek, a munkások és parasztok megmozdulásaitól kellett tartani. Jól emlékeztek még az előző évek földfoglalásaira, amelyeket csendörsortüzek fojtottak csak el. A „csoaa igyekezett elterelni a nép figyelmét nagy nyomoráról, (elhívni figyelmét arra, hogy. még mindig vannak csodák, ne tegyen hát semmit saját sorsának érdekében, bízza azt ra i-z égre, amely csodákat művel. Másszóval, várja a csodát, s nyugodjék bele, hogy a földesurak chcztetik. Amikor a v’ta- ban az egyház az állam segítségét. támogatását kérte, hogy erősítse meg a csoda jellegét, még a főispán is elutasította. kijelentve, hogy ez 1905-ben nevetségessé tenné az államha- lóságot. Azóta nem könnyezett a Mária kép, s valószínűleg nem is fog, amíg csak glicerines oldattal nem nedvesítik a festett szemét, vagy mint egy alkalommal, vizet nem csepegtetnek át a festmény szeméin. — Hinni jó, — mondják a bigott, vallásos emberek. Jó, hogy leteheti az ember gondját, baját, s rábízhatja valami elképzelt nagyobb hatalomra. Jó. hogy megoldhatatlannak vélt problémáira csodát vár. Ez azonban csak látszólagos. Mert bizonyos lelkinyugalmat valóban ad. de a helyzeten végre! s nem változtat. Ezért feltétlenül káros, mert egyenesen meggátolja az emberi a cselekvésben. abban, hogy tegyen valamit sorsának javításán, legtöbb esetben egészségének érdekében. Ezért ezek a csodák, bármilyen szándék sugallta is őket. bármilyen szándékkal mesterkedtek ki őket, mégis csak odavalók, ahová a többi olyan lettek. amelyek az emberi hiszékenységet használják ki valamilyen cél érdekében. És ösz- szességükben nem lehet közöttük különbséget tenni, akár kicsik, akár nagyok, akár üzlet, akár más szándék burkolózik mögéjük. ■ •• —CB — A Sokan azt mondhatják: mindezt eddig is megtehették volna. Kötelező volt a lisit lostálá- sa, a minőség javítása. Ez igaz. Csakhogy.... Amilyen az agy- gyonisten, olyan a fogadjisten. Korábban gyakran váltották egymást a vezetők. Egyesek egy fejjel magasabbnak vélték magukat munkatársaiknál. „Lóhátról” beszélgettek. Nem tűrték a bírálatot, nem fogadták szívesen a javaslatokat. A dolgozók erre „begubóztak” ezzel a jelszóval: ne szólj szám, nem fáj fejem. Nem hallatták szavukat a kommunisták sem. A szakszervezetnek nem volt különösebb megbízása, a fiatalok sem lelkesedtek. Megsínylette mindezt a gazdasági munka, lalata közül a negyedik helyet szerezték meg a nyíregyháziak. Szép eredmény ez. Nem bizakodtak azonban el. Azt mondják: A második félévben sem ütnek ki bennünket a nyeregből. Az élüzem-cím, elnyeréséért küzdenek. Ezért fáradozik Hosz- ták László igazgató, a pártszervezet, a KISZ, a szakszervezet, s -ezért látott újabb erővel munkához a napokban a „Kiváló dolgozó” címmel kitüntetett kollektíva. Ezért vigyáz jobban a gépkocsivezető az „ifára”, a pékek, a szakemberek a készítmények minőségére. Erőssé, egyamiért jogosan panaszkodtak a vásárlók. Volt olyan esztendő, amikor egymillió forint ráfizetéssel dolgozott a vállalat. Nem becsülték eléggé a közvagyont sem. Ma már mas a helyzet. 'A vállalatnál senki sem kiskirályös- kodik. A pártszervezet szerénysége nevel. Minden fontosabb feladat elvégzése előtt _ a dolgozókhoz fordulnak segítségért a kommunista vezetők. Javaslatokat, véleményeket kérnek. Nem verik vissza a Bírálatot. Bizonyítanak, érvelnek: mit jelent a vásárlóknak, a vállalat dolgozóinak, ha jól dolgoznak? így növekedik a felelősségérzet, a bizalom, az öntudat és a fegyelem. ságessé tették a pártszervezetet és még szilárdabbá teszik az által, hogy „kívül tágasabb” , jelszóval megtisztítják soraikat az összeférheteüenektől. Egyre tökéletesebben és szocialista emberhez illően dolgozik a három brigád, köziük az ifjúsági, brigád, melynek tagjai élenjárnak a versenyben. Ha olvasóink vásárolni tér- nrk te valamelyik üzletbe, s megelégedve néznek a piros, ropogós süteményekre, a puha, foszlósbélű kenyérre, gondoljanak a 'érék sütőipari munkásokra .jó szívvel.. Hiszen most '■alóban érdemesek rá. NUgy Tibor Nem ülnek ki bennünkei a nyeregből Az ország 123 sütőipari válaz eredményre, tapasztalataikra Erre a látogatásra került sói most, augusztus 27-én. A megyei nőtanács szervezésével ötver termelőszövetkezeti asszony látogatta meg a szamostatárfalvi Ady Termelőszövetkezet baromfitelepét. A megye különböze pontjairól, huszonkét termelőszövetkezetből indultak el az asz- szonyők, — köztük hét termelőszövetkezetből, ahol csatlakoztak a felhíváshoz és már eredményeket is értek el a baromfinevelésA vendégek ezután nagy érdeklődéssel tekintették meg a baromfitelepet, ahol hosszasan elidőztek. Kérdéseket intéztek a termelőszövetkezet asszony tagjaihoz, az elnökhöz és baromfigondozóhoz, akik készségesen válaA baromfifarm szemle $e m ■
