Kelet-Magyarország, 1959. augusztus (16. évfolyam, 184-207. szám)
1959-08-26 / 204. szám
Megduplázza lépéseinket a pártszervezetek és a népfront-bizottságok eleven kapcsolata Kinek a feladata? Napról-napra erőteljesebben igyekszünk előre. Ezt a fejlődést az élet minden területén nép- • frQjit-bizpttságaink is segítik, hisZen a népfront-mazgalom gyakorlatilag a párttagok és a partonkívüiiek szövetsége, mely- lyel, megduplázzuk lépteinket. Ez a törekvés akkor egészséges és célravezető, ha megyénk népfront-bizottságai minden erejüket, igyekezetüket az elénk tűzött célok megvalósítására irányítják. Ezek nagyjából közismertek: a szocializmus építése, — mely egymaga egy sor helyi tennivalót sürget, — nemzeti függetlenségünk megőrzése, a békés külpolitika megteremtése a következetes békeharccel, a népi hatalom megszilárdítása. Ezek. az általános teendők, s mindegyüknek megvan a maga kis. részlet-teendője, melyet népfront-bizottságaink a maguk területén segítenek. Van azonban az egész népfront-munkának egy olyan jellemvonása, melyet minden esetben keresnünk kel; ha nem fedezzük ? fel, feltétlenül ki kell alakiatiunk. Ez pedig a népfront-bizottságok és a helybeli pártszervezetek állandó és gyakorlati kapcsolata. Ha ez megvan, ha a népfront-mozgalomban dolgozó kommunisták személyes magatartásukkal, a közös ügyek iránti önzetlen, példás viselkedésükkel, a népfronton belül türelmes felvilágosító munkával segítik a mozgalmat, valóban mindenütt megduplázhatjuk lépéseinket. .Járású nk- ben is ott folyik eredményesen a népfront munkája, ahol a köz-; ségi pártszervezetek törődnek vele, megbecsülik, támogatják munkáját. A baktalórántházi járás több községében néztük meg a népfront-bizottságokat. Tapasztalataink általában kedvezőek. Például a vajai párt- szervezet vezetősége gondot fordított arra, hogy siettesse eloszlatni az ellenforradalom után a fejekben lévő . zűr-zavart, négy előadást . rendezett a népfrontbizottság, ahol eszmeileg tisztázták a legfontosabb kérdéseket. Ennek eredménye, hogy megszilárdult a népfront-bizottsági tagok világnézete. A népfront-bizottság munkatervének elkészítéséhez is hasznos tanácsokat adott a pártszervezet, s megvan az összhang a községi tanács és a népfront-bizottság terve között. A község vezetői, Szikszai Péter, Orosz Miklós és a többi elvtársak támaszkodnak a népfront-bizottság munkájára, párttaggyűléseken, tanácsüléseken foglalkoznak vele. Nerti egy esetben beszámoltatja a, pártszervezet vezetősége a kommunistákat, a népfront-bizottságban végzett munkáról. A legszorgalmasabb nép- frontibizottsági tagok, Orosz Ferenc és Szabad Ferenc kisgyű- léseken ismertetik az időszerű községi tennivalókat és a bélés külföldi eseményeket. Szám- szerint 17 természettudományos előadást is. szerveztek a községben. Elevenebb, állandóbb példát kellene azonban ad- ' niok mind a pártszervezeteinknek, mind a népfront-bizottságainknak nemcsak Vaján, hanem mindenütt a községben működő termelőszövetkezetek segítésében, fejlesztésében. Olyan friss és mozgósító hévvel, mint ahogy a társadalmi munkákat szervezik. Pusztadoboson az épülő egészségházhoz 800 mázsa terméskövet szállítottak be az állomásról a népfront-bizottsági tagok. Négy községben pedig, R-ohodon, Vaján. Ny irmaidén és őrben mezőgazdasági kiállítást rendeztek az alkotmány napján. A pusztadobosi pártszervezet vezetősége a legközelebbi., taggyűlésen értékeli' »IWIWWW».---,-------------------------------a pusztadöbosi népfront-bizottság szórgoskodását, hogy ‘ még szaporább Munkára serkentse a mozgalomban résztvevőket. Közösen, munkálkodik á párt- szervezet és a. népfront-bizottság Nyírkércsen. Itt a pártszervezet rendszeresen ismerteti a tömegszervezetekkel, a népfronttal a megjelent kormány- és párt-határozatokat és- , közösen választják ki a feladatokat. A nyír keresi népfront-bizottság tagiai .számos kisgyűlést tartottak a .napokban, ahol ismertették a helyi termelőszövetkezet eredményeit és az MSZMP VII, kongresszusára való készülődést.. Végső Dániel, Gyökér József, Nagy István, Jáczku András és ifjú Agócs József népfront-bizottsági tagok a cséplés helyes megszervezésében segítettek a község vezetőinek. A tavaszon igen eredményesen dolgozott á nyírteti népfront-bizottság is. Többek között részt vettek egy 250 méter hosszú bekötőút építésében, a repülőnap megszervezésében, előadássorozatok szervezésében. Az utóbbi időben, azonban lanyhult a munka, a mozgalmi élet. -Valószínűleg sok köze van ennek ahhoz, hogy a pártszervezet kissé megfeledkezett a népfrontról. Jó lenne, ha járásunk községei: Apagy, Levelek, Magy, Székely, Nyírmada, Besenyőd követnék a nyírkércsi példát és szorosabbra fűznék a pártszervezet és a népfront-bizottság kapcsolatát. A példák világosan és egyértelműén bizonyítják, a pártszervezetek kezdeményezésétől, • tevékeny támogatásától függ, hogy népfrpnt-bizpttságajnk . hogyan ismerik fel helyzetükét, tennivalóikat egy-egy község életében. Albert Antal, a baktalórántházi járás Hazafias Népfront-bizottságának elnöke. Szabadtéri színpadot épít - központi együttest létesít a kisvárdai járási művelődési ház Az Állami .Népi Együttes szereplése alkalmával merült fel a gondolat a művelődési ház vezetőségében, hogy a nagy érdeklődést nagyobb • helyiséggel szolgálják. Ez 'alkalommal ^.először nem a rtvűvelődési Ha% hS'igytermében, hanem kint az udvaron tartották meg az. előadást. 12 méteres nagy színpadot építettek, s mintegy ezer ülőhelyet biztosítottak. A gondolat annyira megtetszett, — mondja Győri Sándor, a művelődési ház igazgatója,-— hogy komoly terveket készítünk ennek nyomán. Mit mond a terv? —- Bár a várban készül szabadtéri, impozáns előadásoknak szoló hely, mi elhatároztuk, hogy itt, a művelődési ház udvarán is építünk szabadtéri színpadot. Társadalmi munkával oldjuk meg a munka nagyobb felét, az ülőhelyeknek szükséges famennyiség meglesz, az udvar kövei pedig felhasználhatók a színpad építéséhez. Előnye a többi szabadtéri színpaddal szemben az lesz, hogy csak annyi jegyet adunk ki előre, amennyi a ’benti terem be- 'l'fbgádóképfessége. -Ha :-rpssz ,gz idő: egy lépés csak a zárt helyiség. A szép időben természetesen két- szerannyi tömeget kiszolgál a szabad tér. A munkákat ügy végzik, hogy jövőre már „üzemel” a szabadtéri színpad. Másik fontos terve a művelődési háznak az, hogy központi együttest alakít ki, mar meglévő, és szervezés alatti művészeti csoportjaiból. Két színjátszócsoport, tánckar, zenekar és egy pedagógusokból, tanácsi dolgozókból alakítandó énekkar alkotja majd az együttes magvát. Közelebbi kapcsolatot létesítenek a Vulkán kultúrgárdájával is, éppen a napokban folytatandó .tárgyalások út.ián. Élni kezd a képzőművész szakkör — baj van a zeneoktatással! A megye egyik legkiválóbb, fiatal festőművésze, Páll Gyula vezeti a művelődési ház képzőművész szakkörét, amely az idén a tavalyi beíegeskedés után szinte újjászületik. — Megerősítjük a szakköröket — mondja ezzel kapcsolatban Győri elvtárs, s csak azokat indítjuk meg szeptemberben, amelyek életképesek. Legyen inkább kevesebb, de jó. És most hadd forduljak a megye központjához, Nyíregyházához-, segítségért! Igen nagy bajban vagyunk a zeneoktatással. Öt zenepedagógusunk hiányzik, egy közülük meghalt, többen eltávoztak városunkból. Százhúsz zenetanuló gyermek várja, ki fogja tanítani őket őszszel? Zeneoktató nélkül nem maradhatnak! Bizonyos, - hogy a Zeneiskola nem marad el a segítséggel. Nem lenne teljes a kultúrhaz terveinek ismertetése. ha éppen a lényeget nem említenénk. — Munkánk középpontjába a2 ismeretterjesztést állítjuk. Forgó- színpadszerűen • oldjuk meg az előadásokat, . melyeke» minden esetben filmmel egybekötve rendezünk meg, négy helyen, Kisvárdán, és még Berkeszen és Záhonyban is. A szabó-varró szakkörök munkáját is ügy szervezzük meg, hogy . közismereti tárgyakat . is. tanuljanak. Ezekhez az előadásokhoz . van' elég előadónk, de még a TIT megyei szervezetét is felkérjük, hogy a megfelelő színvonalt biztosíthassuk. SB. Formáljuk közönségünk ízlését ... de hogyan? Az öntevékeny csoportok nagyobbrészt megtalálták már a módját, s olyan darabokat választanak műsorukra, amelyek mindenképp kívánatosak. A Szélvihar szinte tömeges előadása megyénk minden részében igen nagy sikernek számít, hiszen általános volt még nemrég is a vélemény, hogy az embereknek vidám darabok kellenek. Legelőször is az öntevékeny csoportok vezetőit, rendezőit kell meggyőzni arról, hogy a közönség ízlését formálni lehet, sőt kell is. De nem is annyira a közönség ízlését, mint inkább a műkedvelő színjátszó- rendező ízlését kellett formálni, hogy a komoly darabok mind nagyobb számban helyet találjanak megyénk öntevékeny színjátszócsoportjainak műsorán. — És ezt nagymértékben szolgálta a színjátszórendezőknek évenként megismétlődő továbbképzése, valamint a színjátszó akadémia is. A napokban mégis — két színjátszórcnd.ezővel beszélgetve, —■ elgondolkodtató - jelenségre keJiett felfigyelnem. Az egyik ezt mondta: a mi színjátszóink csak zenés darabot játszanak. A másik: a mi csoportunk vígjátékra van beállítva. S amikor megkérdeztem, hogy ezeknek mi az oka, mindketten egybehangzóan így feleltek: mert az kell a közönségnek falun. Miért? — kérdezték, — talán nem helyes? Hát a nagy színházaknak miért lehet? Pedig az ő feladatuk volna, hogy a közönséget neveljék ... Hát nem, nincs igazuk. És valamiben mégis igazuk van. Nincs igazuk abban, hogy a közönségnek csak a zenés darab, vagy csak a vígjáték kell. Mert ime: a zenés darab is más, a vígjáték is más. S az egyik esküdött a zenésre, a másik a vígjátékra. De sok színjátszórendező beszámolt arról is, hegy elege van már a közönség nagyobb részének az igénytelenségből, vagy egyáltalán csak a humorból. Az emberek szeretnek gondolkozni, ez a mai életformánk egyik új vonása, könyvekben is keresik a problématikus, elmélyült írásokat. Nincs igazuk abban sem, hogy a közönség ízlésének keresés© csupán a helyes. Mert ha így van, helyesebben így l«tt volna, akkor a zene megreked Bachnái, s nem jut el Bartókig, mivel annak idején Mozart, Beethoven zenéjét is zagyvaság- nak tartották — nem értve meg. De Mozart és Beethoven mégis írt és formálta az emberek zenei Ízlését. És győzött. A közönség ízlését tehát igenis növelni kell! És nincs igazuk abban, hogy ez kizárólag a nagy színházakra tartozik! Mert az öntevékeny csoportok létrehozásának célja elsősorban1 nem az. hogy valamilyen, akármilyen szórakozást nyújtsanak, és közben maguk is szórakozzanak,! hanem éppen a nevelés, az igények felderítése és támasztása,' az állandó tanulás és fejlődés, s közben a közönség ízlésének, tudatának formálása is. Abban azonban igazuk van, hogy a nagy színházak, a, hivatásos társulatok feladata is az lenne, ami az öntevékeny csoportoké. S itt, bizony, hiba van. Különösen a nyári műsorterv1 nem olyan, — s ez azt hiszem, országos jelenség, — amelyet ne lehetne kifogásolni. Erre azonban hivatkozni nem lehet. Amiért az egyik rossz,! nem keli, sőt inkább nem szabad rossznak lennie a másik-' nak. A nagy színházak műsor-1 politikája azonban nem rossza ha itt-ott hibás is, s némiképp más követelményeknek ■ felel meg, mint a2 öntevékeny cső-' portok. Mert egy színház játszik zenés darabot, operettet^ vígjátékot, szatírát, drámát,1 klasszikus és haladó nyugati darabokat is, egyetlen színházi1 évad alatt, míg az öntevékeny csoportok némelyike — mint erre volt példa, — éveken ák csak operetteket adott elő. Nem kisebbíti tehát az öntevékeny színjátszó csoportok felelősségét a nagy színházakra való hivatkozás. Mert felelőssé-1 gük: a falvak, kis települések, üzemek dolgozóinak igényét olyan szintre emelni a színpadi' rendezvényekkel szemben, amely mai életformáknak megfelel. S. B,i KÉT ELŐADÁSRÓL A Miskolci. Nemzeti Szinház két előadásáról kell szólnunk. Az egyik Strauss operettje, A Cigánybáró volt, a másik A 3 Robinson. A miskolei társulatot Nyíregyháza közönsége már az- elmúlt évben soívébe zárta. Nem véletlen; hogy az idén első előadásukra- már ieltr házat vonzott a szabadtéri színpad; Játékukra jellemző a pontos . kidolgozottság, igyekszenek teljeset nyújtani mindenben, nem fukarkodnak a díszletekkel sem, olyany- nyira, hogy néha ez szükségtelen is a nagy színpadon. Két előadásuk most mégis, - némiképp csalódást okozott, nem felelt meg a várakozásnak. Strauss operettjét élvezetes előadásban láthattuk, hallhattuk ugyan,, de néhány részlete bántóan meghamisította Strauss klasszikus levegőjét,.-elnyújtotta a cselekményt, ■ bohózatba illő humorba fojtva- a zenét, a darab egyetlen, igazi . értékét. , Szbkatlan volt ez éppen a miskolci színház igényes társulatától, amely — ügy tűnik, — a közönségsiker érdekében ezúttal lemondott a nehéz, de eredményes színpadi fegyelemről. A Cigánybáró előadása ettől függetlenül szép estét hozott a közönségnek. A 3 Robinzon éppen ellenkezőleg, helye volt minden túlzásnak, minden erőfeszítésnek, a színészek, a rendező, s mindenki részéről, aki csak nyújthatott valamit a darabhoz. Mert ehhez a darabhoz csak hozzátenni lehet, s még így sem ad semmit, csak üres szójátékokat, helyzet- komikumot, s két és félórás értelmetlen időtöltést,,A. néző nem igen tudja elmondani, tulajdonképpen mit ís látott,: miről szól a darab, legfeljebb mosolyog, de azt is azért, Mert a szereplőgarda elsősorban Fehér Tibor, a kitűnő miskolci színész, minden elismerést megérdemlő módon,* semmiből valamit, az unalom-. ból kacagást csinált. Nem értjük, miért kellett a 3 Robinzont .műsorra tűzni. Nem értjük, hogy éppen a miskolciak tették ezt! Sok színvonalas előadásukat élveztük már, s ez a csalódás elgondolkodtat-' ja az embereket. Nem hisszük, hogy nem találtak volna jobb, tartalmasabb darabot ennél, amely ízléstelenségében és, milliószor elpuffog- tatott frázisaival éppen annak a rétegnek igényeit rontja, a közönség soraiból; amely á legkevesebbet jár színházba, míg a Flbbieket egyenesen bosszontja. Viszont hisszük, hogy őszinte, segítő véleményeket kapnak egy-egy előadásuk után, s. van erejük, hogy a hibán korrigáljanak. Más'sz&val: bízunk abban, hogy ezt ä darabot leveszik a műsorról, S. B. 2