Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-19 / 168. szám
2 KELFTMAG Y ARORSZAG 1959. JŰLIUS 19, VASÁRNAP HALVÁNYULÓ ÁRNYÉK Hiába lengeti a nyári szellő az akácok lombjait hőst kínálgatva, az ember testét perzseli a nap, de forróságot lehel a nyíri homok is. Lusta ökrök cammognak a dombtetőn épült templom melletti keskeny homokúton. Az állatok lábai felverik az apró csillogó homokszemeket, melyekbe belekap a szél, s rászórja az útszéli akácfalombokra. Űnottan ül a bakon egy bajszos paraszt. A feszülethez érve megemeli kalapját, aztán mélyen a szemére húzzí. Megsuhogtatja ostorát és nagyot húz a jószágra. A szemközti ház padlásablakából imára kulcsolt kézzel Mária-szobor tekint le. Mintha könyörögne ..; A nyírpilisi homok nemcsak az emberek testét perzseli, hanem a lelkűket is. S ezen bizony aligha segíthet könyörgésévei a szobor Mária, s kalaplevétellel a pilisi paraszt. Rabjai a homoknak, s a mara- diság láncait csörgetik sokan. Ezt tapasztalja az idegen, ha úgy szántási időben erre vetődik. Elszörnyűlködik, hogy a húszadik század fellegeket ostromló időszakában még mindig faekés parasztokat lát. „De eza jó, nem a masina, ami megnyomja a földet.” Szölőlevét, csak a „nohát” ismerik itt, melytől bolondul az ember. — Ezzel pedig a hatalmas termetű, jószándékú Papp János igazgató tanítónak meg a többi' falusi nevelőnek gyűlik meg a baja. Mert még csak a felnőttek?!! De a gyerekekkel is itatják. És ez már bűn! S bizony sokszor csak azt veszi észre a tanító, hogy bóbiskolnak, szunyókálnak a gyerekek tanítás ideje alatt. — Mit reggeliztél fiam? — Forralt bort piritós kenyérrel. De sok még az ilyen válasz. S várni kell, míg kiszáll a fejekből a mámor, s csak aztán kezdődhet az igazi munka. Hiába hadakoztak a mérgező ital ellen, süket fülekre találtak az • intelmek. Csak most kezd gyökeret verni a kétségbeesés az emberek lelkében, mivelhogy három embert sírba vitt a Noah-szőlő bora.' Mindenki tudja, hogy szeszmérgezésben haltak meg. Beszélik, hogy soha nem voltak józanok. Mit is írjanak fejfájukra? S milyen ott a felelősség a gyermekek iránt, ahol reggelire „nohás” bort itatnak velük? Lelkiismeretekbe vágó, maró, vádoló kérdések! Virágzik a babona is. A faluba került egyik tanult kislány beszélte, hogy tejet hordott neki az egyik gazda. Egyszer aztán nem vitte a tejet. Attól tartott, hogy elapad a tehén teje, ha ellés után is hord máshová tejet. Kilenc napig kérhet itt akarki akármit, nem adnak kölcsön ’semmit ilyenkor. Nehezen világosodnak a fejek. S ezt gátolja az is, hogy nincs mozi. Filmet egyszer ha látnak évente. Azt is a honvédség jóvoltából. A kultúrára szomja- sabbak Bátorba járnak. Hiányzik az oktató, nevelő film. Pedig de nagy szükség lenne itt rá! Mert ha máshol kevés, itt semmi a beszéd. Tettek kellenek. Több mint ezerhárom, száz leiket számlál ez a falu. Csupa hcmpk, mely kiválóan alkalmas gyümölcstermesztésre. Csak be kell bizonyítani. Ez mégis csak centimétereket haladnak előre. Mindössze tíz holdat hódítottak meg a gyümölcsnek. Ezt is nagynehezen. A téli estéken Papp igazgató, meg Szász János agronómus párttitkár magyarázták a gyümölcstelepítés fortélyait, jövedelmezőségét. S még jó, hogy kedvezett a szerencse és megvolt az akarat a szövetkezetiekben. így besikerült a gyümölcs s a példát néhány gazda követte. Még csak most tartanak a kezdet kezdetén. Lassan halványul az árnyék. Homályosul azzal, hogy a cölöpökkel feltámasztott iskola helyett egy napfényes, kényelmes, korszerű, kéttantermes, nevelői lakással készülő otthonban kezdenek az ősszel. S azzal, hogy az utolsó simításokat végzik a kultúr- házon. De ezek csak az alapok. Áldozatos munkára van szükség. Hadakoznak itt néhá- nyan a sötétséggel. Többnek kellene s még szívósabban, kitartóbban. Mert D. Oláh József, a kommunista tanácselnök szakadásig dolgozza magát. Alig van otthon. S a toll után a malteros kanalat is megfogja, ha kell. Papp Józsefné, a nőtanács agilis elríökasszonya a cö- löpös iskolában csaknem félszaz asszonnyal tanította a sütés mesterségét. Mert bizony azelőtt, ha lakodalom volt a faluban, ő helyettesítette a cukrászt, nem győzte csinálni a tortákat. Tanulnak már kézimunkázni, himezni is, s ilyenkor a viták hevében felvilágosítja őket az okos Pappné. Súlyos égési sebek kezelése Legújabban súlyos égési sebek gyógyításánál olyan lábbado- zó betegektől vett vérrel hajtanak végre vérátömlesztéseket akik akkor gyógyultak meg erős égési sebeikből. Az eljárást Dr. S. R. Rosenthal, az illinoisi egyetem orvosa dolgozta ki, aki abból indult ki, hogy a lábbadozók vére olyan ellenmérgeket tartalmaz, amelyek pusztítóan hatnak az égési sebek következtében keletkező mérgező anyagokra. .No, persze, vannak itt más problémák is. Az aratás idejen két hétig nem lehetett kapni cukrot. Miért? Talán nem volt? Rossz volt az .áruelosztás. Még Pappné is Piricsére ment át cukorért. Csak egy vegyesüzlete van ennek az ezerháromszázas falunak. Kevés, s ezért elégedetlenkednek. Többen hangoztatják, hogy szakadjanak el a piri- csei fmsz-től. Ez nem lenne, helyes. Inkább a kapcsolatok alapján meg kell javítani a KÖzség ellátását. De a piricseieknek is többet kell adni a nyírpilisieknek. Már egy éve folyik a tárgyalás a keHes számú bolt megnyitásáról, de eddig nem tudtak ötről a hatra jutni. A ritka autóbuszközlekedést is kifogásolják. S ezekben van igazuk a pilisieknek. Kicsit el vannak zárva a „világtól”, s bizony ez érezteti hatását az egész faluban. S ezeken segíteni kell! Van pedig akarat az emberekben. Ezt bizonyítja a negyvenezer forintos társadalmi munka is, amit végeztek. Csak hiányzik valami. Olyan erő, amely hadat üzen a maradiság- nak, s világosságot gyújt az emberek fejében. Mint kis patakok vize, úgy folyik el, kisebb-na- gycbb hasznot hajtva a falu javára a tömegszervezetek ereje, f miért? Mert nincs olyan erős 1 vász, amely folyammá dagasz ná. Csupán hat tagja van a r szervezetnek, s ebből is egye ember lakik, él a faluban. J tanácselnök. A többi bejáró. K. itt, ki ott lakik. S hosszú hónapok óta nem szaporodik a párt- szervezet taglétszáma. Érthető. Csak a felvilágosult emberek lépnek a pártba, akik hívei, tudatos szolgálói a haladásnak. Formálni kell az embereket, tudatosan, fáradhatatlanul! Egyszerre végezni a pártépítő munkát a felvilágosítással. Nehéz, sok áldozatot, fáradtságot követel. De megéri, mert csak így halványulhatnak el véglegesen az árnya'k, tűnhet el a faeke, a gyilkos nohabor és a babona, s áramlik majd be a fény ebbe a homokbuckás faluba. Farkas Kálmán Képek a nyírbogdányi Petőfi Termelőszövetkezetből Az aratás előtti napon nagy szélvihar száguldott végig a Petőfi TSZ árpaföldjén, ami lényeges mennyiségű kalászt letört. Hogy kárba ne vesszen az értékes takarmány, azóta minden nap ide hajtják a 164 darabból álló sertésállományukat. Az állatoknak nemcsak takarmány, hanem téli szállás is kell. Őszre már beköthetnek az 52 férőhelyes magtárpad- lásos istállójukba, amit a nagyhalászi ktsz. tagjai építenek a szövetkezetnek. (Csikós felv.) A péntek délutáni zivatar megyénk területén, a járási székhelyeken — különösen Nyírbátor és Tiszalök környékén — okozott több-kevesebb ideig tartó áramszünetet, melynek következtében a közvilágítás, a távgépírás és távbeszélés szünetelt. A megye területén előforduló anyagi károkról még nem érkezett jelentés. A vihar átlagosan 7,4 milliméteres csapadékkal járt; Az eredményességi munkaegység alkalmasása néhány szövetkezetben A termelőszövetkezetekben a nemrég megtárgyalt és közgyűlésen elfogadott alapszabályminta, de a régebbi alapszabályok is úgy határozták meg a jövedelemelosztást, hogy a kötelezettségek rendezése és különféle alapok létesítése után fennmaradó értéket döntő részben a tagok végzett munkája szerint, kisebb részben földjáradék címén kell kiosztani. Mivel a termelőszövetkezetekben a munka javadalmazása nem az állami vállalatokhoz hasonló munkabéren alapszik, hanem a közös, felosztható jövedelemhez, illetve az egyes tag által teljesített munkaegységhez igazodik, így igen fontos olyan részesedési rendszer alkalmazása, ami lehetővé teszi a mennyiség és minőség együttes érvényesülését a termelésben. Eddig a mezőgazdasági termelőszövetkezetek többségében az egyszerű munkaegység szerinti részesedés volt a döntő. Viszonylag könnyű érthetősége és az eddig ismert elosztási módokhoz viszonyított igazságossága miatt még az ellenforradalom különféle revizionista áramlata sem tudta megszüntetni az elosztásnak ezt a formáját. A termelőszövetkezetek belső minőségi fejlődése azonban újabb, nagyobb követelményeket kíván ezen a téren is. A munkaegység szerinti elosztás eddigi formája alapjában megtestesítette a szocialista elvet: ki mennyit dolgozik, apnyit kapjon a megtermelt javakból. Ez azonban csak általánosságban mondható, mert ahol egy kicsit is lazább volt az ellenőrzés, vagy a tagok szocialista öntudata alacsony szinten mozgott, ott azok a tagok jártak jobban, akik a dolognak a vékonyabb végét szeretik megfogni. Közismert ugyan, hogy akkor lehet többet osztani munkaegységre, ha jobban, termelékenyebben dolgoznak a tagok. Ezt azonban egyes tagok úgy értelmezik, hogy a fő cél minél több munkaegységet szerezni. A gyakorlatban ez a következőképpen jelentkezett. A sza- mostatárfaivi Ady Termelőszövetkezetben, amíg nem az eredményessági munKaegy ség szerint dolgoztak, néhány tag nagy kapával „egyelte” a répát. A rá kiszabott területet rövidebb idő alatt kapálta meg, a szedéssel is jobban haladt ősszel, mert kevesebb volt a termés. Munkaegységét viszont annyit írtak neki jóvá, mint aki becsületesen, esetleg kétszer annyi ideig dolgozott akkora területen és a közös javára termést is többet adott. Az ellenforradalom előtt a tibor- szállási Petőfi Termelőszövetkezetben egyik másik, tag a burgonyaszedést elnagyolta, a termés harmadát a földben hagyta, míg a másik tag a fel nem forgatott .burgonyát is kikapargat- ta. A terület szerint mégis egyenlő munkaegység-jóváírásban részesültek. Nemcsak nálunk, hanem a Szovjetunióban is kísérletek folynak a jövedelemelosztási rendszer tökéletesítése érdekében. Egyik ilyen módszer az eredményességi munkaegység alkalmazása. Ennek alapelve, hegy a termelékenyebb munkát végző tag közvetlenül is részesül a jobb munka gyümölcséből. A szamostatárfalvi Ady és a tiborszállási Új Élet Termelőszövetkezetekben megszabják, hogy egy hold cukorrépa megtermelésére mennyi kézierejű munkaegységet kell felhasználni. Megszabják azt is, hogy az előírt anyagok felhasználásával és a ráfordított munkaegységgel mennyi termést köteles az illető tag a részére kiosztott területről betakarítani. Ahány százalékkal túlteljesíti a tag az előírt termésátlagot, annyi százalékkal több munkaegységet írnak neki jóvá. Ha saját hibájából termelt kevesebbet a tag, akkor pedig levonást eszközölnek. A tiborszállási Űj Élet Termelőszövetkezetben például egy hold cukorrépa kapálásáért és szedéséért 30 munkaegységet írnak jóvá, ha a tag 200 mázsa cukorrépát termelt. Amennyiben 250 mázsát ért el, akkor 25 százalékkal növekszik az egységeinek száma, vagyis 37 és fél munkaegységet írnak a könyvébe. Ebben a szövetkezetben évközben már nem írják a munkaegységet, csak ősszel, a mázsa-mutatta eredmény után. Viszont azt ellenőrzik, hogy évközben a tag rendesen végzi-« a munkáját. A tavaszi munkák azt bizonyították, hogy a kecsegtető többtermés után járó több munkaegység sokkal jobb munkára ösztönözte a tagokat, mint az előző években bármikor. A nyíregyházi Dózsa Termelő- szövetkezetben a premizálást és az eredményességi munkaegységrendszert együttese» alkalTöbb helyen áramszünetet okozott a pénteki zivatar
