Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-12 / 162. szám
1959. JULIUS 12, VASÄRNAP KELETMAGY A RORSZAG 5 A tudomány és technika világából Kísérlet Einstein elméletének bizonyítására Egy losangelesi repülőgépgyár £omórát készít, amelyet rakétával akarnak földkörüli pályára küldeni. A mintegy 15 kg súlyú óra a legpontosabb, amelyet valaha készítettek. Működését az ammónia molekulák mozgása biztosítja. Annyira pontos, hogy a számítások szerint ezer év alatt körülbelül egy másodpercet tér el. A föld körül keringő órát szinkronizálják egy földi órával. Ha a kísérlet sikerül, akkor — Einstein teóriája szerint — az űr-órának 2000 mérföldön belül keringve a Föld körül lassabban kell járnia, mint a földön lévő óráknak, viszont gyorsabban kell járnia, ha ezen a távolságon túl kering. Az órát különböző magasságokba akarják kilőni. Ezzel próbálják ellenőrizni a relativitás elmélet különböző megállapításait és következtetéseit. MegkezdíMött a szintetikus cikioszerin ipari gyártása Csehszlovákiában a közelmúltban megkezdődött a szintetikus cikioszerin előállítása. A cikioszerin új antibiotikum, amelyet a tbc. gyógyításnál, főként olyan esetekben alkalmaznak, amikor a tbc-bacillusok már immunissá váltak a streptomicinnel és más gyógyszerekkel szemben. A cikioszerin szintetikus előállítását a Csehszlovák Tudományos Akadémia vegyi intézetében dolgozták ki. Csehszlovákia Svájcon kívül az egyetlen állam, ahol ezt a Fr>rvf<>ke on+iSirvHk-iimnt R7’.i,nt.fitÍkUS ílton állftiók oln. Radioaktiv izotopok és a dohánytermesztés A bukaresti élelmiszerkutató intézet dohánytermesztési osztálya kutatásokat végzett a rádi- aktív izotópoknak a dohánytermesztésben való alkalmazásával kapcsolatban. A dohánymagvakat rádió izotóppal sugározták át, majd melegágyakba ültették. Amikor a palánta eléri azt a fejlődési fokot, hogy átültethető, akkor áttelepítik az intézet kísérleti parcellájára, ahol állandó megfigyelés alatt tartják. A rádióaktív izotópokkal való besugárzás számottevő változást idéz elő a dohánymagban. Különböző sugárdózisok hatására rendkívül értékes tulajdonságot kap a dohány: ellenáll különböző betegségeknek, növekszik nektáriioza- ma, s iparilag jobban feldolgozható. A rádiöaktív izotópok alkalmazása a dohánytermesztésben tág lehetőséget nyit az élelmiszerkutató intézet kutatói számára a romániai dohánytermesztés lényeges megjavítása terén. JlLéi'itz iJÍsujniőnd ijlferjtj házán /V7 ehéz lenne összeszámlálni, L ' hányszor látogatott el Móricz Zsigmond Nyíregyházára. Még nehezebb azt, hányszor nyilatkozott róla, s itteni emlékeit hányszor idézi és szövi írásaiba, a Nyírség és a szatmári táj szerelmese. Nyíregyházát is mesetájnak nevezi. 1924-ben látogatott először a Nyírség fővárosába. Erről így vallott akkor: „Furcsa, hogy most vagyok először gyermekkorom fővárosá- bant Nyíregyházán. Mert ebben i megyében éltem úgy hat éves koromtól tizenkettőig, tehát abban az időben, mikor a lélek a legelső kemény benyomásokat gyűjti. Itt láttam meg a rideg falut, a zordon magyar karaktert, a Nyírségen. S ahogy ma e falvakat járom, szinte félelmetesen hatnak rám a felhajlószé- lű komoly kalapok, s ugyanazokat a mogorva, sötét bajszokat látom, ugyanazokat a szembehúzott, fejkendős, nagyszemű, sovány, fekete parasztasszonyokat, akiknek emléke negyven év óta kísér.” (L. „Bokortanyán” c. riportját.> E vallomás után természetes, hogy később többször is ellátogatott ide az író. Többek között 1935-ben, júniusban. Huszonnégy évvel ezelőtt. Leányát Lilyt látogatta meg, aki a miskolci szín- társulattal szerepelt itt azon a nyáron. A ,„Nyírvidék’\ riportere Nyír. egyházáról faggata az írót. Különösen azért, mert Móricz eben az időben készült a rádió ban „Nyíregyházi körképek” címen előadást tartani. Móricz már fentebb idézett nyilatkozatát ismétli meg: „Nyíregyháza félig-meddig szülőföldem. 7 éves koromtól 14 éves koromig Nyíregyháza, vagy ahogy otthon hívták: Nyíritháza volt a fővárosom, mert szüleim Prü- gyön laktak. Akkor szerettem meg Szabolcsot, és attól kezdve annak örök szerelmese lettem, önmagámnak tartozom vele, hogy hátralévő munkáim közül legelsőnek Szabolcsot írjam meg.” (Ennek az ígéretnek Móricz nem tett eleget. A benne feszülő ezernyi témának csak töredékét tudta feldolgozni. Külön is érdemes majd megvizsgálni, hogy mind korábbi, mind a még hátralévő 7 év alatt született munkáiban hogyan és mennyiben jelenik meg a szabolcsi táj.) A riporter a továbbiak folyamán Móricznak Szabolcs szépségeiről és idegenforgalmi lehetőségeiről tett nyilatkozatait koz-, li. Az író így nyilatkozott erről: „Szabolcstól annyira el vagyok ragadtatva, hogy annak szépségeitől nem lehet betelni. Amerre megy az ember, felejthetetlen élményt szerez. A halásztanyai nyárson sült kecsegék, a vajai vár, a szabolcsi földvár, mind- mind egy-egy specialitása ennek a vidéknek. A szabolcsi homokos földterületeknek olyan sajátságos1 térhangulatuk van, amelynek‘ akácillatát és szépségét sehol másutt megtalálni nem lehet. Sürgősen meg kell alakítani a nyíregyházi idegenforgalmi bizottságot, amely megtalálja azokat a megoldásokat, amelyek ide vonzzák az idegeneket, mert hogy egyebet ne mondjak, olyan kúriák vannak majd minden faluban, amelyet még belépődíj mellett is lehetne mutogatni. Itt van pl. a túrái kastély, amelynek olyan csodálatos kertje van, száz éves fáival amilyet csak Jókai fantáziája tudott elképzelni. Ebből a házból fizetett vendég helyett meghívott vendégeket lehetne idecsalogatni. Szabolcs számára az idegenforgalom egy olyan tőke lehetne, ami ha krumplival nem is, de a dohánnyal feltétlenül versenyezni tudna. De ehhez tenni is kell... Amikor megkérdeztem, hány jó hotel van a megyében a lesújtó felelet ez volt: egy, az újjáépítendő Nyíregyházi Koib- na, pedig ahogy Szabolcsot ismerem, legalább 15 olyan hely van, ahová érdemes volna, magyar és külföldi idegeneket elhozni. Meggyőződésem, hogy akadna olyan érdekeltség, amely részletre építene egységes 10—12 szobás kis szállodákat. Elgondolásom szerint ezeket a szállodai szobákat ■cönnyűszerrel tömegszállásokra lehetne átalakítani a csoportos kirándulók és a turisták számára. Olyan magyar stílusú kis szállodákat kellene építeni, amely a családi és a független nemzetközi élet keveréke lenne és ha ezek az idegenek számára legfontosabb alapfeltételek meglennének a fővárosi idegen forgalmi irodák segítségével, ide lehetne irányítani az idegeneket.” A z elmondottakat egy névtelen riporter közölte a Nyírvidék 1935. jún. 2-iki számában. A stilus nem az íróé. De a gondolatok eredete nem vitás. Országjárása közben mindenütt % tennivágyás, a gyakorlati, „építkező” tervezés éppen ebben az időszakban uralkodik lelkében. Nem udvarias nyilatkozatnak kell Móricz szavait tekintenünk, hanem őszinte, szinte rajongó szerzetének gondoskodása szülte szavaknak. A most felidézett alkaVommai néhány napot töltött az író Nyíregyházán. Az akkori könyvnapon a Kossuth téren dedikálta legújabb regényét, a „Boldog embert”. Büszkén jelenti a tudósító, hogy a nagy író autogramjával ellátott könyvek csak Nyíregyházán kaphatók, ellátogatott a Sóstóra is, a káliói tanyavilágba, megnézte az „Ember tragédiája" itteni előadását. Nem tudjuk, mennyi és milyen emlékeket vitt magával. Csak azt, hogy valóban szerette ezt a tájat, népével együtt. Ha tudná, mennyire szeretjük mi is őt..* u A villanyborotva átka. Furcsaságok a nagyvilágból VENDÉGLŐ AZ ÉSZAKI FÉNYHEZ Norvégia legészakibb részén korszerű vendéglő nyílt meg, északi oldalán hatalmas, üvegezett verandával. A vendégek innen kedvükre gyönyörködhetnek az északi-fény szép látványában. 1.180 EZER TONNA RÁGÓGUMI Az amerikaiak egy év leforgása alatt 180 millió kilogramm rágógumit vásároltak. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államokban minden férfi, minden nő és minden gyermek kétszáz rágógumit fogyasztott el 12 hónap alatt. Az amerikai cégek tiszta nyeresége: 110 milliárd frank.-A „A SZŰZ IMÄJA” fogja ÉBRESZTENI A JAPAN RABOKAT A naganoi japán börtön rabjai ezentúl a „Szűz imájának’’ hangjaira fognak ébredni és a „Béke harangjainak” dallamára alusznak el. E két lemezt egy helyi nőszövetség ajándékozta a börtönnek, hogy „harmonikusab- bá tegye velük a rabok életét”,, Madártávlatból dés ^ programjában szereplő idei kutatásokról szólva Ivan Papanyin a követke- zőket mondotta: — Augusztus elején a „Mihail Lomonoszov” expedíciót visz az Atlanti-óceánra. ősszel különböző ázsiai és afrikai országok tudósai a „Vlt- jaz”-on az Indiai- óceán északi térségébe hajóznak. Ezenkívül a Csendes- és az Indiai-óceánon, valamint a Földközi-tengeren is végzünk kutatásokat. óceán északi részén 55 ezer mérföldet hagyott maga után. Ezen a hajón külföldi tudósok is dolgoztak. Az „Ob” és a „Lena” dieselelektromos hajókon lévő expedíciók az Antarktisz partjai mentén, valamint az Indiai-, a Csendes-, és az Atlanti-óceán déli térségében végeztek értékes tudományos megfigyeléseket. A Nemzetközi Geofizikai EayüttmüköIvan Papanyin, a Szovjet Tudományos Akadémia tengeri expediciós osztályának vezetője nemrégiben beszámolt a szovjet óceánkutatók kétéves munkájának eredményeiről. A Csendes-óceánon 4 nagy expedíció hajózott, amelyek ösz- szesen több mint 70 ezer mérföldet tettek meg. Az expedíciókat a „Vitjaz” kutató hajó szállította. A „Mihail Lomonoszov” úszó kutató- állomás az AtlantlDz óceán tanulmányozása
