Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-12 / 162. szám

1959. JULIUS 12, VASÄRNAP KELETMAGY A RORSZAG 5 A tudomány és technika világából Kísérlet Einstein elméletének bizonyítására Egy losangelesi repülőgépgyár £omórát készít, amelyet rakétá­val akarnak földkörüli pályára küldeni. A mintegy 15 kg súlyú óra a legpontosabb, amelyet vala­ha készítettek. Működését az am­mónia molekulák mozgása bizto­sítja. Annyira pontos, hogy a szá­mítások szerint ezer év alatt kö­rülbelül egy másodpercet tér el. A föld körül keringő órát szink­ronizálják egy földi órával. Ha a kísérlet sikerül, akkor — Eins­tein teóriája szerint — az űr-órá­nak 2000 mérföldön belül kering­ve a Föld körül lassabban kell jár­nia, mint a földön lévő óráknak, viszont gyorsabban kell járnia, ha ezen a távolságon túl kering. Az órát különböző magasságokba akarják kilőni. Ezzel próbálják ellenőrizni a relativitás elmélet különböző megállapításait és kö­vetkeztetéseit. MegkezdíMött a szintetikus cikioszerin ipari gyártása Csehszlovákiában a közelmúltban megkezdődött a szintetikus cikioszerin előállítása. A cikioszerin új antibiotikum, amelyet a tbc. gyógyításnál, főként olyan esetekben alkalmaznak, amikor a tbc-bacillusok már immunissá váltak a streptomicinnel és más gyógyszerekkel szemben. A cikioszerin szintetikus előállítását a Csehszlovák Tudományos Akadémia vegyi intézetében dolgozták ki. Csehszlovákia Svájcon kívül az egyetlen állam, ahol ezt a Fr>rvf<>ke on+iSirvHk-iimnt R7’.i,nt.fitÍkUS ílton állftiók oln. Radioaktiv izotopok és a dohánytermesztés A bukaresti élelmiszerkutató intézet dohánytermesztési osztá­lya kutatásokat végzett a rádi- aktív izotópoknak a dohányter­mesztésben való alkalmazásával kapcsolatban. A dohánymagvakat rádió izotóppal sugározták át, majd melegágyakba ültették. Amikor a palánta eléri azt a fej­lődési fokot, hogy átültethető, ak­kor áttelepítik az intézet kísérle­ti parcellájára, ahol állandó meg­figyelés alatt tartják. A rádióaktív izotópokkal való besugárzás számottevő változást idéz elő a dohánymagban. Külön­böző sugárdózisok hatására rend­kívül értékes tulajdonságot kap a dohány: ellenáll különböző beteg­ségeknek, növekszik nektáriioza- ma, s iparilag jobban feldolgoz­ható. A rádiöaktív izotópok alkalma­zása a dohánytermesztésben tág lehetőséget nyit az élelmiszerku­tató intézet kutatói számára a romániai dohánytermesztés lénye­ges megjavítása terén. JlLéi'itz iJÍsujniőnd ijlferjtj házán /V7 ehéz lenne összeszámlálni, L ' hányszor látogatott el Mó­ricz Zsigmond Nyíregyházára. Még nehezebb azt, hányszor nyi­latkozott róla, s itteni emlékeit hányszor idézi és szövi írásaiba, a Nyírség és a szatmári táj sze­relmese. Nyíregyházát is mese­tájnak nevezi. 1924-ben látoga­tott először a Nyírség fővárosá­ba. Erről így vallott akkor: „Furcsa, hogy most vagyok először gyermekkorom fővárosá- bant Nyíregyházán. Mert ebben i megyében éltem úgy hat éves koromtól tizenkettőig, tehát ab­ban az időben, mikor a lélek a legelső kemény benyomásokat gyűjti. Itt láttam meg a rideg falut, a zordon magyar karak­tert, a Nyírségen. S ahogy ma e falvakat járom, szinte félelme­tesen hatnak rám a felhajlószé- lű komoly kalapok, s ugyanazokat a mogorva, sötét bajszokat lá­tom, ugyanazokat a szembehú­zott, fejkendős, nagyszemű, so­vány, fekete parasztasszonyokat, akiknek emléke negyven év óta kísér.” (L. „Bokortanyán” c. riportját.> E vallomás után természetes, hogy később többször is elláto­gatott ide az író. Többek között 1935-ben, júniusban. Huszonnégy évvel ezelőtt. Leányát Lilyt lá­togatta meg, aki a miskolci szín- társulattal szerepelt itt azon a nyáron. A ,„Nyírvidék’\ riportere Nyír. egyházáról faggata az írót. Különösen azért, mert Móricz eben az időben készült a rádió ban „Nyíregyházi körképek” cí­men előadást tartani. Móricz már fentebb idézett nyilatkoza­tát ismétli meg: „Nyíregyháza félig-meddig szü­lőföldem. 7 éves koromtól 14 éves koromig Nyíregyháza, vagy ahogy otthon hívták: Nyíritháza volt a fővárosom, mert szüleim Prü- gyön laktak. Akkor szerettem meg Szabolcsot, és attól kezdve annak örök szerelmese lettem, önma­gámnak tartozom vele, hogy hát­ralévő munkáim közül legelsőnek Szabolcsot írjam meg.” (Ennek az ígéretnek Móricz nem tett eleget. A benne feszülő ezernyi témának csak töredékét tudta feldolgozni. Külön is ér­demes majd megvizsgálni, hogy mind korábbi, mind a még hát­ralévő 7 év alatt született mun­káiban hogyan és mennyiben je­lenik meg a szabolcsi táj.) A riporter a továbbiak folya­mán Móricznak Szabolcs szép­ségeiről és idegenforgalmi lehe­tőségeiről tett nyilatkozatait koz-, li. Az író így nyilatkozott erről: „Szabolcstól annyira el vagyok ragadtatva, hogy annak szépsé­geitől nem lehet betelni. Amer­re megy az ember, felejthetetlen élményt szerez. A halásztanyai nyárson sült kecsegék, a vajai vár, a szabolcsi földvár, mind- mind egy-egy specialitása ennek a vidéknek. A szabolcsi homokos földterületeknek olyan sajátságos1 térhangulatuk van, amelynek‘ akácillatát és szépségét sehol másutt megtalálni nem lehet. Sürgősen meg kell alakítani a nyíregyházi idegenfor­galmi bizottságot, amely megta­lálja azokat a megoldásokat, amelyek ide vonzzák az idege­neket, mert hogy egyebet ne mondjak, olyan kúriák vannak majd minden faluban, amelyet még belépődíj mellett is lehetne mutogatni. Itt van pl. a túrái kastély, amelynek olyan csodá­latos kertje van, száz éves fái­val amilyet csak Jókai fantá­ziája tudott elképzelni. Ebből a házból fizetett vendég helyett meg­hívott vendégeket lehetne idecsa­logatni. Szabolcs számára az ide­genforgalom egy olyan tőke le­hetne, ami ha krumplival nem is, de a dohánnyal feltétlenül versenyezni tudna. De ehhez ten­ni is kell... Amikor megkérdeztem, hány jó hotel van a megyében a lesújtó felelet ez volt: egy, az újjáépítendő Nyíregyházi Koib- na, pedig ahogy Szabolcsot isme­rem, legalább 15 olyan hely van, ahová érdemes volna, magyar és külföldi idegeneket elhozni. Meg­győződésem, hogy akadna olyan érdekeltség, amely részletre épí­tene egységes 10—12 szobás kis szállodákat. Elgondolásom sze­rint ezeket a szállodai szobákat ■cönnyűszerrel tömegszállásokra lehetne átalakítani a csoportos kirándulók és a turisták számá­ra. Olyan magyar stílusú kis szállodákat kellene építeni, amely a családi és a független nem­zetközi élet keveréke lenne és ha ezek az idegenek számára leg­fontosabb alapfeltételek meglen­nének a fővárosi idegen forgalmi irodák segítségével, ide lehetne irányítani az idegeneket.” A z elmondottakat egy név­telen riporter közölte a Nyírvidék 1935. jún. 2-iki számá­ban. A stilus nem az íróé. De a gondolatok eredete nem vitás. Országjárása közben mindenütt % tennivágyás, a gyakorlati, „építkező” tervezés éppen ebben az időszakban uralkodik lelkében. Nem udvarias nyilatkozatnak kell Móricz szavait tekintenünk, ha­nem őszinte, szinte rajongó sze­rzetének gondoskodása szülte szavaknak. A most felidézett alkaVommai néhány napot töltött az író Nyír­egyházán. Az akkori könyvna­pon a Kossuth téren dedikálta legújabb regényét, a „Boldog em­bert”. Büszkén jelenti a tudósí­tó, hogy a nagy író autogramjá­val ellátott könyvek csak Nyír­egyházán kaphatók, ellátogatott a Sóstóra is, a káliói tanyavilág­ba, megnézte az „Ember tragé­diája" itteni előadását. Nem tud­juk, mennyi és milyen emlékeket vitt magával. Csak azt, hogy va­lóban szerette ezt a tájat, népé­vel együtt. Ha tudná, mennyire szeretjük mi is őt..* u A villanyborotva átka. Furcsaságok a nagyvilágból VENDÉGLŐ AZ ÉSZAKI FÉNYHEZ Norvégia legészakibb részén korszerű vendéglő nyílt meg, északi oldalán hatalmas, üvege­zett verandával. A vendégek in­nen kedvükre gyönyörködhetnek az északi-fény szép látványában. 1.180 EZER TONNA RÁGÓ­GUMI Az amerikaiak egy év leforgá­sa alatt 180 millió kilogramm rágógumit vásároltak. Ez azt je­lenti, hogy az Egyesült Államok­ban minden férfi, minden nő és minden gyermek kétszáz rá­gógumit fogyasztott el 12 hónap alatt. Az amerikai cégek tiszta nyeresége: 110 milliárd frank.-A „A SZŰZ IMÄJA” fogja ÉBRESZTENI A JAPAN RABO­KAT A naganoi japán börtön rab­jai ezentúl a „Szűz imájának’’ hangjaira fognak ébredni és a „Béke harangjainak” dallamára alusznak el. E két lemezt egy helyi nőszövetség ajándékozta a börtönnek, hogy „harmonikusab- bá tegye velük a rabok életét”,, Madártávlatból dés ^ programjában szereplő idei kutatá­sokról szólva Ivan Papanyin a követke- zőket mondotta: — Augusztus ele­jén a „Mihail Lomo­noszov” expedíciót visz az Atlanti-óceán­ra. ősszel különböző ázsiai és afrikai or­szágok tudósai a „Vlt- jaz”-on az Indiai- óceán északi térségé­be hajóznak. Ezenkí­vül a Csendes- és az Indiai-óceánon, vala­mint a Földközi-ten­geren is végzünk ku­tatásokat. óceán északi részén 55 ezer mérföldet hagyott maga után. Ezen a hajón külföl­di tudósok is dolgoz­tak. Az „Ob” és a „Le­na” dieselelektromos hajókon lévő expe­díciók az Antarktisz partjai mentén, vala­mint az Indiai-, a Csendes-, és az At­lanti-óceán déli tér­ségében végeztek ér­tékes tudományos megfigyeléseket. A Nemzetközi Geo­fizikai Eayüttmükö­Ivan Papanyin, a Szovjet Tudományos Akadémia tengeri expediciós osztályá­nak vezetője nemré­giben beszámolt a szovjet óceánkutatók kétéves munkájának eredményeiről. A Csendes-óceánon 4 nagy expedíció ha­józott, amelyek ösz- szesen több mint 70 ezer mérföldet tettek meg. Az expedíció­kat a „Vitjaz” kutató hajó szállította. A „Mihail Lomo­noszov” úszó kutató- állomás az Atlantl­Dz óceán tanulmányozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom