Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)
1959-07-10 / 160. szám
2 RELETMAGYARORSZÄG 1959. JtLItrS 10, PÉNTEK KÁR ElHAUGATNI 4 zömök, szúrósszemű elnök élénken tárgyalt a náb- rádi Békeharcos irodájában egy megyei emberrel. Barna arca, dús bajusza idegesen meg-meg- rándult, miközben kitekintgetett a nyitott ajtón, ahová húzta, hívta az élet zaja így aratás idején. A könyvelő iratokat keresgélt elő a tárgyaláshoz, s közben . nekem mesélgetett a parasztemberek lelki alkatjárói, vajúdásáról. — Én 51-ben léptem be. De milyen körülményes volt az' Még családi galiba is lett belőle... Kiss Károly — ez a szépszál- növésű, megnyerő fellépésű ember — állami gazdaságban dolgozott. Kis földecskéj ükkel felesége, meg a szülők küszködtek. Mert hiába pótolt az ő keresete, mégis csak nyűgös élet volt az. Megismerte a kétlakiak kínlódásait. Sokat tépelődött magában, s végül egy napon így szólt feleségéhez: — Hallod, én belépnék... — Na, még csak ez hiányzik! — pattant fel az asszony. Nagy perpatvar tört ki. Napokig nem szóltak egymáshoz. A férj nem akarta felborítani a család békéjét, azért eljárt tovább is az állami gazdaságba és rágódott a maga baján. A felesége hosszasan vizsgálgatta az arcát és nagyokat sóhajtozott. Néhány hét múlva aztán az asz- szony engedékenynek mutatkozott: Próbáld meg, na. Hátha jobb lesz neked, hiszen közelebb kerülsz.;. Kiss Károly rikkantott egyet örömében. Ölbe kapta- asszonyát és össze-vissza csókolta. Majd hóna alá kapta a fejszét és beállt a tsz. favágói közé, mivel télen egyéb munka nem igen akadt hirtelenjében. — Azóta itt dolgozom, sőt a feleségem is. Nemrég vettük fel párttagnak. — Kiss elvtárs mióta párttag? — 51 óta. A tsz-tagság, meg a párttagság egyidős nálam. A tsz-elnök — aki bevégezvén tárgyalását kifelé indult vendégével — közbeszólt: — Egyébként ő a párttitkárunk... — Hiszen akkor ez kapóra jön..t Mit tesz a tsz 24 kommunistája azért, hogy felvilágosítsa és meggyőzze az egyénieket az új életforma előnyeiről? Milyen agitációs módszerekkel dolgoznak? Ezeket a kérdéseket a közben érkezett iskolaigazgatóval, a tanácselnökkel és néhány tsz- taggal kibővülve beszéltük meg. A vaskosra ki gömbölyödött Ban- csi Sándor iskolaigazgató néhány évvel ezelőtt munkáskáderként dolgozott a megyei oktatási osztályon. Szívós tanulással megszerezte a pedagógusi pályához szükséges szakképzettséget, így került ide, Náb- rádra, igazgatónak. Politikailag meglehetősen képzett ember. Ö volt az elmúlt évben a tsz propagandistája. Most pedig valószínűleg a tanácselnök veszi át ezt. a szerepet. így hát a jó agitációs munkához ilyen lényeges feltétéi is biztosítva van. A falu nagyobbik fele — igen sok középparaszt — még egyénileg gazdálkodik. Így a felvilágosító munkára igen nagy szükség van Nábrádon. És folyik-e a meggyőző, felvilágosító munka? Igen, folyik. A községfejlesztési bizottság keretében működik az agitációs kollektíva. 15 kommunista, 3 pedagógus, a tanács és tömegszervezetek vezetői,, tekintélyes dolgozó parasztok — a legképzettebb párttagok és pártonkívüliek — rendszeresen elbeszélgetnek a dolgozó parasztokkal a falu jövőjéről, a tsz eredményeiről, rendeletekről és sok más hasznos dologról — Hogy vélekednek a faluban a Békeharcosról? Azt mondják, elismerik, hogy jól gazdálkodik a tsz. Jó a községi politika is. Bárcsak így maradna minden. Mit válaszolnak erre a népnevelők? örvendetes, hogy tetszik a jelenlegi helyzet a parasztoknak. De így nem maradhat mégsem sokáig a helyzet. Ennek, meg ennek most ennyi földje van, de ha szétoszlik a gyerekek között, azok már nehezebben fognak élni. Öregednek a házak, építkezni kell.‘Szaporodnak az emberek, nőnek az igények, többet kell termelni is. A kisparcellá- nak lassan befellegzik. Nyugaton is a nagyüzem hódít, itt is azé a jövő. Itt nem akarnak senkit földönfutóvá tenni, földjéről elzavarni, mint Nyugaton. Erről beszél a község távlati terve is. Megvan benne a halastó, a rizstelep kiterjesztése, a gyümölcs- termesztés, , a növénytermesztés és állattenyésztés stb. Minden embernek lesz helye, jó megélhetése, megfelelő képzettsége a faluban. S ez nem álom. A halastó már rövidesén épül. Az építkezés is halad lépésről-lépés- re. A kastélyból iskola lesz, több mint egymilliós költséggel, egy félmilliót már bele is fektettek. Tavaly 6 új ház épült, az idén 10—12. És kik építkeznek? Többnyire tsz-tagok, és milyen tetszetős, modern házak azok! K'gy szó, mint száz: csak a közös gazdálkodás hozhat felemelkedést! Mindenről szó esik a faluban. Nemcsak a népnevelők terjesztik a jólét tervét, hanem taggyűléseken és más rendezvények alkalmával is beszélnek a falu ügyeiről, a termelőszövetkezet eredményeiről. — De azért van gyenge pontja á mi agitációs munkánknak — mondta helyesen Bancsi elvtárs. Sajnos, van olyan tsz-tag — mint Pásztor Béni is, aki így szónokolt nem egyszer a kocsmában: „Én nem tudok mivel agitálni a tsz mellett.” Pedig itt az elszámolása: 35.000 forint értéket kapott a novemberi zárszámadás alkalmával. Azért beszélt így, mert karácsonyra eléggé elapadt a kamrája. Nem tudta jól beosztani, meg aztán többet iszogatott a kelleténél. Azóta persze tanult ő is a maga kárán és a józanéletű szövetkezeti tagoktól, a kommunistáktól. De van egy másik • tünet: olyan elzárkózás-féle ez. Még egyes párttagok sem mentesek tőle. Ezek így beszélnek: „Minek az a nagy fejlesztés?” Elég a 90 tag. így is alig jut legelőstül, mindenestől egy tagra 4 hold. Növényápolásra például alig tudtak osztani 800 négyszögölet. Ez jó hatással van ugyan a munkafegyelemre, mert azon vitáznak legtöbbet, hogy többet szeretnének dolgozni. Másfelől azonban viszolyognak a belépőktől. Féltik a gyümölcsös, a rizstelep termését, meg a 70—80 forintos munkaegységet, amire most kilátás van. A meggyőző, felvilágosító Jr*' munkának még a téeszen belül is van javítanivaló oldala. Szükséges megértetni a tagokkal is, hogy nem 90 ember jólétéről kell gondoskodni csupán, hanem az egész faluról van szó. A jövedelem nem fog csökkenni, mert több föld, több gép, több munkáskéz többet is tud termelni. Kifelé is többet kell tenni, mint eddig. Csak egy példát erre. A napokban Hajdú István zetoros tudni akarta a könyvelés alapján, mennyi előleget kapott ebben az évben. Kiss elvtárs kiszámolta: 7 hónapi munkája alapján 12.900 forintot kapott előlegül. Egy hónapra átlagban 1843 forint esik. Ennél az esetnél jelen volt özvegy Pásztor Ferencné is, aki szerfelett meglepődött; — Szent isten! Ilyen rengeteg pénzt lehet itt keresni? — mondta Berta néni kezét ösz- szecsapva. Ez az eset eléggé példázza, szükséges készíteni plakátokat, rajzos szemléltető anyagot is, amelyeket kifüggesztenek a forgalmas helyeken. Ne csak 50—60 ember tudja nagyjából, mi történik a téeszen belül a népnevelők útján, hanem az egész falu. A pedagógusok tudnak grafikonokat, táblázatokat készíteni Bancsi elvtárs készséggel ajánlotta fel tantestületének segítségét erre a munkára. Annál is inkább szükség van ilyen írásbeli agitációra, mivel nincs a faluban hangszóró, amely pedig igen hatásos eszköze lehetne a propaganda- és agitációs munkának. Hadd ismerje meg valamennyi dolgozó paraszt Nábrádon, hogy nemcsak Hajdú István az egyedüli tsz-tag, akinek olyan szép előleg ütötte markát, hanem számosán még rajta kívül. De nemcsak az előlegre kíváncsak az egyéniek. Érdekli őket sok más dolog is: az aratás, csépi és eredménye, a jövő évi vetésterv, az állattenyésztés számai, az árutermelés bevételei, a közös alapok, a szociális juttatás, nyugdíj stb. A kommunisták legyenek harcosai a változatos, színes agitá- ciónak, a nagyüzemi gazdálkodás propagálásának. Most, a nagy munkák idején is lehet, és kell az eredményekről, előnyökről beszélni. A falu fejlődése érdekében azokat kár elhallgatZ. A. Az ember délután már fáradtan aratott. Keze egyre erőtlenebbül fogta a kaszát, s rövidebb rendeket vágott vele. Napkeltekor, amikor a tábla ke- nyérnekvaló levágásához kezdett, még szaporább volt a tempó. Messzi maradt, mögötte a markot szedő asszony. Most meg folyton a nyomában hajlong és noszogat, hogy „gyerünk már gyerünk, mert hamar este lesz!” Az ám, végezni kellene, mire a falu tornyára ül a Nap! Gyorsan szalad a délután, de nem nagyon futja végig az erőből. Hiába no, nem bírja soká az ember két lovon lovaglást. Dőlt a kalász a kasza alatt. — Lesz tizenhat kereszt, ugye? -— kérdezte az asszony és tervezgetett. — Jövőre árpát vetünk ide, hátha többet terem. Többet is üze nek érte... A pecsenyehátú ember megállt és visszanézett.-^De azt már nem én fogom learatni, hanem a kombájn! — Hogy-hogy?! — nézett az asszony. — Ügyi... Nekem elég volt! — pattogni kezdett a férfibeszéd. — Én munkás vagyok, nekem ott fizetnek! Abból élünK... Az asszony szipogásba fogott. — Ügy beszélsz, mintha lekeresnéd a legtöbb pénzt Komoróban! Az elmúlt évben gazdaságunk területén nagy mennyiségben volt található burgonyabogár, ezért a védekezést az idén még hatékonyabban kezdtük meg. A védekezésnél fontos, hogy ismerjük a bogár életmódját, tulajdonságait, hogy amikor megjelennek a növényeken, hatásosan védekezhessünk ellenük. A kártevők 10—20 cm. mélyen telelnek át a talajban, előbújásuk pedig március végén, április elején kezdődik. A tojásrakás május második felében indul meg, s így az első nemzedékű lárvák fejlődése egy hétig tart. Június elejétől kezdve jelennek meg a burgonyatáblákon. Tömeges fellépésük június 5—15-ig tart. A lárvák fejlődésének sebessége már nagy mértékben függ a hőmérsékleti viszonyoktól. Átlagos hőmérsékletű június esetén a lárvák június végén kezdenek a talajba visszahúzódni és bábozódni. A második nemzedékű bogarak tojásrakása folyamatosan, egész nyáron át tart. A két nemzedék közötti határ teljesen elmosódik, tehát nyár derekától valamennyi fejlődési alakját megtaláljuk a burgonyatáblán. Szaporaságuk igen nagy. Egy nőstény évi szaporulata 1200-ra tehető. Ez a számadat is mutatja, hogy á védekezés elhanyagolása A Bécsi Világifjúsági Találkozó megnyitása előtti napokban számos külföldi ország ifjúsági delegációja utazik át hazánkon. Előreláthatólag csaknem 50 kü&ött- ség ejti útba Magyarországot, köztük a szovjet, a kínai, a koreai, a vietnami, az indonéz, a finn, a — Csak ne,sírj! Kétezret hoztam elsején is! * Este hét órakor ott volt az átfejtőben a szolgálat-átvételnél. Fodor József brigádvezető beosztotta embereit a munkára. Mindenki tudta a kötelességét, hiszen évek óta csinálják. Ment ki-ki a dolga után. Éjféltájban a normál vonat- szerelvényen megteltek a tartályok és átfejteni való még bőven volt. A brigádvezető kiadta az utasítást: — A felső tartályokba fejtünk tovább! Öt ember menjen oda! Nézzék meg, hogy mi a helyzet, aztán adjanak majd jelzést, ha lehet kezdeni. Hornyák József, Petró Balázs, Petró János, Demeter Mihály és Ráti Pál elindultak a tartályokhoz. Lámpákkal világítottak a sötétben. Nemsokára adták a jelzést a főgépésznek, hogy a szelepeket kinyitották, indíthatja a gépet. Öt ember alakja lá'szoft az ót tartályóriás tetején. — Józsiii!... Hallod?. . . — Igéén! — Jön már az olaj'’ — Jöön! — Itt is! Dolgoztak. —- Merre vagy Balázs? — A létránál... Mi van?. . . — Learattam!.. - Hát ti? — Mi is. esetén milyen súlyos károkra kerülhet sor. 80 lárva kifejlődéséhez teljesen fejlett burgonyabokor lombozata szükséges. Kétféleképpen védekezhetünk ellene: az áttelelt bogarakat öszeszedtük és elégettük. Utána vegyszeres védekezést alkalmaztunk. Holdanként 1.20 kg. permetezőszert használtunk fel 50 százalékos DDT permetezőszerből. A védekezésnek egyik lényeges része a figyelőszolgálat. Mindig figyeltük burgonyatábláinkat és ahol a burgonyabogár, vagy lárvája megjelent, azonnal le tudtuk szedni. Ebben az évben permetezésre még csak egy ízben került sor, mert eddig burgonytáblánk tiszta a burgonyabogártól. Tovább is figyeljük a táblákat, mert tudjuk; hagy a burgonyabogár aktívan terjed. Meleg, szeles időben többnyire nagy rajokba verődve 2—300 kilométerre is elrepülhet. Senki nem nyugodhat még abban, hogy táblája tiszta a burgonyabogaraktól, mert ma nincs, de holnap már lehet. Figyelje tehát mindenki a burgonyatábláját, mert ha elszaporodik a burgonyabógár felmérhetetlen károkat okozhat falánkságával. Somogyi István agronómus, Mátészalkai Állami Gazdaság. jemeni és a libanoni fiatalok delegációja. A magyar fiatalok már megkezdték az előkészületeket, hogy Záhonytól Hegyeshalomig mindenütt virággal, kisebb ünnepségekkel; műsorokkal köszöntsék a vendégeket. Csend ömlött szerte. A lámpák fényét kioltották. A tartályokban búborékolt az olaj. * — Hé!... Pali! Miska... Nehogy rágyújtsatok!... — Pedig szívnánk!... Távol a gép dohogott. Ólomlábon járt az idő... ’ * Az emberek birkóztak az álommal. Körül búzaföldek, acélos kalászok zizegtek, keresztberakott kévék sorakoztak. A fáradt, lehunyt szemek mögött átvillantak a nappal eseményei.. ...Olajszag! Csobogás! Mi ez? Riadva nyílt -álomból a szem. Jó ég! Megvirradt, és az olaj a tartály oldalán folyik a földre!!! Kiáltás hasított a csendbe. — Folyik!... Fut az olaj!!.., Az ijedtség futásra lendítette az embert. Futott, - ahogy csak bírta a lába. A gépház felé. Messziről kiáltotta: — Folyik!... folyik a tartályból! Kettőből is fut...! Álljon meg a gép!... k Ez történt szerdára virradóra Komoróban. Sok olaj kár- • baveszett. A tartályokat le kell tisztítatni, ami szintén sok pénzbe kerül. Nyugtalankodnak miatta a bajbajutott emberek. Lehajtott fejjel járnak és sóhajtoznak. A jegyzőkönyvre, az aktákra ráírhatják a baj okát: kétlaki- ság! O- A. KÉTL AKISÁG Mintegy 50 ország VIT-kü!döttsége utazik át hazánkon Növényvédelmi szolgálat Milyen eredménnyel küzdünk a burgnnyabugár ellen?
