Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-10 / 160. szám

2 RELETMAGYARORSZÄG 1959. JtLItrS 10, PÉNTEK KÁR ElHAUGATNI 4 zömök, szúrósszemű elnök élénken tárgyalt a náb- rádi Békeharcos irodájában egy megyei emberrel. Barna arca, dús bajusza idegesen meg-meg- rándult, miközben kitekintgetett a nyitott ajtón, ahová húzta, hívta az élet zaja így aratás idején. A könyvelő iratokat ke­resgélt elő a tárgyaláshoz, s közben . nekem mesélgetett a parasztemberek lelki alkatjárói, vajúdásáról. — Én 51-ben léptem be. De milyen körülményes volt az' Még családi galiba is lett belő­le... Kiss Károly — ez a szépszál- növésű, megnyerő fellépésű em­ber — állami gazdaságban dol­gozott. Kis földecskéj ükkel fele­sége, meg a szülők küszködtek. Mert hiába pótolt az ő kerese­te, mégis csak nyűgös élet volt az. Megismerte a kétlakiak kín­lódásait. Sokat tépelődött magá­ban, s végül egy napon így szólt feleségéhez: — Hallod, én belépnék... — Na, még csak ez hiány­zik! — pattant fel az asszony. Nagy perpatvar tört ki. Napo­kig nem szóltak egymáshoz. A férj nem akarta felborítani a család békéjét, azért eljárt to­vább is az állami gazdaságba és rágódott a maga baján. A felesége hosszasan vizsgálgatta az arcát és nagyokat sóhajtozott. Néhány hét múlva aztán az asz- szony engedékenynek mutatko­zott: Próbáld meg, na. Hátha jobb lesz neked, hiszen közelebb kerülsz.;. Kiss Károly rik­kantott egyet örömében. Ölbe kapta- asszonyát és össze-vissza csókolta. Majd hóna alá kapta a fejszét és beállt a tsz. favá­gói közé, mivel télen egyéb munka nem igen akadt hirtelen­jében. — Azóta itt dolgozom, sőt a feleségem is. Nemrég vettük fel párttagnak. — Kiss elvtárs mióta párt­tag? — 51 óta. A tsz-tagság, meg a párttagság egyidős nálam. A tsz-elnök — aki bevégez­vén tárgyalását kifelé indult vendégével — közbeszólt: — Egyébként ő a párttitká­runk... — Hiszen akkor ez kapóra jön..t Mit tesz a tsz 24 kommu­nistája azért, hogy felvilágosít­sa és meggyőzze az egyénieket az új életforma előnyeiről? Mi­lyen agitációs módszerekkel dolgoznak? Ezeket a kérdéseket a közben érkezett iskolaigazgatóval, a tanácselnökkel és néhány tsz- taggal kibővülve beszéltük meg. A vaskosra ki gömbölyödött Ban- csi Sándor iskolaigazgató né­hány évvel ezelőtt munkáská­derként dolgozott a megyei ok­tatási osztályon. Szívós tanu­lással megszerezte a pedagógu­si pályához szükséges szakkép­zettséget, így került ide, Náb- rádra, igazgatónak. Politikailag meglehetősen képzett ember. Ö volt az elmúlt évben a tsz pro­pagandistája. Most pedig való­színűleg a tanácselnök veszi át ezt. a szerepet. így hát a jó agi­tációs munkához ilyen lényeges feltétéi is biztosítva van. A falu nagyobbik fele — igen sok kö­zépparaszt — még egyénileg gazdálkodik. Így a felvilágosító munkára igen nagy szükség van Nábrádon. És folyik-e a meg­győző, felvilágosító munka? Igen, folyik. A községfej­lesztési bizottság keretében mű­ködik az agitációs kollektíva. 15 kommunista, 3 pedagógus, a ta­nács és tömegszervezetek veze­tői,, tekintélyes dolgozó parasz­tok — a legképzettebb pártta­gok és pártonkívüliek — rend­szeresen elbeszélgetnek a dolgo­zó parasztokkal a falu jövőjé­ről, a tsz eredményeiről, ren­deletekről és sok más hasznos dologról — Hogy vélekednek a falu­ban a Békeharcosról? Azt mondják, elismerik, hogy jól gazdálkodik a tsz. Jó a köz­ségi politika is. Bárcsak így maradna minden. Mit válaszol­nak erre a népnevelők? örven­detes, hogy tetszik a jelenlegi helyzet a parasztoknak. De így nem maradhat mégsem sokáig a helyzet. Ennek, meg ennek most ennyi földje van, de ha szétoszlik a gyerekek között, azok már nehezebben fognak élni. Öregednek a házak, épít­kezni kell.‘Szaporodnak az em­berek, nőnek az igények, többet kell termelni is. A kisparcellá- nak lassan befellegzik. Nyuga­ton is a nagyüzem hódít, itt is azé a jövő. Itt nem akarnak senkit föl­dönfutóvá tenni, földjéről el­zavarni, mint Nyugaton. Erről beszél a község távlati terve is. Megvan benne a halastó, a rizs­telep kiterjesztése, a gyümölcs- termesztés, , a növénytermesztés és állattenyésztés stb. Minden embernek lesz helye, jó meg­élhetése, megfelelő képzettsége a faluban. S ez nem álom. A halastó már rövidesén épül. Az építkezés is halad lépésről-lépés- re. A kastélyból iskola lesz, több mint egymilliós költséggel, egy félmilliót már bele is fektet­tek. Tavaly 6 új ház épült, az idén 10—12. És kik építkeznek? Többnyire tsz-tagok, és milyen tetszetős, modern házak azok! K'gy szó, mint száz: csak a közös gazdálkodás hozhat felemelkedést! Mindenről szó esik a faluban. Nemcsak a népnevelők terjesz­tik a jólét tervét, hanem tag­gyűléseken és más rendezvé­nyek alkalmával is beszélnek a falu ügyeiről, a termelőszövet­kezet eredményeiről. — De azért van gyenge pont­ja á mi agitációs munkánknak — mondta helyesen Bancsi elv­társ. Sajnos, van olyan tsz-tag — mint Pásztor Béni is, aki így szónokolt nem egyszer a kocsmában: „Én nem tudok mivel agitálni a tsz mellett.” Pedig itt az elszámolása: 35.000 forint értéket kapott a novem­beri zárszámadás alkalmával. Azért beszélt így, mert kará­csonyra eléggé elapadt a kam­rája. Nem tudta jól beosztani, meg aztán többet iszogatott a kel­leténél. Azóta persze tanult ő is a maga kárán és a józanéle­tű szövetkezeti tagoktól, a kom­munistáktól. De van egy másik • tünet: olyan elzárkózás-féle ez. Még egyes párttagok sem mentesek tőle. Ezek így beszélnek: „Mi­nek az a nagy fejlesztés?” Elég a 90 tag. így is alig jut lege­lőstül, mindenestől egy tagra 4 hold. Növényápolásra például alig tudtak osztani 800 négy­szögölet. Ez jó hatással van ugyan a munkafegyelemre, mert azon vitáznak legtöbbet, hogy többet szeretnének dolgozni. Másfelől azonban viszolyognak a belépőktől. Féltik a gyümöl­csös, a rizstelep termését, meg a 70—80 forintos munkaegysé­get, amire most kilátás van. A meggyőző, felvilágosító Jr*' munkának még a téeszen belül is van javítanivaló olda­la. Szükséges megértetni a ta­gokkal is, hogy nem 90 ember jólétéről kell gondoskodni csu­pán, hanem az egész faluról van szó. A jövedelem nem fog csökkenni, mert több föld, több gép, több munkáskéz többet is tud termelni. Kifelé is többet kell tenni, mint eddig. Csak egy példát erre. A napokban Hajdú István zetoros tudni akar­ta a könyvelés alapján, mennyi előleget kapott ebben az évben. Kiss elvtárs kiszámolta: 7 hóna­pi munkája alapján 12.900 fo­rintot kapott előlegül. Egy hó­napra átlagban 1843 forint esik. Ennél az esetnél jelen volt öz­vegy Pásztor Ferencné is, aki szerfelett meglepődött; — Szent isten! Ilyen rengeteg pénzt lehet itt keresni? — mondta Berta néni kezét ösz- szecsapva. Ez az eset eléggé példázza, szükséges készíteni plakátokat, rajzos szemléltető anyagot is, amelyeket kifüggesztenek a forgalmas helyeken. Ne csak 50—60 ember tudja nagyjából, mi történik a téeszen belül a népnevelők útján, hanem az egész falu. A pedagógusok tud­nak grafikonokat, táblázatokat készíteni Bancsi elvtárs kész­séggel ajánlotta fel tantestületé­nek segítségét erre a munkára. Annál is inkább szükség van ilyen írásbeli agitációra, mivel nincs a faluban hangszóró, amely pedig igen hatásos esz­köze lehetne a propaganda- és agitációs munkának. Hadd is­merje meg valamennyi dolgo­zó paraszt Nábrádon, hogy nem­csak Hajdú István az egyedüli tsz-tag, akinek olyan szép elő­leg ütötte markát, hanem szá­mosán még rajta kívül. De nem­csak az előlegre kíváncsak az egyéniek. Érdekli őket sok más dolog is: az aratás, csépi és eredménye, a jövő évi vetésterv, az állattenyésztés számai, az árutermelés bevételei, a közös alapok, a szociális juttatás, nyugdíj stb. A kommunisták legyenek har­cosai a változatos, színes agitá- ciónak, a nagyüzemi gazdálko­dás propagálásának. Most, a nagy munkák idején is lehet, és kell az eredményekről, előnyök­ről beszélni. A falu fejlődése érdekében azokat kár elhallgat­Z. A. Az ember délután már fáradtan aratott. Keze egyre erőtlenebbül fogta a kaszát, s rövidebb rendeket vágott vele. Napkeltekor, amikor a tábla ke- nyérnekvaló levágásához kez­dett, még szaporább volt a tem­pó. Messzi maradt, mögötte a markot szedő asszony. Most meg folyton a nyomában hajlong és noszogat, hogy „gyerünk már gyerünk, mert hamar este lesz!” Az ám, végezni kellene, mire a falu tornyára ül a Nap! Gyor­san szalad a délután, de nem na­gyon futja végig az erőből. Hiába no, nem bírja soká az ember két lovon lovaglást. Dőlt a kalász a kasza alatt. — Lesz tizenhat kereszt, ugye? -— kérdezte az asszony és tervezgetett. — Jövőre árpát ve­tünk ide, hátha többet terem. Többet is üze nek érte... A pecsenyehátú ember meg­állt és visszanézett.-^De azt már nem én fogom learatni, hanem a kombájn! — Hogy-hogy?! — nézett az asszony. — Ügyi... Nekem elég volt! — pattogni kezdett a férfibe­széd. — Én munkás vagyok, ne­kem ott fizetnek! Abból élünK... Az asszony szipogásba fogott. — Ügy beszélsz, mintha leke­resnéd a legtöbb pénzt Komoró­ban! Az elmúlt évben gazdaságunk területén nagy mennyiségben volt található burgonyabogár, ezért a védekezést az idén még hatéko­nyabban kezdtük meg. A védeke­zésnél fontos, hogy ismerjük a bogár életmódját, tulajdonságait, hogy amikor megjelennek a nö­vényeken, hatásosan védekezhes­sünk ellenük. A kártevők 10—20 cm. mélyen telelnek át a talajban, előbújásuk pedig március végén, április ele­jén kezdődik. A tojásrakás május második felében indul meg, s így az első nemzedékű lárvák fejlő­dése egy hétig tart. Június elejé­től kezdve jelennek meg a burgo­nyatáblákon. Tömeges fellépésük június 5—15-ig tart. A lárvák fejlődésének sebessége már nagy mértékben függ a hőmérsékleti viszonyoktól. Átlagos hőmérsék­letű június esetén a lárvák június végén kezdenek a talajba vissza­húzódni és bábozódni. A második nemzedékű bogarak tojásrakása folyamatosan, egész nyáron át tart. A két nemzedék közötti ha­tár teljesen elmosódik, tehát nyár derekától valamennyi fejlődési alakját megtaláljuk a burgonya­táblán. Szaporaságuk igen nagy. Egy nőstény évi szaporulata 1200-ra tehető. Ez a számadat is mutatja, hogy á védekezés elhanyagolása A Bécsi Világifjúsági Találkozó megnyitása előtti napokban szá­mos külföldi ország ifjúsági dele­gációja utazik át hazánkon. Elő­reláthatólag csaknem 50 kü&ött- ség ejti útba Magyarországot, köz­tük a szovjet, a kínai, a koreai, a vietnami, az indonéz, a finn, a — Csak ne,sírj! Kétezret hoz­tam elsején is! * Este hét órakor ott volt az átfejtőben a szolgálat-átvétel­nél. Fodor József brigádvezető be­osztotta embereit a munkára. Mindenki tudta a kötelességét, hiszen évek óta csinálják. Ment ki-ki a dolga után. Éjféltájban a normál vonat- szerelvényen megteltek a tartá­lyok és átfejteni való még bőven volt. A brigádvezető kiadta az utasítást: — A felső tartályokba fejtünk tovább! Öt ember menjen oda! Nézzék meg, hogy mi a helyzet, aztán adjanak majd jelzést, ha lehet kezdeni. Hornyák József, Petró Balázs, Petró János, Demeter Mihály és Ráti Pál elindultak a tartályok­hoz. Lámpákkal világítottak a sötétben. Nemsokára adták a jelzést a főgépésznek, hogy a szelepeket kinyitották, indíthat­ja a gépet. Öt ember alakja lá'szoft az ót tartályóriás tetején. — Józsiii!... Hallod?. . . — Igéén! — Jön már az olaj'’ — Jöön! — Itt is! Dolgoztak. —- Merre vagy Balázs? — A létránál... Mi van?. . . — Learattam!.. - Hát ti? — Mi is. esetén milyen súlyos károkra ke­rülhet sor. 80 lárva kifejlődéséhez teljesen fejlett burgonyabokor lombozata szükséges. Kétfélekép­pen védekezhetünk ellene: az át­telelt bogarakat öszeszedtük és elégettük. Utána vegyszeres véde­kezést alkalmaztunk. Holdanként 1.20 kg. permetezőszert használ­tunk fel 50 százalékos DDT per­metezőszerből. A védekezésnek egyik lényeges része a figyelőszolgálat. Mindig figyeltük burgonyatábláinkat és ahol a burgonyabogár, vagy lár­vája megjelent, azonnal le tudtuk szedni. Ebben az évben permete­zésre még csak egy ízben került sor, mert eddig burgonytáblánk tiszta a burgonyabogártól. Tovább is figyeljük a táblákat, mert tudjuk; hagy a burgonyabo­gár aktívan terjed. Meleg, szeles időben többnyire nagy rajokba verődve 2—300 kilométerre is el­repülhet. Senki nem nyugodhat még abban, hogy táblája tiszta a burgonyabogaraktól, mert ma nincs, de holnap már lehet. Figyelje tehát mindenki a burgo­nyatábláját, mert ha elszaporodik a burgonyabógár felmérhetetlen károkat okozhat falánkságával. Somogyi István agronómus, Mátészalkai Állami Gazdaság. jemeni és a libanoni fiatalok de­legációja. A magyar fiatalok már meg­kezdték az előkészületeket, hogy Záhonytól Hegyeshalomig minde­nütt virággal, kisebb ünnepségek­kel; műsorokkal köszöntsék a ven­dégeket. Csend ömlött szerte. A lám­pák fényét kioltották. A tartá­lyokban búborékolt az olaj. * — Hé!... Pali! Miska... Ne­hogy rágyújtsatok!... — Pedig szívnánk!... Távol a gép dohogott. Ólomlá­bon járt az idő... ’ * Az emberek birkóztak az álommal. Körül búzaföldek, acélos kalászok zizegtek, kereszt­berakott kévék sorakoztak. A fá­radt, lehunyt szemek mögött át­villantak a nappal eseményei.. ...Olajszag! Csobogás! Mi ez? Riadva nyílt -álomból a szem. Jó ég! Megvirradt, és az olaj a tartály oldalán folyik a földre!!! Kiáltás hasított a csendbe. — Folyik!... Fut az olaj!!.., Az ijedtség futásra lendítette az embert. Futott, - ahogy csak bírta a lába. A gépház felé. Messziről kiáltotta: — Folyik!... folyik a tartály­ból! Kettőből is fut...! Álljon meg a gép!... k Ez történt szerdára virra­dóra Komoróban. Sok olaj kár- • baveszett. A tartályokat le kell tisztítatni, ami szintén sok pénz­be kerül. Nyugtalankodnak miatta a bajbajutott emberek. Lehajtott fejjel járnak és só­hajtoznak. A jegyzőkönyvre, az aktákra ráírhatják a baj okát: kétlaki- ság! O- A. KÉTL AKISÁG Mintegy 50 ország VIT-kü!döttsége utazik át hazánkon Növényvédelmi szolgálat Milyen eredménnyel küzdünk a burgnnyabugár ellen?

Next

/
Oldalképek
Tartalom