Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-31 / 183. szám

Hruscsov: Olyan helyzet alakult ki, amikor az imperialisták bajosan szánják rá masukat háborúra a szocializmus országai ellen fl szovjet Minisztertanács elnökének beszéde Dnyepropetrovszkban Moszkva, (TASZSZ): Hruscsov, a szovjet Minisztertanács elnöke julius 28-án, a dnyepropetrovszki gépgyár dolgozóinak gyűlésén beszédet mondott. — A Szovjetunió belső helyze­tét igen jónak tartjuk — mon­dotta. — A népgazdaság minden agában a szovjet nép nagy sike­reket ért el. Ma még a Szovjet­unió rosszakarói is kénytelenek elismerni, hogy népünk egységes : és összeforrott, nagy kedvvel és jól végzi munkáját, sikeresen tel­jesíti nagyszabású terveit. Ma mindenki látja, hogy naprói- napra nő a szovjet dolgozók jó­léte. A nemzetközi helyzet kérdé­seire áttérve, Hruscsov megálla­pította: mindenkit az a kérdés foglalkoztat, vajon biztosítva lesz-e a tartós béke, vagy az em­beriség ismét egy új háború ör­vényébe sodródik? Hruscsov ki­jelentette: — A szovjet kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza a háborút. Az a véleményünk, hogy a barométer most nem mutat háborúra. Minden országban az az irányzat kerekedik felül, hogy biztosítani kell a békét. Nixon amerikai alelnök láto­gatásáról szólva Hruscsov is­mertette a Nixonnai folytatott beszélgetések tartalmát. I Megjegyezte, hogy a beszélge­téseken az amerikai alelnök a béke mellett foglalt állást, majd így folytatta: — Ha a szovjet és az ameri­kai nép békét akar, akkor miért ne egyezhetnénk meg orszá­gaink kapcsolatainak megjavítá­sáról a béke megszilárdítása ér­dekében. Megkérdeztem Nixon urat: Ha Önök békét akarnak, akkor miért jutottak arra az ésszerűtlen elhatározásra, hogy megrendezzék az úgynevezett „rab nemzetek hetét”? Vajon komolyan ,,rab népeknek” tart­ják önök a szocialista országok népeit? Hruscsov kijelentette, hogy Nixonnai folytatott beszélgetése során a békés együttélés, a béke biztosításának politikáját ne­vezte egyedül ésszerű politi­kának. Javasolta Nixonnak, folytassa­nak békés versenyt. — Versenyezzünk — mondotta Hruscsov, — ki ad nagyobb mennyiségben anyagi és szellem, javakat az emberiségnek: a szo­cializmus, vagy a kapitalizmus? Az önök rendszere száz éves. — Több mint 118 év telt el azóta, hogy Önök felszabadultak a gyarmati függőség alól. A mi szovjet államunk pedig mindösz- sz? 42 éve áll fenn, mégis, már a sarkukban vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a mi rendszerünk gyorsabb fejlő­dést biztosít a társadalmi ha­ladás útján. Hruscsov hangsúlyozta: nem adja fel a reményt, hogy eljön az az idő, amikor megszüntetik a külföldön lévő amerikai tá­maszpontokat. A továbbiakban Nyikita Hrus­csov megvilágította az Egyesült Államok alelnökével folytatott beszélgetésének azt a részét, amely a nyugat-németországi mi- litarizmus újjászületésével fog­lalkozott. — Mi — mondotta — nem fé­lünk Adenauer kardcsörtető ki­jelentéseitől. Amint Hruscsov megjegyezte, a nemzetközi helyzet nem a német militaristák javára változott meg Ma két önálló német állam van: békeszerető Német Demokratikus Köztársaság . és Nyugat-Németor- szág, amely utóbbiban egyre in­kább lábra kapnak a revansis- ták és a militaristák. Nem így történt Japánban — jegyezte meg Hruscsov. — Nagyarányú változások következtek be Olasz­országban is, ahol a fasizmus uralma oly sok bajt okozott a népnek. Hruscsov hangsúlyozta, hogy erősödik és növekszik a szocialista tábor. A nyugatnémet revansisták kalandor-akciói miatt azonban összeütközésre kerülhet sor a Szovjetunió és az Amerikai Egye­sült Államok között. Ebben az összeütközésben sokmillió ember pusztulhat el. Mindenről — mondotta Hruscsov — nyiltan és őszintén kifejtettem vélemé­nyünket Nixon úrnak. Nyikita Hruscsov kijelentette Nixonnak, hogy ha a nyugatnémet militaris­ták háborút kezdenek, ak­kor a Szovjetunió válaszként néhány óra leforgása alatt el tudja törölni a Föld színé­ről Nyugat-Németországot és azokat az országokat, ame­lyekben a Szovjetunió és a var­sói szerződésben résztvevő orszá­gok ellen irányuló katonai tá­maszpontok vannak. — Jól tudjuk — folytatta Hruscsov —, hogy az ilyen há­borúban, ha egyáltalán kitör, bennünket is súlyos veszteség érhet. Tudjuk, hogy nekünk is nagy áldozatokat kell elszenved­ni. A háború senkinek sem ígér semmi jót. Ezért van az — hangsúlyozta, — hogy mi oly szívósan küzdünk a békéért, az országok békés együttéléséért, tekintet nélkül politikai, vagy társadalmi be­rendezésükre. — Az ideológiai kérdések meg­oldásában — mondotta Nyikita Hruscsov — nem lehet ágyukkal célt érni, a megoldáshoz józan észre van szükség az emberek előtt be kell bizonyí­tani az egyik vagy a másik ideo­lógia helyességé', vagy helytelen voltát. Nyikita Hruscsov bírálta az amerikai sajtóban uralkodó er­kölcsöt és szokásokat. Rámutatott arra, hogy a New York-i szovjet kiállí+ás megnyitásakor a szovjet sajtó teljes egészében közölte Frol Kozlovnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa első elnökhelyettesének és Richard Nixonnak, az Ameri­kai Egyesült Államok alelnökének ebből az alkalomból elhangzott beszédét.' Ugyanakkor az ameri­kai lapok nem közölték Hruscsov­nak a moszkvai amerikai kiállítás megnyitásán elmondott beszédét, pedig a szovjet sajtó ezúttal is minden rövidítés nélkül közzétet­te Nixon beszédét. Hruscsov ezután közölte, hogy amikor Nixonnai együtt a moszk­vai amerikai kiállítás televíziós stúdiójában tartózkodott, köztük beszélge és folyt le, amelyet sza­lagra vettek fel. Megegyeztünk abban — mondotta, — hogy ezt a beszélgetésünket az amerikai és a szovjet televízió csak akkor köz­li, ha már az én kijelentéseimet angolra fordították, az alelnök szavait pedig oroszra. Szovjet részről — jegyezte meg Hruscsov — ezt a megállapodást maradék­talanul megtartottuk, az ameri­kaiak azonban nem tet.ek eleget ígéretüknek. — Az American Broadcasting Company nevű televíziós társaság közölte Hruscsov több elvi jelen­tőségű kijelentését angol’ fordítás nélkül. Ilymódon az ezt a televí­ziós adást végignéző közönség túl­nyomó része nem tudott helyes fo­galmat alkotni magának Nixon úrral lefolyt beszélgetésemről — mutatott rá Hruscsov. Hruscsov beszélt a genfi kül­ügyminiszteri értekezlet munkájá­ról is. Hangsúlyozta, hogy ha az értekezlet valamennyi résztvevője ésszerűen kezeli a kérdéseket, akkor az érte­kezlet sikere feltétlenül biz­tosítva lesz. — Ügy tűnik nekünk — mon­dotta Hruscsov -— hogy eljött az ideje, amikor a kormányfőknek kell hozzáfcgniok a nehéz munká­hoz. A miniszterek tegyenek csak újabb erőfeszítéseket, keressék a kölcsönösen elfogadható megoldá­sokat és egyezzenek meg abban, amiben meg tudnak egyezni. A többit, a legnehezebbe^ az elvi dolgokat vizsgálják meg a kor­mányfők. — Mi reméljük — hangsú­lyozta Hruscsov, — hogy megegyezhetünk sok vitás kérdésben és biztosítani le­het a békét. — Hinni szeretném — jelentette ki a továbbiakban Hruscsov, — hogy Eisenhower elnök kölcsönös megértésre törekszik a Szovjet­unióval és minden tőle telhetőt megtesz, hogy megakadályozza egy új háború kitörését. — A párt Központi Bizottsága, a szovjet kormány úgy vélekedik — mondotta befejezésül Hruscsov — hogy olyan helyzet alakult ki, amikor az imperialisták bajosan szánják rá magukat, hogy hábo­rút robbantsanak ki hazánk ellen, a szocializmus országai ellen. Erőnk és szocialista szövetsége­seink ereje kolosszális és Nyuga­ton — úgy látszik — tudják ezi. Moszkva, (TASZSZ): Naumov, a Pravda genfi tudósítója csü­törtökön közölt hírmagyarázatá­ban emlékeztetett a Nyugat- Berlinre vonatkozó átmeneti megállapodás szovjet és nyugati okmányainak július 28-án tör­tént kicserélésére. Bár a két fél között előzetes megállapodás jött létre arra, hogy az okmányokat nem hozzák nyilvánosságra, ame­rikai, angol, francia és más nyu­gati lapok máris részletesen is­mertették a nyugati okmányt. Tehát nyugati körökből ismét kiszivárogtak a hírek — hangsú­lyozza Naumov. — A nyugati küldöttségek újból propaganda­hatásra törekedtek. Ezek a propagandafogások azonban ezúttal aligha váltak be — folytatja a cikkíró. — A Nyugat szemlátomást il­lúziókban ringatja magát, ha arra számit, hogy javaslatai rokcnszenvet keltenek a vi­lágközvéleményben. Sajtóhangokból ítélve a nyugati okmány szerzői a legcsekélyebb kívánságot sem tanúsítják a má­sik fél nézeteinek figyelembevé­telére, sem arra, hogy előmozdít­sák az értekezlet munkáját. A Nyugat továbbra is arra törekszik, hegy megszerezze a Szovjetunió beleegyezését a nyugat-berlini megszállási rendszer állandósításához, az ott állomásozó amerikai, an­gol és francia csapatok jelenlegi létszámának fenntartásához. A különbség csak annyi, hogy a nyugati hatalmak ezt a törekvé­süket mindeddig leplezetlenül, nyiltan kifejtették, most pedig a Növekedett az idén megyénkben a baromfitenyésztés A Baromfifeldolgozó Vállalat jelentése szerint az idén nagy mértékben növekedett megyénk­ben a baromfi és tojás forgal­ma. A vállalat féléves tervét a tavalyihoz viszonyítva több mint 50 százalékkal túl'eljesítette, sőt idei felemelt tervét is túl­szárnyalta 20 százalékkal. Ebben elsősorban nagy része van an­nak is, hogy a termelőszövetke- :etek egyre behatóbban foglal­koznak baromfitenyésztéssel: az idén a feldolgozó vállalat több mint 10 vagon baromfit vár a szövetkezetektől. Ugyancsak a baromfi- és tojásforgalom nőve-», kedéséhez járulnak a szerződés- kötések is. Ma indul haza megyénkből a kárpátukrajnai ipari delegáció Látogatás a háziipari szövetkezetben A megyénkben tartózkodó öt­tagú szovjet ipari delegáció teg­napelőtt 'Tiszavasváriban ismer­kedett a téglagyár munkájával. Tegnap délelőtt hosszabb időt töltöttek a Szabolcs megyei Nép- művészeti' és Háziipari Termelő- szövetkezet központi üzemházá­ban. A küldöttség tagjai megte­kintették a különböző üzem­részeket, megismerkedtek a paszabi szőttes és a beregi keresztszemes kézimunka tör­ténetével, készítési módjai­val. A vendégeket a szövetkezet dolgozói ünnepélyesen fogadták. Ismertették velük eddigi ered­ményeiket. Elmondották, hogy a HTSZ nyolcéves fennállása óta igen nagyot fejlődött. Tagjai ren- dezett munkakörülmények kö­zött, saját üzemházukban dol­goznak, s igen sok nőt, illetve A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MAI MŰSORA Napi krónika. — A Bükk hegy­ségtől az Alpokig. — Szorgos nép lakja Tiszaadonyt. — Old Tom Mix levele a magyar cowboyok- hoz. — Felkészültek a dohányát­vételre. — Operett-nyitányok. — Levelesládánkból. — Akik a leg­nagyobb megbecsülést érdemlik. — A könyvtárban. — Könnyű melódiák. idős és csökkent munkaképessé­gű tagot foglalkoztat a szö­vetkezet. A szovjet vendégek minden termékük iránt élénken érdeklődtek. Sokáig időztek a to­rontáli és a magyar perzsa sző­nyegek készítőinél, megtekintet­ték a demizsonfonó, a gyermek­ruhakészítő részlegeket is. Mint a delegáció tagjai elmondották: nagyon tetszett nekik a sza­bolcsi, szatmári népművé­szet valamennyi alkotása. Megemlítették, hogy a gyer­mekruhák igen szépek és íz­lésesek. A szépen rendezett, virágos udvar, a tiszta műhelyek is meg­nyerték tetszésüket, s a barát­ságos eszmecsere után elégedet­ten búcsúztak a szövetkezet tag­jaitól. További sikereket kíván­tak nekik a magyar népművé­szet fejlesztéséhez. A szövetkezet dolgozói a dele­gáció minden tagját szerény ajándékkal lepték meg. Minden vendégnek egy népi hímzésű mappát ajándékoztak. A Kárpát-Ukrajnából megyénk­ben tartózkodó küldöttség — amelynek tagjai között borászati szakember is van — tegnap a to- kajhegyaljai rekonstrukciót lá­togatta meg, s ma Nyíregyháza nevezetességeivel ismerkednek a vendégek és visszautaznak Kár- pát-Ukrajnába. Futó esők Várható időjárás péntek estig: felhőátvonulások, több helyen futó esőkkel, esetleg zivatarral. Mérsékelt déli, délnyugati, " he- helyenként átmenetileg élénkebb nyugati, északnyugati szél. A hőmérséklet alig változik. Vár­ható legmagasabb nappali hő­mérséklet pénteken keleten 28— 31, nyugaton 25—28 fok között. Távolabbi kilátások: hűvö­sebb idő, további esőkkel, ziva­tarokkal. Eladta a Gyapjútermeltető Vállalat juhait, 10 hónapi börtönre ítélték Rusin Miklós az ellenforrada­lom után, 1957. április 18-án 83 darab gazdátlanul maradt juhot 3759 kg. súlyban szerződés alap­ján átvett a Gyapjútermeltető Vállalattól gondozásra. 1958-ban a vállalat megkérdezése nélkül eladott a juhokból és a pénzt saját hasznára fordította. Nála csak 41 juh és 29 bárány ma­radt, azok állapota is leromlott. Rusin 23.000 forintos kárt oko­zott a népgazdaságnak, amiért 10 hónapi börtönbüntetésre ítél­ték. A vádlott enyhítésért felleb­bezett. • ^ D A nyugati álláspont fonákságai A Pravda kommentárja világ közvéleményének ezzel kapcsolatban számukra • kedve­zőtlen visszhangja miatt — va­lamilyen módon leplezni próbál­ják követeléseiket. A nyugati hatalmak nem ke­vesebb, mint öt esztendő­ben javasolják megállapítani a Nyugat-Berlinre vonatkozó egyezmény érvényét. Naumov kommentárjában ki­emeli újságíró köröknek azt a megállapítását, hogy a Nyugat a maga „béketervébén” mind­össze két és féléves határidőt tűzött ki a legbonyolultabb nem-: zetközi kérdések egész komplexu­mának megoldására. Most viszont csupán a berlini kérdés rendezésére ötéves ha-- táridőt indítványoz. Mindemel­lett — mint a New York Herald Tribune írja — a nyugati hatal­mak nyugat-berlini jogait, „a leg­csekélyebb mértékben sem. sza­bad csorbítani, vagy módosítani”. Az ötéves határidő után pedig — írják a lapok — ismét össze kell ülniök a minisztereknek és dönteniük kell, hogy vagy meg­hosszabbítják a megállapodás ér­vényét, vagy új egyezményt köt­nek, de szerintük a nyugati ha­talmak megszállási jogait az új egyezményben is érintetlenül keli hagyni. Ezt a nevetséges javas-' latot, — hangsúlyozza Naumov' — a berlini kérdésben elfoglalt nyugati álláspont „újabb elemé­nek” próbálják feltüntetni. A Pravda tudósítója a követ­kező megállapítással fejezi be kommentárját. A nyugati hatal­mak ország-világ előtt kinyilvá­nítják, hogy nem kívánják a nyugat-berlini kérdés megoldását megegyezéses alapon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom