Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-29 / 181. szám

Már most készülni kell a silókukorica betakarítására Egy tapasztalatcsere tanulságai Már most, nem pedig a beta­karítás előtt két-három nappal, gondoskodni kell a megfelelő tárolóhely készítésről. A szóboszlói tangazdaságban be­mutatták a silótartályok több fajtáját. A betonfallal, tetővel és beépített kisvasúti sínnel ellátott, egyenként négyszáz köbméteres si­lók, amikbe a vontatók és a tö- mítő lánctalpas traktor is be­járhat, köbméterenként 220 fo­rintba kerültek. Nagyon modern és jó tatályok ezek, de ehhez most .sem anyag, sem költség nincs a szövetkezetekben. A majdcsak olyan jó gödör­siló — amit a gépállomások gépei kiásnak, — négy forint­ba sem kerül köbméteren­ként. Lehet olcsó silót készíteni szal­mabálákból, sőt két szalmakazal közé is lehet silót tárolni, ahol semmi külön költség nincs, csak a cséplésnél így kell rakatni a kazlakat. A gazdaság szakemberei na­gyon felhívták arra a figyelmet, hogy legalább hat-nyolc méter szélesek legyenek a gödrök, mert így nem lesz szükség kézi mun­kára a lerakodásnál, sőt a von­tató és a tömörítő lánctalpas 270.000 ragon cukorrépa FELDOLGOZÁSÁRA készül A CUKORIPAR n Az idei gazdag cukorrépater­més feldolgozására minden elő­készületet megtett iparunk. Szak­értők becslése szerint holdanként 130—140 mázsás répatermés vár­ható. S a cukoripar a tavalyi 190 ezerrel szemben 209.000 hold ter­mésének, vagyis 270.000 vagon cu­korrépának a feldolgozására kö­tött szerződést. BIATORBÁGYON FOLYTATJÁK A MERÉNYLET CÍMŰ ÜJ MAGYAR FILM FORGATÁSÁT Befejezéséhez közeledik a Buda­pest Filmstúdió újdonságának, a Merénylet című új magyar film­nek a forgatása. Az alkotók — Várkonyi Zoltán rendező és mun­katársai — eddig a műtermekben és a fővárosban örökítették meg a filmszalagon az izgalmas törté­net jeleneteit. A Merénylet forga­tását most Biatorbágyon folytat­ják, ott, ahol az emlékezetes vas­úti katasztrófa történt. traktor könnyen tudnak egymás mellett dolgozni. Olcsóbb és jobb A gazdaság kísérletei szerint négyszer annyi keményitőertéket lehet holdanként előállítani siló­kukoricával, mint amennyit az árpa terem és kétszer annyit, mint a szemre termelt kukoricá­ból. A további haszna, hogy emelkedik a tejhozam is az ilyen módon készített silóku­korica etetésekor. A silókukorica etetésével elérték a gazdaságban, hogy a tej lite­renkénti önköltsége 1.43 forintról 1.05 forintra csökkent. Nagy előnye még a négyzetes siiokukorieaíermelésnek, hogy. teljesen gépesíthető a betaka­rítás is. Ehhez az idén mintegy 1.500 da­rab kombájnt , kap a mezőgazda­ság. , A gépállomások és a termelő- szövetkezetek már most vizsgál­ják meg a tárolás lehetőségét, valamint dolgozzák ki a betaka­rítás pontos menetrendjét, mert különben zavarok állhatnak elő. A silózás . sikere pedig gyors és pontos munkát kíván. Csikós Balázs. TEGNAPRÓL A Bujtoson Tegnap meleg, napsütéses délután volt: rekordforgalom a Bujtoson. Nem lehet itt felnőtt szemmel nézelődni* nem lehet izgalom nélkül nézni a félmeztelen, barnára sült kis indiá­nok vízicsatáit, a lábfoci-meccset, a kalandos csatát a ná­dasban. Vajon kik győznek? Sutyi csapata vagy a morgó­siak? Egy szöszke apróság állt a nádas partján és vágyó sze­mekkel nézte a „nagyokat”. S a „nagyok” lelkesülten rúg­ták, kergették a labdát, ügyét sem vetettek a kicsire. Egy- szercsak a labda beleesett a békanyálas, hínáros vízbe. A fiúk megálltak, tanácstalanul nézték. Egyikük sem mert utána ugrani. Egy csobbanás: hallatszott, s apró, barna test kapálózott a piszkos vízben, szabályosan tempózva beúszott a nád kö­zepéig, s néhány pillanat múlva a kis szöszke csuromvi­zesen kászálódott elő a labdával. Utánozhatatlan büszkeség­gel nyújtotta a „kapitánynak”: — Nesztek... De máskor jobban vigyázzatok rá. A „nagyok” meg szó nélkül elkapták a labdát, s futot­tak vele tovább. A „kapitányban” azonban úgylátszik, fel­ébredt a lelkiismeret, mert visszafordult: — Beállhatsz te is — biggyesztette száját a kicsinek. De a kicsi végigmérte, s egy hadvezér méltóságával vála­szolt: — Most nem érek rá — mondta lés kimérten távozott. Fél óra múlva ott láttam őt a „strandon”. Nagy csapat „kicsinek” magyarázott, akik tátott szájjal vették őt körül a vízben. QV- i. gy­A Belkereskedelmi Minisztérium figyelmébe: Á szabolcsi káposzta sorsáról Mi les* a demecseri káposzta-savaii vító üzemmel? Demecserben' és környékén ha­gyománya van a káposzta terme­lésének. Már. 50 évvel ezelőtt fi­gyelembevették ezt. Demecserben 1916-ban. létesítettek káposztasa­vanyító üzemet. Azóta rendszere­sen működött. Sok évi átlagban négyszáz-ötszáz vagon káposztát konzerváltak itt és mindig értéke­síteni tudták. 1949-től az állami konzervipar vette át a demecseri kápcszta- savanyítót. Ellátta a belföldi és a külföldi igényeket. Többek között a Szovjetunióba , és Csehszlová­kiába is exportált savanyított káposztát. Ám ez év tavaszán ér­tékesítési problémák jelentkeztek. „Elheverő“ valuta Külkereskedelmi szakembe­reink kezdtek nem tudni arról, hogy A KÖZÖNY MEGTIZEDELTJEI A Közöny és a Tétlenség édestestvérek. Ha valakire rá­ragad az akaratot és cselekvést megbénító Közöny és Tétlen­ség, nehezen szabadul. Hatásuk oly áh, mint egy betegesé, amely­re csak a rendszeres védőol­tásnak van hatása. , Sajnos, napjainkban még elég sok áldozatot szed a Kö­zöny és Tétlenség. Elmaradnak a védőoltások? Egyes embere-, ken nem fog a jó szó és figyel­meztetés? Igen. Legutóbb a záhonyi köz­ségi pártalapszervezet vezetősé­ge foglalkozott a közöny „meg- tizedeltjeivel,” V. Máriával, P. Irmával, P. Bertalannéval és még két párttaggal. Valameny- riyien közömbössé váltak a he­lyi pártélet iránt, elhanyagol­ták a rájuk bízott pártmunkát, tétlenségük, nemtörödömségüx odáig vitte őket, hogy hónapo­kig rá se nyitották az ajtót a párttaggyűlésekre. Miért? Sze­rintük mindig közbejött vala­mi akadály, fontos és mulaszt- hatatlan elfoglaltság.' Őszinte perceikben azonban bevallot­ták, nagyon közrejátszott ná­luk. hogy olykor akaratuknál erősebbnek bizonyult a lany- haság, s ez tompává, érzéket­lenné változtatta őket a dolgok iránt. Közömbösségükből, tét­lenségükből most a pártból va­ló kizárás kapujáig jutottak, a július hónap utolsó napján sor- rakerülő taggyűlés dönt további sorsuk felől, kit találnak még menthetőnek, s kit nem... Látszatra olyan esettel állunk szembe, mely szórványo­san kisebb- nagyabb gondot okoz a pártszervezet vezetőinek. Olyan helyeken ahol még most is kerül egy-két „lábadozó” em­ber, aki nem sok vizet zavar, külön áldozatnak; és megerőlte­tésnek tartja, hegy eljár a pártszervezet rendezvényeire, s tájékozódik a párt jelenlegi helyzete, politikája felöl. Szól­ni csak éppen akkor szól, mi­kor a gyűlésre odajön, köszön, elmegy: köszön. Szerencsére mindig ke­vesebb az ilyen tedd ide, tedd- oda ember. Akit lehet, megne­velnek, felráznak, a pártszerve­zetek zöme mind kevesebb va­dászmezőt hagy a közöny és tét­lenség káros és veszélyes baci- lusainak. Foglalkoztatni igyek­szik az egész tagságot, ellátja kisebb-ríagyobb megbízatások­kal, munkákkal színessé, ele-. venné, és közössé, téve a párt- életet. Ilyen körülmények kö­zött kevés embert tizedelhet meg a közöny. De kétségtelen: még így is maradnak erre haj­lamosak, fogékonyak, akiknek nincs elég erejük megszabadul­ni tőle. S a záhonyi párttagok, akik napirendre kerültek ilyen emberek. Hibásak, nagyon is felelősek ezért önmaguk és a párt előtt. Mentségükbe aligha tudnak valami elfogadhatót fel­hozni. Körültekintést, higgad- ságot és mély felelősséget kíván a július 31-i taggyűlés a párt- szervezet valamennyi- kommu­nistájától. Mindenkinek nyilat­koznia kell a napirendre kerü­lő párttagokról és alapos mér­legelés után dönteni sorsukról. Figyelmeztetés és tanulság a záhonyi: mire vezet, ha elszür­kül a pártélet, nem foglalkoz­tatnak minden kommunistát. A pártáiét szürkesége, erőtlensége hozzájárul a . közömbösség el­uralkodásához. S bár Záhony­ban három hónap óta javuló­ban van a pártélet, tovább kell őrködni, résen keli lenni, ne tizedeljen tovább a közöny, ne maradjon, talaja, / P. G, Demecserből több felé is lehet exportálni jóminőségű sava­nyított káposztát, amiért va­lutával fizetnek. (Ugyanebben az időben a csehek a tőlünk vett káposztát a lengyelek­nek adták el tovább!) Belföldön a FŰSZERT Nagyke­reskedelmi Vállalat emberei „rá­jöttek”, hogy nem fizetődik ki nekik savanyított káposztával foglalkozni. Ezért ’ következett be tavasszal az, hogy Demecserben sok káposzta volt, az emberek pedig a piaco­kon sorbaálltak érte és há­romszoros árért voltak kény­telenek megvenni, mert a boltokban nem lehetett kapni. Érdekes, hogy amikor erre fel­hívtuk az illetékesek figyelmét és a Belkereskedelmi Minisztérium elrendelte, hogy az élelmiszerbol­tok 'kötelesek savanyított káposz­tát árusítani, egy-kettőre elfo­gyott (még kévés is volt) a de­mecseri készlet! Debrecenből és Miskolcról ipéldául kérték, hogy ha le­het, ne félvagonnal, hanem egy, esetleg két vagonnal küldjenek nekik, mert az előző szállítmány pár nap alatt elfogyott. Káros kényelmesség a kereskedelemben Most megint savanyú arcokat látunk Demecserben. Azért, mert a konzervipar levette a gondját a savanyító üzemről. Tíz év után rágott, hogy '„nehéz”- a de­mecseri üzemet Budapestről irá­nyítani. De az igazi ok: a ke­reskedelem kényelmeskedik. Igaz hogy egy citromot köny- nyebben a púidra lehet tenni a vevőnek mint kimérni egy kiló savanyított káposztát, dehát be kellene látni a boltosoknak, Ijogy az emberek legalább annyi­ra szeretik a dús C vitamin-tar­talmú savanyított káposztát, mint a citromot. Nyersén fogyasztják és finom káposztás ételeket főz­nek belőle. Nem mindegy az embereknek, hogy a boltban S.50-ért ve­hetnek egy kilót, vagy pedig a piacon (mint tavasszal is volt) 10—12 forintot kell érte adni a kofáknak. Ebben az esztendőben nagyon |ó káposztatermésre lebet számítani. Egy sor eső, egy sor nap — ilyen az időjárás, ami megduplázza a káposztatermést. Tavasszal a de­mecseri savanyító üzem 600 kát. hold termésére kötött szerződést téeszekkel és káposztát termelő gazdákkal, holdankint 80 mázsára számítva. A termelőszövetkezetek holdankint 200 mázsát terveznek átadni s a szerződés szerint min-' den mennyiséget át kellene ven-: ni majd a téeszektöl. Mi lesz az. egyéni káposztatertnelők szerző- j désen felüli káposztájával? Mi' lesz a téeszekével, ha továbbra is az a határozat marad, hogy be­csukják a savanyító üzemet? Kétezer vagon káposzta konzerválás áréi kell gondoskodni. Az üzem becsukása miatt nyug­talanok a káposztát termelők. — Erre is kell adni az illetékesek­nek. Bármilyen messzire tudják Budapesttől Demecsert, vizsgál­ják meg egy kicsit közelebbről ezt a problémát. Intézkedjenek, hogy ne vesszen kárba a sok ká­poszta, hogy kerüljön az ára — 3 millió forint — a ká­posztát termelők zsebébe. Ne hagyják kihasználatlanul a savanyító üzemet, melynek csu­pán a bérleti díja félmillió fo*. rint. Százötven munkás több, mint egymillió forintot kereshetne a konzerválási szezonban, amit ezek a dolgozók magukra költhstnének. Nem utolsó sorban azt is vegyék figyelembe: nem lehet perspektíva az, hogy min­den család savanyítson magának káposztát. A boltból szeretnék1 megvenni azután is, és nem im­port savanyított' káposztát akar­nak vásárolni az emberek a ká- Doszta hazájában! O. A.< 3 Hogyan készítsünk olcso, jo tarolohelyet? A régi módi silókukoricánál azt nézték, hogy minél nagyobb szár- és levéltömeget adjon, így vá­lasztották meg a betakarítást is. Jelenleg- a. cső érési foka szabja meg, hogy mikor kez­dődhet a vágás. A kísérletek azt bizonyítják, hogy a viaszérés kezdetén kell kezdeni a betakarítást. Körűibe lül az az állapota ez a kukorica nak, amikor főzésre a legalka. masabb. Ilyenkor még a szár sinc elíásodva, nagy és ízletes törne get ad, viszont a szemképződé már megvolt, tehát a cső nagy mennyiségű keményítőt tártál máz. Mikor történjék a betakarításf A Földművelésügyi Miniszte rium az agrártudományi egye tem hájdúszoboszlói tangazdasá gában silókukoricatermelési ta pasztalatcserét rendezett, aho számos jó tanács hangzott el, kü lönösen a rövidesen sorrakerüh betakarítási munkákkal kapcso latban. Űj dolog még a silókukoric; ilyen módon való termesztése. Tavaly* amikor Hruscsov elv­társ pálunk járt, ő javasolta terítiesztését. A múlt eszten­dőben még csak kísérleti ve­tések voltak, de az idén már sokezer holdon termeljük a szovjet-rendszerű négyzetes silókukoricát. Megyénkben is, csupán a terme­lőszövetkezetekben, több min 2000 holdon van ilyen vetés. — Mivel a szoboszlói tangazdaság már a múlt évben is nagy siker­rel termelte a silókukoricát és a; idei eredményei is kiválóak hasznos dolog az ottani szakem­hprplr tartattal ntáf kn77.ptpnni

Next

/
Oldalképek
Tartalom