Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-28 / 180. szám

Ilyen volt az élet a lámák hazájában Az MTI pekingi tudósítójának beszélgetése egy tibeti diákkal Nacsu, a húsztesztendős leány négy esztendeje a pekingi nem­zetiségek központi intézetének j hallgatója. Beszélgetés közben a [demokratikus reformok meg való­sításának új ára lépő Tibetiül esett szó. A reakciós elemek láza­dásának felszámolását követően a tibeti parasztok és pásztorok végleg meg akartak szabadulni a feudális elnyomás rajuk kértysze- rített mérhetetlen teheitől. ez em­bertelen rafcszolgasorsíól, közép­kori sötétségtől. Ez a vágy már régóta él a tibeti parasztokban és pásztorokban — mondotta a. diák. A reakciós tibeti helyi kormány azonban a Eákés felszabaditasr.il «zóló egyezményt megszegve sza­botálta, akadályozta e követelé­sek megvalósítását. A tibe i diákok, akik tanulmá­nyaik befejeztével visszatérnek Tibetba — mint mondották — sa­ját élettörténe ükkel tudják a legjobban megértetni, miért ítél­nék el a lázadást, miért gyűlölik az embertelen feudális rendszert és miért küzdenek minden tudá- Eukkal. erejükkel az új demokra­tikus Ti betéri. Nacsu, a Csomap területről való leány így mondotta el élete tör­ténetét. Szülei nagyon szegények voltak. Anyja, aki egy előkelő hi­vatalnoknál szolgált, korán meg­halt. A mér éket nem ismerő ro­bot kergette a halálba. A hivatalnok,anyám ha'ála után azt követelte — mondja Nacsu.— hogy hagyjam ot‘ azt a parasztot, akinél nyolc esztendős korom óta szolgáltam és nála dolgozzam anyám helyett. „Ha felnősz, ak­kor sem lehetsz szabad; egész életedben engem kell szolgálnod, mert szüleid sok pénzembe kerül­tek" — e szavakkal fogadott új gazdám. Életem ettől fogva « mérhetetlen szenvedések és meg­aláztatások sora volt. Rosszr.bbu tar'cttak, mint az állatokat. Ne­kem csak az ételmaradékok jutot­tak. Ruházatomról sem gondos­kodtak, rongyokban jártam. Még éjszaka sem pihenhettem, kétsze, kelle t etetni az állatokat. Nappal, amikor a hegyekben legeltettem a nyájat, előfordult, hogy a kime­rültségtől és a verésektől eszmé­letemet vesztettem, s az állatok egy része elszéledt,. Ilyen esetért súlyosan büntettek; Napokon át kikötöz ek, éhezhettek. Gyermek­korom ellenére még börtönbe is vetettek, megkínoztak. így élt Nacsu a felszabadulásig. Ekkor határozta el, hogy megszö­kik. A népi felszabadító hadsereg­nél talált menedéket. Fiatal kora miatt azonban nem vehették be a hadseregbe, hanem Pekingbe küldték tanulni. Irakban mcgfekesték a sáska járást Mintegy öt hónapig tartó erőfeszítések után sikerült megszün­tetni az iraki sáskajárást. A sás kák ez év februárjában délről ■ hatoltak be az országba. A repülőgépekkel és más korszerű esz­közökkel folytatott írtóhadjárat eredménye, hogy az ország déli és középső részét teljesen megtisztították a sáskáktól és most már csak Észak-Irak néhány elszigetelt helyén folyik az irtóhadjárat. A kormánynak a sáskairtás 10 millió dinárjába került. A fővárosban az egészségügyi hatóságok megkezdték a mcsz- kítók irtását is. Bagdadét 63 kerületre osztották fel és minden kerületet permetező brigád jár végig. A -fiút csak két éve figyelem jobban, bár azelőtt is is­mertem. De az az eset az érett­ségijénél, valahogy különösen ér­dekelt engem. Megtörtént már korábban is, lesz még példa ez­után is arra, hogy valaki egysze­riben szédülni kezd, a szavakból csak foszlányok érnek el agyve­lejéhez: „Nem mehet érettségi­re... ” Pistával ez történt két evvel ezelőtt, pedig én jól tud­tam, hogy odahaza nagy készülő­dés volt, még a nagymama is be­utazott vidékről... Eléggé tragikusan érte a csalá­dot Pista esete. A mama még ágyba is került, a nagymama sürgősen visszautazott, és a Pisla apja . hallgatással árulta el rend­kívüli állapotát. Mert a fiúiknál elsősotban úgy nézték a dolgot, hogy az érettségi belépőt jeleni a családhoz szokott ismerősök tár­saságába, akik egytöl-egyig dip­lomások. És most tessék, nemso­kára az egész város fújni fogja. a papa már be sem mer majd menni a hivatalba.,. Így évődtelc hetekig, míg a mégis megmaradt csend nyugal­mat hozott. A fiú készülni kez­dett a szeptemberi utolsó alka­lomra, .— ds ott sem, sikerült... Matematikából menthetetlenül gyenge volt. Igaz, hogy a többi­vel nem- volt baj, de... Igen, ez a kis „de”, ez jelentéit a Pista életében pálfordulást. Valamihez kezdeni kellett, tétlenül mégsem nézhet mindig csak a holnap elé! Mennyit problémáztak a szülők a „jobbsorsra született” fiú végle­ges döntésén. Mert . Pista, egy is­merős ajánlatára beállt az üzem­be, hathónapos gyorstalpalóra, lakatosnak... A papa megcsalt hagyján. de a mama hallani sem akart róla ... Merthát a család múltja ... ! Hivatalban dolgozott már a negyedizigleni elődök mindegyike ..! Közeledett a nap. j hogy Pistának be kellett menni az üzembe, és a mama csak utol­só este egyezett bele ... Igenéin, de a sok szó, az ál- * landó fülrágás” után Pista is gondolkodni kezdett. Különö­sen akkor, ahogy kikapta az ope­rált, meg a szerszámokat, és rz üzemi konyhán találkozott Gahi- val, a volt osztálytársával, aki ólesre vasalt nadrágban, kihajtott olaszos ingben jött. Fejébe tolult az elszalasztott négy év minden butasága, amit elkövetett, és égni kezdett az arca ... Pedig Gabi mindig barátságos volt hoz­zá ... Hogy mindezt eddig elmond­tam, azt csak azért tettem, mert nemrég megállított Gabi az úton. Gyorsan rátért: — Mondj valami okosat. Mert nekem olyan kényelmetlen ez így. Képzeld a Pista, amikor munkásruhában van, majdnem elfordítja a fejét, de legalábbis igyekszik elkerülni a kölcsönös üdvözlést. Én azt hiszem szé- 'Oyelli, hogy a műhelyben van... Mert cs’e a korzón, kicsípve. már messziről integet, hogy alig tu­dom előzni a köszönésben... Nem mondtam ' semmi okosat, csak újra átgondoltam a fiú törté­netét. és hallgattam a Gabi cse­vegését, miközben csendben el­indultunk. 0, — mármint Gabi — már nem egyszer bocsánatot akart kérni a fiútól, hogy 5 nem tehet a dologról... mégha neki is si­került volna... de biztosan sike­rülni fog az még... Csak nem kell abbahagyni... — Ilyenekre gondolt, mégsem mert szólni, mert utóvégre is munka után már mindén rendben van... j\J entern. Gabi mellett, és gondolatok sűrűje kavar­góit bennem. Hát már itt jár­nánk? Ez a Pista, ez a külsőre elég szimpatikus srác, Szégyenli a munkát... Képzeletemben is­merősök képei villantak fel, volt végzőké, akik „érés’’ után inasok­nak mentek, és a középiskolai- bizonyítványt berámáztatták, em­léknek ■ ■ . Mert ugye, az élet, — ha kinő az iskolapadokból az ember — már más... Üjraidéz- tem a harmincas évek : jogász, meg mórnök-uteaseorőit, hólapá­tosait. akik bár az iskolában nem buktak meg. de kinn már az első, a legnagyobb buktatón, a munkanélküliségen sem tudtak túlhaladni... És Pista most, ötvenkilencben szégycnli, hogy ölébe hullott a nagy lehetőség, szakma lehet a kezében egy elszalasztott érettsé­gi után. A ruha fáj talán ne’:í? A pantallót pótló kékesszürke overál? Meglehet. Azért olyan különös. Hányán vannak ma már fiatalok, akik nem a bukás miatt választják a Szakmát, hanem józan meggon­dolásból, a holnapba lesvp. Mert a holnap: a fejlett technika. Ezt pedig elsősorban az overálósók valósíthatják meg: a lakatosok, a szerelők, a technikusok. Nem lát­ható, fogható valóság ma már, hogy egyre nagyobb megbecsü­lés jut ezeknek az emberek­nek .. ? Nagyon várom a találkozást Pistával.- Tudom, néni lesz könnyű, de én is hozzákezdek „rágni ' a fülét. És megmagyará­zom neki, hogy nem szégyen'az,■ amit ő csinál: hogy éppen, igy van nagyobb értéke az emberek előtt. > Azt sem bánom, ha valaki megelőz. (ÁNGYÁÉ) Apróságok ikrekről Tördel György: (33) UBRYK - BORBÁLA TÖRTÉNETE (Regény) Krakkó templomaiban egész nap zúgtak a harangok. A nagy- -harangok tompa kongása mintha kárhozattal, fenyegette volna a vakmerő tüntetőké*, a csilingelő, lágyhangú kisharangok pedig csa­logatva hívták bűnbocsánatra a megtérő báránykákat. A földöntúli világ földi helytar­tói természetesen nem bízták ki­zárólag a bírák szabad mérlege­lésére a holnapi főtárgyalás ered­ményét. A harangok az egy- ügyűeknek, jámboroknak, megté- vedteknek csilingeltek. A nőiese­ket, belátókat es hatalmasokat clomkris ály poharak és porcelán tálak várták. Galecki érsek- volt a szíves házigazda, a vendégek pedig főpapi és igazságügyi nobi- litások. Csupa megbízható ember, valamennyi a keresztényi szeretet eszméjének hű katonája. A dú­san terített asztalnál körülvették őket a díszes ruhájú püspöki hu­szárok. Nyolcféle sültet, ötféle bort. süteményeket és más földi jókat tálaltak fel a társaságnak. A minisztériumból érkezett Roth főbíró különösen jó hangu- llatban volt. Az igazságügymtnisz- ter legújabb intézkedései, a bécsi körök véleményének megváltozá­sa az Ubryk-ügyben sikeres, jó munkáját igazolják. Oldala mel­lett ü’t dr. Kern, az újonnan ki­nevezett ügyész, aki a főtárgya­láson mutatkozik majd be. Ö a biztosíték arra, hogy a holnapi nap jó eredménnyel végződje*. Rápillantott. Kern elégedetten kortyolgatta a zamatos rajnai bort, melyet Falcinelli bíboros egészségére ürítettek. — Becsben nagy megelégedés­sel fogadták Galecki érsek új le­velét — kapcsolódott be a társal­gásba Roth főbíró. — Az egész kormány egyetért abban, hogy az I itteni tüntetésben a forradalom réme kísértett. — A parasztforradalom réme, főbíró úr! — vetet'.e közbe Galec­ki érsek. — Még ennél is rosszabb, a munkásforradalom! — egészítette ki Falcinelli bíboros. — Hiszen köztudomású, hogy Ri.viére fran­cia kommunista biztatta fel a tün­tetés vezetőit a szervezkedésre. A negyvenegy letartóztatott tünte­tőnek alig a fele paraszt, a többi munkás és csavargó. — Még szeienőse — veite át a szót ismét a főbíró 1j hogy Fal­cinelli bíboros úr megfelelő idő­ben lépett közbe, s kiutasíthattuk Riviéré-t a monarchia terüie é- röl... — Nagy tanulság ez, uraim! — szólt Falcinelli. — Mi azt hittük, hegy ez az Ubryk-ügy a liberáli­sok apró kellemetlenkedése, kis sérülés, amit gondosan kötözge:- tünk, és nem látuk. hogy fekély támadt alatta. Ez a fekély — ma­gyarázta hévvel — egyaránt fer­tőzi az egyházi és az állami éle­tet. Együtt kell *ehát kioperál­nunk! — Különbén együtt pusztul a test és lélek! — fejezte be a gon­dolatot Ro.h főbíró. — Mer‘. uraim, mi, az állam, vagyunk a test. az egyház, azaz önök pedig a lélek! S mipt ahogy összetarto­zik a test és a lélek. Ugyanúgy össze kell nekünk is tartoznunk. A milliókat csak így tarthatjuk meg, csak így őrködhetünk a test és lélek örök, megrendithetetlen egészsége felett! — Olyan szépen mondta, hogy maga is egészen el- érzékenyült, különösen mikör a milliókra gondolt, amelyeke" meg kell tartania, mint álliberálisnak és titkos jezsuitának. — Ezt kell tennünk, tekintet nélkül arra, milyen parihoz tar­tozunk — mondta bölcsén Galec­ki érsek. — Erre igyunk egyet, kérem — szóit a főbíró, és már emelte is poharát. A törvényszék elnöke, dr. Winc- kslman eddig hallgatott, teljes egészében egyetértett az elhang­zottakkal. Csak az aggasztotta, hegy TJbryk Borbála ügyökén mé­gis kell valamilyen ítéletét hozni. Ez nem könnyű dolog — gondol­ta. — A magas politika mindig csak általánosságban beszél, so­hasem úgy... hogy az ember tudja, mit -is kell tenni egyes esetekben. Tűnődött egy ideig, azután mé­gis kimondta: — A törvények ismeretében lát­nunk kell, hegy Ubryk Bortála ügyében vannak még megoldásra váró problémák. Mindenki az elnök felé fordult. Roth főbírót meglepte, hogy. dr. Winckelman milyen nehéz felfo­gású. — Miféle problémák? — Tör­ni ed? az elnökre. — Természetesen azokra gondo­lok, amelyek kimerítik a büntétö- törvépykönyv *193. és 233. parag­rafusának téryáiladékát. Rcth főbíró. zavarba jött. Nem akarta elárulni, hogy nem emlék­szik pontosan ezekre a paragra­fusokra, ezért sürgősen mondta, — Bővebben fejtse ki. elnök úr! — A személyes szabadság meg­sértésének esetére, illetve, ha sza­bad a főtieztelendő, urak előtt ki­mondanom, az erőszakos nemi kö­zösülés bűntettének tényálladéki elemeire gondolok — jelen ette ki az elnök. (Folytatjuk.) Statisztikusok már régebben ki­derítettek, hogy átlagosan . 87.-88 szülés közül egy az ikerszülés,' továbbá hogy 87 ikerszülés közüj, egy alkalommal hármasikrek szü­letnek, 87 hármasiker születés közül egy a négyesikerpár és így tovább. Az erre vonatkozó össze­függést azonban még nem sike­rült kideríteni. A fentiekben említett adatok világátlagot jelentenek és nem vonatkoznak az egyes népekre. Az északamerikai négereknél pl. sokkal magasabb az ikrek ará­nya (145 tí2ezer szülés közül), a japánoknál viszont lányegésín kevesebb az iker (tízezer szülés közül 33.)-ér Egyes afrikai bennszülött tör­zsek szerencsétlenségnek tartják az ikrek születését és megölik az újszülötteket; az ausztráliai né­gerek hasonló elgondolás alapján tovább adják az egyik gyermeket egy rriásik családnak. ★ Az első ismert sziámi ikerpár, .Csang és Éng 62 éves korig élt. Annak ellenére, hogy mindketten a köldökük felett össze voltak . nőve, házasságot kötöttek es -22: gyermekük született. ★ Az amerikai orvcsszpvetsá* olyan ikerszölelésekről is -készí­tett feljegyzéseket, amelyeknél a második gyermek később, 'egyes esetekben két hónappal az elsö; után született. ★ A Murray házaspárnak Tra-_ verseben (USA) két ízben szület­tek ikrei es ezért amikor mar a harmadik szülés is kilátásban volt, biztosítást kötött ikrek el­len. * Az óvatosság indokolt volt, mert harmadszor is ikreik szü­lettek és a biztosító társaságtól a befizetett biztosítási díj tízsze­resét kapták fájdalomdíjul. Mitői függ az élet? Carning dr. Közis­mert fizikus meggyő­ződése, hogy az elet a kozmoszból jön. Bizonyos mérhető sugarak okozzák a szív működését, a vérkeringés', az agy működését és általá­ban az érzékszervek működését. Ennek az elméletnek a bizo­nyítására earning professzor és asszisz­tensé, Hallér rend­kívül érzékeny mé­rőműszereket . készí­tettek, amelyekkel valóban sikerült ki- mu'atni, hogy min­den élőlény tulaj-, denképpen „adó-ve­vő készülék’’. Az adási és vételi tévé kenység messzeme­nően a napsugárzás- és az időviszenyek- 161 -függ. Párás idő­ben, ködben és eső­ben bizonyos „zava­rok" mutatkozhat­nak., amelyek befo­lyásolják a kozmi­kus hullámok véte­lét, ami kárt okoz­hat az egészségben is. Caming professzor tehát nemcsak orvo­si, hanem fizikai szempontból is vizs­gálja ■ az élétet. Vé­leménye szerint a halál akkor követ­kezik be, ha csökken az agy „vevőképes­sége", s ennek kap­csán más szervek működése. Meg ren­geteg lcu’ atómunka- ba kerül, amig mind­ezt alaposan be le­het bizonyítani, da oszoillografok segít­ségével sikerült sók élőlény agyhullámát rögzíteni. Sikerült kimu'.atni, hogy az emlősállatok cs az emberek közül a ló rendelkezik a leg­hosszabb agynullám-! mai és ezek a hulla-' mok megfelelő erő­sítéssel hangszóróban! is zörejt okoznak. A legnehezebben lehet lemérni az. ember( agyhullámait, mert a2 emberé a legrövi­debb. 4 átüt 1 MAO 1 AK> 1959, JULIUS 23, KEDD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom