Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-03 / 154. szám

XIV. ÉVFOLYAM, 154. SZÄM Ára 50 fillér 1959. JÉ LIUS 3, PÉNTEK JciapaaaaDnnDDonnDODöaDnDDCiannpDanDPaoaDonDDr­y A% ifjúságon a sor! ' P öbbezer ember olvasta már a Magyar Kommunista If- júsági Szövetség Központi Bizottságának irányelveit az ifjúság eszmei-politikai neveléséről. Tanulmányozták idősebbek és senlülők egyaránt. Akadt talán olyan is, aki nem tulajdonított neki túlnagy jelentőséget, átfutotta a címet, a kiugratott sorokat és szépen napirendre tért felet­te. Akik azonban beleolvastak a szövegbe és felfogták az abban rejlő'gondolatok gazdagságát, elmélkedtek egy kicsit. Tulajdonképp ez is céljuk az irányelveknek: az ifjúság ko­molyabb, eszmei nevelésére irányítani a társadalom figyel­mét. Nem másról, mint arról van szó, hogy alaposabban na­gyobb megértéssel és a fiatalok gondolatvilágának megfe­lelő eszközökkel társadalmi üggyé kell tenni ifjúságunk gondolkodásának, élet- és világszemléletének átalakítását. Hozzá kell segíteni a felnövekvő, a felnőttkor küszöbe előtt álló nemzedéket, hogy önakaratukkal egész emberré válja­nak, akiknek van egészséges életcéljuk, s tudnak örülni és lelkesedni mindenért, ami jó és nemes. Ez a sürgető kívá­nalom egyéni sorsuk, a jövő nemzedék és a társadalom szempontjából. A megjelent irányelvek minden sora a fiatalok szíve szerint való. A fiatal korosztály nyelvén szól hozzájuk, mint az idősebb, tapasztaltabb barát a másikhoz. Nem becsüli le, nem marasztalja el őket kiforratlan jellemük, kicsinyes magatartásuk miatt. — Kitartó nevelőmunkával kell leküz­deni a még fellelhető rosszat — hangzik az irányelv egyik idézete — éleszteni és táplálni a legtöbb fiatalban meglévő jószándékot, tettvágyat, áldozatkészséget, hogy az elmaradot­tak is mindinkább a szocializmus öntudatos építőinek szín­vonalára emelkedjenek. Van ennél emberibb, megértőbb célkitűzés? Egy sokszázezer tagot számláló, felfogásban, ne­velésben, műveltségben, tudásban, szokásaiban különböző egyéniségű tábort, közös, jó útra vezetni, életcélt adni szá­mukra, formálni bensőjüket! Ezt akarják, ezt szolgálják a Központi Bizottság irányelvei. S egy újabb állomást jelez­nek. Bár való tény: a KISZ eddigi munkája nem volt ered­ménytelen, mégis csak az első lépésnél tartunk az ifjúság kommunista nevelésében. Most meg kell tenni a második lépést. Ehhez a lépéshez nyújt biztatást és kedvet az ifjú­társadalomnak sok évre előre mutató dokumentum. Tartalma, mondanivalója sokoldalú. Arra hivatott, hogy megvalósításával erősítse a fiatalokban a szocialista hazafi- ság és a proletárnemzetköziség érzését, egyben harcra buz­dítson a nacionalizmus bármiféle megnyilvánulása ellen. Emellett erőteljesen segítse a fiatalok szellemi felszabadulá­sát, tudományos világnézetük formálását, közösségi életre és közösségi életszemléletre, erőnk s igazságunk tudatára, a jö­vőbe vetett szilárd hitre nevelje őket, felszámolva és szám­űzve az úgynevezett „máról-holnapra élés” hangulatát. A KISZ fontos kötelessége, hogy növelje a rendszeres tanulás és a fizikai munka becsületét, a fiatalokat kommunista er­kölcsre, nemes emberi tulajdonságokra, a művészet, a zene, az irodalom, a természet, s a hétköznapok szépségének fel­ismerésére, szeretetérc tanítsa. Mindezen felül ráébreszti a KISZ tagokat a szakszervezeten kívüli fiatalok iránti fele­lőségre. Ez megduplázza energiájukat, és nagy erőpótlást, bátorítást kölcsönöz. Tudatát annak, hogy a széles kívülál­ló tömegek ne csak szemlélői, hanem résztvevői legyenek mindennapos munkánknak. Nem máról holnapra valósul ez meg. Hosszú és kitartó önnevelés és egymás nevelése, a közösség összeforrása tehe­ti tartalmassá az ifjúság életét. Hosszú idők gyümölcse lesz az irányelvek minden pontjának megvalósítása. Van azon­ban egy igen kényes dolog, ami minél előbbi megvalósításra vár. Ez pedig a KISZ nlapszervezetek közösségeinek foko­zatos ifjúkommunista közöségekké való kovácsolása. KISZ ‘szervezeteink úgy válnak kommunista közösségekké, ha a legkisebb megmozdulásuk is a kiszisták nevelését szolgálja. — A kisebb céloktól fokozatosan lehet haladni a nagyobb intudatot igénylő, politikail ag is jelentősebb célok felé. Kez­detben jelentős közösségformáló erő lehet néhány közös ki­rándulás, munkacsoport alakítása, később közös társadalmi munka, és így tovább. Mindezeknek párosulni kell azzal a törekvéssel, hogy a kiszisták megismerjék és elsajátítsák a marxizmust—leninizmust. Rövidesen vita tárgya lesz megyénk KISZ szervezetei­ben az irányelvek tartalma. Nem akármilyen felelősség há­rul a KISZ vezetőkre, hogy minden kiszistához és szerveze­ten kívüli fiatalhoz közel kerüljön az irányelvek szelleme. Nagy gonddal kell előkészí teni ezeket a taggyűléseket, s a helyi adottságokra épülő határozatokat. Biztos eligazo­dást nyújtanak mindenben a különkiadványban is megje­lent irányelvek, amelyek alapos részletességgel, tudományos 'pontosággal és körültekintéssel azt is megmondják, ho­gyan kell a valóságba átültetni a rögzítetteket. Ez a hogyan □ azonban más színt kap a dögéi, vagy az anarcsi KISZ-ben, □ mint a nyíregyházi Dózsa TSZ KISZ szervezetében, vagy a □ dohánygyár ifjúsági szervezetében. A KISZ alapszervezete- q ken. járási KISZ bizottságokon a sor, hogy mindenütt a □ KISZ élet alapjává tegyék az irányelveket. uaamanaaaQaaaaaannanaaaaacxiaQacxDatxoxiDQaac Az idén kilenc mozi nyílt megyénkben Vállalati úton három, társa­dalmilag hat mozi létesült me­gyénkben ebben az évben. Egy közülük vándor-jellegű, a föld­művesszövetkezetek megyei köz­pontja állította be, hogy szakok- ató filmekkel járja a megyét, a szövetkezeti tagok szakmai tudá­sának gyarapítására. iiiiíl teíssts, liiif tatai a világ első országa leszünk N. Sz. Hruscsov beszéde az SZKP Központi Bizottságának ülésén Moszkva, (TASZSZ): N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bi­zottságának első titkára június 29-én a Párt Központi Bizottsá­gának ülésén beszédet mondott a Szovjetunió termelőerőinek fej­lesztéséről. és a műszaki hala­dás kérdéseiről. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a hétéves terv sikeres teljesí­tésében elsőrendű fontosságú az ipar műszaki fejlesztésé­nek meggyorsítása. Beszédének elején Hruscsov foglalkozott a mezőgazdaság fej­lesztésének néhány kérdésével is. Utalt arra, hegy továbbra is gon­doskodni kell a szemestermények termelésének fokozásáról. Be kell fejezni a szűzföldeken a gépesí­tést, meg kell gyorsítani a gabo­naraktárak és egyéb tároló he­lyiségek építését. További feltö­retlen területeket is termővé kell tenni. Hruscsov beszélt arról, hogy a kolhozokat meg kell erősíteni ki­váló szakemberekkel, elsősorban tapasztalt elnökökkel és hozzá­értő szervezőkkel. Csnk a műszaki haladás útján fejleszthet« gyorsan a népgazdaság Az ipar technikai fejlődésének meggyorsítására áttérve Hrus­csov kijelenette, hogy a Központi Bizottság ülésén megvitatott in­tézkedések célja az ipari terme­lés és az építkezések bővítése, a termelés minőségi javítása és az önköltség csökkentése. Hangsú­lyozta, hegy csakis & műszaki haladás útján érhető el a munka­termelékenység eredményes és folyamatos emelkedése, a népgazdaság gyors fejlesz­tése. Mindez pedig különösen fontos azért, hogy a Szovjetunió idő­ben minél többet nyerhessen a legfejlettebb kapitalista orszá­gokkal vívott békés versenyben. Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára hangsúlyozta az újtípusú, tökéletesített gépek megszerkesztésének fontosságát. Sürgette a legjobb géptípusok mielőbbi meghonosítását a ter­melésben. —- A hétéves terv teljesítésé­nek első hónapjaiban — mondot­ta — jó eredményeket értünk el, az öthavi termelési tervet 105 százalékra teljesítettük. Az ipari termelés a múlt év megfelelő időszakához képest 11 százalék­kal növekedett. A tényleges be­ruházásoknál a növekedés 9 szá­zalék, az építkezéseknél és az épületszerelési munkálatoknál 14 százalék volt. Az iparban és az építkezéseknél a munkatermelé­kenységi előirányzatot 103 száza­lékra teljesítettük. Hruscsov kijelentette, hogy az iparigazgatás átalakítása óta meggyorsult a termelés fejlődése. Javasolta, hogy az üzemekben alakítsanak bizottságokat a mér­nökök, a tervezők és a feltalálók támogatására. Véleménye szerint helyes lenne azt a rendet beve­zetni, hogy a vállalati igazgató, a pártvezetőség és a szakszerve­zeti vezetőség a pártszervezetek­nek és a munkásoknak számol-1 jón be az előterjesztett újítá­sokról, valamint arról, hogy mi­lyen újításokat fogadtak el és valósítottak meg. Dönt«» kérdés a íudomány fejlesztése A tudomány új feladatairól szólva Hruscsov kijelentette, hogy ezután is döntő kérdés a tu­domány fejlesztése, a tudo­mány és a mindennapi élet kapcsolatainak elmélyítése. Kiemelte a gépek felújításának fontosságát. Bírálta azokat a gyárakat, amelyek elavult gépe­ket állítanak elő. 'Kijelentette: „Rakétát bocsátottunk fel a vi­lágűrbe. Miért ne tudnánk meg­szüntetni a gépipar fogyatékos­ságait?” Utalt arra, hogy olyan új fel­tételeket kell kidolgozni, ame­lyek a termelés jobb megszerve­zésére, ésszerűbb, jobb géptípu­sok és gyártmány-mcdellek meg­szerkesztésére ösztönöznék az embereket. Az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára elmondotta, hegy a Szovjetunió ma már a nehéz­ipar érdekeinek megkárosítása nélkül is fejlesztheti könnyűipa­rát, a fogyasztási cikkek terme-» lését. Gyorsabban kell felfejlesz­teni a vegyipart, és fel kell hasz­nálni az értékes külföldi tapasz­talatokat, egyebek között Cseh­szlovákia és a Német Demok­ratikus Köztársaság gazdag ta­pasztalatait. A társadalmi ellen« őrzés jelentősége Hruscsov ismét hangsúlyozta a beruházások koncentrációjának jelentőségét, elítélte az építkezé­sek időtartamának bármiféle megnyújtását. Hruscsov megjegyezte, hogy most, amikor a Szovjetunió a kommunista társadalom álta­lánosan kibontakozó szaka­szába lépett, óriási jelentő­ségű a párt- és kormányhatá­rozatok végrehajtásának tár­sadalmi ellenőrzése. Hangsúlyozta, hogy mindig és. mindenütt fejleszteni kell a bí­rálatot és az önbírálatot. Ezután ismertette néhány el­gondolását a szakemberképzés megjavításáról. Hangsúlyozta, hogy a szakembereket helyesen kell felhasználni. Ésszerűbben kell megtervezni az iskolai ká- derképzest, nagyobb figyelmet kell fordítani a középfokú szak­emberképzésre. Több munkalehe­tőséget kell biztosítani a fiatal­ságnak, ésszerűbben kell elosz­tani, a munka szempontjából hasznosabban alkalmazni a szak­embereket. Hruscsov beszédének befejező részében hangsúlyozta: — Kommunista pártunk, a marxizmus-leninizmus tanításá­nak szellemében, nagyszerű győ­zelemre vezette a szovjet népet, olyan kimagasló sikerek elérését biztosította, amelyek révén a Szovjetunió az ipari terme­lésben az Egyesült Államokon kívül, az összes katpitalista országokat utolérte és túl­szárnyalta. Odaadó hűséggel követjük e for-» radalmi tanítást és bízunk ben­ne, hogy holnap a világ első or­szága leszünk, Szilárd meggyőző«, désünk ez, mivel meglngathatat-j lan alapokra helyezzük a kem-’ munizmus nagy épületét. Learatták az őszi árpát Záhonyban A záhonyi Üj Föld Termelő- szövetkezetben az elmúlt na­pokban fejezték be az őszi árpa aratását. A termelőszövetkezet 50 holdnyi árpáját kombájn aratta le. Néhány nap múlva megkezdik a kenyérgabona ara­tását is. A 250 holdnyi kenyér­gabonának mintegy felét kézi­erővel vágják, másik felét pedig szintén kombájn aratja majd. (Hammel felv.j Képriport a 3. oldalon. TETŐF-EDŐK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom