Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-21 / 169. szám

1959. JtLIUS 22, SZERDA KELETM A GT A R O Kfi 7 A Ci A külügyminiszteri értekezlet hétfői plenáris ülése Heiler újabb nyugati javaslatot terjesztett elő Genf, (MTI): A genfi külügy­miniszteri értekezlet hétfőn dél­után csaknem háromórás plená­ris ülÓ6t tartott Gromiko szovjet külügyminiszter elnökletével. A plenáris ülést megelőzően Selwyn Lloyd ebéden látta ven­dégül Gromikot, Hertert és Herter felszólalása A hétfői plenáris ülésen Herter amerikai külügymi­niszter elutasította a német vegyesbizottság megalakításá­ra tett legutóbbi szovjet ja­vaslatot, majd előre elkészített beszédében ismertette a nyugati hatalmak újabb javaslatát. A Magyar Távirati Iroda genfi tudósítója a következőkben szá­mol be Herter beszédéről^- Az amerikai külügyminiszter mindenekelőtt azt fejtegette, hogy a német vegyesbizottság gondo­latát a nyugat hatalmak csakis csomagterv keretében tartják el­fogadhatónak, mert — szerintük — abból „kiszakítva” a bizottság munkája egész bizonyosan „zsák­utcába jutna”. Herter ezután bejelentette, hogy a három nyugati külügymi­niszter „alapos megfontolás után” új javaslatot dolgozott ki. amely véleményük szerint gya­korlati lehetőséget nyújt „a né­Az angol külügyminiszter beszéde A következő felszólaló, Selwyn Lloyd angol külügyminiszter tá­mogatta Herter javaslatát és ki­fejezte véleményét, amely szerint a nyugati javaslat „rugalmas, mert nem szorítja szűk korlátok közé a tárgyalások szintjét, he­lyét és időpontját”. Az angol külügyminiszter ki­emelte, hogy a javaslat harma­dik pontja, vagyis az a megálla­pítás, hogy „az értekezleten külön intézkedéseket hozhatna az ekép- pen meghatározott feladatkörök­ből származó különleges kérdá-. sek megvizsgálására is1’' olyan j Bolz és Gromiko beszéde a külügy­miniszterek értekezletének hétfői ülésén Couve De Murville-t. Mint az AP jelenti, a négy nagyhatalom kül­ügyminiszterei az ebéden elhatá­rozták, hogy kedden nem tarta­nak plenáris ülést, hanem újabb „munka-ebédre” jönnek össze Gromiko villájában és a követ­kező plenáris ülést szerdán dél­után 16 órakor tartják, met újraegyesítés és a békeszer­ződés útjának együttes keresé­sére”. A javaslat szerint jelenlegi for­májában intézményesítenék a genfi értekezletet abból a célból, hogy az megvizsgálja az egész német kérdést, Az értekezlet ezért közösen megállapítandó szinten és helyen időről-időre összeülne. Megvizsgálná a két Németország közötti kapcsolatok kiszélesítésére vonatkozó problé­mákat is és külön intézkedhetne az ezzel összefüggő különleges kérdések megvizsgálására is. Az amerikai külügyminiszter szerint a javaslat lehetővé tenné a június 19-i szovjet javaslatban foglalt valamennyi kérdés állan­dó és folyamatos megvitatását, továbbá azt, hogy a négy nagy­hatalom a jelenlegi értekezlet ál­tal elfogadott gyakorlat szerint vegye figyelembe a rfémet ta­nácsadók véleményeit. Herter felkérte Gromikot az újabb nyugati javaslat alapos ta­nulmányozására. eszközt nyújt, amelynek segítsé­gével az értekezlet „eljárási ter­mészetű kísérletekbe bocsátkoz­hat.” Selwyn Lloyd szerint a nyugati javaslat legfőbb előnye „megha­tározásainak pontatlansága”, amit „nem homályosságnak, hanem in­kább tárgyalási hajlandóságnak kell tekinteni.” Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Couve De Murvills francia külügyminiszter és Grewe nyugatnémet nagykövet szintén támogatta a Herter által beter­jesztett javaslatokat. Genf. MTI): Bolz megcáfolta azt az amerikai állítást, hogy az NDK jelenlegi rendszere nem képviseli az NDK lakosságát. Rámutatott, hogy az értekezlet legsürgősebb feladata a német békeszerző­dés megkötése. — Semmi kifogásunk nem len­ne az ellen — mondotta, —hogy a négy nagyhatalom bizottságot alakítson a békeszerződésre vo­natkozó elképzeléseik egyezteté­sére. A két német államnak is kö­zös álláspontot kell kidolgozni a békeszerződés dolgában, s ezu­tán a hat állam képviselőiből alakítandó bizottság együttesen vizsgálná meg a békeszerződés tervezetét. Befejezésül kijelentette, hogy a genfi értekezlet résztvevői nem nyújthatják végtelenségig az értekezletet, hanem a közös ér­dekeknek megfelelően döntést kell hozniuk. Gromiko, aki az ülésen elnö­költ. utolsónak szólalt fel. Min­denekelőtt kijelentene, hogy egyenlőre csak előzetes megjegy­zéseket kíván tenni, felhívta a tanácskozás résztvevőinek figyel­mét arra a, különbségre, amely egyrészt a szovjet és az NDK küldöttségnek, másrészt a nyu­gati küldöttségeknek a német egyesítés ügyében elfoglalt ál­láspontja között mutatkozik. Hangsúlyozta: midőn a szovjet küldöttség előterjesztette javas­latát a német vegyesbizottság megalakítására, abból indult ki, hogy ez a javaslat Előmozdítja majd a közeledést a két német állam között, s megkönnyíti a németeknek, hogy egységes ál­láspontra jussanak. Ügy véljük, — mondotta a szovjet külügyminiszter, — hogy a két német állam képviselőinek foglalkozníok kell az újraegyesítés, a béke­szerződés és a két német ál­lam közötti kapcsolatok kér­déseivel. A nyugati hatalmak által elő­terjesztett javaslat is tartalmaz­za ugyanezeket a kérdéseket, de a nyugati javaslat értelmében ezeket a nagyhatalmak ellenőrzé­sével és felügyeletével kell meg­vitatni, s a németeket csak ak­kor vonnák be a tanácskozások­ba, ha ez a tárgyalásokon szük­ségesnek mutatkoznék, és akkor is tanácsadóként. A Szovjetunió viszont azt javasolja, hogy a németek maguk tárgyalja­nak ezekről a problémákról és maguk járuljanak hozzá azok megoldásához. Világos, hogy Németország egysége nem állítható helyre a két állam egymáshoz való köze­ledése nélkül. Egyes hatalmak azonban — úgy látszik — ellen­őrizni akarnak olyan problémá­kat, amelyeket pedig maguknak a németeknek kell megoldandók. Midőn a szovjet küldöttség elő­terjesztette javaslatát a német vegyesbizottságról, nem hangoz­tatta, hogy a németek csupán e formában tárgyalhatnak, s nem akart kizárni semmiféle más tárgyalási lehetőséget a két né­met állam között. Ezt a tényt egyébként Selwyn Lloyd és Her­ter is elismerte, midőn megje­gyezte, hogy a szovjet javasla­tok rugalmasak ebben a kérdés­ben. — Mi a magunk részéről 'készek vagyunk rá, hogy olyan formát keressünk — folytatta Gromiko, — amely elfogadható mindkét né­met állam és a konferencia többi résztvevői számára. Ennek azon­ban feltétele, hogy elvi megegyezés jöjjön létre arról, hogy mindkét német állam az egyenjogúság és az egyenlőség alapján vesz részt a tanácskozásokon. Elfogadhatatlan azonban min­den olyan javaslat, amely kizár­ja annak lehetőségét, hogy a két német állam tárgyaljon egy­mással a német egységről. Gromiko megjegyezte még, hogy a hétfői ülésen a nyugati hatalmak képviselői részéről né­hány kijelentés hangzott el a Német Demokratikus Köztársaság társadalmi rendjéről. Gromiko ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ta: természetes, hogy a Német Demokratikus Köztársaság tár­sadalmi rendje nem tetszik bi­zonyos embereknek Nyugaton, nem tetszik például azoknak, akik a Német Szövetségi Köz­társaságot bevonták a NATO-ba. A Szovjetunió éppen azért sürgeti, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársa­ság tárgyaljon egymással, mi­vel a két német állam társa­dalmi rendje között különb­ség van. Ha nem lenne különbség, fel sem merülne a két német állam közötti tárgyalások szükségessé­ge. A szovjet külügyminiszter vé­gül hangsúlyozta, továbbra is törekedni kell a megegyezésre és keresni kell a két német állam közötti tárgyalásoknak azt a formáját, amelyet elfogad mind a Német Demokratikus Köztár­saság, mind a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a konfe­rencia többi résztvevője. A lengyel fain ríj arculata A népi Lengyelország­ban hatalmas fejlődést értek el a parasztok társadalmi és gazdasági szervezetei. 16.470 me­zőgazdasági kör működik össze­sen 454 ezer taggal, a 7000 falu­si asszonykor taglétszáma mint­egy 150 ezer fő, ezen felül több­ezer gépközösség, építőanyag­termelőcsoport, öntözési társu­lás működik. A falusi fiatalság a mezőgazdasági előkészítő tan­folyamok keretében fejlesztheti mezőgazdasági kutúráját. A LEMP KB 2. plénuma pozi­tiven értékelte a mezőgazdasági körök tevékenységét és azokban látta a legfőbb tényezőt a gépe­sítés, az öntözés és a gazdasági építkezés meggyorsításában, az egyéni gazdaságok ezreinek a haladás útjára irányításában és a mezőgazdaság gyorsabb fej­lesztésében 1959—1965 között. A plenum határozatai értelmében a mezőgazdasági kö­rök intézményének egyetemes parasztszervezetté kell válnia, amely a maga soraiban tömöríti a paraszti gazdaságok túlnyomó többségét és amely megfelelő anyagi .eszközökkel rendelkezik széleskörű .gazdasági tevékenység kifejtésére a falun. Éppen ezért a mezőgazdasági körök fognak elsősorban rendelkezni a 25 mil­liárdos Mezőgazdaságfejlesztési Alap felett, amely a falu által a kötelező beszolgáltatások kereté­ben az állam javára teljesített szolgáltatások ellenértékéből jön létre. Soha nem látott mérete­ket öltött a lengyel falun a szö­vetkezeti mozgalom. A beszerzé­si és értékesítési szövetkezetek­nek, tej szőve'.kezeinek, ker­tészszövetkezeteknek, takarék- szövetkezeteknek sokmillió tag­juk van. Vagyonuk többmilliárd zlotyra rúg. Ezek a szövetkezetek egyre növekvő befolyást gyaKo- rolnak a mezőgazdasági terme­lésre. Szépen fejlődik a termelőszö­vetkezeti mozgalom is. Sok vo­natkozásban jobb eredményeket érnek el a szövetkezeti tagok a szomszédos egyéni gazdáknál. Így pl. a négy legfontosabb ga­bonaféle terméshozama q terme­lőszövetkezetekben hek' áronként mintegy 7 mázsával volt több. Nagyobb volt az állattenyész ho­zama és ami a legfontosabb — a jobb munkaszervezés és a na­gyobb gépesítés következtében — kétszeresen. nagyobb volt a munka termelékenysége. Mindezek eredménye, ként a szövetkezeti dolgozók árutermelése 1958-ban fejenként 17.611 zloty volt, szemben az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok fejenként 8019 zloty értékű árutermelésével. Egyre jobban gazdálkodnak az állami gazdaságok, melyek jelen­leg az ország mezőgazdaságilag hasznosítható területének mint­egy 12 százalékát, 2,4 millió hek­tár nagyságú területet foglalnak el. Az 1958. évi termésből as állami gazdaságok 532 ezer tonna gabonát, 96 ezer tonna étkezé­si és vetőburgonyát, továbbá 275 ezer ‘tonna szeszburgonyát szol­gáltattak be az államnak. 30 fok Várható időjárás szerda estig: változó felhőzet, több helyen eső, zivatar. Mérsékelt északkeleti, keleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán ke­leten 27—30, nyugaton 23—26 fok között. i . . Kedden elkészült AZ ELSŐ MAGYAR GYÁRTMÁNYÚ 50 MEGAWAT­TOS TURBOGENERATOR A Klement Gottwald villamos- sági gyárban kedden reggel befe­jezték az első magyar gyártmá­nyú, 50 megawattos turbogenera­tor próbáit és a hatalmas gép for­górészét elszállították rendelteté­si helyére, a Tíszgpalkonyai Hő­erőműbe. A magyar szabadalom alapján gyártott korszerű gép az egy havi próba alatt minden te­kintetben megfelelt a követelmé­nyeknek. A nap eseményeiből. — Interjú a magánállomáson. — Debreceni krónika. — Dombrádi határjárás. — A zene nagymesterei: Beetho. ven. — Gyermekműsor. Kisorsolták a VIT lárgysorsjáték nyerőszámait (Folytatás) 80336 100 80511 " 50 80630 100 80937 50 81166 50 81326 50 81368 porszívó 81376 50 81461 200 81754 50 82036 50 82441 50 82722 50 82779 50 82907 100 82945 100 83221 50 83446 100 83627 50 84136 50 84155 100 84352 50 84447 100 84539 100 84554 50 84564 50 84754 50 85017 50 85514 50 85951 50 86017 50 86023 50 86196 » 50 86305 >-*• 50 86572 100 86578 100 86704 50 8671-9 50 86800 50 87345 50 87516 100 87579 50 87875 50 88557 50 88579 50 88687 televízió 88858 50 88876 50 88958 50 89666 100 90217 50 90430 50 90696 50 907S8 50 90887 50 90939 so 91092 50 91097 so 91242 Mátra kerékpár 91507 50 91911 50 92099 200 92259 100 92348 50 92463 50 92626 50 92717 50 92913 100 93001 50 93061 50 93104 50 93179 50 93315 50 93349 50 93563 50 93613 50 93832 100 93851 200 93866 50 94331 50 94533 50 94636 50 94661 50 95090 100 95283 100 95294 50 95760 50 96335 100 92503 50 96331 200 96449 100 97220 50 97256 50 97521 50 97552 50 97807 50 97809 50 98203 / 50 98232 50 98389 50 98662 100 98680 50 98715 50 98841 50 99365 100 99390 100 99491 50 99901 50 99942 Csepel varrógép m $3

Next

/
Oldalképek
Tartalom