Kelet-Magyarország, 1959. július (16. évfolyam, 152-183. szám)

1959-07-21 / 169. szám

SZE&DA KELETMAGTAHORSZAO 3 i gépbeimiíaló házán 't száz téesz elnököt, agro- ist és más mezőgazdasági nbert hívtak meg. Az Öntő­gépek mellett bemutatják többi mezőgazdasági gép- is. Nyircsahoiyi siker Az országos hírű nyírcsahplyi földművesszövetkezeti énekkar a kétnapos országos seregszemlén lépett színpadra. A kis falu rutgy- létszámú énekkara egyaránt ki­vívta a közönség és a szakembe­rek elismerését. Méltó képviselői voltak megyénk hat szövetkezeti énekkarának. Kilencven forintos lesz i munkaegység Nyírkércsen si Lenin Tsz a lavasz- ] alapjait. Hírük azó- j ’ik határon is túl- I 'Oda, mert a kö­rnt végzi mun- gen jó cred- ••intot fizet­lek előleg­A tavasszal még úgy tervezték, hogy yi forintot fog érni egy munkaegység az év végére, de az eddig kifizetett előleg már üti a tervezettet. Az újabb terv szerint — az év végére — egy-egy mun­kaegység 90 forint körül lesz. Er­re biztosíték a tagság jó munká­ja és az idei gazdag termés. ■'83 akarják kapn! ezel“ címet 6 ezer forint részjegy befizet­tetése is. Már az öt és fél­ezer forintnál tartanak. lönösen Harangozó Mihály yvelő és Pólyák Margit admi- rátcr szorgoskodik ebben a ,'edményesebben. szövetkezet sikerei megala- tak, s az nemcsak a dolgo- zívügye, hanem a termelő- ezeté és az egyéni gazdá- ’éldául: a „Petőfi” Ter- etkezet az áru szállításá- szeresen ad szállító esz- két szövetkezeti szerv illetve tagjai közötti kapcsolat szintén na- A földművesszövetkezet telőszövetkezet főköny- csönösen segítik egy­síkújukban. i szövetkezet dolgozói ra úgy dolgoznak hogy r is kiérdemeljék a Idmű vesszővel kezet’' ct­Kerékgyártő Antal. mest ere A term elő sfzilvethe&etehért I | rszágosan, s megyénkben is örvendetesen fejlődik a termelőszövetkezeti mozgalom, egyre csökken az egyéni gazdálkodáshoz ragaszkodók tábora. A helyzet egyre kedvezőbb a szocialista mezőgazdaság megteremtésére. A falu átalakítása új feltételeket teremt földművesszövetkeze­ti mozgalmunk számára, és új feladatokat is ró rá. Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács időben fel­ismerte a körülményeket, és legutóbbi ülésén köszönetét fejezte ki a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében aktívan résztvevő szövetkezeti dolgozóknak, majd átfogó határozatot hozott az időszerű szövetkezetpolitikai és mező- gazdasági felada. Ä szövetkezeti szervek egyik legfontosabb teendőjének a termelőszövetkezeti való testvén kapcsnkrt metrern- tését jelölte meg. „Minden erejükkel segítsék a termelőszö­vetkezeti gazdálkodás megszilárdítását és magas szintre emelését” — mondja ki a határozat. Megvan-e ehhez a lehetőség megyénkben? Természetesen! Nincs az országban sehol olyan nagykiterjedésű közös gyümölcsös, mint éppen nálunk. A szövetkezetek bátran adjanak támogatást e gyü­mölcsösök nagyüzemi jellegű üzemággá való fejlesztéséhez, ahol a rohamosan fejlődő mezőgazdasági agrotechnika min­den válfaját merészen alkalmazzák a minőségi terméshozam fokozása érdekében. Számos termelőszövetkezet új gyümöl­csöskerteket akar kialakítani. A szövetkezeti szervek _ fő­ként a termeltetéssel és felvásárlással foglalkozó részlegeik tudják, milyen gyümölcsfajtákat érdemes ültetni. Beleszól­hatnak-e ilyen esetekben a gyümölcstermesztés fejlesztési irányába? Bűn lenne meg nem tenniük! Megyénk közös tulajdonban lévő zöldségtermelése is gyarapszik. Azonban elég lassan, s elég elavult termelési módszerekkel. Rányomja a bélyegét a kisparaszti száraz­földi zöldségtermelés megszokott formája! S gyakran emiatt nem kifizető. Változtathatunk rajta? Termelési és értékesí­tési tapasztalataink rendelkezésünkre állnak, csak okosan, hozzáértéssel a zöldségtermelési lehetőségekkel rendelkező termelőszövetkezetek elé kell férnünk azokat. Feltétlenül megértik a testvéri segítséget, s nemcsak hozzá mernek kezdeni, hanem áldozatot is hoznak az öntözési, melegágy! és más felszerelések beszerzésével. S akkor nem kell még a nyár derekán a szomszédos és távolabbi megyékből besze­reznünk a zöldségféléket. Frissen és olcsón állnak a vevők rendelkezésére. A termelőszövetkezeti tagok szintén jól járnak, mert nő a foglalkoztatottságuk és több lesz az osz­talékok. A szövetkezetek ezelőtt is sokat törődtek a termeiétaö- vetkezetek műtrágyaellátásával és érveltek annak használa­ta mellett. A jelenben meg különösen fontos feladatuk ez, együttműködve a tanácsokkal. Azonban figyelmük terjed­jen ki a műtrágyák gazdaságos felhasználására is! A termelőszövetkezetek mindjobban megbarátkoznak a gépekkel. Kezdik „nem félteni” tőlük a kenyerüket és nélkülözhetetlen segítőtársat látnak bennük. A MEZÖSZÖV — a fal si szövetkezetekkel egyetemben — ne csak a meg­rendelések időbeni teljesítésével erősítse e szálakat, hanem a minőségi kifogások megszüntetésével és a gépek alkalma­zásának megismétlésével is. Mert' rossz gép sosem volt és nem Is lesz az ember „barátja.” A méhészkedés kezd kedveltté válni a közös gazdasá­gokban. Még nagyobb volna ez az érdeklődés, ha szakem­berek bővebben lennének. A szövetkezetekben belül igen sok méhész szakcsoport működik, s ezért módjukban van, hogy ezek tagjainak segítségével hozzájáruljanak a terme­lőszövetkezeti méhészet kialakításához és továbbfejlesztésé­hez. A méhcsaládok és a szükséges technikai felszerelések beszerzését, s a megtermelt méz eladását meg különösen jól tudják előmozdítani, mert csaknem egészében rajtuk keresz­tül törtévük. Nem mai dolog mai-, hogy a szövetkezeti szervek szí­vesen bocsájtják a termelőszövetkezetek rendelkezésére^ gé­pi felszereléseiket és kisegítő üzemeiket. Például az ibrá- nyi szövetkezet cserépüzeme — minden mást megelőzően — több száz darab cserepet adott el a helyi „Petőfi” ter­melőszövetkezetnek építkezéseihez. A szövetkezetek attól sem húzódoznak — az akadékoskodás nem is lenne helyes — hogy feldolgozzák a rendelkezésükre álló üzemeikben a ter­melőszövetkezetek erre alkalmas termékeit. Földművesszövetkezeti mozgalmunk, egy évtized alatt tömegével nevelte ki a politikailag és szakmailag képzett ká­dereket. A mezőgazdasági üzemágak életrehívásával számos mezőgazdasági szakembert vonzott magához. A termelőszö­vetkezetekben viszont egyre több a széleslátókörű, a szer­vezéshez, és a termeléshez értő, irányító emberre van szük­ség. Még több kipróbált, a nehézségekben megedződött és tudásban gyarapodott kádert kell átadni és vállalni kell az ocf'TQl iórn anvaoi n1Hn7.at.ot. is!

Next

/
Oldalképek
Tartalom