Kelet-Magyarország, 1959. június (16. évfolyam, 150-151. szám)

1959-06-30 / 151. szám

2

KELETMAGYARORSZÁG

1959. JÓNIUS 30, KEDD

OTTHONUK ÉS JÖVŐJÜK A TERMELŐSZÖVETKEZET

Jól dolgosnak u Jényeslitkei Fürst Sándor 'Iss tavasszal belépett áj tagjai

Gyarapítják a sertésállományt

A tiszaszalkai Búzakalász Termelőszövetkezetben uj alapokra helyezik a sertéstenyésztést. Ennek érdekében a közelmúltban vásároltak negyven darab fehér hússertést;

(Csikós felv.)

ígéret és önállóság

Vidám nótaszótól hangos a határ Fényeslitkén. A Fürst Sándor Termelőszövetkezet tagjai nótáz- nak s közben ég a munka a kezük alatt. A régiek együtt dolgoznak a tavasszal belépett új tagokkal és a növénytermesztő brigád öt munkacsapata verseng egymással. — Nemes vetélkedés folyik a magasabb terméshozam eléréséért és a soronlévő munkák idő előtt való elvégzéséért. Van is eredménye ennek a vetélkedésnek. Kozma József és Biró Zoltán munkacsapata például két nappal a határidő előtt végezte el a kijelölt területen a cukorrépa és a dohány kapálását. A verseny eredményének tudható be, hogy az aratás előtti napokban a burgonya és a tengeri harmadik, a dohány és a cukorrépa negyedik kapálását végzik a munkacsapatok.

Tizenhat fiatal

— Negyven új tag lépett be termelőszövetkezetünkbe az idén, — mondja Szépfi Zoltán, a termelőszövetkezet elnöke, amikor az új tagok munkája iránt érdeklődünk. — A negyven új tag között tizenhat fiatal van. Szorgalmasan és lelkesen dolgozik valamennyi, — hangzik a felvilágosítás.

A termelőszövetkezetben a tavasz óta KISZ-szervezet is alakult és a tavasszal belépett fiatalok kivétel nélkül tagjai a KlSZ-szer- vezetnek. Itt, a KISZ-ben tanulták meg szeretni szövetkezetüket, és azt, hogy valamennyien felelősek a termelőszövetkezetért.

— Nem dicsekvésképpen mondom, de büszkék vagyunk ezekre a'fiatalokra, — jegyzi meg az elnök csendesen. Hasonlóképpen vélekedik Rikk János elvtárs is, a pártszervezet titkára meg Balogh István agronómus.'

A grafikont mutatják, az elnök tneg sorolja a nevekeU . -sc

— Roppervátz Ferenc 170 munkaegységet teljesített a tavasz óta. Példamutató szorgalma miatt a fiatalok őt választották meg a

KISZ-szervezet titkárául. Vagy itt van például Szabó Lajos. Tizenhét esztendős, de szereti a szövetkezetét. Ö 150 munkaegységet teljesített eddig. Móna Piroska 140-et. r

Érdemes Itt maradni

Sorolnák még tovább is, de ki győzné feljegyezni valamennyit? Nem is kockáztatom meg a kérdést, érdemesnek látják-e ezt a nagy szorgalmat. A tekintetük magatartásuk kérdezés nélkül is elárulja ezt. Jól érzik magukat itthon, nem kívánkozik el a faluból egyikük sem.

— Érdemes itt maradni, a közösben, — mondják ezek a fiatalok. Hogy miért? Mert gazdag szövetkezet ez. Milliomos. Balogh István agronómus bizonyítékul előveszi az elmúlt évi zárszámadás papírjait. Kiteregeti az asztalon, kisimítja. Fölébe hajolunk mindnyájan.

— Itt van, — bök rá az ujjá- val egy számra. Nagy szám. Kétmillió . forint bevétel, csak a gyümölcstermés után. S hol van még a többi..;

— Jövedelmünk nyolcvan százalékát a gyümölcs adja. Az alma. A Jonathán meg a Batul, — magyarázza az elnök s így most márl megértem, miért olyan szépen j gondozott a termelőszövetkezet] 114 holdas gyümölcsöse.

— Az idén félmillió forinttal több bevételre számítunk és ezt részben az új tagok, de különösen a fiatalok szorgalmas munkájának köszönhetjük — mondja az agronómus.

— De nem elégszünk meg ám ezzel, — veti közbe az elnök. Az idén növelni akarjuk állatállományunkat is. Szerződéses hizlalásba kezdünk. Szépen jövedelmez az is, — teszi még hozzá.

Megerősödött a szövetkezet

Ez a termelőszövetkezet a legutóbbi zárszámadás után egyesült a komorói Szocializmusért Termelőszövetkezettel. A gyengébbel. S az egyesülés nem gyengítette, hanem ellenkezőleg, megerősítette a két, helyesebben most már az egy meglévő termelőszövetkezetet. Sem a fényeslitkeiek, sem a komoróiak nem bánták meg az egyesülést. A fényeslitkeiek tavaly 54 forintot kaptak egy munkaegységre. Az idén 51.60 forintot terveztek, de biztosra veszik; nem járnak rosszabbul mint az elmúlt eszendőben. Szép termés ígérkezik. Ösziárpából 18 mázsát, kenyérgabonából 11—12 mázsát, cukorrépából 200 mázsát várnak holdanként. Vajon meg- lesz-e?

— Meg kell lennie, — mondják a fiatalok, ök akarják így és amit nagyon akarnak, meg is valósítják. Otthonuk a termelőszövetkezet, itt akarnak élni, itt látják jövőjüket. S bizonyos, hogy nem is csalódnak majd a termelő- szövetkezetben, mert a termelő- szövetkezet sem csalódott bennük.

Fonyó János.

Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó, — tartja a közmondás. A Kisvárda és Vidéke körzeti Földművesszövetkezet, pedig aligha "ismeri ezt a közmondást, de megfeledkezett ígéretéről is. Két esztendővel ezelőtt ugyanis arra tettek ígéretet, hogy

Kékese községben kisáruházat építenek. A községi tanács örömében teljesen díjtalanul telket is ajánlott fel erre a célra. Erről egyébként lapunk is hírt adott annakidején. Nosza, volt is öröm Kékesén, de az örömbe üröm vegyült. A Kisvárda és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet az eltelt két esztendő alatt halvány jelét sem mutatta építkezési szándékának.

— Már lemondanánk a kisáru- házról, csak legalább a község két üzletét hoznák egy kicsit helyre, — mondják a kékcseiek. Valóban, nem valami kellemes látvány ez a két föidművesszövetl^ezeti bolt. Ez a két meglévő bolt kívül is, belül is teljesen elhanyagolt. Ebben viszont a kékesei földműves- szövetkezet a hibás. Mert mialatt a Kisvárda és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet megfeledkezett ígéretéről, a kékesei földművesszövetkezetben tétlenül várják, mikor omlik rájuk az épület,

A Kisvárda és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnek a fent idézett közmondást ajánljuk meg- szívlelés végett, a kékeseinek meg azt, hogy lehetnének egy kicsit önállóbbak is. Mert éhes marad az, ki tátott szájjal várja a sültgalambot.

fi.

MOZAIKOK

a tinssalöki járásba

A járásban többhelyütt örvendetes jelenség tapasztalható: az

őszre alakult szövetkezetekben is már közös munkák folynak. A tiszadobi „Dózsa’‘ például 15 kh. lóherét már közösen takarított be, a tiszaiasvári „Béke” 8 kh. silókukoricát vetett közösen. Ilyen példákat lehetne még felsorolni a többi új szövetkezetnél: a tisza- löki „Űttörő”-nél, a vasvári „Zöld Mező’’-nél es más új tsz-nél is. Ugyancsak sok helyen megkezdték az udvarokról a közös trágyakihordását is.

★

Évek óta nem voltak még a tiszalöki járásban ilyen jó termés- kilátások: átlagosan őszi árpából 16 mázsát búzából 13 mázsát, tavaszi árpából 10 mázsát várnak holdanként, s ha elemi csapás nem éri a termest, ez a mennyiség járásszer te meg is lesz. A szövetkezetekben a tagok hangulata bizakodó, s nagy lendülettel végzik munkájukat. Egyedüli ki vétel a tiszavasvári „Új idő” Termelőszövetkezet, ahol a gyenge vezetés miatt lemaradtak a munkákkal. A járási tanács Cs. Nagy Gyula elvtársat, a tanács tsz- szervezöjét küldte a szövetkezeti vezetés megsegítésére. Cs. Nagy elvtárs egyetemet végzett, kiváló szakember,' s a szövetkezet segítségére lesz az aratás megszervezésében.

A Gülbabánál és más korai burgonyafajtáknál az utóbbi években igen nagy mértékű „leromlás”, „elfajzás” és ennek következtében jelentékeny terméscsökkenés tapasztalható. Lassan már az a nézet alakul ki, hogy e burgonyafajtákat nem érdemes továbbra is termesztenünk, rá kellene térni a nagyobb és biztosabb termést hozó késői fajták termesztésére. Ugyanakkor a fogyasztók igényei megkövetelik, hogy jómi- nőségü primőr és étkezési burgonyával lássuk el őket. E célra pedig a Gülbaba igen alkalmas. Éppen ezért, míg újabb, jobb fajtánk nem lesz, továbbra is termesztenünk kell. A gazdaságok helyes vetésforgója is indokolja, hogy őszi kalászosok jó elővete- ményeként korai , burgonyafajtákat is termesszünk.

Az alacsony termésátlagokat azonban nem nézhetjük tétlenül, Meg keli akadályoznunk a Gülbaba „leromlását”, amely az alacsony termésátlagok egyik íöté- liyezőjt.

A BURGONYA LEROMLÁSÁBAN döntő szerepet játszanak a különböző v’rusbetegségek. A vi- lusoetegsegek a szántóföldön a; levelek sárga, vagy világos zöldes foltosságáról, 3 levelek íodrosodá- sáról, „libabőrösségéről”, vagy arról ismerhetők fel, hogy a bürgt nyanövény levelei „kanalaznak” fölfelé sodródnak. E betegségek eilen a vetőburgonyának szánt táblái a jó korán elvégzett és többször megismételt szelekdióTeniiel jiiuk egészséges

velőlHifi*goiiwát!

ved vede-Kezhetünk eredményesen. A levelek sodródását okozó, és a leromlásban, terméscsökkenésben legnagyobb szerepet játszó úgynevezett levélsodró vírus ellen azonban' egyedül a szelekció végrehajtása nem elegendő. E virust ugyanis a lévéltetvek terjesztik, amelyeknek szárnyas alakjai a szomszédos nem szelektált táblák beteg növényeiről, valamint a szelekciók után mindig elmaradó néhány beteg tőről a betegséget az egészséges növényekre áthozzák és azokat megfertőzik. A helyzet annál súlyosabb, mivel ezt a fertőzést a szántóföldön nem ismerjük fel, eppen ezért az .ilyen bokrokat nem tudjuk szelektálni. A megbetegedést csak a következő évben vesszük észre amikor a burgonya mar „sodródik”, kisebb termést hoz, erősen leromlott.

TUDUNK AZONBAN védekezn az ilyen fertőzés ellen is. Kísérleteinkben megállapítottuk, hogy ha a levéltetvek szárnyas, alakjainak megjelenése — az úgynevezett fertőző rajzás — után 8—10 napon belül felhúzzuk a burgonya szárát, vagy felszedjük a gumót, akkor a fertőzött szárrészekből a levélsodrást okozó virus még nem vándorolt le a gumóba és a lomb fertő- zöttsége ellenére a következő évre egészséges vetögumót kapunk.

Gyakorlatilag mit tudunk tenni tehát jelenleg, hogy jövő évben egészséges Güloaba vetőgumónk legyen?

OTT AHOL KORAI előcsiráz- tatott burgonyát termelünk, célszerű lenne az elöcsiráztatott tételek egy részét jövő évi egészséges vetógumó nyerésére felhasználni. A táblának ezen a részén mielőbb szigorúan távolítsuk el a beteg bokrokat, a kiszedett gumót étkezésiként értékesítsük. Ezzel egyidejűleg vagy legkésőbb július első hetében a megmaradt' egész-i séges töveket szedjük fel, válogatva és osztályozva, ládában hűvös és száraz helyen tároljuk. Mivel a frissen szedett új burgonya szedésénél, még óvatos kezelés esetén is a gumón sok sérülés, a további baktériumos vagy gombos fertőződés forrása keletkezhet, célszerűbb, ha ugyanebben az időszakban. legkésőbb július első hetében az egészséges burgonyatövek szárát felhúzzuk és a szedést csak két hét múlva — amikor a gumó héja már ráparásc- dott — kezdjük meg.

De nyerhetünk egészséges vetőburgonyát nem elöcsiráztatott Gülbaba esetében is. Olyan tételeknél amelyekben 20—25 százaléknál több beteg és. csenevész tő nem található, a tábla legegészségesebb részét a jövő évi vetőburgonya nyerése céljából jelöljük ki. vetőgumó parcellának. A vetőgumó parcellákról az összes beteg és csenevész töveket mielőbb távolítsuk el, a megmaradt egészséges tövek szárát pedig július első hetében húzzuk fel úgy. hogy a gumó a földben maradjon. A szár felhúzása előtt a tábla több részéről vett mintával győződjünk meg arról, hogy egy-egy burgonyatő alatt van-e 5—6 vető (tyúktojás) nagyságú gumó.

A BURGONYA SZEDÉSÉT a szár felhúzása után két héttel kezdhetjük, amikor a héj már kissé ráparásodott, a szedésnél a gumó sérülésének veszélye kisebb. A szedést óvatosan végezzük és a kiszedett burgonyát vagy a fentebb leirt módon ládákban hűvös helyen, ilyen lehetőség hiányában pedig keskeny (legfeljebb 80—100 cm. széles) prizmában, vastag szalmaréteg alatt tároljuk.

Olyan Gülbaba é^ korai burgonyatételeknél, amelyeknél 20—25 százaléknál több a beteg és csenevész tő, a szelekció elvégzése már nem gazdaságos. Ilyen esetben is nyerhetünk azonban az előző évinél egészségesebb vető- gumot, ha a nem szelektált táblán található egészséges, jól fej.lett töveket pálcikával megjelöljük és ezek szárát július első hetében felhúzzuk. A kitűzött bokrok szedését szintén két hét eltelte után kezdjük. Válogatás és osztályozás után az előbbiekhez hasonlóan jövő évi vetőanyagkénf tároljuk.

A MÓDSZER ALKALMAZÁSÁNÁL két fontos követelményt kell feltétlenül betartanunk. — A szárfelhúzást legkésőbb július hó első hetében feltétlenül el kell végeznünk, mert ezután, a virus már a gumóba vándorolt és a szarfelhúzás is eredményfelen. A másik, hogy beteg tövektől egészséges vetőgumót még szárfelhúzás esetén sem várhatunk. Csak egészséges tövek fertőződését akadályozhatjuk meg. Éppen ezért csak az egészséges tövek szárának felhúzása biztosíthat a jövő évbon egészséges vetőgumót. Ezért a szárfelhúzás előtti gondos szelekcióra, illetve a nem szelektált táblákon az egészséges tövek pontos kijelölésére fordítsuk a legnagyobb gondot.

A FENTI MÓDSZEREK eredményességét a Nyírségi Kísérleti Intézet kísérletei, valamint több kisérleti és állami gazdaság példája igazolja. Feladatunk most az, hogy a gyakorlatban is mielőbb bevezessük a módszert, hogy 1 evvel a Gülbaba leromlását mielőbb kiküszöböljük, régi termőképességét helyreállítsuk.

Forgó Sando' tud.. s., munkatás»-