Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-04 / 102. szám

*1141 pr*l*l4r l«t XVI. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM Ára 50 fillér 1959. MÁJUS 4, HÉTFŐ Harmincezer dolgozó színpompás májusi felvonulása Nyíregyházán A tavass, a béke, a fiatalság és erő tüntetett a IS. sxabad május elsején \7 yíregyháza már hetekkel ezelőtt készült má jus elsejére, a tavasznak erre a hatalmas, ünnepi ‘ ’ seregszemléjére. Zászlókat, jelmondatokat, táblákat és élőképeket készítettek az üzemek, a termelőszövetkezetek, az iskolák, s még a napközi otthonok kicsiny lakói is szorgalmasan festegették a léggömböket, próbálgatták a köténykéket, amelyekben majd felvonulnak május elsején. Természetes, hogy aggódva néztük a csoporto suló fellegeket, amelyek tavaszi záport ígértek erre a napra. De ettől függetlenül, már a korareggeli órákban ezrek és ezrek jöttek össze a különböző gyülekezőhelyeken, a zenekarok pattogó indulókkal köszöntötték a város lakóit. Nyíregyháza ünnepi díszt ölött a munkásosztály nagy napján, zászlódís zben pompázott minden utca, amerre a felvonu­lást várták. És még a kicsiny, külvárosi házak ablakaiban is virág köszöntötte a májust, sorrend­ben a tizenötödiket, amelyet felszabadulásunk óta ünnepiünk. Színpompás, virágos volt valamennyi üzem, s messzire csillogott a felírás aranypetűs szókoszo­rúja: „Éljen a munkásosztály harcos seregszemléje Háromnegyed tízre már megteltek a gyülekezésre kijelölt utcák, s megindult, hömpölygőit a menet. Mint az áradat, jött a nép, színes, vidám forgatag volt a felvonuló tömeg. A felvonulás élén a megye és a város párt-, tanács és tömegszervezeti vezetői haladtak, az 1919-es Magyar Tanács- köztársaság idős harcosaival, akik negyven észtén dővel ezelőtt harcoltak hazánk szabadságáért, s akik Horthy rendőreinek kardlapjaitól és a esendő rszuronyoktól sem riadtak vissza, minden évben megünnepelték május elsejét. A huszonöt esztendős fehérterror sem bírt velük ,még a börtönökben is hűek maradtak a tizenkilences eszméhez. A megye és a város vezetői a veterán harcosokkal együtt elfoglalják helyüket a díszemelvé­nyen és elkezdődik a színpompás felvonulás. A megye vezetői és a munkásmozgalom veteránjai a menet elén. Jönnek a legkisebb, a bölcső- dések, az óvodások, a mamákkal és az óvónénikkel. Magasra tart­ják és lengetik a virágokat, a lég­gömböket a békeakarat megany- nyi apró kis jelképeit. Milyen kü­lönös és milyen megható, hogy itt összetalálkozott a múlt, a je­len és a jövő. A kicsik már nem tudják, milyen volt a dolgozók élete évtizedekkel ezelőtt, ök csak a mát, a derűt ismerik, s talán most vonulnak fel először, a ti­zenötödik szabad május elsején mosollyal, vidámsággal rózsás ar­cocskájukon. Szemerkél az eső, az aranyat érő májusi eső. De senkit sem za­var, hiszen mégiscsak tayasz van, május és ünnep. Úttörők jönnek aztán világoskék ruhában, min­den gyermek magasra tartja ke­zében az orgonát, csupa virág a menet, s nagy taps fogadja őket. A zenekar munkásindulókat ját­szik, amelyek hangjai egybeolvad­nak a felvonuló kisdobosok doD- jainak pergő ritmusaival. S mint­ha a gyermekek szájából halla­nánk, amint a vasutas zenekar jászik: „Ne bántsd e hont, mert nem tiéd, E vér áztatta föld... A gyerekek kezében ugyanezt fejezik ki a táblák, amelyeken az a felírás: „Békét akarunk!” Milyen pompás ez a látvány ez a tünte­tés, amely a béke jegyében zaj­lik! Az ember arra gondol, hogy ugyanekkor milliók és milliók ün­nepelnek, tiltakoznak a háború sötét erőinek aknamunkája ellen, amely újra vért, gyalázatot és pusztulást ígér. önkéntelenül is eszünkbe jut, hogy talán éppen ezekben az órákban, amikor itt boldog, békés gyermekek és fel­nőttek vonulnak fel alkotásuk, eredményeik tudatában, Nyugat- Németonszágban atomtámaszpon­tok épülnek, gyülekeznek a fa­siszták, hogy rátörjenek a bodog- ságunkra. Lehetetlen, hogy ők győzenek, hiszen akik itt tömör sorokban menetelnek, erősebbért náluk, képesek lefogni a gyújto- gatók kezét! Az .úttörők ötletes szimbólum­mal jönnek. Az egyik kocsi tete­jén fiatalok nyújtanak egymás­nak baráti kezet, fehérek, sárgák és feketék. A világ ifjúsága, a béke ifjúsága. Negyedóra is eltelt már, de még mindig az általános iskolák hatalmas áradata hömpölyög or­gonavirággal, virágkarikával és zászlókkal a kezükben. Az ifjúság, a szépség és a vidámság adott itt most találkozót. A X. számú általános iskola táncosai következnek. A borbá­nyai gyerekek jönnek most, an­nak az egykori szegénynegyednek a fiai és lányai, ahol egykor a nyomor és a nélkülözés volt az úr, s ma jutottak csak el az emberi magaslatokig. Földgöm­böt hoznak a gyermekek, béke­galambokat röpítenek az üzenet­tel: „Éljen a világ dolgozóinak egysége, éljen a béke!” Csupa fe­hér galamb szálldos a Kossuth-tér fölött, amikor a XIV. számú ál­talános iskola tanulói zárják be az úttörők menetét. Félóra is el­telt már, amikor a középiskolá­sok köszöntik a dísztribünön he- lyetfoglaló elnökséget. Milyen szép látvány, amikor a Zrínyi Ilona Leánygimnázium fe­hér blúzos, sötétkék szoknyás ta­nulói menetelnek hosszú sorok* < ban. Utánuk jennek a Kossuth* gimnazisták, a Kölesei Leány-, gimnázium tanulói, elöl Lenin elvtárs arcképével. Annak az embernek az arcképét hozzák, aki' szüntelenül a világbékéért küz, dött, s aki egy új, jobb korszakért1 áldozta életét. Zúg a taps. Ilyen-! kor látjuk újra, milyen sokan vaj gyünk, ha egy célért kell dol-j gozni, harcba menni. A vörös és nemzeti színű zászlók erdeje alatt felvonuló ifjúság erőt és bizton­ságot sugároz. A 113-as ipari ta­nuló intézet fiataljai világgá ki­áltják: „Éljen a párt!” Aztán a kertészeti technikum tangazdasá­ga, majd a Közgazdasági Techni­kum következik. Lobogókat si-j mit a szél május elseje köszönte-; síre, Jönnek a sportolók A spot tinduló hangjai mellett vonulnak aztán a piros és kék- mekgítős nyíregyházi sportolók, jönnek a labdarúgók, az ökölví­vók, a röplabdások, a kerékpáro­sok sportöltözékben és gyönyö­rűen feldíszített kerékpárokkal. Színpompás az ipari tanulók sportkörének felvonulása is, a tőr- és kard vívók menete. Utánuk következik a Magyar Honvédelmi Sportszövetség nyíregyházi szer­vezeteinek felvonulása. A zenekar jön elől, amely' most alakult má«1 jus 1 előtt, s a világ ifjúságának indulóját harsogja. Lövészek, mo­dellezők, ejtőernyősök jönnek, akik országosan is kiváló ered­ményeket mutattak fel. Motorok zúgnak, zárt sorokban vonulnak fel a motoros klub tagjai. Aztán teherkocsik érkeznek, rádiósok­kal, majd a lovasok tűnnek fel.! Ötfogatú szekerek zárják be az! (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom