Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-10 / 108. szám

1959, MÁJUS 10. VASÁRNAP KELETMAGYARORSZÁG 7 í ' ENF ISMÉT VENDÉGÜL ^ LÁTJA a külügyminiszte­reket, s holnap — majd négy- eszitendős „elnapolás” után — folytatódik a Kelet és a Nyugat hivatalos párbeszéde. A jelen­kori történelem aligha ismer ékesszólóbb jelképet ann? a zeg-zugos vargabetűnél, a lyel a világpolitika Genítoi— Géniig kanyarodott az elmúlt négy esztendőben. A tárgyalóterem, a párbeszéd színhelye ugyanaz, amelyben 1955. nyarán az új reménység született, ugyanaz, amelyben a kormányfők kiszabadították a hidegháború „palackjából” a „genfi szellemet“. A vita magva most is a „háború, vagy béke?“ nagy sorskérdése. Am a nagy­hatalmak külügyminiszterei most mégsem folytathatják ott, ahol 1955-ben elejtették a párbesziéd fonalát. A genfi tárgyalóterem körül azóta nagyot fordult a vi­lág. Hiszen ennek a Genftől— Genfig kanyarodó, háborús sza­kadékok szélén húzódó világ- politikai vargabetűnek éppen az a harsány tanulsága, hogy a „genfi szellemet“ nem lehetett és nem lehet megölni. Nem le-' hetett végleg „elnapolni“ sem, mert ez volt és maradt az egyet­len lehetséges alternatívája az atomkatasztrófával fenyegető hi­degháborúnak. EGÉSZSÉGES DERŰLÁ- TASSAL, de hamis »illú­ziók nélkül tekintünk a kelet­nyugati párbeszéd folytatása elé. Derűlátásunk az elmúlt nggy esztendő tapasztalataiban gyökerezik. A dullesi „erőpoliti­ka“, amely a háború peremén való egyensúlyozás „művészetét“ a hivatalos amerikai külpolitika rangjára emelte, — a feltétele­zett „erőfölény” híján — össze­omlóban van, A mai; lörszági ellenforradalmi kísérte., a szuezi kaland, a tajvani provokáció, a libanoni intervenció és az iraki forradalom eltiprásának kísér­lete az egyik háborús válságból a másikba sodorta a világot. Ámde a szocialista tábor és a békés együttélés híveinek össze­fogott ereje minden esetben ele­gendőnek bizonyult az imperia­lizmus kalandor-irányzatának megfékezésére. A világban kialakult új erő­viszonyok mérlegén az „erőpoli­tika“ megméretett és könnyű­nek találtatott. Az Egyesült Államoknak és hidegháborús partnereinek végre fel kell is- nemiök azt a — számukra — zord igazságot, hogy a szputnyi- kok és a szovjet űrrakéta-jelezte gazdasági, katonai, s egyszer­smind politikai erőeltolódás — tartós történelmi irányzat. A Szovjetunió impozáns „Érd utói, és hagyd el Amerikát!”-prog- ramja szükségképpen meggyor­sította Nyugaton is annak felis­merését, hogy az idő neirí’Wash- ingtonnak dolgozik, s a kelet­nyugati találkozó további halo­gatása csak gyengítheti tárgya­lási helyzetét. A mi pedig a tárgya­lások alternatívá­ját, a „gombnyomásos“ háború lehetőségét illeti, — erről Ame­rika már lekésett, azok a bizo­nyos „gombok“ már az innenső oldalon vannak! És senki előtt sem titok, hogy az Egyesült Ál­lamok — történetében először — egy esetleges világháború első­számú céljontja lenne. Az im­perializmus szemléletében, önön törvényeinek megfelelően, az er­kölcs, az igazság, a jog csak tö­megfogyasztásra használatos frá­zis. A világpolitika porondján csupán az erő nyelvét érti, de ezt legalább megérti. Ebből ter­mészetesen nem következik, hogy a háborús kalandok veszé­lye megszűnt volna, vagy hogy egyes, különösen heveny válság­gócokból nem pattanhat ki vé­letlenül is a háború szikrája. Ámde józan megfontolás szerint Washington többé már nem vá­laszthatja a nagy háború „ki- útját", mert ez az öngyilkosság­gal lenne egyértelmű. A Szovjetunió és a szocialista országok diplomáciájának erőfe­szítései éppen azt célozzák, hogy eltávolítsák a nemzetközi szin­téiről a kalandokkal, vagy vé­letlen robbanásokkal fenyegető válsággócokat. A Szovjetunió ezért sürgeti a túlsó oldalt az új világhelyzet józan felismeré­sére, s bátorítja a realizmus felé tájékozódó új nyugati irány­zatokat; A Z ŰJ HELYZET EGYIK JELLEMZŐ és rendkívül fontos tényezője, hogy — orszá­gaik közvéleményétől sarkall­va — ma már a Nyugat bizonyos vezető köreiben is számottevő erővel jelentkezik az a realiz­mus, amely ha nem is örül neki, de mindenesetre józanul számol a szocialista világ hatalmas megerősödésével, s a kalandok veszélyes útja helyett a tárgyaló­teremben keresi a vitás kérdé­sek rendezését. Ez az irányzat — igaz, a tá­bornokok zajos, nem ritkán tra­gikomikus kardcsörtetése köze­pette — még az Egyesült Álla­mokban is lassanként erőre kap. Valamiféle változás kezdete már Anasztáz Mikojan amerikai láto­gatása idején is észrevehető volt. A hidegháborús kórus ugyan azóta sem csitult el, mégis úgy látszik, hogy a csődbe jutott amerikai külpolitika „gyötrelmes felülvizsgálásának” folyamata megindult. Ezt a lassú és kínos folyama­tot kényszerítő erővel előre hajt ja az, hogy a német békeszerző­déssel és a nyugat-berlini rende­zéssel kapcsolatos szovjet javas­lat olyan helyzetet teremtett, amelyben a Nyugatnak is bizo­nyos „rugalmasságot” kell tanú­sítania. Az is érthető, hogy ép­pen a brit vezető körök mutat­koznak viszonylag a leghajléko­nyabbaknak, hiszen Anglia, amely közelebbről ismeri a né­met militarizmus. farkastermé. szetét, semmit sem nyerhet, de mindent, még a puszta létét is elveszítheti egy háborús konflik­tusban. Végsősoron persze — és ez a nyugati táborban uralkodó erőviszonyokból következik — Amerika szabja meg a Nyugat hivatalos magatartását. A rea­lisztikusabb angol álláspont, ha következetesnek bizonyul, mégis fontos tényező lehet, mert ugyan­ilyen irányba ösztönzi az Egye­sült Államokat is. Ha Washing­ton nem akarja kockáztatni, hogy egyes fontos szövetségesei nyíltan kitáncoljanak a sorból — megrendítve ezzel a Nyugat egész katonai és politikai rend­szerének az alapjait — akkor most, a Kelet és a Nyugat döntő tárgyalásainak küszöbén, új és kompromisszumos cselekvési irányvonalat kell kialakítania európai partnereivel. A SZOVJET ÁLLÁSPONT erre megadja a lehetősé­get. Ha a Dulles és Adenauer nevével fémjelzett hidegháborús irányvonallal szemben Nyuga­ton is felülkerekedik a józanság, akkor a holnap meginduló kelet­nyugati eszmecserében a Ra- paczki-terv és az ENSZ bevoná­sára utaló szovjet javaslat a ber­lini kérdés kompromisszumos megoldásának kulcsa lehet, s el­vezethet a német békeszerződés megkötéséhez. Tisztában vagyunk vele, hogy a korlátozott felhatalmazással rendelkező külügyminiszterek értekezletének a lehetőségei is korlátozottak. De ha a Nyugat­nak lesznek az ésszerű szovjet javaslatokkal összevethető és összeegyeztethető elgondolásai (sajnos, mindezideig ilyeneket hivatalosan nem terjesztettek elő!), akkor a külügyminiszteri értekezlet egyengetheti az utat a legmagasabb szintű kelet-nyu­gati találkozóhoz, amelynek szükségességében legutóbb már maga Eisenhower elnök sem ké­telkedett. 1/ tNOS ÉS NEHÉZ VOLT a Genftől—Genfig vivő út, de meredek kapaszkodói nem bennünket, hanem az „erőpoli­tika” bajnokait fullasztották ki. Az emberiség meg akar szaba­dulni végre a hidegháborútól, amely csak egyre fagyosabbá válhat a hidrogénbombák der­mesztő árnyékában. Korunk, az atom- és rakétafegyverek korá­nak parancsa, hogy a felelős államférfiak megtalálják végre a közös nyelvet. Hamis illúziók nélkül, de egészséges derűlátás­sal hisszük és reméljük, hogy Nyugaton is levonják ennek a káros és veszélyes világpolitikai vargabetűnek a tanulságait. Ha így lesz, akkor Európa legkékebb tavának partján újult erővel tá­madhat fel a békés együttélés genfi szelleme. *• ünnepi gyűlés Moszkvában a Győzelem Napja alkalmából Moszkva, (TASZSZ)': Moszkvá­ban a szovjet háborús veteránok bizottsága pénteken gyűlést ren­dezett a hitlerista Németország felett aratott győzelem 14. évfor­dulója alkalmából. A Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában megjelentek a Szovjetunió marsalljai, a fegyver­nemek marsalljai, magasrangú tisztek, a Szovjetunióban vendé­geskedő amerikai veterán küldött­ség tagjai. Mereckov marsall megnyitóbe­szédében hangsúlyozta, hogy a szocialista országok népei nyu­godtan akarnak munkálkodni, tel­jesíteni akarják Lenin nagy út­mutatásait. Az imperialisták azonban kitartóan ellenszegülnek a szocialista tábor békeszerető politikájának, új háborúról álmo­doznak. Hadd emlékezzenek hát ma a hitleristák sorsára! — mon­dotta a marsall. A gyűlésen a háborús veterá­nok és az ifjúság képviselői szó­laltak fel. Három nap és három éjjel ágyúzott a francia flotta — egy csónakot A Földközi tengeri francia flot­ta három nap és három éjszaka ágyuzta a 42 éves León Curliert, aki rémülten húzódott meg egy kis csónak belsejében. A lövedé­kek csodálatosképpen nem talál­ták el a csónakot, melynek utasa sértetlenül került partra. Curlier Toulonból indult el, hogy kipróbálja csónakmotorját, amelyet maga javított meg. Ami­kor a csónak messze kint volt már a nyilt tengeren, a motor le­állt és a víz elsodorta egy hadi­tengerészeti gyakorlóterepre. Ami­kor az ágyuk tüzet nyitottak. Curlier lefeküdt a csónak aljába és várta a halált. Végül az egyik hajó tüzére észrevette a csónakot és tisztázódott a helyzet. Curlier a partra érve kijelen­tette: „három napon át csapkodtak körülöttem a lövedékek. Soha többé nem hagyom el a száraz­földet”; Genf két nappal az értekezlet előtt Genf, (MTI): A TASZSZ és a nyugati hírügynökségek egybe­hangzó " jelentései szerint a máris túlzsúfolt város a hétfőn meg­nyíló külügyminiszteri értekezlet légkörében él. Többszáz újságíró készül a nemrég felszerelt sajtóközpontban az értekezlet megnyitására. Több mint kétezer újságíró, fotóripor­ter és rádiótudósító érkezését várják. Az értekezlet hétfőn, magyar idő szerint délután 15.30 perckor nyílik meg a Nemzetek Palotájá­ban, az ENSZ európai székhelyén. A svájci sajtó nagy terjedelem­ben foglalkozik az értekezlet esé­lyeivel. A lapok kiemelik, meny­nyire jelképes az a tény, hogy az értekezlet időpontja egybeesik a | második világháború befejezésé­nek tizennegyedik évfordulójával. j A Tribune De Gausanne nagy­méretű fényképet közöl szovjet és amerikai katonák elbai találkozá­sáról. A lap megjegyzi, hogy a Kelet és a Nyugat genfi találko­zója előtt ennek a képnek szim­bolikus jelentősége van. — A Journal De Génévé méltatja a szovjet kormány meggyőződését, hogy a genfi értekezlet pozitív eredménnyel zárul. A lapok ugyanakkor ismertetik azokat az újabb tényeket is, amelyek egyes nyugati köröknek az értekezlet aláásására tett kísérleteit tanú­sítják. négy nagyhatalom külügyminisz­tereivel. Azt mondotta, hogy az értekezleten „támogatni fog min­den olyan erőfeszítést, amely az Egyesült Nemzetek céljait szol­gálja.” Genfben vasárnap tartják utol­só taktikai megbeszélésüket a nyugati küldöttek, mielőtt hétfőn a tárgyalóasztalhoz ülnek a Szov­jetunió képviselőivel — írja az AP tudósítója, aki úgy értesült, hogy ezen a megbeszélésen egy­úttal elvégzik az utolsó simításo­kat a nyugati „egybecsomagolt terveken”. Herter amerikai külügyminisz­ter szombaton Washingtonból négy órai tartózkodásra Bonnba érkezik — írja a Reuter. Diplo­máciai körökben ezt a látogatást főleg „szolidaritási gesztusnak” tekintik, s alkalomnak arra, hogy az új amerikai külügyminiszter ugyanolyan személyes kapcsolatot létesítsen a kancellárral, amelyet Dulles tartott fenn vele éveken át. Az AP közli, hogy Brentano nyugatnémet külügyminiszter pén­teken este interjút adott a televí­zióban. Azt állította, hogy a nyu- j gáti külügyminiszterek mindent elkövetnek majd az értekezlet si­kere érdekében, „de vannak ha­gyalásokban”. Kijelentette, 5 „mérsékelt optimizmussal” megy Genfbe. A riporter megkérdezte Bren- tanot, hogy becsomagolta-e már összes bőröndjeit? A külügymi­niszter azt válaszolta, hogy nem egészen, mert van még néhány dolog, amelyeket csak Herterrel j folytatandó bonni megbeszélés' után tesz majd a bőröndjébe; Sehvyn Lloyd elnököl az első ülésen Petitpierre, svájci külügymi­niszter hétfőn villásreggelit ad a külügyminiszterek tiszteletére — jelenti a Reuter, Az értekezleten a négy nagyhatalom külügymi­niszterei váltakozva elnökölnek majd. Az első ülés elnöke Selwyn Lloyd brit külügyminiszter lesz, A Reuter továbbá közli, hogy a svájci szövetségi kormány meg­tette a szükséges biztonsági intéz­kedéseket, több mint hatszáz egyenruhás és polgári ruhás rend­őr vigyáz majd a küldöttségek körülbelül ötszáz tisztviselőjének biztonságára. A városban már minden szállodai szoba foglalt, az elkésett vendégeket a Genfhez közelfekvő svájci és francia vá­rosokba utasítják, s innen külön autóbusz- és vasúti járatok szál­lítják majd Genfbe. A szovjet küldöttség elindult Genfbe Moszkva, (TASZSZ): Szomba­ton reggel Andrej Gromiko kül­ügyminiszter vezetésével repülő­gépen elindult Genfbe a külügy­miniszteri értekezleten résztvevő szovjet küldöttség. Felhős idő Dél-nyugat felől növekvő felhő­zet. Néhány helyen, elsősorban délen eső, zivatar. Mérsékelt he­lyenként élénk délkeleti szél. A nappali felemelegés az ország déli felében kissé gyengül. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap északon 23—26, délen 21—24 fok között. Távolabbi kilátások: felhős idő, melyenként záporesővel, zivatar­ral, A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MAI MŰSORA a 223.8 méteres középhullámon VASÁRNAP: Anyák napja: zenés irodalmi összeállítás. — Szív küldi szívnek szívesen. — HÉTFŐ: Hételeji krónika. — Legfrissebb jelentésünk a tavaszi munkáról. — Hatszáz kisdobos avatása. —■ Kitüntetett orvos. — Munkában a népi ellenőrök. — A nap esemé­nyeiből. — Sporthiradó. — Ki mit szeret: hangverseny hallga­tóink kívánsága szerint. — Ifjú­ság hangja­Genfíől^Genfig Dag Hammarskjöld ENSZ-íótit- kár — aki szerda óta Genfben ellenőrzi az értekezlet előkészüle­teit, — péntek este sajtóértekez­letet tartott. Kijelentette, hogy még hétfő előtt találkozni fog a Hammarskjöld sajtóértekezlete Ma taktikai megbeszélést tartanak a nyugati küldöttek A három nyugati külügyminisz. ter a tervek szerint a vasárnap Genfbe érkező Pella olasz kül­ügyminiszterrel is tanácskozik. Ügy tudják, hogy ha a Szovjet­unió továbbra is javasolja Len­gyelország és Csehszlovákia rész­vételét az értekezleten, a Nyugat Olaszország részvételének igényé­vel lép majd fel. Herter bonni látogatása — Brentano televíziós interjúja tárok, hogy a nyugati hatalmak milyen messzire mehetnek a tár­

Next

/
Oldalképek
Tartalom