Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-10 / 108. szám

Hogyan teljesíti régi szerződéses kötelezettségét az új tsz-tag ? Kassái fák a homoki lucernát r a Balkányi Állami Gazdaságban Azok a szerződések, amelyeket az egyéni gazdák állami vállala­tokkal, vagy földművesszövetke­zetekkel kötöttek, az egyénileg gazdálkodó termelőknek a ter­melőszövetkezetbe való belépésé­A szerződés alapján már kifize­tett előleget a vállalat, illetőleg a ' földmüvesszövetkezet attól vonja le, aki a szerződést teljesíti. Ha a termelőszövetkezet a reá át­szállt szerződést felbontotta, a zárszámadásig halasztást kaphat az előleg visszafizetésére. Ha a szerződést a tsz. átvállalta, de az előleget még a belépő tag vette fel, azt a termelőszövetkezet tőle 1 levonhatja. A szerződéses kötelezettségek rendezéséről a termelőszövet­kezetnek jegyzőkönyvet kell vei nem szűnnek meg. Az ilyen szerződéses kötelezettségek rende­zésénél különbséget kell tenni a növénytermelési és a terményér­tékesítési, valamint az állathizla- lási és nevelési szerződések között. A termelőszövetkezet, és a be­lépő termelő megállapodhat ab­ban is, hogy a szerződést a be­lépő termelő egyénileg teljesíti. Ilyen megállapodást akkor lehet kötni, ha a szerződést a belépő ter­melő háztáji gazdaságából tudja teljesíteni, vagy pedig akkor, ha a termelőszövetkezet hozzájárul ahhoz, hogy a belépő termelő a leszerződött terményt bevitt föld­területéről még egyénileg taka­rítsa be. lezettségét a folyó gazdasági év­ben még egyénileg is teljesíti, kö­teles a terményekért, illetőleg az állatokért kapott vételárnak a közgyűlés által megállapított ré­szét a termelőszövetkezet közös alapjába befizetni: A belépő termelők a korábbi gazdasági évekből származó szer­ződéses hátralékaik teljesítéséért a belépés után továbbra is egyé­nileg felelősek. Két esztendeje már, hogy a kötelező állatbeadási rendszert új felvásárlási rendszer váltotta fel. A kétéves tapasztalatokról, a vá­góállat-forgalom és az ország hús­ellátásának várható alakulásáról Mihályi László, az Élelmezésügyi Minisztérium Állatforgalmi Igaz­gatóságának vezetője tájékoztatta az MTI munkatársát, Elmondotta többek között, hogy az 1957-es évben, de a viszony­lag kedvezőtlenebb mezőgaz­dasági termelésű 1958-as év­ben is jóval nagyobb mennyi­ségű élőállatot vásároltak fel az országban, mint a meg­előző években a begyűjtés ré­vén. Az 1954. évi eredményekhez ké­pest 1957-ben csaknem 42, 1958- ban pedig 71:3 százalékkal volt nagyobb a vágóállatfelvásárlás, az utóbbi két évben így szá­mottevően javult az ország hús- és zsírellátása. Az állatfelvásárlás mennyiségi növekedésén kívül igen jelentős a minőségi javulás is. Különösen a vágómarháknál bekövetkezett változás fontos, amely egyrészt a levágásra került állatok átlagsú­lyának növekedésében, másrészt a levágott állatok minőségi osz­tályzatának javulásában mutat­kozik. 1959. első három-négy hónapjá­ban volt ugyan kisebb vissza­esés a sertéshús-ellátásban, ami­nek oka főként az volt, hogy — A Balkányi Állami Gazdaság dolgozói a jó időjárást kihasznál­va idejekorán elvégezték a ko­ratavaszi teendőket. A szorgos munka eredményeként már meg­kezdhették a növényápolást. A cukorrépát kiegyelték, a borsó kapálását befejezték és a növény elborította a talaj felszínét. A gyümölcsösben sikeresen alkal­mazzák a Simazin nevű speciális szelektív vegyszeres gyomirtó­szert. A továbbszaporításra ültetett 350 holdas burgonya első kapálá­bár az ország sertésállománya számszerűen nagyobb volt az idei tavaszon, mint eddig bármi­kor — a sertéseknek csak kis része érte el a megállapított vágási súlyhatárt. Várható, hogy a felvásárlás és a vágás az év hátralévő hónapjai­ban igen nagymértékben növe­kedni fog. Számítani lehet arra is, hogy a hús- és zsírellátád az év folyamán tovább javul. A tervek szerint súlyban az idén 5.1 százalékkal több élőálla­tot vásárolnak fel, mint a meg­előző évben. A négyéves kertészeti techni­kumok levelező tagozatának kö­vetkező tanévére felvételét kér­heti minden 18—40 év korhatár közötti dolgozó, aki az általános iskola 8 osztályát — vagy ezzel egyenértékűen az elemi 8, vagy a középiskola 4 osztályát (polgári) elvégezte és két éves igazolt szak. mai gyakorlata van. A levelező tagozat hallgatói az iskola tanárainak irányítása mel­lett, otthoni tanulással sajátíthat­ják el az előírt tanyagot, amely­sát is végzik. A gazdaságban 53 holdon telepítettek homoki lu­cernát az elmúlt években: A lu­cerna a homokdombokon igen jól bevált. A szépen fejlődött nö­vényállomány már megérett az első kasza alá. Az üzem dolgozói megkezdték a kaszálást. Még egy kaszálásból lesz széna az idén, s így holdanként 20—22 mázsa lu­cernaszénát várnak. A harmadik kaszálásra meghagyott lucerná­ból fognak majd magot, amit a termelőszövetkezeteknek osztanak szét. végbement termelőszövetkezeti fejlődés még tovább javítja majd az ország hús- és zsírellátását. A megyei állatforgalmi válla­latok az új termelőszövetkezetek­nek megfelelő szarvasmarha és sertésállományt bocsátanak ren­delkezésre hizlalás, illetve te­nyésztés céljára. Az elmúlt évben például tízezer szarvasmarhát adtak át az állatforgalmi vállala­tok továbbhizlalásra a termelő­szövetkezeteknek. Ez a mennyi­ség 1959-ben a többszörösére emel­kedik. Hasonlóképpen még az idén többtízezer süldő és malac kerül hízóba a szövetkezeti közös gazdaságokban az állatforgalmi vállalatok közreműködésével. bői félévenként vizsgáznak és a negyedik év végén érettségivel egyenértékű, egyetemi továbbta­nulásra jogosító képesítő vizsgát tesznek. A jelentkezés határideje 1959. augusztus 15. Az érdeklődőknek részletes tő' jékoztatót küld a Kertészeti Technikum Levelező Tagozata, Sátoraljaújhely, Kossuth Lajos a. 26. és Budapest XIV, Egressy út 73. Mi legyen a leszerződött jószággal? felvennie és 30 napon belül meg kell küldenie annak a vállalatnak, vagy földműves­szövetkezetnek, amellyel a szerződéskötés történt, így a vállalat és a földművesszö­vetkezét is tudja, hogy a szerző­dés alapján ki teljesít. Ez a jegy­zőkönyv arra is szolgál, hogy a termelőszövetkezet az átvállalt szerződések után a Magyar Nem­zeti Banktól rövidlejáratú hitelt igényelhessen, és megkaphassa a nagyüzemi felárat is. Ha az az eset áll fenn, hogy a termelőszö­vetkezet tagja , szerződéses köte­ságából teljesíteni. Ebben az eset­ben a belépett termelő a szerző­désben lekötött állatokat, és az azok felhizlalásához, vagy felne­veléséhez szükséges takarmányo­kat háztáji gazdaságában megtart­hatja. Ilyenkor a tag háztáji állat- állománya a szerződés teljesíté­séig az alapszabályban meghatáro­zott állatlétszámot meghaladhat­ja. (Példám, ha a belépő tag nö­vendékmarhára kötött szerződést, az alapszabály szerint háztáji ál­lományában tartható, legfeljebb 2 darab növendékmarhán felül még a szerződött növendékmarhát is megtarthatja a szerződés teljesí­téséig.) A növénytermelési és terményértékesítési szerződések a leszerződött területtel együtt a belépő termelőről a termelőszö­vetkezetekre szállnak át, és ilyen esetben a szerződést a termelőszövetkezet tartozik teljesíteni, (Ha azonban a termélőszövetkezet [termelési adottságai a belépő tag egyénileg kötött szerződésének tel­jesítését nem teszik lehetővé, a termelőszövetkezet a szer­ződést felbonthatja. A sertéshizlalási, a marhahizla- lási és nevelési, továbbá a barom- fihizlalási és nevelési szerződé­seknél a belépő taggal a belépés­től számított ' 15 nap alatt meg kell állapodni abban, hogy ki fog a szerződés alapján teljesíteni; Ha a teljesítést a termelő- szövetkezet vállalja, a belépő (ag köteles a háztáji állomány kereteit meghaladó, a szerző­déssel lekötött állatokat és az azok felhizlalásához szükséges takarmányt a termelőszövet­kezetnek átadni. ;Ha a teljesítést a tag vállalja, ak­kor köteles azt háztáji gazda­Végleg kiállotta a próbát az új állatfelvásárlási rendszer tellendiilőben a szerződéses állatnevelés én hizlalás Várható, hogy az év elején Kik jelentkezhetnek a kertészeti technikum levelező oktatására? J\ EM IS OLYAN RÉGEN A még aszerint mérték az emberiséget, hogy kinek hány hold földje volt A föld jelen­tette a' kis ember számára a nagy világot. A föld volt az is­ten. A paraszti embernek ért­hetően egy cél töltötte be az életét — minél több hold földet tudjon magáénak. Ezért küz­dött, verítékezett kora hajna­loktól késő estékig. S mégis számtalan esetben a föld kí­méletlenül visszaütött. Hányán, de hányán jártak úgy, hogy összekuporgatott vagyonkájukat fiaik, vagy idegenek nevére íratták, hogy öregkorúkra gyá- molítást kapjanak érte. — S a legtöbb esetben kegyelemke­nyér, szánalomból való megtö­rés lett a jutalom. A föld, az isten — akinek egész életükben áldoztak — öregségükre jajjal, sivársággal fizetett. Rettenetes dolog volt akkor megöregedni a parasztember­nek. Érezte, hogy az eke szarva kiszívta karjaiból az erőt. Saz életerő múlásával elfordult tőle a világ. Egyedül maradt, nem kellett senkinek. Nem tudta mit hoz a holnap. A föld, a nagy­világ, a minden elfordult tőle. A sors kíméletlenül közölte ve­le, hogy megöregedett, hogy vé­ge... Pedig a föld megma­RADT továbbra is drága kincsnek. Most is kalászok szök­kennek belőle a fény felé, s él­tet adó erejétől dúsan terem­nek az almafák. Mint akkor. Csak bélül, az emberek lelkében tör­tént változás. A régi elmúlt, egy igazabb társadalmi rend alakult A mi új világunk és az öregek ki nálunk, mely átformálta a tipikus „magyar falukat” is. Megváltoztatta a parasztok éle­tét. Az emberek rájöttek, hogy több kéz többet tesz A termelő- szövetkezetek fiataloknak, öre­geknek egyaránt nyugodt életet jelentenek. Különösen az öre­geknek. A közösben végzett munka derűs napokkal, nyugodt öregkorral fizet nekik ..; Gacsály termelőszövetkezeti község a csengeti járásban. A Dózsa Tsz-nek jelenleg tizen­négy nyugdíjas tsz-tagja van. A szövetkezet vezetőinek rengeteg dolguk volt, de az öregekről nem feledkeztek meg, s azok most minden hónapban meg­kapják a 315 forint nyugdíjat. S mindenikük az egy hold ház­tájit, amit a tsz-tagok megmű­velnek, s az öregeknek annyi „gondjuk” van vele, hogy a ter­mését szép lassan elfogyasszák. Ezen kívül, aki dolgozni akar, dolgozhat is. Könnyebb munkát kap, s egy gazdasági év alatt a nyugdíj mellé még szerezhet 104 munkaegységet is. Tehát akik az eltöltött évek alapján nyugdíjjogosultságot szereztek, azok kapják — nincs problémá­juk. A KÖZSÉGBEN három olyan idős ember volt, akikről senki sem gondoskodott. Dolgozni már nem tudtak. Egyi­kük a gyerekeivel nem él jóvi- szojiyban, a másiknak pedig nincsenek hozzátartozói... Egy­szóval teljes bizonytalanságot _ hozott volna számukra a hol- *nap. A földjeikkel semmit sem értek el. Ekkor kereste fel őket Beke Sándor, a Dózsa elnöke... Mindhármuk úgy vélekedett: — Minek lépnék én be fiam? Hát nem kellek én senkinek. Mire mennétek velem? Hiszen egy gazszálat sem tudok arrébb tenni. — S a vége az lett a beszélge­tésnek, hogy Köfner István 12, Horváth Zsigmond 12 és Lázár Ádám 5 hold földjével belépett a Dózsába. Most kapják a föld­járadékot, háztáji földjeiket a tsz. megműveli nekik, s tüzelői és egyéb segítséget kapnak. Van kenyerük, nyugodt holnapjuk. A szocialista község szeretettel gondoskodik róluk. \ ANNAK OLYAN TSZ TA­^ GOK is, akik idős embe rek, s esetleg munkaképtelenné válhatnak, mielőtt a nyugdíjhoz szükséges éveket le tudnak dol­gozni. A termelőszövetkezet az ilyenek számára is biztos jövó. jelent. A tsz-nek van szociális alapja, amelyből e.susoiuau a öregeknek, a munkaképtelenné váltaknak biztosítják a minden­napi kenyeret, a megélhetést. Gacsályban ezt ma már min­denki tudja. Elég végigmenni a Dózsa utcán, hogy valaki bizonyságot szerezzen arről. Ez a tsz. nyugdíjasok utcája, leg­többjüknek itt van a portája. A Gergely Józsefé is. Ezelőtt húsz évvel, amikor a „nagy­ságos úr” dohányföldjén hajla­dozott, ő sem gondolta, hogy öreg napjaiban nyugdijából szerényen megélhet, s nem lesz­nek gondjai. S ugyanígy a többiek. Mind-mind tudják, hogy ez a gondoskodás, megbe­csülés. Volt olyan, akinek — mikor kézhez kapta az első nyugdíját, — kigördült a könny a szeméből. A TERMELŐSZÖVETKEZET ^ tagsága annakidején egy- emberként szavazta meg, hogy az idősebbeket a lehető legna­gyobb támogatásban részesítsék. — Ezek az emberek itt ve­rejtékeztek, itt dolgoztak, itt kell hogy megéljenek öregko­rukra is. A fiatalok pedig egye­nesen szégyellenék, ha valame­lyik idősebb tagnak nehezebb munkán kellene dolgozni. Azt elvégzik ők, az öregek helyett. Általánosan kialakult vélemény a gacsályi Dózsában, hogy ter­melőszövetkezeti községükben nem szabad olyan embernek lenni, akinek problémája le­gyen. — Nálunk mindenkinek le­gyen kenyere. Fiatalnak, öreg­nek egyaránt. — szokták mon­dani. Nagyon egészséges szem­lélet ez, s nagyon emberi. A LEGTÖBBET a falusi őre* ** gekért a termelőszövetkeze­tek tehetik, a közösben... Ott tudják legjobban, hogy melyik idős tagjuk milyen helyzetben van és milyen segítségre szo­rul. A csengeri járásban Ga­csályban és Szamostatárfalván számlálják a legtöbb nyugdíjra jogosult tsz. tagot. Ezekben a községekben biztosítják is a termelőszövetkezet idős tagjai­nak a jövőjét. Jóllehet, vannak még me­gyénkben termelőszövetkezetek, ahol nem sikerült — még ed­dig — ilyen megnyugtatóan elin­tézni ezt a bonyolult, sok em­bert érintő problémát. A meg­oldáshoz nagy segítség a már­ciusban megjelent törvényerejű rendelet, mely a közös gazdál­kodás alapelveiről szól. Ez ki­mondja, hogy a szövetkezetek kötelesek a nyugdíj nélküli idős és munkaképtelen tag­jaikat rendszeres anyagi támo­gatásban részesíteni. A támogat tás mértékét természetesen a szövetkezetek helyzete, anyagi lehetőségei határozzák meg. Egy biztos. Segítenünk kell és segítünk is az idős terme­lőszövetkezeti tagokon, mert ezt kívánja az emberség, a szö­vetkezés jó híre és becsülete is. Hogy érezzék: nem a vak vé­letlen irányítja az emberek éle­tét. Érezzék, hogy vigyázunk' rájuk, hogy gondoskodunk ró­luk, hogy a mi családunkba tartoznak. (Bézi)] 1939. MÁJUS 10, VASÄRNAP K ELETM AGY ARORSZÄG 5 Az előleg levonásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom