Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)
1959-05-10 / 108. szám
xiy. Évfolyam, los. szäm Aro 60 fillér 1959. május 10, vasárnap ŰJ PARAINESIS I nlclmck (parainesis) — ezt a elmet adta százhúsz esztendeje levelének Kölcsey Ferenc, Szatmárcscke szülötte, á felvilágosodás egyik nagy magyar úttörője, a polgári haladás szóvivője. Unokaöccséhcz intézte az intelmeket, mielőtt az elérte a férfikort. Mily közel csengenek mégis a szavak, amelyeket papírra vetett a költő. El nem évülő gondolatok születtek tollából a hazáról, a becsületről, s arról, hogy „... a társaságban .született ember nem önmagáé ... “ A közösség ereje nagy — fejtegeti tovább a gondolatokat. Kölcsey Ferenc. S ha a haza nemes és szép, akkor polgárai is jólétben élnek. így ír, s hozzáfűzi, hogy ez olyan hazára értetik, ahol „...az egyes polgárnak a közdolgok folyásába tekinteni joga s kötelessége van...” E néhány mondatot ragadtuk ki a mélyenszántó eszmék, haladó hagyományok kincsestárából. Azért tesszük ezt, mert soha annyira nem kellett, hogy fiataljaink tudják: milyen nagy szükség van az öntudatban és műveltségben fejlett ifjú karokra, a fejekre, amelyek a nép boldogulását segítik előrevinni. Tegnapelőtt láttuk az érettségi előtt álló ifjakat, amint ünnepi hangulatban ballagtak, búcsúztak az iskolától, az „Alma Mater”-tól, amely négy esztendő során művelte tudatukat. csiszolta az emberpalántákat az emberréválás útján. S örömmel olvastuk a Zrínyi Ilona utca egyik kirakatában a Kölcsey Ferenc Leánygimnázium végzőseinek tablóján névadójuk sorait: „Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény.” A szavak igazsága nem kétséges. Büszkén valljuk, hogy abban a korban élünk, ahol beteljesednek a legmerészebb elképzelések, ahol magasra szár' nyal az alkotás kedve. Szép az ifjúi láz, amely ott ég minden fiatal diák arcán, szépek a gondolatok, amelyek az iskolák búcsúűnnepé- lyein kivétel nélkül tettekre serkentettek. De a serkentés- önmagában még nem tett, a munka java csak ezután következik. A'z élet szólít, menni kell» tovább, új magaslatok, a teljes emberréválás felé. Nem mellveregetéssel, s az eddigi eredményekre való hivatkozással, hanem szerényen és szorgalmasan, a megismerés szép vágyaival, tűzzel és fiatalos hévvel, amely annyira tulajdonsága minden ifjú nemzedéknek. „Minden pálya dicső” — így írt a felvilágosult és küzdő Kölcsey. Hozzátesszük, hogy a pályák szeretete nélkül — az ipar dübörgő gépei mellett, a viruló földeken, vagy az egyetemek padsoraiban is vagy bár — mit sem ér a munkád. Ha nem tanulsz tovább, nem haladhatsz az életben. Ha nem vagy szerény harcosa a mának és a jövőnek, nem építed tovább tudatosan a népi rendet, nem várhatsz te- magad megbecsülést. A haza nem kér többet, mint ameny- nyit megtehetsz. De azt követeli, mert csak akkor lesz anyagi javakban bővelkedő, s akkor lehetsz Te is, fiatal érettségiző, megelégedett tagja a társadalomnak. Régen nagy betűkkel írták ezt a két szót: „Élet és Ember.” S mégis milyen kicsi volt az Ember. Munkanélküliség, létbizonytalanság réme és valósága kísértett ilyenkor, a májusok elején. Pedig a diákok azt énekelték: „... filiszter leszek magam is.” Volt akinek sikerült, de a nagy többség kegyelemkenyéren tartotta fenn magát és sorvadó hervadás jelentette számára az Életet. Ma tetterő kell, vasakarat és becsület. S nagy, nagy szorgalom. Akkor valóraválnak a legmerészebb remények is. Ez jelenünk parainesise. K. J. Nem késői szántás Az idén a tervezettnél mintegy ötszáz vagonnal több húst dolgoz lel, »sásezer hektoliterrel több sört gyárt a* élelmiszeripar Az élelmiszeripar vállalatai már az 1960-ra tervezett élet- színvonal ütemének megfelelően dolgoznak. A termelést úgy növelik, hogy ne csak az egy főre jutó fogyasztás várható növekedésével tartsanak lépést, hanem az 1960-ra tervezett exportfeladatoknak is eleget tudjanak tenni. Húsból a tervezettnél 500 vagonnal többet hoznak forgalomba. Ez száz vagonnal haladja túl az 1960-ra tervezett mennyiséget. A tejtermékek előállítását hét százalékkal növelik. Sajtfélékből 650 vagonnal készítenek többet, mint amennyit az 1960-as terv előír. A tervezettnél több tojást és baromfit, édességet, illatszert és kozmetikai cikkeket kívánnak forgalomba hozni. Növelik a sörgyártást is. Az idén mintegy százezer hektoliterrel több sört főznek. Borból minden igényt ki tudnak elégíteni. A munkát úgy szervezik meg, hogy az önköltségi, a termelékenységi és a gazdaságossági eredményeik az eddiginél kedvezőbben alakuljanak és ez év végéig mintegy kétszázmillió forint többletnyereséget érhessenek cl. Befejezte tavaszi idénytervét a Fehérgyarmati Gépállomás A Fehérgyarmati Gépállomás végrehajtotta a tavaszi Idényre megszabott normálholdteljesítésl tervét. A terv végrehajtásán belül a talajmunka-teljesítés és a Május tizenötödikén nyit u szabad strandfürdő Néhány nap múlva ismét kezdetét veszi Sóstón a vidámság, a jókedv. E hó tizenötödikén ugyanis megnyílik a régi szabad strandfürdő. Az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan üzemek, vállalatok és hivatalok ismét bérelhetnek kabinokat. Egy kabin ára az egész szezonra négyszázötven forint. A bérleti díjat a vállalat fürdőpénztáránól előre kell befizetni A bérlők a kabint tetszés szerint választhatják ki. 250 mázsa búzára kötőn szerződést a csengeri Lenin Tsz A csengeri Lenin Termelőszövetkezetben úgy döntött a tagság, hogy kenyérgabonából csak any- nyít osztanak, amennyi a tagság szükséglete. A felesleget pedig közösen értékesítik. Így kötöttek a napokban 250 mázsa búzára szállítási szerződést. Szerződésre 30—40 forinttal drágábban tudják eladni a gabonájukat, mintha egy-két mázsás tételekben a tagság vinné eladásra. Először is: ha legalább 150 mázsa gabonát egy tételben adnak át, akkor a termelőszövetkezeteket 20 forint nagyüzemi felár illeti meg. A szerződéskötés után 5 forint mázsánkénti szerződési díjat kapnak. Amennyiben a munkaegységre kiosztott jövedelem nagyobbik része pénz, úgy csak 5 százalékos jövedelem- adót fizet a tsz. Ez újabb bevételt jelent. A közös gabonaértékesítés növeli az árualapot, így könnyebben túlteljestik a tervet, ami hitelelengedést von maga után. Így harminc negyven forinttal de megeshet hogy ötvennel is drágábban tudják eladni a gabonájukat, mintha elaprózva vinnék azt piacra. rizstelepek öntözése jelentős helyet foglal el. A tavaszi idényterv teljesítése természetesen nem azt jelenti, hogy a részfeladattól - vek is megvalósultak. Ez abból következik, hogy az időszerű növényápolási munkák még nem kezdődhettek meg. A terv teljesítése azt jelenti, hogy a gépállomás az eddig előfordult munkák tervét jóval túlteljesítette. A gépállomásnak komoly feladatot adott a kiterjedt rizstelepek hálózata, úgy a talajmunkáknál, mint az öntözésnél, elárasztásnál. A járás területén a rizst mindenütt elvetették, egy-két hétel' korábban, mint tavaly. A rizstermelés sikeréhez a gépállomás a gyors elárasztás; módszerekkel is hozzájárul. A nagyari Május 1. TSZ 47 holdas telepét 3, és a kisari Üj Élet TSZ 90 holdas rizsföldjét 4 nap alatt árasztották el. Az időben való árasztó* és a jó időjárás következményeként a rizs már megkezdte a csi- f rázást. Ki a legjobb tilos Porosaimon? A kender-rost üzemben akadt nem egy olyan dolgozó, aki kevesebb tapasztalat miatt és segítség híján nem tudta a normát rendszeresen teljesíteni. A termelésben élenjáró tilóslányok és asz- szonyok magukhoz vették az ilyen dolgozókat és átadták munkamódszerüket, szakmai tapasztalatukat. Sokat segített az, hogy elsősorban jóminőségű munkára törekedtek és megmagyarázták az új dolgozóknak, a normát nem teljesítőknek, hogy ha tiszta a kender amit tiloltak, nem adnak vissza belőle és ez lényeges a norma teljesítésében. Fecske Józsefné és Tóth Lajo*- né is átadták a kismarkos tilo- lás módszerét, s emellett a normát rendszeresen 25—30 százalék, kai túlteljesítették. Császár Katalin például az újonc Czibere Klárának segített a módszer-átadással. így elérték áprilisban azt, hogy a normát már valamennyi dolgozó teljesíteni tudja, és sokat javult a minőség! A tilósok munkaversenyében ez idő szerint Fecske Józsefné jár az élen, aki kiérdemelte a „Kiváló dolgozó” kitüntetést. Ök mindig id.ejében szántanak, még akkor is, ha mások mai aratnak. Képünkön a Közúti tlzcmi Vállalat dolgozói láthatók munka közben, amint a tiszavasvári útszélesítésen géppel szántják azt a sávot, amit korábban kézzel kellett kiásni. (Csikós felv.) Baromfitenyésztési szakcsoportot alakítottak a bökönyi asszonyok A bökönyi asszonyok is rájöttek, hogy jó jövedelemforrás a- baromfitenyésztés. A szakcsoport megalakítását a községi nőtanócs és az fmsz nőbizottsága kezdeményezte. Ma már 18 asszonytagja van a közösségnek, melynek elnöke Simon Zoltánná, az fmsz ügyvezetője. Közös erővel láttak munkához, s már több mint 300 kacsát, s közel 250 pulykát neveltek. Libát és baromfit is tenyésztenek. Kialakítják a törzsállományt, s utána ezres létszámban akarnak nevelni aprójószágot. A jelenlegi baromfiállományt leszerződték a földművesszövetkezettel, ami után jó pénzt kapnak a törzsállomány megteremtéséhez. Anyák napján
