Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-07 / 105. szám

4 KELFTM AGYAROR^7 AO 1939. MÁJUS 7. CSÜTÖRTÖK Dz eredményességi munkaegység és a premizálás hatása f Az eddigi gyakorlattól elütő, 'nagy figyelmet érdemlő próbálga­tások színtere volt már évek óta ja nyíregyházi Dózsa Termelőszö­vetkezet. 1952-ben kezdték elő­ször környékezni a bérezésnek azt a formáját, amely a megfelelő munka után megfelelő bér mel­lett a terméshozamok növelésére buzdítja a szövetkezet tagjait. A a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezetben Az eredményességi munkaegység kezdeti lépések az elmúlt évben értek olyan általánosítható for­mává, hogy az idén a termelés minden ágában alkalmazhatók lettek. Ez a többtermelésre ösz­tönző forma az eredményességi munkaegység jóváírása és a pré­miumrendszer. A tavalyi eredmények láttán felbuzdult a tagság lés ma már mindenki azt tartja, .hogy ez a jövedelemelosztási mód­szer a legmegfelelőbb számukra. A szántóföldi növénytermelés, a gyümölcs és zöldségtermelés te­rületén a tervezett feletti termés­hozam ötven százalékát osztják [szét prémiumként azoknak a ta­goknak, akik a megfelelő mun­katerületen dolgoztak. Tavaly 3 (millió 650 ezer forint értéket osz­tottak ki a zárszámadás alapján |á termelszövetkezetben és ebből 1650 ezer forint jutott a pré- Itniumra. A területeket brigádokra és lázon belül munkacsapatokra osz­tották fel, s az érdekeltség meg­növekedésének eredményeként iezek a termelési egységek szinte egymás ellen dolgoztak a jobb kninőség, a magasabb termésho- ízam elérése érdekében, mert (mindenki „magának dolgozott". A (gyümölcsösben, a zöldségterme­lésben és a dohánynál állandó (jellegű brigádok és munkacsapa­tok vannak, de ugyanakkor egész lévi munkaidejüket nem köti le la saját területük, ezért részt kan­tnak a szántóföldi növényterme­lésből is. Többtermelés esetén munkaegységük arányában itt is megilleti őket az ötven százalék prémium. Jó véleménnyel van a pré­miumrendszerről Czompa Ferenc- né ötgyermekes fiatalasszony is. Míg fürge kézzel rakja a paradi­csom-palántákat, fel sem egyene­sedik a munkájából és úgy mondja: — A munkám után nagyon meg vagyok elégedve. Tavaly 289 munkaegységem volt, 13500 fo­rint készpénzt kaptam. Nem kell itt nálunk senkit ösztökélni a munkára, mindenki tudja, mi a feladata és azt igyekszik a leg­jobban ellátni; év végén a gon­dos munka meghozza az ered­ményt. És valóban! Ha felszámoljuk, hogy tavaly például a zöldséges- brigád tagjai 27 forint túlterme­lési prémiumot kaptak munka­egységenként, akkor érthető, hogy miért tűzdelik tele még a vízvezető csatornák oldalait is hagymával és egyéb zöldségfélé­vel. Így használnak ki mz eredmények fokozása érdeké­iben. Felvetődött, hogy talán azért olyan magas a túltermelési pré- Imium, mert alacsonyak a tervek. |éz nem így van. A terv reálissá- Igát az említett hárommillió és a (650 ezer forintnak az aránya is 'megmutatja. De aprópénzre vált­jva: tavaly például a kukorica A termelszövetkezetben a gép­állomás 16 erőgépből álló gép­parkja dolgozik. A traktorosok az idén — kísérletképpen — két bé­rezési forma szerint kapják jö­vedelmüket. A terület egyik fe­lén a gépállomás a rendes díj­tételekért végezteti a munkát és úgy bérezi a traktorosokat. A másik — kísérleti — részen a természetbeni díjazást alkalmaz­zák. A végzett munkákat piaci áron értékelve számolják el a gépállomással, s ebből kapják bé­rüket a traktorosok. A termés hozamterv túlteljesítése esetében a traktorosok ugyanúgy részesül­nek az ötven százalék prémium­ból, mint a szövetkezet többi tag­jai. az állattenyésztésben és a segéd­üzemágaknál hoz kitűnő eredmé­nyeket. A növénytermelésben is széles körben valósul meg az egyéni kezdeményezés, de itt to­vább fokozódik. Különösen a se­gédüzemágak anyagtakarékosságá­nál mutatkoznak jó eredmények. Ami elfekvő anyag fellelhető, azt mind hasznosítják, mert ezek gyarapítják a jövedelmet Az állattenyésztésben az alap­munkaegység mellett együtt al­kalmazzák a premizálást és az eredményességi munkaegységet. A sertésgondozók például az éves, kocánkénti 12 malachozam feletti gyarapodás 25 százalékát pré­miumban kapják. Fialásnál min­den tíz malac után két munka­egységet írnak jóvá és választás­kor tíz darab után hat munka­egységet. Hizlalás, és süldőnevelés esetében a száz kilogrammon­kénti súlygyarapodás után egy- egy, és minden mázsa abrakta­karmány megtakarítása után két eredményességi munkaegységet írnak jóvá. A tehenészetben a terv feletti tejtermelés 50 százaléka a tehe­nészeké és a borjúnsvelés, tejfel­használás terén ereményességi munkaegység van. Gurzó András 72 éves sertésgondozónak tavaly 36 ezer forint volt a jövedelme, amiből közel 7 ezer forint volt a prémium. Nem hallottam még termelő- szövetkezetben olyan természetes egyszerűséggel beszélni a tervről, annak végrehajtásáról, mint itt. a Dózsában, az egyszerű tagok kö­zött. Mindenki ismeri a tervet. Nemcsak a saját munkaterületén, hanem az egész szövetkezetben. A munkaegységkönyv, az itt alkal­mazott jövedelmezőségi rendszer ott van a tagoknál, ismerik, ta­nulmányozzák, alkalmazzák. És még ami nagyon lényeges: egyet­len embertől sem lehetett halla­ni, hogy őt, vagy a brigádját a többivel szemben megrövidülés érné ebben a jövedelemelosztási módszerben. Samu András. A zenészek „kisegítő“ működési engedélye nem munkakerülésre való! Időszerű beszélgetés Vikár Sándor igazgatóval A vendéglátóipari zenészeknek kiadott működési engedélyek zűr­zavarában feltétlenül szükség volt a rendcsinálásra. Sokféle és már régen lejárt és érvényét Vesztett működési engedély veit forgalom­ban. Most már csak kétféle mű­ködési engedély van: szürke könyvecske azok részére, akik a vendéglátóiparban rendszeresen, szerződésileg vannak foglalkoz­tatva, tehát ebből élnek, és fehér színű kisegítő zenész működési engedély azok részére, akiknek nem főfoglalkozása a zenélés, csak időnként muzsikálgatnak. Azonban még mindig nincs min­den rendben a vendéglátóipari zenészek foglalkoztatása körül. Erről kérdeztük meg Vikár Sán­dor zeneiskolai igazgatót, aki a zeneművészek szakszervezetének megyei elnöke, s akihez a ven­déglátóiparban foglalkoztatott ze­nészek ügyei is tartoznak. Mire keli a működési engedély? — Az Országos Szórakoztató Zenei Központ időnként vizsgákat ren­dez, — mondta Vikár elvtérs, — ahol lehetőség nyílik működés! engedélyt szerezni elsősorban olyan hangszerekre, melyekben hiány mutatkozik. Ugyancsak vizsgára kell menni azoknak is, akik kaptak ugyan működési en­gedélyt, de eddig vizsgán nem vettek részt. Mindezzel az a cél, hogy a hivatásos zenészek elhelyez­kedését biztosítani lehessen, más­részt a művészi színvonal emel­kedjék. Azonban sajnos, különö­sen a közvetítéssel, még sok a visszaélés. Még hivatalos szervek, tanácsi és egyéb intézmények sem veszik igénybe a zenészek kiközvetítését, s ezzel kiteszik magukat a szabálysértési eljárás­nak, s természetesen a büntetés­nek. Másrészt ezektől a zenészek­től elveszik és bevonják működé­si engedélyüket. Ez alól nincs ki­vétel! Végre is rendet kell terem­teni e téren, s fel kell venni a harcot a dilettantizmus ellen is, amely e téren mutatkozik. Mit jelentenek a működési en­gedélyek? „Fül után“ egy életen át? — A kisegítő működési enge­dély azok részére való, akiknek meg van a megélhetési lehetősé­gük, s csak időszakonként vesz­nek részt egy-egy alkalmL zené­lésben, tehát nem abból élnek. Nem is lehet abból megélni, s erkölcstelen dolog arra várni, hogy akadjon egy-egy zenélési le­hetőség, melyből ideig-óráig el­tengetik magukat és családjukat. A kisegítő működési engedély nem arra való, hog» ezt munka- kerülésre, naplopásra használja fel bárki! Akik pedig a zenéből élnek, ez főfoglalkozásuk, azok­nak komolyan fel kell készülni. Egy zeneiskolai zongora-, vagy hegedűtanár 14—16 évig tanul igen keményen, miért gondolják még most is sokan azt, hogy egy életet le lehet élni munka, tanu­lás nélkül, egy kis „fül utáni" muzsikálgatásból?! A Zenemű­vész Szakszervezet megadja a le­hetőséget a tanulásra. ’A szocia­lista életmód magasabb életní­vót, kulturáltabb 'szórakozást kí­ván. A zenészektől függ, hogy a tanulási lehetőséget mennyire használják fel mind maguk, mind a társadalom érdekében! A túlságosan átélt szerep A mátészalkai járási kultúrház az elmúlt hónapokban az „Anna Frank naplója” című darabot vá­lasztotta ki szinjátszócsoportja számára. A darabot azonban ab­ba kellett hagyni, mert a szerep­lők a mély, komoly mondaniva- lójú darab hatása alá kerültek olyannyira, hogy a próbát mind­untalan sírások szakították meg. A színjátszók között volt olyan, aki személyesen átélte a fasizmus kegyetlenkedéseit, akárcsak a da­rab főhőse a törékeny kis Frank Anna. aki végül halálát lelte a szögesdróttal körülvett náci halál­táborban. A darabot ugyan nem adják elő, de hogy nemes volt a szán­dék, bizonyítják a szereplők könnyei. Vasárnap lesz a Sóstón a hajómodellek megyei bajnoksága A Magyar Honvédelmi Sport- szövetség Szabolcs megyei klubja vasárnap délelőtt 9 órai kezdettel rendezi meg a sóstói tavon a ha­jómodellek idei megyei bajnoksá­gát. Előreláthatólag népes mezőny indul a versenyen, bár modelle­zőink alig egy éve foglalkoznak ezzel a modellezési ággal. A leg­több induló a vitorlás hajómodel­lek versenyén várható. Ebben az évben szerepelnek először az úgy­nevezett önjáró modellek, melyek nem egyebek, mint. a különféle kereskedelmi és hadihajók élethü másai. Ebben a kategóriában kö­rülbelül 15—20 modell várható, többek között a tornyospálcai mo­dellezők másfél méter hosszúságú „Lenin" atomjégtörője, mely az 1959. évi megyei bajnokság leg- nagyobbméretü modellje lesz. Kukák a puskavégen üúvadirtás a szantonszegi erdőben A mátészalkai vadásztársaság tagjai vasárnap általános dúvad- írtást rendeztek a szamosszegi erdő környékén. Nemcsak a ter­mészet szépségeiben gyönyörköd­hettek, hanem gazdag vadállo­mányukban is. Az eredményes vadgazdálkodás révén szép őz, nyúl, fácán és fogolyállománnyal dicsekedhetnek. A dúvadirtás ez­úttal is eredményes volt, s az el­ejtett két darab róka és szárnyas­ragadozók — melyek vasárnap kerültek puskavégre — már nem veszélyeztetik a hasznos vadakat. Az erdő „átfésülése" után közös ebéden vettek részt a vadászok, s jóízűen fogyasztották az ízletes gulyást cs szőlőnedüt. A kipattant rügy hajtásba szökken Az élet halad a maga útján. Az új, ha lassan is, előre tör, s kivívja jogát, mint a tavasz me­legétől életre kelt rügy, és nincs hatalom, amely megakadályoz­za a Nap felé való vágyakozás­ban. Cseperedő életünk új haj­tásai mindenütt áttörik a múlt megcsontosodottságát, s kiter­jednek, hogy magukhoz öleljék a holnapot, hogy azzal egyesül­jenek. Mindörökre. Csarodán, ebben a kis, ezer­kétszáz lakost számláló szatmá­ri faluban is ilyen rügy pattant ki a tavaszon és a zsenge haj­tás szemlátomást nő, izmosodik. A csarodaiak kullúrházat építe­nek. A falu házát. A müút mentén, családi há­zak szomszédságában, egy ki­terjedt gyepes téren, ahol az­előtt sárgapihés kislibák legel­tek, különös kép ragadja meg az idegent. Két hete még sem­mi sem uolt, s ma már két mé­ter magas falakat húzott fel a község akarata. A bontott tégla- halmazok között emberek soka­sága: nyclc-tiz éves gyermektől a hetven esztendős aggastyánig. Jelképe annak, hogy az idős törzsök ifjú hajtásaival egybefo­nódva friss erőként csodákra képes, Az elsőosztályos Balogh Atti­la. — aki egy nagy szekercével somfordáit a nagyobbak közé — Cserepes Katika, a többi kisfiú és kislány, a két gyakorlóéves tanítónéni, Szántó Mária és Fi­lep Gizella kezében szinte élet­re kel a kalapács, ahogy a gye­reknóta ütemére hull. hull le a vakolat a régi épületből kiter­melt téglákról, hogy újjászület­ve egyre magasabbra emeljék büszkeségüket, mindnyájuk al­kotását, szép otthonát a kultú­rának. Míg Czagány Sándor, Ko­sa Zsigmond keveri a maltert, Sebestyén András és Gulyás Bá­lint számija a téglát, vizet, ar­ra gondol; ügyesebben, te lapo­sabban, hogy haladjon a munka, hogy idejében felhúzzák a tetőt, mielőtt a földeken megkezdődik a harc. Mert a répaföldeken lassan sor kerül az egyelésre. Kokas Sándor ács, a kút űr­ház tervezője állandóan maga előtt látja teljes nagyságában a tornyos, negyvennyolc méter hosszú, kultúrteremmel, mozi­helyiséggel, párt- és KISZ-szo­bával, büfékkel és öltözővel be­rendezett épületet. S minden egyes téglával közelebb lát ja a falu álmának valóra válását, amint Balázs Sándor és Fejes Sándor kőműves társaival ma­gasabbra húzzák a falakat. Nagy Irén, Nagy Rózsi, Danó Irén és a többi fiatal lélekben már ott lejtőnek andalító muzsikaszó mellett a saját házukban ren­dezett bálban. De még az öre­gek is arról beszélgetnek, mi­lyen is lesz az a nősemberek bálja, ahol Baráth András bá­csit teszik meg — régi jó szo­kás szerint — cigánybirónak. Épül, két hete épül a csaro- dai kultúrház. Beh nagy kár, hogy csupán egy napi serényke- dést láthattunk, s nem izgulha­tunk tovább az egész faluval, ahogy a maguk erejéből ebben a. hónapban tető alá is hozzák az épületet, aminek tetejére előbb felkerül a zöld lomb, dí­szítve tarka kendőkkel, aztán oda, ahol a legmagasabb, a to­rony csúcsára, feltűzik a vörös csillagot. Pirosat, vörösen buggyanót, mint az a csöppnyi vér, amely egy-egy gyerek újjá hegyén ki- serken, ha rákoppint a kala­páccsal. ., S. A. IA2X11XCAC.3I. tetve AU.IJ\J Illata vw* májusi morzsoltban, s ehelyett 28 mázsát termeitek. Búzából 9 he­lyett 13 mázsát. A kalászosoknál különben nincsen meg a premi­zálási rendszer. Ezeknek a ter­melése teljesen gépesített, a szö­vetkezet tagjai nem fordítalak rá munkát. A traktorosok bérezése minden talpalatnyi helyet

Next

/
Oldalképek
Tartalom