Kelet-Magyarország, 1959. május (16. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-28 / 123. szám

KELETMAGYARORMTAG 1959. MÁJUS 28, CSÜTÖRTÖK Hasznos kirándulás r rSz>lapasztaia(csere a Balkánéi Állami Gazdaságban A kora reggel már a Balkányi Állami Gazdaság Ordas-pusztai területén találta a nagykállói já­rás húsz termelőszövetkezetének elnökeit, a mezőgazdászokat, akik tapasztalatszerzés végett láto­gattak el a gazdaságba. Balkáni­ban akad bőven okulni való, mert az állami gazdaság évek hosszú sora óta példát mutat a nagyüzemi termelésben. Ordas-pusztán az állathizla­lással, a homoki lucerna terme­lésével és a szelekciós burgonya­nemesítéssel ismerkedtek meg a 'szövetkezeti vezetők. A homoki 'lucerna első kaszálását már leta­karították és a sar.iú újra szép termést ígér. Egynémely szövet­kezet — a szerencsésebbek közül — már ismeri a homoki lucer­nát és a többi elnök is annyira nekibuzdult a sivár homokon el­ért eredmények láttán, hogy a gazdaság igazgatóját a kérések halmazával rohamozták meg: „nekünk is juttassanak leg­alább egy holdra való magot”. A vége aztán az lett, hogy Bojtor elvtárs megígérte: vagy tíz hold bevetéséhez szükséges vetőmagot lecsípnek, „elíeketéznek" a szö­vetkezetek részére. Egy holdra egy hízottsertcs A Balkányi Állami Gazdaság : szabolcsi viszonyok között egyike ja legnagyobbaknak. Csak a szán- ’ tóterülete 2800 kataszteri hold. A -termelés megfelelő arányainak ikialakítását állattenyésztés nél­kül nem lehet elképzelni. A láto­gatók megismerhették itt a gaz- jdaság összetételét. A szántóterü­letből 3.5 hold jut számosállaton- iként. Megtekintették a hizlaldát, „fin kiválogatom, A sertéstenyésztés hasznával 'megismerkedve sokan mondták ki önkéntelenül: „bár már mi is (így állnánk”. Az elsőfias manga­lica kocáknál a biri Kossuth Ter­melőszövetkezet elnöke ki is ruk­kolt a nagy szóval: — A mi .szövetkezetünk venne vagy negy- Ivcn darabot ezekből — mondot­ahol jelenleg 1700 darab sertés készül — a közfogyasztásra. — ÉveR átlagban minden hold szán­tóra jut egy hízott sertés. Megvan belőle a haszon, mert tavaly pél­dául 13 forintba került egy ki­logramm hízott sertés előállítása és 15—16 forintjával értékesítet­ték. A hizlalási arányt a sőrék még tovább javítják. ami nekem kell44 ta. És mivel a biztatás a gazda­ság vezetői részéről készen állt, az elnök a gazda szemével must- rálgatta tovább a kocákat. — Ha így van — mondotta — akkor éh kiválogatom, ami nekem kell. Már a yorkshirei keresztezésből származó malacok kifizetik a vételárat. Megéri. Elmarad a cukorrépa cgyelcse Határjárás közben találkoztak I» tsz-vezetők egy cukorrépatáb­lával, ahol ismét érdemes volt megállni. A vetést koptatott maggal végezte a gazdaság s bár még nem speciális géppel, de megoldották a szemenként! ve­tést, ami azt eredményezte, hogy a répa egyelési tőtávolságra kelt és így elmaradhatott a legtöbb kézi erőt igénylő egyelés. Ez újabb lépés a cukorrépatermelés teljes gépesítése felé. Több helyen, mélyebb fekvé­sekben, herefűves területek von­ták magukra a figyelmet. A gaz­daságban mér évek óta ezzel az eljárással teszik mezőgazdasági­lag hasznossá az azelőtt sást, ná­dat termő „szűzföldeket”. Ahol a gyom is félve eresztett gyökeret Az ebéd Után kerekedett rossz idő sem akadályozta meg a ven­dégeket abban, hogy meglátogas­sák a gazdaság egyik gyümöl­csöskertjét. Annáit érdekében, hogy meglássák, az alig haszno­sítható homokon is lehet virágzó gyümölcsöst létrehozni. Abapusz- tára látogattak el. A fényesen csillámló, dombokkal tarkított homoktenger helyén, ahol tíz év­vel ezelőtt még a gyem is félve eresztett gyökeret, és legfeljebb a perje kapaszkodhatott meg, most egy 270 holdas, kilencéves gyümölcsös virul. Ahol alig adta meg a magot az elvetett gabona, ott ezek a fácskák fálmázsás ter­mést ígérnek. A sorok között pillangós keverékekkel kötik a homokot és teszik szelíddé a ta­lajt. Számíthatnak a téeszek a gazdaság segítségére Az állami gazdaság központ­jában újabb tapasztalatokkal gyarapodott a vendégek tarsolya. A tehenészet istállóréndje, az itatásos borjúnevelés, a szagta­lanított bocikák, a takarmány- gazdálkodás váltotta ki az újabb óhajokat, s itt fogamzottak meg a tervek: otthon ez is megvaló­sítható. A takarmányszükségletre jel­lemző például, hogy naponta ab­Meddig járunk az ilkiek Gemzsére sori mm. A ilki körzeti földművesszö­vetkezetnek lenre mit építenie. Mert például az ilkiek — saját italboltjuk hiján — a szomszeu^,. Gemzsére járnak egy pohár sült vagy más itókát meginni. Pedig a helyiség azoknak is elég ki­csi. S bizony bár ha egy szövet kezeihez is tartoznak, nem min­dig megy a dolog pohárcsörrenés nélkül. A gemzseiek azért is „nézik ki” az ilkieket az italboltjukból, mert azok nem akartak részt vállalni a kocsma építéséből. — „Van pénze a szövetkezetnek — mondogatták — és teljen ki be­lőle.” A nagybangúek a jószán- dékúakat szintén visszatartották a rész jegy váltástól. Nem így s szomszédok. A szövetkezet épü­leteinek rendbentartására mint­egy nyolcezer forint értékű rész­jegyet váltottak. Az ilkiek házatáját a sajtó ré­széről is szó érte. A cikket — a gemzseiek ki tették az Ilken szé­kelő szövetkezeti ' iroda és üzlet ajtajára. Hadd olvassák. S a falu köztiszteletben álló személyei megmozdultak. Félretették a hangoskodókat, gyűlést tartottak ás vállalták új részjegyeit 'jegy-' zését és befizetését. Hétezerhét-; száz forintnál tartanak. Többek' közt Nagy Kálmán száztízen-' nyolc, Nagy Gyula nyolcvan, j Bakó Bertalan kilenvcenkét ésj Major István hatvankét, forint; részjegyértéket váltott. -Mindin- ■ kább a MESZÖV-ön a sor, hogy! megvehesse a szövetkezet. az ital-: boltnak és felvásárlási raktár-' nak kiszemelt épületet,. S akkor’ megszűnik az „inga-járat” a két' község közt és helyreáll a jóba­rátság. Művelődési hás épül Nagyhalászban 840 ezer forintos költséggel Nagy település Nagyhalász és kevés ott a kulturális lehetőség. Ennek egyik oka: nincs a köz­ségben kultúrház. Jelenleg is ez a helyzet, de mór épül 84Ö ezer forintos költségvetéssel az új szinte fővárosi igényeket kielégí­tő művelődési ház. Az Arany Já­nos utcában készülő művelődési ház megalapozásához tavaly kezdtek hozzá. Az első évben 50 ezer forintnyi társadalmi munkát terveztek a község vezetői, s több, mint 60 ezer forintra rá­gott a kőszállítás, téglabehordás, régi épületbontás, segédkezés ér­téke. Az idén 20 ezer forint társadalmi munkára számítanak, de máris elérték a 18 és fél ezer forintot. Mostmär állnak a falak és kevesebb szerep jut a segéd­munkának, annál több a szak­munkának. — Az építkezésből az egész község kiveszi a részét. Különösen sokat fáradoznak a munkáknál a malom, a kender­gyár, a földművesszövstkezet és má? intézmények dolgozói. Az építkezés meggyorsítására 200 ezer forint bankhitelt is. felvet­tek, melyet a községfejlcsztési hozzájárulásból fizetnek .vissza. A művelődési ház korszerű ki­vitelezésére jellemző, hogy helyet talál benne egy 21 és félméteres nagy terem, egy hét és félméte­res színpad, ahol. fővárosi együt­tesek is „elférnek”, két játékte­rem, olvasószoba, díszlettár, fér­fi-, női öltöző, büfé,, igazgatói iroda, s egy kélszoba-Jconyhés gondnoki lakás. A nagyhalásziak októberre szeretnék felavatni mű­velődési házukat. Meg akarják előzni a közeli Ibrányt. ahol szin­tén hasonló „nagy fába vágták a fejszét.'’ 17. 5z. édességbolt, Városi Tanács épület. 18. sz. édességbolt, Zrínyi Ilona utca 2. 19. sz. édességbolt, Kossuth téi (Gyorsbüfé mellett). 26. sz. játékbolt, Zrínyi Ilona utca 2. 119. sz. játék- és ajándékbolt, Dózsa György u. 1. sz. 87. sz. gyermekcipőből!, Rákóczi utca 1. sz. 84. sz. gyermekkonfekció, Zrínyi Ilona utca 7. 81. sz. Anyák Boltja, Kossuth tér (Bébi holmik nagy választékban). Egy jól sikerült ifjúsági hangversenyről rákból 70 mázsát etetnek meg emellett kell a töméntelen szá­lastakarmány. Ki is használják erre a célra még a szérüskertet is. Szójás és borsós csalamádéval hasznosítják azokat a területeket, ahol később a kazlak, burgonya­prizmák lesznek. Az egyik nagy­teljesítményű silótépő . gépnél több szövetkezet elnöke kérte a gazdaság vezetőit, hogy kölcsön- képpen bocsássák rendelkezésük­re. A válasz nem maradt el és kedvezően hangzott: amikor itt nem kell, bármelyik szövetkezet igénybe veheti, A tapasztalatszcrző határjárás eredményességét nem csupán az a készség mulatja, hogy a gaz­daság vetőmaggal, tenyészállat­tal segíti a szövetkezeti gazdasá­gok felemelkedését. Legfontosabb talán az, hogy az elnökök, a mezőgazdászok látták, hogy a nagyüzemi termelésre van példa és a lehetőségek mindenütt kor­látlanok. Minden az emberélten, a szervezésen múlik. Többen el­határozták, hogy máskor, gyak­rabban, „nem járási szinten”, hanem egyedül látogatnak el a gazdaságba, hogy alapos tanul­mány alá vegyék az egyes ter­melési ágakat avégett, hogy saját szövetkezetükbe átültethessék az állam! gazdaságban megismert módszereket. Közel egy éve annak, hogy Ny irbogáton megalakult a peda­gógusok színjátszócscportja. Az eltelt időt nem töltötték el tét­lenül. A múlt év őszén Helta' Jenő: Néma levente című művét mutatták be, s most újabb nagy A nyírgyházi tanítóképző és annak KISZ-szervezeté az elmúlt napokban a József Attila Műve­lődési Házban átlagon felüli, ní­vós hangversenyt rendezett szép­számú hallgatóság előtt. A két­órás műsorban a zeneirodalom gyöngyszemei kerültek bemuta­tásra. Vendégszereplője is volt a hangversenynek: Krecsák Tibor, zeneművészeti szakiskolai növen­dék Liszt XIII. rapszódiáját, Rachmaninov Gisz-moll prelüd- jét, Chopin Á-dur Polonaisét ad­ta elő meglepő technikai kész­séggel és elmélyült előadásában. A közönség több ráadást kért a kedves vendégtől, amit az szí­vesen teljesített. Varga Béla töb­bek között Dvorzsák: Humorcszk c. művének előadásával mutatta meg a hegedűjátékban való ru­tinos felkészültségét. Tomasovsz- ky Erzsébet két Schubert-dalt énekelt el meleg lírai hangjával. A sikerekben méltóként osztoz- j tak a kísérők is: Lukács Márta j és Mátyus Erzsébet. Vörösmarty \ Mihály: Liszt Ferenchez c. költe­ményét Háda Katalin adta elő a részéről máskor is tapasztalt átéléssel és megjelenítő erővel. Az. intézet énekkara Farkas István j és Krecsák László énektanárok i vezetésével úgy a müvek meg­választásával, mint azok jó elő­sikert arattak. A közelmúltban adták elő a falu lakosai élőit Dobozi: Szélvihar című drámá­ját. Előadásuk az egész falut „lázba hozta”, s minden elő­adásuk sikert aratott. adásával nagyban hozzájárultak az est sikeréhez. A tanév befejezése előtt is­kolánknak és KlSZ-SzcrvezétÜnk- nek ez volt az utolsó nyilvános szereplése. Az a cél vezetett ben­nünket, hogy a hangverseny' anyagi jövedelmével a VII. VIT- alaphoz járuljunk hozzá, a' mű­sorral pedig a közönség műélve­zetét kívántuk szolgálni. Azzal a megnyugtató érzéssel zárjuk ezt a tanévet, hogy mindkét cél­kitűzés megvalósítása sikerrel járt. Kovács István KlSZ-tltkár. JwCwCoacLk -woucccocöof* Ma és holnap AZ UNNA cukrászdában a nyíregyházi VENDÉGLÁTÓIBA Rl VÁLLALAT BEMUTATJA LEGŰ.IABF. SÜTEMÉNY-KÜLÜNLEG ES­SÉGEIT. Tekintse meg és kóstolja meg k'liönlegcssége'nket! (623)' —«e—caeasf s*t*>9**r*'>»»**9m»4 „Szélvihar66 Nyírbogától! 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom