Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)
1959-04-16 / 88. szám
RELETMAGTARORSZAG 1359. Április i6. csütörtök Bomlik a köd a Túr partján Ej, de nehéz összeegyeztetni a magyar virtust, a „csakazértis" .elvet, meg „az apám jussát” — a haladással. Ez még a tekintélyes, pödörintett bajszú Kádár Ferencnek is gondot okozott. Márpedig a cselédből lett tanácselnököt ugyancsak tiszteli a Túr partján, a ligetek között épült Nagyhódos apraja-nagyja. Hogy még csak a virtus. De a maradiság! Az fene egy betegség. És bizony, kitűnő „vasutasok” szükségesek ahhoz, hogy Móricz szűz parasztjait, itt a szatmári végeken, ahol többszaz esztendeje az emberek a „vicinális vágányon” gondolkodtak, áttessékeljék egy szélesebb útra, ahol gyorsabban lehet előre haladni. i; És az „ősi föld“. Mindkettőt most kezdik gyökerestől kitépni. De nehezen megy, nagyon nehéz. Beleavaso- dott már az emberek gondolataiba, leikébe, 5 olyan oldószert kell találni, amely nemcsak gyógyít, de eredményesebbé teszi a még szakállas házakban lakó makacs szatmári parasztokat. ,A mezsgyét átlépték már Nagyhódoson, szemüknek azonban szokatlan a horizont, mert távolabb kell látni öt holdnál, s a homályt, a bomla- dozó ködöt el kell oszlatni véglegesen. Uj, virágzóbb tavasz Tavasz van a szatmári földeken is. Űj tavasz, virágzóbb, mert csak úgy tarkállanak a virágos kendők a fekete, meleget lehelő földek felett. Vetik a krumplit. Kint van a határban az egész falu, csakhát a lelkekben még ott a kétely^ Kommunisták küzdenek vele, az emberekkel együtt. És sikerrel. Mert bizony a tizenhárom holdas, tekintélyes idős Krakkó Elek bácsi, mielőtt alákanyaritotta a nevét a belépési nyilatkozatnak, lehajolt és megcsókolta a földjét. Búcsúzott. Azt hitte, oda a juss, oda az örökség. No, persze, a nyilatkozatot sem akárkinek írta alá, akárcsak a tizenhatholdas Nagy János. „Azt küldjétek hozzám, akiben volt vér akkor is ..»*’ Mikor? Amikor már mozgott a föld a paraszt talpa alatt, s ki merte jelenteni: „Ha kettéhasitanak. akkor is kommunista maradok!” Ez pedig Kádár volt, a baritonhangú tanácselnök. Problémák? Voltak itt is. Gondolják egyesek, most könnyebb, hogy kiírták: „Nagyhódos termelőszövetkezeti község. Hát nem így van. Ha lép egyet a paraszt, a vezetésnek kettőt kell lépni. Igen, mert szókimondóbb, bátrabb, a gond egy részén túl van, de tornyosul előtte a többi, ami az új úttal járó. S ezekre gyógyírt keres. Kinél? A kommunistáknál. így aztán nemcsak az öreg Krakkónak, de a többinek is újból és újból „ától-cettig" olvasni kellett esténként a téesz mintaalapszabályt, hogy teljesen világos legyen. S ekkor nyugodtak meg. A fold öröklése nem veszett el. Apáról, fiúra szállhat holta után, a föld járadékkal; együtt. 99 Vám mit tenni a pártszervezetnek. Tizenhárom ember. Egy kivételével cseléd volt mind. Most valamennyi gazda. Téesz paraszt. Kádár Ferenccel, ifjú Gergely Ferenc párttitkárral az élen most aztán okoskodhatnak esténként a petróleumlámpa mellett, hogyan is csinálják. Ha jól összeszámoljuk, akkor Í320 hold, az egész falu gondja, baja, öröme és bánata egyesült. S bizony, az ilyen nagy családban akadnak tennivalók a pártszervezet részére. Az egyik ilyen gond a pártszervezet megerősítése. EgyeMi lesz a vallással?44 sek nem látják tisztán, mi is a feladat egy szövetkezeti községben. S ezt meg kell magyarázni azoknak a középparasztoknak is, akik vasárnaponként látogatják a templomot. Az egyik alkalommal azt pedzették az újdonsült téesz parasztok: „Mi lesz a vallással?“ Hát mi lenne? Az emberek egyéni ügye. Ebbe nem szól bele a pártszervezet. Aztán itt van a pénzgazdálkodás. „Nem kell nekünk bank”. „Gyűjtsük magunk a pénzt”. Nevetségesnek tűnik, de ezekre választ várt a szatmári paraszt. S ki adott volna, ha nem a kommunisták? A lovak és a „vezérkar44 térképe Az emberek gondja úgy sűrűsödött, dagadt, mint a patakok vize folyammá. A pártszervezetben sok éjszakába nyúló estén döntöttek az egész falut érintő kérdésekben. Mert míg a pártszervezet ki nem ötlötte, számolta, hogy minden harminc holdra szükséges egy fogat, aduik tűkön ült a hodosi gazda, s nem tudta, mi lesz a lovaival. Miután megállapították, hogy minden fogatra szükség van, ami a faluban fellelhető, megnyugodtak. Aztán meg a sok állat elhelyezése aggasztotta őket. összeült a „vezérkar”. Térképet csinált, csak úgy, parasztmódra. Kijelölték a nagyobb istállókat az állatok részére, gondoskodtak a takarmánybázisról. No és a felelősségérzet kialakítása? Mert ez is igen fontos. A pártszervezet vezetői nyugodtan, higgadtan intézkednek, ha valami probléma van. Ha egy öttagú családnál előfordul baj, betegség, hogyne lenne hasonló egy falut egyesitő nagy közösségben? Megtörtént, hogy egyesek nem jelentek meg a munkában. Ügy próbálták őket meggyőzni, hogy ez az ő bajuk. „Dehogy is csak az övék! Az egész tagságé, mert a szövetkezet érzi meg” — mondták a kommunisták. Szóval egy kicsit visszájára fordították a dolgot, S azóta nincs baj. Kellenck-e az özvc£yasszon} ol* ? A csekély létszámú pártszervezet jóvoltából négy napon át valóságos kocsikaraván járta a határt. Mindenki a trágyát hordta. A kommunisták kezdeményezték, hogy a tagok, a háztá- lyíból ajánljanak fel egy-egy szekérrel. Űk álltak ki az öz- v egy asszony ok mellett is, Miről volt szó? Arról, hogy ki akarták őket rekesztehi. „Hogyan, hát csak egyeseknek csináljuk a teeszt? Nem az egész falunak?” — vélekedtek a párttagok. „Hátráltatják majd a munkát” — érveltek többen: „Majd meglátjuk!” S a komáiul 'stáknak tett igazuk. Felkeresték az irjv -.gyásszá nyokat, beszéltek velük, s bizony, most, mini a karikacsapás, úgy dolgozik úeck Emilné is, meg a többi is. Gondollak ezek az előrelátó szatmári kommunisták még a falutól távol élő, tanuló, vagy már kitanult szakemberekre is. Helyet biztosítanak a mezőgazdasági iskolát . végzetteknek a szövetkezetben. A pártot elsősorban- a belépett szövetkezeti tagokból és fiatalokból erősítik meg. Igazán kollektívvá akarják tenni a vezetést, a fálu irányítását. Mert bizony itt már erről van szó. Arról, hogyan biztosítsanak napközi otthont; hogy az asszonyok is teljes erővel dolgozhassank. Ez pedig már a köz gondja. Villany kell, meg kultúra Változik a szatmári, a nagy hodosi paraszt. S vele együtt a virtusa is. Lassan a „nekem kell” elvet, a „nekünk szükségünk van rá” váltja fel. Mert halljuk csak, mit mondanak’ „Nem bírjukmár ezt a vakoskodást”, Villanyra, világosságra éhesek. S kezdi megszokni a szemük a távolságot is, a nagy számokat, s a sok embert. Mert X ezelőtt villámló szemekkel nézett Y-ra, de most együtt vetik a magot, és együtt vitatkoznak azon is, hol legyen a halastó.. A szatmári kommunisták meg örülnek ennek. Közelebb kerültek az emberek egymáshoz, s a gondjuk is azonosult. Most már kezdi izgatni az embereket az is, mi le6z a .kultúrházzal, amit tavaly építettek. Meg kell hagyni, szép az és tágas: háromszáz ember fér abban el. Olvasóterme, mozija, könyvtára, beépített színpada van. Itt az „istenhátamo- gött”, a határtól egy kurjantás- nyira! Csak az a baj, hogy nem akarnak meggyökerezni a „tanító urak”, öt pedagógus van a Túrmenti faluban, de komoly kultúráiét nincs, mert vándorolnak. „Hát majd lesz!” — mondják. — Határoz most a nagyhodosi téesz- paraszt. Hogyan? „A régi iskolát lebontjuk! Az anyag egyrészéből az új iskolához még egy tantermet ragasztunk, a többit kipótoljuk és két kétszobás lakást építünk a nevelőknek.” Ez a tervük Kisebb gond ez, mint a régi, s már közös. Semmi kétség, megoldják. S akkor majd gyökeret vernek a pedagógusok Nagyhódoson is, és kivirágzik a kultúra a Túr partján. Búcsúzóul a következőket mondja az egyik fehérhajú, ezüstbaj- szú gazda: ,,Nézze, uram! Az ember nem veti le egyszerre a ködmönnel a gatyáját is. Csak fokozatosan.” Igaza van. Máról- holnapra — ha szakít is a régi életmódjával az ember, jelleme, lelkülets csak fokozatosan változik meg. A hodosi emberek virtusa már változott, lassan a gondolkodásban is szakítanák a ma- radisággal. Ha nehezen is megy ezeknek a gyökereknek a kiirtása, azért halad. Halad a kommunisták példáját követve itt is, a szatmári végeken, a kövér gulyákat nevelő mezőkön, a fator- nycs falukban, végig a Túr mentén-' Farkas Kálmán. Asszony találkozó a Bessenyei klubban A városi nő tanács kezdemenyezésére ismerkedési esten találkoztak a Dózsa termelőszövetkezet, a Dohányfermentáló, a Háziipari szövetkezet, a Ruházati ktsz., a Fodrász ktsz., a Körte utcai óvoda, a Bessenyei téri bölcsőde nődolgozói, a Szülői Munkaközösségek és nőtanácsok elnökei, pedagógus nők, orvosnők és orvosfeleségek, valamint a Rozsrét-bokori parasztasszonyok. Ata-, lálkozó résztvevői boros tea és szendvics mellett töltötték az estét és szoros barátságot kötöttek egymással. ■* Milyen Aj tankönyvek jelennek meg az idén az általános és középiskolákban? A Tankönyvkiadó Vállalat 1959. évi tervében több mint hatszáz féle tankönyv és segédkönyv elkészítése szerepel, nyolcezer ivet meghaladó terjedelemben, kilenc millió példányban. Az év első negyedében a vállalatnál 156 féle különböző kiadvány készült, mintegy kétmillió példányban. At általános iskolák felső tagozatán bevezetett új tanterv második üteméhez kapcsolódóan az 1959—1960-as oktatási- évben a következő új tankönyvek jelennek meg: V-es angol, német és francia nyelvkönyv, VI-os orosz nyelvkönyv, VI-os növényéé állattan, VII-es magyar irodalmi olvasókönyv, VII-es magyar nyelvtan, VII-es és VIII-as szám- tan-mértan, VIII-os történelem és ugyancsak VIII-os egészségtan. Átdolgozott kiadásban jelenik meg a V-es és VI-os ének, valamint az V. osztályos földrajzkönyv. Az 1959—1960-as tanévben a III. és IV. osztályosok is megkapják az új énekkönyvet. Több új tankönyv készül a középiskola» diákok részére is. így új kiadásbán jelenik meg az I. gimnáziumi történelem, az I. osztályos angol, a II. osztályos francia, német, olasz és latin könyv. Újtípusú orosz nyelvkönyvet adnak ki az Olyan első gimnazistáknak, akik az általános iskolákban néni tanultak orosz nyelvet. Az új tankönyv magában foglalja az általános iskolai anyagot és az első gimnázium anyagát, a szókincset és nyelvtant egyaránt Átdolgozott és áj magyar irodalom-tankönyvek Átdolgozott formában kerül a középiskolásokhoz az I. gimnáziumi olvasókönyv, amely a különféle irodalomelméleti kérdésekhez kapcsolódóan a módéin irodalomból szélesebb körben közöl szemelvényeket. A negyedik osztályos, ugyancsak átdolgozottj irodalomtörténeti tankönyv a két világháború közötti proletáriro dalmat az eddiginél alaposabban ismerteti meg a tanulókkal- Az új negyedik osztályos mai magyar irodalom-szöveggyűjtemény főcélja, hogy befejezett életművet alkotott írókkal ismertesse meg a diákokat. Számos új tankönyv készül a technikumi tanulók számára is, amelyeket szintén az 1959— 1960-as oktatási évben kezdenek használni. A működésüket ez év szeptemberében kezdő felsőfokú óvónő- és tanítóképzők hallgatói részére húsz féle tankönyv készül. Az egyetemeknek negyvenfajta új, illetve átdolgozott tankönyv kiadását tervezik az idén. A tervek szerint a tankönyvek zöme még augusztus elején az állami könyvesboltokban lesz vidéiísa,»2________
