Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-15 / 87. szám

RELETMAGTAROnSZAG 1533. ArnU*IS 1?. SZERDA A piackutatás szerepe a kiskereskedelemben • • Ouki§zolgáló boltok épülnek megyénkben Baráti segítség a csehszlovákiai szövetkezetektől * **-»«* <”: *i ij szövetkezeti küldöttséget hívtak meg tapasztalat- cserére. A delegáció tizenhárom község önkiszol­gáló boltjait nézte meg s a látottakból közlünk képeket. A küldöttek tagjai meggyőződtek az önkiszol­gálás hasznosságáról, s úttörői az új módszerek bevezetésének. Segítenek ebben a csehszlovák elvtársak úgy is, hogy rendelkezésünkre bocsájt- ják boltjaik tervrajzait és legalább húsz üzlet fel­szerelését szállítják le. Az önkiszolgáló módszer nem egyedüli formája a vásárlók újszerú kiszolgálásának. Külföldön mindjobban elterjedt a részleges, s automatizált kiszolgálás és az áruk házhoz való Szállítása is. Megyénkben a vásárosnaményi áruház bevezette a cipőosztályon az önkiválasztó eladási módszert. Sikeres és helyes továbbfejlesztése lépcsőfoka le­het a fejlettebb jellegű eladási formák megvaló­sításának. Tehát nemcsak az élelmiszerüzletek­ben honosítható meg e módszerek valamelyik formája, hanem a ruházati és más áruk értéke­sítésében is. A kezdet sikerrel kecsegtet, s jövő ilyenkor már jelentős tapasztalatokkal bírunk a további lépések megtételéhez. Dorogi M. A szocialista országokban —< ^különösen a Szovjetunióban és Csehszlovákiában — mind na­gyobb teret hódit az önkiszolgáló boltok építése s az önkiszolgáló módszerek bevezetése. Például Szlovákiában a múlt év augusz­tusáig száztíz önkiszolgáló üzletet létesítettek. Megyénkben ez ideig még csak az állami kiskereskedelemnek van ilyen boltja. Nem sokáig, mert a szövetkezetek tizennyolcat hív­nak életre a nyáron, Űjfehértón, Nyírbátorban, Ibrányban és még jónehány községben már május elsejétől önkiszolgáló üzletekben Vásárolhatnak a vevők. A csehszlovákok komoly támo­gatást adnak az önkiszolgáló bol­tok létesítéséhez. Nemrég magyar lieg több segítségei kérünk az őrnbeszerzésltez Vas-műszaki üzletünkben hatan dolgozunk. Négyen már évek óta. 'Hogy megálljuk-e a helyünket? Ügy érezzük, igen, Vevőink és fölsőbb szerveink általában elé­gedettek munkánkkal. Mi a bi­zonyítéka ennek? Például az, hogy az előző negyedévben is több mint egymillió forint értékű árut adtunk el. Pedig januárban húsz napig leltároztunk. Azt hi­szem, az sem mellékes, hogy Ko­sa Árpád, Székely Miklós és én már jónéhányszor részesültünk kitüntetésben a munkaverseny­ben elért sikereink elismerése­ként. Nekem a „Kiváló földmű­vesszövetkezeti dolgozó” okleve­lem és jelvényem is megvan. Az idén szintén szeretnénk a legjobbak közt lenni. Sokat tör­jük a fejünket azon, hogy mi­ként, s.igyekszünk cselekedni is. Kutatjuk vásárlóink igényeit, kí­vánságait cs gyakran megfordu­lunk a nyíregyházi és debreceni nagykereskedelmi vállalatoknál az árucikkek beszerzéséért. Azonban nem mindig járunk szerencsével. Nem ritka eset, amikor előlünk viszik el a kurrensebb árufélesé­geket, mint például a drótfona­tot, rádiókat, lemezjátszókat és egyebeket, s ilyenkor hetenként kétszer is be kell mennünk. Igen gyakran itt kell hagynom a bolt vezetését, beutazom Nyíregyhá­zára, s egyezkednem kell a nagy­kereskedelmi vállalatok, az ál­lami és szövetkezeti boltok dol­gozóival, hogy a tervszerint járó árukat megkapjuk. Például napok kellenének ahhoz, hogy csak a yas-Mus’ialíí Nagykereskedelmi Vállalat tizenhat raktárában ala­posan szemügyre vegyem, milyen áruféleségeik van, és esetleg mó­dosítanám a megrendeléseinket. Véleményem szerint megszaba­dulhatnánk ettől a sok felesleges utazgatástól, kiadástól és a bosz- szúságtól, ha a MÉSZÖV beállí­tana egy központi árubeszerzőt. Mert egy szakember képtelen ar­ra, hogy rendszeresen ellenőrizze a huszonnyolc szak- és félszak- üzletet, s mindazokat a boltokat, amelyek foglalkoznak műszaki és vasáruk értékesítésével, napról- napra ott tartózkodjék a nagyke­reskedelmi vállalatoknál, érdeklőd­jék az áruk érkezéséről, értesítse a szak- és félszakü'letek veze­tőit, gondoskodjék a tervszermti és arányos áruslosztásról és taná­csokkal lássa el az árukat be­szerző bolti dolgozókat. Szeretnénk, ha foglalkozna e kérdéssel a MÉSZÖV igazgató­sága és intézkedne megoldásá­ban. A magam részéről pedig azt ígérem még többet törődöm az üzletvezetéssel, a közösségi va­gyon megőrzésével, a vevők kí­vánságainak, igényeinek mara­déktalan kielégítésével, általában áruforgalmi terveink teljesítésé­vel, s a helyes költséggazdálko­dással. Elmondta: Sarka Dezső Mátészalka. •k Az utóbbi időben mind több boltkezelő keresi fel a ME- ’ SZÖV-öt hasonló kéréssel. Áltálá­ban nincsenek megelégedve a nagykereskedelmi vállalatok áru­cikk-elosztásával. Értékben meg­kapják a járó részt, de úgy, hogy a kurrensebb áruk helyett más érkezik meg. Ha szólnak, az a baj, ha nem szólnak félő, hogy olyan árukkal lesz tele az üzle­tük, amik nem keresettek. S nem lesz pénzük a rendszeres, folya­matos áruvásárláshoz. A nagyobb szövetkezetek olyan kiutat akarnak keresni, hogy Nyíregyházán lakó dolgozót állí­tanak be árubeszerzőnek. Viszont ez nem üdvös dolog, még ha a meglévő létszámuk és béralapjuk terhére történik is. Központilag kell rendezni e kérdést — és mi­nél előbb, annál jobb. A szocialista kereskedelem igen fontos feladata — a fo­gyasztás kielégítésén kívül — az ipar befolyásolása a szük­séglétre való termelés irányá­ba. Ezért az áruforgalom he­lyes lebonyolításának egyik előfeltétele a fogyasztói ke­reslet tanulmányozása. A fogyasztói kereslet tanul­mányozásának, vagy máskép­pen piackutatásnak jelentős szerepet kell betöltenie a szö­vetkezeti kiskereskedelem­ben. Elsősorban fel kell mérnünk, hogy a forgalomban lévő áruk mennyisége .minősége és vá­lasztéka mennyiben felel meg a fogyasztók szükségleteinek és igényeinek. S figyelemmel kell kísérnünk a választékkal és minőséggel szemben tá­masztott igényeket és kifogá­sokat, és ezeket közölnünk kell a nagykereskedelmi vál­lalatokkal és a felsőbb szö­vetkezeti szervekkel. Így két irányból is jelzik az iparnak a vásárlók megelégedésüket, esetleges kifogásaikat. A nehezebb dolog aztán az, hogy megállapítsuk, milyen cikkekből nem tudjuk kielé­gíteni vevőinket? Azonban ez is megoldható, amire később szintén visszatérünk. Az áruforgalom lebonyolí­tása során már könnyebb vizsgálnunk a kereslet össze­tételének változását és a vál­tozás irányát. Azt tapasztal­juk, hogy az életszínvonal nö­vekedése következtében első­sorban a tartós fogyasztási cikkek iránt érdeklődnek a dolgozók. Legtöbben jármű­vet, rádiót, bútort és ehhez hasonló nagy értékű árukat vá­sárolnak. A piackutatás e három fő feladatát főleg a kiskereske­delmi bolthálózat képes meg­oldani, mert állandó kapcso­latban áll vevőivel. Azonban a vásárlók keres­lete tanulmányozásának mód­szerei még csekély szerepet Töltenek be kiskereskedelmi egységeinknél. Nem mindig kísérik kellő figyelemmel, megértéssel a fogyasztók kí­vánságait, igényeit, s ezért fordulhat elő, hogy a tömeg­cikkekből sem mindig tud­ják kielégíteni vevőiket. Az igaz, azt már elértük, hogy az üzletek többsége a „Vá­sárlók könyvét” igyekszik kéznél tartani. De rendszer­telenül vezetik s azok nem tükrözik vissza a vásárlók igényeinek, keresletének ro­hamos fejlődését. A szocialista, országokban — a Szovjetunióban, Csehszlo­vákiában -— jelentős szerepet tölt be a kereskedelemben a piackutatás. Módszereik kifor­rottak és tapasztalataik fel- használása nagyon üdvös len­né megyénk szövetkezetei számára is. Pé'dául a Szovjet­unióban a boltok — különle­ges kartonok segítségével — naponta nyilvántartják a ki nem elégített fogyasztói ke­resletét. Minden eladónak van egy-egy kartonja, s azok fel­jegyzéseit a munka végezté­vel összegezik. Érdekes és hasznos mód­szer a „Vásárlók ládájának” alkalmazása is. Általában ott helyezik el, ahol a ve­vők el szokták hagyni az üzletet. E módszer alkalma­zása esetén a bolti dolgozók a hét, vagy hónap bi­zonyos napjain űrlapokat adnak át a vásárlóknak, s megkérik őket, adjanak vá­laszt az azokon feltüntetett kérdésekre és a kitöltés után dobják be a ládába. A mun­kaidő végén aztán fe’nykiák a ládát Összegzik és felhasz­nálják a tapasztalatokat az áruk rendelésénél és az ille­tékes szervek tájékoztatásá­nál. A kereslet vizsgálásának elemzése történhet a nagyobb értékű áruk eladási blokjai- nak átnézésével is. A kisebb értékű áruknál pedig össze lehet hasonlítani a leltára­kat, s megvizsgálhatják az értékesítés nagyságát és hul­lámzását- Különösen fontos az időszakos leltárak elem­zése. — Nagyon ügyelni . kell a régi, elfekvő árukra, hogy azoktól megszabadítsuk az üzletet s a jövőben kike­rüljük a hibákat. A kereslet-kutatása nem egyszerűen csak a fogyasz­tók igényeinek felmérését je­lenti, hanem egyben — mint már mondottuk — eszköze az ipari termelés befolyáso­lásának is. Tehát, ha azt akarjuk, hogy az ipar az igényeknek megfelelő fajta és minőségű árut termeljen, akkor jelentősebb szerepet kell biztosítanunk a kiske­reskedelemben a piackutatás­nak, — a vásárlók keresletei, igényei tanulmányozásának. Mind több szövetkezeti tag rendeli meg a „Szövetkezet" című újságot A szövetkezeti mozgalom kite* rebélyesedése komoly jártassá­got követel meg a benne való eligazodás érdekeben.. S amellett, hogy a választott vezetőségi ta­gok és dolgozók különböző tan­folyamokon vesznek részt isme­reteik gyarapítására, mind g3'ak- rabban járatják és forgatják a „Szövetkezet”, című újságot. Az egyszerű szövetkezeti tagok szin­tén számosán olvassák már e lapot, hogy még jobban bele tudjanak . szólni szövetkezetük életébe. Például Tímáron har­mincán fizették elő az újságot. A nagydobosiak tizenhetet, a nagyecsediek pedig negyvenha­tot rendeltek meg. A Mezőgazdasási TermákeHet Értíkesüö Szövetkezeti Központ kütéőitgyüiésre készül A MÉK Központ évről-évre megtartja küldöttgyűléseit, ahol az igazgatóság beszámol az előző esztendő munkájáról, ered- nyeiről, s hibáiról egyaránt. — Az idei küldöttgyűlésen — me­lyet e hónap tizenhetedikére hívtak össze — hetvenkét tsz. és csaknem százhúsz szövetkezet képviselője vesz részt szavazati joggal. A tsz-ek ennél jóval töb­ben vannak, de csak azok meg­bízottai dönthetnek a MÉK ügyé­ben aki tagjai a szervezetnek. A még szélesebbkörű együtt­működés kiépítésére, az ez évi - feladatok jó megoldására számos nem tag tsz. képviselőit is meg­hívták, hogy véleményükkel, ja­vaslatukkal hozzsegítsék a szö­vetkezetét a még körültekintőbb, gazdaságosabb kereskedelmi munkához. Nem érdektelen do­log ez, mert a tsz-ek — ha a MÉK-en keresztül értékesítik termelvényeiket — a termelési tanácsokon kívül jelentős felár­hoz jutnak. Ha a MÉK tagjai, akkor jelentős visszatérítésben is részesülhetnek a tiszta nyere­ségből. A múlt esztendei több millió forint nyereségből tízez­reket fizetnek ki visszatérítés cí­mén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom