Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-10 / 83. szám

i tELFTMAG Y ARORS2AU 1333. ÁPRILIS 10, PSJiTEfe A Kossuth-díjas és „gyermekei“ Kiss László, a nyírtass; Rossuth-díjas tanító .gyermeke?' kö­rében sütkérezik a tavasai napoo. Ä Tompa-brigád A brigádvezető Tompa György. Hét Lakatos társával dol­gozik a Megyei Épí­tőipari Vállalat laka­tosüzemében. Örül­nek annak, hogy hosszú időre el van­nak látva munkával. A mátészalkai gim­náziumra készítelek tetőszerkezetet. Száz- tizenhat darab CSRB saerterzetnészt kell ké- szítenlök gömbvasból, vascsőből. Bgy-egyre átlagosan 220 forint van utalványozva. Rajtuk, szorgalmukon és g munka minősé­gén múlik, hogy a nyolc őrá munkaidő alatt mennyi pénzt keresnek. Miért ne lehetne több héttel a terve­zett határidő előtt el­készíteni a brigádnak kiadott munkát, az iskola tetőszerkezetét és ezzel több pénzt keresni?! Gondolkoz­tak ezen a brigád tagjai. Sokat segített a munka ló szerve­zése, aztán az Is, hogy a brtgádtagök közül ki-ki olyan fel­adatot végez, amihez a legjobban ért Az- első munkada­rabokra sok időt for­dítottak. Aztán újí­tottak. Napokig csak az aftyag leszabásé­val foglalkoztak és egyszerre 35-40 darab szerkezetelem össze­állításához kezdtet­tek. A vasak hajlítá- sát is ésszerűbben, sorozatban végzik. így érték el azt, hogy alig egy hónap alatt a 116 darabból 76-tal végeztek. A bri­gád tagjainak kerese­te az előző havi 1400- 1500 forintról közel 2000-re emelkedett. A szép keresetet a szorgalmon kívül a brigád tagjai Tompa György brigádvezető­nek is köszönhetik, aki a „kiváló dolgo­zó” kitüntetés tulaj­donosa. Az elmelet napi kérdései Az SZKP XXL kongresszusa az elosztási viszonyokról ,A XXI.. kongresszus beszámo­lója a kommunizmus két szaka­szával foglalkozva alkot óa.n to­vábbfejlesztette az elosztás marxista—leninista elméletét is. Hruscsov .elvtárs egyrészt átfo­góbban és különböző oldalakról jellemzi az elosztási viszonyokat, másrészt kifejti a szocialista el­osztási elv lényegét, érvényesülé­sének sajátosságait a Szovjetunió mai körülményei között. I, A% elosztás fő elvei A társadalom által termelt anyagi és szellemi javak elosz­tását — mint ismeretes — ■ a ter­melőeszközök tulajdonviszonyai és a különböző' társadalmi 'osztá­lyok, csoportok termelésben el­foglalt helye határozza meg. Az elosztás a társadalom fejlődésé­nek nem meghatározója — amint Hruscsov elvtárs rámutat — ha­nem terméke s az elosztás formái és elvei a termelés módjától és a társadalmilag létrehozott termé­kek mennyiségétől és minőségétől függenek. Emellett az elosztás­nak aktív szerepe van a terme­lés fejlesztésében is. Lenin élv­társ szerint „az elosztás a terme­lés növelésének módszere, fegy­vere, eszköze.” A kapitalista termelőmódban a magántulajdon, a tőke viszonyai szerint megy végbe az elosztás, amelyet az érték, a profit, a föld­járadék törvényei szabályoznak. Itt nem az jut több jövedelem­hez, aki' többét dolgozik, hanem Gulácsí tennivalók □ szsgoe a gu lácsí iskola kfc-tjfc. Szünidő vsn, ■» aaágss ott szorgoskodik jóné- hány gyermek — frissen fel- ásott földön, gerehlyél, szöez- mötol. Köztük hajladozik a tanárnő, Poócs Erzsébet is. Készül az iskola „mintagaz- dasága”. Szünidő van, gyermek, tanár pihenhetne otthon. De így is elkéstek a munkával, sokat kell pótolni. Mihalovics Bertalan a közsé­gi tanács elnöke Fehérgyarma­ton. Éppen a háromszáz méter drótkerítés anyagának beszer­zésével foglalatoskodik. Nem­rég fogadta el a tanácsülés, hogy támogatni kell az isko­lát a gyakorlati oktatás zavar­talan menetében. A kerítés na­gyon kell, mert az ötszáz négy­szögöles földet tönkreteszik a kóbor állatok. A gyakorlati oktatás pedig fontos. Senki' se gondolta, hogy ez lesz belőle, amikor bevezet­ték az általános iskolában. ■— Hát ez a mi birodalmunk! —. nyitja meg az ajtót a ta­nárnő. A gépállomás egyik épületé­ben léli helyét a „másik” is­kola, a gyakorlati foglalkozások színtere, 3 műhely, a varró­szoba, a konyha, és a raktá­rak. Tényleg, valóságos biro­dalom. A konyhában még csak tűz- hely van. A varrószobá­ban otthonias kép fogadja a belépőt. Hímzett térítőkkel bo­rított asztalkák, varrógép, szek­rény és nagy-nagy tisztaság. A műhelyben munkaasztalok állnak katonás rendben, ahogy az fiúk helyiségéhez illik. De a szekrény is, amelynek pol­cain kincsesbánya kínálja érte­keit, a különféle, ízgatóan szép és jó szerszámokat. A raktárban az elkészült . munkadarabok. Főként fafara­gások. Egyik pontosabb, .gon­dosabb, a másik — kevésbé. De valamennyi ügyes. Most pihennek. Kezdődik a kerti, munka. Látják már a szülők is, hogy nem, hiábavaló ez az oktatás, mert nem egyebet tanulnak meg itt a gyermekek, mint sze­retni a munkát. A munkát* amely az élet alapja. Poócs Erzsébet a gazdája mindezeknek. Rengeteg szorga­lom, akarat van benne, de egyedül mégsem lett volna ké­pes elvégezni a munkát. Fekete Bálint, az egyik szülő jött se­gítségére, aki egyszerűen szól­va ezermester. Ö lett a „mű­helyfőnök”. Komolyan vette feladatát, látszik az elkészített munkadarabokon. Nem annyi órát töltöttek el a gyermekekkel, amennyit a tánterv előír. Hiszen most is szünidő van és... Dehát az eredmény fontos. Így tartják. Poócs Erzsébet ezenkívül más dolgokkal is törődik. Leg- ■ utóbb a termelőszövetkezetben megalakult KISZ-szervezet műkedvelő csoportjával foglal­kozott, színdarabokat tanított be, — Mert olyan kedves ez a gulácsí nép — hárítja el az érdemeket. ■ — Akármit kérhet az ember, teljesítik. Igen so­kat segítenek a gyakorlati ok­tatáshoz szükséges anyagokkal, dolgokkal űs. Meg kell ezt hálálni azzal, hogy a pedagó­gus is segít az iskolán kívül. Dóthy Sándor, a fiatal is­■ kolaigazgató a buszhoz készül. Munkásőr, sietve csa­tolja fel á derékövét. amikor keresem, már csak perceket tölthet otthon, Egyébként ő a községben a pártszervezet titkára is. Munkája sok van. Segítség Kevés. Őszintén megmondja, hogy mehetnének jobban is a dől gok. De a pedagógusok mind fiatalok, a maguk szórakozását keresik. Az iskolában elvégzik dolgukat, és ezzel kész. Poócs Erzsébet kérdése jut eszembe: lehet hálátlannak lenni? Mert ez az. \ gépállomás épületében, r*- ahol a „másik” , iskola van, vízvezetékcsövek feksze­nek a földön, kicsempézve mu­tatja néhány helyiség, hogy itt fürdő, zuhanyozó volt. A gyakorló helyiségek épületében van a termelőszövetkezet mozi­ja js. Az udvar azonban csú­nya, fel van vágva, gondozat­lan. A gulácsiakkal nem lenne nehéz beszélni, hogy ebből a „birodalomból” olyat teremtse­nek, amelynek híre járna a járáson túl is. A fürdőt rend­behozni, és rendszeres lehető­séget teremteni -arra, hogy a gyermekek tisztálkodhassanak. Az udvart parkosítani. A gya­korló helyiségek berendezését tovább tökéletesíteni, hiszen egyre több gyermeket vonnak majd a gyakorlati oktatásba. A termelőszövetkezetekben szakmai tanfolyamokat indíta­ni, a faluban gyakori ismeret- terjesztést tartani. Állandó ön­tevékeny csoportot létrehozni, nemcsak alkalomszerűen fog­lalkozni a fiatalokkal. És kul- túrházat építeni! Mert nincs. Van tennivaló sok is, de ezt két ember nem tudja meg­valósítani. Akármennyire szor­galmas a tanárnő, Poócs Erzsé­bet, és lelkiismeretes' az igaz­gató, Fóthy Sándor. Munkájukban segítem nem­csak szívesség. Nem!- Köteles­ség, SB. egységét és egyben különbségéit is. Az egységre, a közös sajátság­ra utal az, hogy mindenki ké­pességei, legjobb tudása és aka­rata szerinj köteles dolgozni a termékek előállításában- mind a két szakaszban. A különbözőség pedig az, hogy az alsó • szakasz­ban a társadalmi termelésben való személyes részvétel arányá­ban, a felsőbb szakaszban pedig mindenki szükségletei aranyá­ban részesül a megtermelt ja­vakból. Ez szorosan összefügg a szocia­lista társadalom termelőerőinek és termelési viszonyainak .fejlett­ségével. Lenin elvtárs ezzel kap­csolatban mondotta: „Addig, amíg a kommunizmus felsőbb foka be nem következik, a szocialisták azt követelik, hogy a társadalom és az állam a legszigorúbban el­lenőrizze a munka mértékét és a fogyasztás mértékét.” Miért? Nyilván azért, mert még nincs teljes és állandó termékböség. A megtermelt termékeket nem oszthatják el sem egyenlően, sem szükséglet szerint, A szocializ­mus viszonyainak legjobban meg­felelő elosztási mód a munka sze­rinti elosztás, mely a legéssze­rűbb és a legigazságosabb elosz­tási elv, egyben objektív szükség- szerűség is, az emberek akara­tától függetlenül létezik, Ismert dolog, hogy a Szovjet­unióban a hadikommunizmus idő­szakában a háborús helyzet mi­att egy időre kénytelenek véltalcj a munka szerinti elosztás elvétől a fogyasztók száma szerinti egyen­lő elosztás útjára lépni. Ezt a gazdasági intézkedést az az Ob­jektiv gazdasági szükségszerűség eredményezte, hogy az élelmkik- kek erős hiánya uralkodott. A legszigorúbb élelmezési fegyelem útján lehetett csak elhárítani a tömeges éhínséget. Világos, .hogy ez az elosztási forma normális vi­szonyok között nem alkalmaz­ható. Az egyenlősdiség igazságta­lan elosztásra vezetne. Ügy a jó, mint a rossz munkás egyenlő részt kapna a javakból. Ez csak a naplöpóknak volna előnyös. Az emberek nem éreznének anyagi ösztönzést a jobb munkára, a munkatermelékenység emelésére, a több és jobb termelésre. Ma az egyenlősdi a kommunizmus megcsúfolását jelentené, i Ama bizonyos burzsoá jog ugye Van olyan nézet, ésogy a munka szeiínti elosztás, a burzsoá jog alkalmazása a szocializmusban. Ebből arra következtettek egye­sek, hogy célszérű volna már a kommunizmus alsó szakaszában áttérni a társadalmi termékeknek az összes dolgozók közötti egyenlő elosztására Ezzel azonban nem lehet egyetérteni. A burzsoá jog maradványai valóban előfordul­nak még a szocializmusban. Erről Marx és Lenin is beszéltek annak idején. Ezek a maradványok azon­ban csak az elosztási viszonyok jogi formáival kapcsolatban élnek bizonyos ideig. Arról van itt szó, hogy a munka szerinti elosztásnál egyforma jogi mértéket alkalmaz­nak különböző emberekre. Az egy­séges, egyforma mérték a munka mennyisége és minősége. Az elosz­tásnál kapott részeknél megmarad az egyenlőtlenség. Ugyanis a dol­gozók különböző * képességűek, el­térő a szakképzettség, a család­tagok száma stb. .így nyilvánvaló, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesítése mellett egyenlőtlen az egyének jövedelme. Ez a jogi forma nem egyenlő az általa kifejezett társadalmi vi­szony lényegével, A burzsoá jog elismeri a magántulajdont, a szo­cializmus ezt társadalmi tulaj­donná változtatja. S éppen ez a lényeg, a tartalom, A szocializ­musban mindenki egyforma hely­zetben van a termelőeszközökhöz képest, de csak munkája szerint részesedhet a termelt javakból, mert nincs termékbőseg. Aki nem dolgozik, ne is egyék, s ki hogy dolgozik, úgy részesedjék. Ez el­kerülhetetlen az első szakaszbár. Tehát az egyenlő elosztásnak nin­csen semmi elvi indoka a szocia- lizmusban, . Az az elgondolás sem heíy*S, amelyik a szocializmus formuláját, leszűkíteni igyekszik „a minden­kinek munkája szerint” sittre azon a címen, hogy a formula első része csak a kommunizmus felsőbb szakaszában alkalmazható. A megcsonkított formula ugyan­is csak a szocializmus elosztására vonatkozna. Már pedig ez nem fejezné ki az emberek viszonyát a társadalmi termelésben, hiszen nem az elosztás, hanem a terme­lésben való résztvétel a meghatá­rozó tényező. (Folytat jő*,) Daloscsokor Már több ízben szerepelt nagy sikerrel a József Attila KjiI- ttírhaz énekkara,­A munka szerinti elosztás szükségessége a szoeializmusban az, akinek nagyobb tőkéje van. A kommunista társadalomban a termelt értékek elosztása a tár­sadalmi tulajdonviszonyok alap- ján»történik Éspedig a kommu­nizmus alsó fokán, vagyis a szocialista szakaszban a „Min­denkitől képességei szerint, min­denkinek munkája szerint”, a kommunizmus felsőbb fokán a „mindenki képességei szerint, min­denkinek szükségletei szerint” elv érvényesül. E két elv tükrözi a kommunizmus két szakaszának

Next

/
Oldalképek
Tartalom