Kelet-Magyarország, 1959. április (16. évfolyam, 76-100. szám)

1959-04-03 / 78. szám

1939. ÁPRILIS 3, PÉNTEK Kri.miAfiTAlM >RS 7 A G 3 Egy nap a cscngcri határban folytatás a* 1. oldalról.) torrépa magját, el is készül vele. Hatvan éves az öreg, de olyan könnyedén markolja meg • levélboronát és dobja a friss szántásra, mintha még húsz esztendős lenne és nagy akarás­sal most kezdené csak elölről az életet. Mondja is: .„szeretném még így dobálni vagy húsz esz­tendeig. Utána meg? — tovább” A cscngcri föld aranya Csenger határában — az ál­lami gazdaságot nem számolva — több mint 350 hold gyümölcsös van. Százhúsz a termelőszövetke­zeté. Ezek az almások összefüggő ártéri területeken és házikertek­ben vannak. Itt, a gyümölcsös­ben találkc­_nk először a szövet­kezetbeliekkel. Végzik a permete­zést. Három motoros gépük van, de mivel sürget a munka, az ál­lami gazdaság is kölcsönöz ne­kik. Az emberek ruhája, keze olyan munka közben, mintha téglaporral szórták volna be; a mészkénlétől, meg a sárgaméreg­től van. A beregaljai és a tótfalusi kert­ben 150 hold termő gyümölcsös van összefüggő területen a Sza­mos árterében. A fák egytől- egyik leíisztogatva, megmetszve, duzzadó rügyektől terhesen gyö­nyörködtetik a szemet. Némelyik zöld bimbócska már kikíváncsis- kedott, s fürdeti magát a tavaszi napsugárban. Igyekezni kell a permetezéssel. Háti gépek hosszú bambuszrudakkal, és fogatos per­metezők szórják a permetszert a fákra. Varga Gyula és Lajos, a testvére, lóval vontatják a gépet és kézi erővel pumpálják bele a levegőt, hogy jó legyen a por­lasztás. Szakszony István 16 hol­das gazda hosszú láncra akasz­totta az ekét, úgy vontatja a gyümölcsfák alatt. — Szép ez a kert — mondja Szakszony István. Itt mindenki született gyümölcskertész. — A sorokon nem lehet végiglátni — folytatja, amikor látja, hogy azt nézegetjük. — Minden tábla egyé­ni ízlés szerint lett telepítve. De majd egyenesbe jön. .. Ősszel már a magamét viszem a közösbe. . . A rejlett kincs Nagy Béla bácsi a zöldséges brigád vezetője. Az idén sem. akar szégyent vallani. Ezen' a hi­ten van Papp István bulgárker- tész is, aki a tavaszon lépett a Lenin Tsz tagjai közé. Azt mond­ja, szebb palántát nem nevelt akkor sem, amikor a maga gaz­dája volt. Nagy néni, a szövetkezet 73 éves nyugdíjas, alapító tagja is ott hajladozik a melegágyak fö­lött, lányával együtt. Hat gyer­meke van a téeszben. Nagy nénit kicsalogatta ide a tavasz, nem tud otthon maradni. Persze, ezt nem árulja el, hanem azt mondja, azért jött segíteni, mert a fiatalok biztosan elmaradtak a munkában. Nagy úr a tavasz, nem hagyja otthon tétlenkedni az embert, le- gjen öreg, vagy fiatal. SAMU ANDRÁS Több korszerűi kényelmes munkásszállás «5 építőipar új dolgozóinak Az idén tíz-tizenháromezerrel növekszik az állami építőipar munkáslétszáma, jövőre pedig még nagyobb munkaerőgyarapo- dásra lesz szükség a hároméves terv nagyszabású' építkezéseihez. Az Építésügyi Minisztérium már megkezdte azoknak az új mun­kásszállásoknak típus tervek sze­rinti építtetését, amelyekben a túlnyomórészt faluról toborzott segédmunkásokat és az új szak­munkásokat elhelyezik. Jelentős budapesti , építkezése­ken kívül a vidéki városok' közül Szolnok kap legelőször új építő­ipari munkásszállót A 250 sze- méyes épület kivitelezése meg­kezdődött. A második negyedév­ben Miskolcon két 400, Szegeden 250 személyes szálló építéséhez fognak hozzá. Salgótarjánban 250, Pécsett 400, Oroszlányban ugyan­csak, 400 személyes szállás építé­sét kezdik meg. Az új munkásszállodák szépek, korszerűek lesznek. Egy-egy szo­bában legfeljebb négy ágyat lyeznek el, a helyiségeknek nem lesz tehát tömegszállás jellege. Zuhanyozóval, étteremmel, műve­lődési teremmel, könyvtárral, ol­vasószobával, orvosi rendelővel, melegítő konyhával mindegyiket ellátják. A megye eddig legnagyobb avar temetőjét tárják fel Jisstivusvárikun Ha nem találkoztunk emberek­kel a szövetkezet szántóföldjein, akkor bent, a központban annál jobban van módunk megismer­kedni velük. A zöldséges terüle­ten egy egész brigád szorgosko­dik. Fiatal lányok nyesik a gyep­téglákat s hordják az ablakok alá. Itt Adorján Ferencné és még vagy hat asszony szorgoskodik; a gyeptéglákba vetik a dinnye mag­vát s helyezik el az üveg alatt, Három holdon ültetnek az idén dinnyét, Csánvj, Marsowszky és Ananász fajtákat. A tavalyi négy holdról 16-ra emelték a zöldsé­ges területét, hogy ebből a rejtett kincsből minél többet „kibányász­hassanak”. A karalábé, káposzta, paradicsom már négy-öt levelé­ben van, ki lehetne ültetni, de az időjárás még elég csalfa. Az egyházerdői vasúti állomás­tól alig pár száz méterre, föld- j forgatás közben csontvázakat ta­láltak. A leletmellékletek alapján a Jósa András Múzeum igazgatója megkezdte a feltárásokat. Eddig mintegy 50 sírt bontottak ki. Hetedik századbeli temető A temetkezés avar jellegű, ideje az i. u. 660—700 közötti evekre tehető. A halottakat itt lőeszközei nem sajátíthatók ki, hiszen a dogozó parasztság a munkásosztály szövetségese. Mi­vel azonban a szocialista terme­lési viszonyok kialakítása a me­zőgazdaság egészében szükség- szerű, türelmes, hosszadalmas, meggyőző nevelő munkára van Szükség a parasztság megnyeré­sére, a dolgozók átnevelésére. Az újfajta gazdaság vezetésére új vezetők szükségesek, időt vesz igénybe a széles kereskedelmi hálózat kiépítése, az átszervezés­hez szükséges gépek gyártása, a dolgozók anyagi és kulturális körülményeinek, életszínvonalá­nak megfelelő fokú fejlesztése stb. Az átmeneti korszakban a pro­letárdiktatúra államának segítsé­gével megvalósítják a termelési eszközök köztulajdonát és a mun­ka termékeit az egyes dolgozók munkateljesítménye szerint oszt­ják el. A Szovjetunióban már ennél távolabb néznek, a közeli kommunizmus felé tekintenek, amelynek jelmondata ez; „Min­denki képességei szerint, minden-. Isinek szükségletei szerint.” A szocializmus korszaka azért szük­séges, hogy megteremtsék a ter­mékbőséget a szükségletek sze­rinti elosztásra és olyan embere­ket neveljenek, akik képesek kommunista módon élni és dol­gozni. Idő előtt nem lehet átmen­ni a kommunizmusba, mert ez a termelt javak jelélésére vezetve és nem volna lehetséges a bőví­tett újratermelés. Ez pedig nem felemelkedés, hanem visszaesés lenne. Bár a szocializmus már felépült a Szovjetunióban és a javaknak óriási mennyiségét ter­melik, möst azonnal mégsem lép­hetik át a kommunizmus küszö­bét, mert a termelés jelenlegi ma­gas színvonalán sem lehet telje­sen és mindenkinek valamennyi szükségletét kielégíteni. Csakis lépésről-lépéere haladva kell meg- termeteni a kommunizmusba való átmenet anyagi és szellemi felté­teleit. (Termékbőség és kommu­nista ember.) , dón lehet eltölteni mondjuk 20 év múlva minden szovjet ember­nek.) A folyamatos átmenet üteme lassúsága, vagy gyorsasága az anyagi termelés színvonalának fejlesztésétől függ. A Szovjetu­nióban az átmenet nem lassított folyamat, hanem a korszerű ipar, a gépesített mezőgazdaság, az egész népgazdaság és kjltu’ális élet gyorsütemű fejlődésének idő­szaka. Ha a .termelés színvonalát nem fokoznák állandóan, az átfej- lődés üteme lelassulna, vagy meg­állna, ez pedig tespedésre vezet­ne. Ezért tűzte ki a XXI. kong­resszus fő feladatul a kommunis­ta társadalom anyagi-technikai bázisának megteremtését, a szo­cialista termelőerők újabb hatal­mas arányú fejlesztését. Ismere­tes például, hogy célul tűzték ki az ország teljes villamosítását, valamennyi termelési folyamat komplex gépesítését, automatizá­lását. új természeti erőforrások hatalmas méretű hasznosítását stb. A kommunizmusba való átme­netre vonatkozó e’rréleti megálP- "ításokat p7. MSZMP KözoonM Bizottsága márc'us 6-i határozata méltán tek'nti dönti fontosságú­nak a 7 éves tervvel egyetemben. ..A Szovjetunió népe — mondja a határozat — nagyszerű pártja vezetésével elől jár és utat mutal a szocialista néoeknek és a■/ j e?é=z. emberiségnek a jövő, a j szocia'izmus, a kommuniz­mus felé.” Forgassuk és ta- , nulmányozzuk tehát a XXT. ' kongresszus anvacát. hasznílivk ' r<-1 belőle mindazt, ami féjlődé- 'fűnket e’őrr.ozdítja, hogy minél előbb érjen el a mi nmünk Is abba a bizonyos Kánaánba, ?mc- lyet nagy Petőfink forradalmi leikével még csak sejthetett, mi pedig már gyakorlatilag is har­colhatunk crte. Zajtai Antal fejjel É-rak, lábbal D-nek fek­tették. Előfordulnak lovassírok is, de csak a zablával és kengyelva­sakkal felszerelt lófejet, a lábszá­rakkal, tették a sírba. A többi részt a halotti tor alkalmával megették. Volt olyan sír is, ahol S birkát áldoztak fel. Mind a ló, mind a birka a nomadizáló élet­forma jellemzője. Számos sírban kézzel alakított agyagedényt he­lyeztek el, bizonyára itallal együtt. A mélyebb sírokban már akkora a talajvíz, hegy a csontvázak tel­jesen vízben úsznak. Mi van a sírokban? A férfiak mellett még csattot, kést íjat, háromélű nyílhegyeket, kardot, páncéllapocskákat, tűzcsi- holó-készséget, ezüsttemezes öv- veret-sorozatot és égyéb haszná­lati tárgyat helyeztek el. A nőknél ezüst- és aranylemez­ből préselt, gömbcsüngődíszes fül­bevalók voltak. A nyakon betétes valamint dinnyemagalakú üveg­paszta szemekből álló gyöngy­füzért hordtak. A szövés-fonás ál­landó jelképe, az orsókoreng is helyet kapott a sírban. Pipere­eszközök, csattok és számos ki- sebb-nagyobb használati tárgy került még elő. Az ásatás folyik Ez az avar temető eddig a me­gyénkben a legnagyobb. A halot­A kommunizmus különbözik ugyan a szocialista szakasztól, de nem választhatók _ el mereven egymástól. A második szakasz egyenes folytatása az elsőnek, amelyben fokozatosan létrejönnek fi kommunizmus elemei. A Szov­jetunióban mind inkább kibonta­koznak a munkának és a terme­lés szervezésének kommunista formái és a szükségletek kielégí­tésének olyan formái, mint a köz- étkeztetés, bentlakásos iskolák, bölcsődék stb. Az átmenet most van általános kibontakozásban, amikor valamennyi anyagi és szellemi előfeltétel megteremtése folyik. Erről a 7 éves terv célki­tűzései tanúskodnak. Például a tervidőszak végére az ipari ter­melés SO. a mezőgazdasági terme­lés 70. az életszínvonal 40 száza­lékkal emelkedik. Nagy útemaen fejlődik a tudomány és a kultúra is. Mikor jut el a Szovjetunió a kommunizmusba? Ezt naptári dá­tummal természetesen nem lehet megjósolni; 12-15 év, vagy csak 10? Nem lehet biztosat mond. ni. Annyi bizonyos csupán, akkor ír véget az átmeneti szakasz és ak­kor valósul meg a kommunizmus, amikor teljes bőség lesz minden ember szükségle- j teinek kielégítéséhez, amikor f minden ember megtanul ké-' pességei szerint dolgozni, hogy a társadalmi jaiakból állaniáin hatalmas ké-zlelek legyenek jcl­halmozva. Természetesen a szük­ségleteken csak nermális emberi szükségleteket kell érteni, nem pe­dig kuriózumokat, luxuséi!;.-re.cet. Ez csakis az általános emberi ha­ladás fokához viszonyítva hntá- rozható meg. (Nem biztos például, hogy a szombati vikendet a Hol­tak sűrűn, kisebb területen, so­rosan fekszenek. Valószínűleg ki. terjedt temetővel számolhatunk, az ásatás folyik. Az 1956. évi útépítés során Ti- szavasvári-Koldusdombon már feltártunk egy 23 sírból álló VII. század eleji avar temetőt, arany és ezüst ékszerekkel, és egy egye­dülálló vas törzspáncéllal együtt, mely több mint 9 kiló súlyú volt. A tiszavasvári téglagyárnál is kerültek elő sírok karddal, edé­nyekkel együtt, azonban az álta­lános iskolában elhelyzett tárgyak elpusztultak. Gazdag Jelelek meg) eszerte A megye területén eddig a Ti- szalök-hajnalosi 30 sírból á'ló te­mető volt a legnagyobb. Lovas­sírokat Nyíregyházáról (Maurl- kios Tiberias (58,2—602) aranyérmé­vel), Nyírtúráról, Kótajról isme­rünk. Aranyszíjvég Mátészalkáról, Tiszaeszlárról, aranyfülbevaló Buj- ról, Tiszsdadáról került elő. A bashalmi, • tiszadobi, kemecsei, ti- szaberceli sírokon kívül, szórvá­nyosan ismerünk Nagy kallóról, Üjfs'hértóról, Nagyhalászról, Pa- szabról, Tiszanagyfaluról és Zá­honyból. Tervásatás valószínűleg az idén Tiszaeszláron indul meg. Csallány Dezső. 50 000 forintos nyeremény a Békekölcsönön Most jelentkezett a tornyospál- cai földművesszövetkezet, egyik dolgozója nyereményéért: Ví. Békekölcsön-kötvényével 50 OOÖ forintot nyert. A boldog nyertes nyereményéből Nyíregyházán sze­relne házat vásárolni. Lliiscm lelt a 2-es postahivatal A nyíregyházi 2. számú posta- hivatal élüzem lett 1958 második felévi munkája alapján. Az él- üzemavató ünnepséget a posta székhazában 2-án tartották, ahol több dolgozó kiváló-jelvér.yt és pénzjutalmat kapott. Az ünnepség után családias vacsorát rendeztek. Nemsokára megnyílik a Sóstó A sóstói fürdőt előreláthatólag április 15-én megnyitják. A fe­dett uszoda néhány napon belül véglegesen elkészül, csupán a beton megkötésére kell kb. 15-ig várni. F.endbchozzák -aduig teljesen az étterem, a bár helyiségeit, át­festik a szálloda folyosóit. Új ponyvát kap a terrasz, kicserélik, illetve átfestik a vasszerkezetsl is. A cukrászdában jégbarlang- szerű . bejárat, s még több ha­sonló meglepetés várja Sóstó lá^ togatóit. Nagy ütemben .folyik a parkosítás is: eddig. 19.000 facse­metét ültettek el, s előrelátható­lag több mint 25.0C.0-cf' ültctngk: 17.000 fenyőt, 2000 vörös-tölgyet, 6.600 tölgyet, s a régi strand kö­rülkerítésére platánokat és két, fűze­A líét syaltasz szerves kapcsolata Négy havi borion a „szívesség“ viszonzásáért í cával ajándékozta meg őket. A bíróság, tekintettel arra, .hogy a ; mezőőrnek a társadalmi tulajdon védelme lett volna a kötelessége, s arra is, hogy Németh Gyula már kétízben büntetve is volt, négy hónapi börtönbüntetésre I ítélte a „baráti gesztusért.” Német Gyulának, az Apagyi Állami Gazdaság mezőőrének cimborái íröcsöt fizettek és más hasonló „szívességet” tettek. Né­meth a „szívesség” viszonzása­képpen három barátjának zsáko­kat töltött meg az állami gazda­ság kukoricájából, s így mintegy 1000 forint értékű lopott' kukori-1

Next

/
Oldalképek
Tartalom