Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-19 / 66. szám

1939 MÁRCIUS 19. CSÜTÖRTÖK KEI FTM A« V A Hm"• •*” ‘ ü 5 Egy ésszerűsítéssel 250 ezer forint megtakarítás Traktorral szánt jáli az utat Sok éven keresztül az volt a gyakorlat az utak szélesítésénél, felújításánál, hogy sok ember csákánnyal vágta az utat, hogy új kőágyat teríthessenek. Ezen változtatott Erdős Béla, a Nyí­regyházi Közúti Üzemi Vállalat termelési csoportvezetőjének ész- szerűsítése. Rájött arra, hogy mezőgazdasá­gi traktoros ekével is el lehet vé­gezni ugyanezt a munkát. A nyí­regyházi Simái úti cs a Tjszaber- cel— Nyírbogdányi útépítésnél tökéletesen bevált a traktoros eke, mely kiszántja a régi köves- utst. Nem kell csodálkozni. Ez­zel négyzetméterenként 1,30 fo­rintot takarítanák meg, ami r megyében ebben az esztendőben mintegy 250 ezer forint megtaka­rítását fogja eredményezni. Az ésszerűsítést más megyék útépítéséhez is javasolják. Érvénybelép o nyári menetrend a MULÉV-néi Március 23-tól négy gép érinti Nyíregyházát Március 23-án lép érvénybe a Magyar Légiforgalmi Vállalat új, nyári menetrendje. Az első gép 5 óra 45-kor érkezik Debrecen­ből Nyíregyházára, 5 óra 55-kor indul Nyíregyházáról és 6 óra 55-kor ér Budapestre. A követ­kező gép reggel 6 óra 40-kor in­dul Budapestről, s Nyíregyházára ér 7 óra 40-re. Ez a gép Nyíregy­házáról 7 óra 50-kor indul, Deb­recenije ér 8 óra 10-kor, Debre­cenből tovább indul 8 óra 25-kor és Budapestre 9 óra 25-kor érke­zik. Délután Budapestről 15 óra 45-kor indul a gép és 18 óra 45-kor ér Nyíregyházára. Nyír­egyházáról 16 óra 55-kor indul, 17 óra 15-re ég Debrecenbe. Deb­recenből 11 óra 25-kor indul to­vább és 13 óra 25-re Pestre ér. A következő gép Budapestről 16 óra 15-kor indul, 17 óra 15-re ér Nyíregyházára. Nyíregyházáról 17 óra 25-kor indul, 17 óra 45-re ér Debrecenbe. Ez a gép innen nem megy tovább. Április 12-től a délutáni gépek egy órával később indulnak. A menetjegyek ára 117 forint, oda-vissza 234 forint. 5 EZER FORINT JÁTÉKOKRA A tiszadobi községi tanács terv­be vette a Szabadság-tér parko­sítását, ahol gyermekjátszóterét akarnak létesíteni. Az erdészet dolgozói társadalmi munkában vállalták a park elkészítését. Itt háromezer forint értékű munkát végeznek. Ugyanakkor a községi tanács ötezer forintot költ a gyermekjátszótér felszerelésére. I terme'ésben is jól vizsgáztak a vsncseüőí ezüstkalászos tanfolyam hallgatói Szombat volt, mégis számos ünneplőbe öltözött parasztember­rel lehetett találkozni. Vencsellőn. A gépállomás szépen feldíszített termébe iparkodtak, hogy számot adjanak négy hónapi tanulásuk­ról. A papírszeletekre írt kérdé­seket húzni kellett a hallgatók­nak. A vizsga-bizottság elnöke, Pénzes elvtárs még külön kérdé­sekkel is meggyőződött a vizsgá­zók tudásáról. A feleletek arról tanúskodtak, hogy nem hiába töltötték el a négy hónapot Ligeti Béla agro- nőmus vezetésével. De nemcsak szavakkal álltak helyt, hanem a rögtönzött kiállítás is azt mutat­ta, hogy jó gazdák ők a gyakor­latban is. A kiállított vetemé- nyek jelzőtábláin ilyen adatok voltak olvashatók: „Krámer Gyu­la Gül-baba burgonya átlagter­mése 160 mázsa, ifjú Gyuricza Péter, lucerna, hatvan mázsa” és így tovább. A tanfolyam elvég­zése után még nagyobb eredmé­nyekre számíthatnak. A Csontos brigád ! 350 holdon szórta el a műtrágyát A Nyírteleki Gépállomás Cson­tos-brigádja kőt termelőszövetke­zetben, a nyíregyházi Dózsában és a Ságváriban dolgozik, A tavasz .olyamán eddig 350 holdra szór­ták ki az alap- és fejtrágyát. A 15 erőgépes brigád traktorai a szántandó területen ott voltak a műtrágya szóró nyomában. így elérték, hogy a tavaszi vetések alá 130 hold készen áll, csak vet­ni kell. A gépállomás egy másik híres brigádja, a Szauber-brigád mára vetést .is megkezdte. 15 hold ta­karmánykeveréket vetettek el. Kedves, bensőséges találkozót rendeztek a közelmúltban Nyír* egyházán. Az Irodaház dolgozói és a Nyíregyházán tartózkodó néhány szovjet család egy kellemes estét töltöttek együtt. Fel­vételünk a jóhangulatú, baráti poharazgatás közben készült. HOGYAN TÖRŐDIK A MUNKA VERSENNYEL a Megyei építőipari Vállalat üzemi bizottsága? A közelmúltban a vállalat má­tészalkai főépítésvezetőségén értekezletet tartottak, amelyen közel 100 dolgozó vett részt. Se­rényi elvtárs, a vállalat szakszer­vezeti bizottságának elnöke be­számolójában ismertette azokat az eredményeket, amelyekhez hozzá­járultak a dolgozók munkaver­senyben elért sikerei is. I termelési tanácskozás hatása 106,7 százalékra teljesítette a vállalat az 1958. évi tervet, ami­hez döntően a negyedik negyed­évi jó munka járult hozzá. A ne­gyedik negyedév elején még nem látszott biztosítottnak az évi terv teljesítése. Ekkor a termelési ta­nácskozásokon jobb- munkavégzés­re szólította fel a szakszervezet a dolgozókat. Nagyobb lendületre kapott a munkahelyeken a ver­seny a dolgozók között és szép eredményeket értek el. Sokat segítet a szakszervezet azzal, hogy figyelemmel kísérte és rendszeresen értékelte a versenyt, tudatta a versenyzőkkel az elért eredményeket. A kitüntetések és jutalmazások sem maradtak el. Hatan nyerték el a „Kiváló dol­gozó” jelvényt, hatvanan pedig az oklevelet, az ezzel járó fizetéssel. A verseny eredményeképpen a dolgozók keresete is emelkedett. Szép felajánlások Már munkába hivta dolgozóit a vállalat a téli szabadságról. Moz­galmassá válnak az építkezések. A szakszervezet megbeszélte a munkavezetőkkel a munkaverseny továbbfolytatását és fellendítését. A tervek ismertetése után a szak- szervezeti bizalmiak közreműkö­désével összegyűjtik a munkafel­ajánlásokat. A versenyzők. figyel­mét arra irányítják, hogy lehe­tőleg egész brigádok, csoportok, munkahelyek tegyenek vállalá­sokat az építési határidő lerövi­dítésére, a kiváló minőségű mun­kára, az anyagtakarókosságra és az igazolatlan mulasztások elke­rülésére. Továbbá arra, hogy újí­tásokkal, észszerűsítésekkel segít­senek a tervteljesítésben és a szakmákban szerzett tapasztalato­kat adják át a fiataloknak. A felajánlásokat március 13-ig ősz-, szegyűjtötték. Vállalatok közötti párosversenY Ezeket a versenyfelajánlásokat a „Kiváló dolgozó”- címek elnye-' résének feltételként tették meg. Az üzemi bizottság gondoskodik arról, hogy a műszaki dolgozók megfelelően segítsék a felajánló-' sok valóraváltását Rendbehozzák a versenytáblákat és vállalati . versenyhíradót is terveznek kása-; teni, hogy a verseny nyilvános­ságával is ösztönzést adjanak a dolgozóknak. A vállalat versenyt indít - az; ipari tanulók között, a „Kiváló' ipari tanuló” címért. A munka­helyeken bevált jó munkamódsze­rek terjesztése érdekében a szak- szervezeti bizottság tapasztalatcse- re-értekezletet és bemutatókat1 fog szervezni. Általános egyetértéssel fogad- i ták a vállalat dolgozói az üzemi i bizottságnak azt a felhívását^ hogy a vállalat hívja párosveriT' senyre-a 6. számú Mélyépítő Vál-ta­lálatot és az Építő- és Szerelő! Vállalatot a tervek minél jobb' teljesítéséért. Népszerűek a leértékelt áruk holtjai A múlt év utolsó hónapjaiban megyénkben tizenkét szövetkezet nyitotta meg a leértékelt áruk boltját A vevők mintegy ötmil­lió forint értékű cikkek közül az ízlésüknek, igényüknek megfelelő cipőt, ruhát és más árufélesége­ket választhatnak. Különösen a nagycsaládú, keveset kereső dol­gozók járnak jól, mert egy-egy vásárlásukkal jelentős összeget takarítanak meg családjuk szá­mára. A vevők szívesen veszik, ha az árurengetegben elkalauzolja őket az üzlet vezetője vagy valame­lyik dolgozója. A sok cikk közül nem gyerekjáték kiválogatni a legmegfelelőbbeket. A bolti dol­gozók többsége ezt szívesen meg­teszi. A mesterségükhöz tartozik az udvariasság és a vásárlók se­gítése. A vevőkkel, való előzé­keny, tapintatos foglalkozás ko­moly mércéje az áruforgalom. Tehát nem véletlen jelenség az, hogy a mátészalkai szövetkezet leértékelt áruk boltja rövid félév alatt közel másfélmillió forintot forgalmazott. Az igaz, hogy nem* csali az udvariasságban, az elő­zékeny kiszolgálásban nincs hiány a bolt dolgozóinál, —• öt­letekben is gazdagok. Például ki­állításokat és vásárokat rendez­nek. A leértékelt áruk boltjai fel­készülték a húsvéti csúcsforga­lomra. Vidra István. ízléses, szép kirakatokkal vonja magára éh'vásárlók figyelmét * Csemegéből t. KÉT PLAKETT— és a hősök unokái . . . Márcsak Bandi bácsira vártunk. Városszéli lakásától hosszú az út — még taxival is. Mert a nyíregy­házi „hármas” iskola pirosnyak- kendősei autóval mentek el Ré- pánszki bácsiért, a legöregebb ve­teránért, hogy aztán terített asz­talhoz ültessék névadó ünnepsé­gük alkalmából. Kürtszó jelezte kívülről, hogy valamivel hat óra után kezdetét veszi a nagy esemény... A házi­szőttes drapériával kicsinosított úttörő szobában tíz őszhajú vete­rán, szülők és vendégek fogadták a dobpergéssel belépő lányokat fiúkat. Szűk volt a helyiség, — moccanni alig lehetett, amikor száz­hatvan pajtás felsorakozott, — mégis minden arcra rózsásan ült ki az öröm. Szokott módon, vezényszavak- kal, jelentésadással és indulóval nyitották meg c.z estet. S csak ezután jött a meglepetés. Pankotai István — az egyenru­hás tanár — magasba lendítette kezét, minden szem ráfigyelt, s tiszta csengéssel dalra zenáített az úttörő csapat. A „nyomolva- sók” által felgyújtott tizenkilen- ces dalokkal kedveskedtek a. je­lenlévő szemtanúknak: Ha a Tisza, meg a -Duna Vörös rózsát teremne, Minden kislány és menyecske Vörös rohamistát szeretne.. Répánszki és a többi„bácsi ” pil­lantása ösze-össze találkozott. Az elevenedő emlékek örömkönnye­ket loptak pilláik alá. S már egyre otthonasabb lett a hangu­lat, és Szarvas Ernő visszaemlé­kező szavai, — a plakettok lelep­lezése előtt, — úgy járták be a szobát, mint a nagyapa mesemon­dása. József Attila és Hámán Kató nevét vette fel a megye egyik legjobb fiú és lánycsapata. Ami­kor lehullott a lepel a két pla­kettről Virág Judit állt ki az élre és a költő szavaival tett vallo­mást, fogadalmat: a két dombor­mű mindennapi jelkép... A következő pillanat már újabb jegyezni valót hozott. Minden ve­terán elé egy kis egyenruhás állt, hóvirággal a kezében s a virág felett az ajándékkal. Egy kis sza­lag — ennyi volt az egész s a, szalagon is csak ez a. két szó: „Hősölí unokáitót.. Én Bandi bácsit figyeltem. Alit előtte * kislány fehér blúzban. ! rakott szoknyában, csattanó ke­rek arccal » a nyolcvan éven túli idős ember ajkán csak szófoszló,*! nyok hangzottak: — Nekem... már nehéz s be-, szed... is... Nagyon kő... szőnöm gyermekem,.. És vékonnyá lett kezével fehér zsebkendő után nyúlt... Hamar elérkezett az unokákj öröme is. A „nyomolvasásban” legjobb eredményt elérő pajtá­soknak a megyei pártbizotlsagi sok-sok könyvet ajándékozott. Kint az utcán már fények gyűl­tök, elérkezett az este, amilcor as iskola szülői munkaközösségének, készítményei, szendvicsek és sütemények az asztalra kerül~ tek... A búcsú pillanataiban még' ezt a párbeszédet lestem el: — Itt van a kocsi Bandi bá-' csiért. — Két fiú segítse le a lépcső* kön! — Lányok, el ne felejtsétek M| holnap a soros...!' Mert az öreg kommunista aj* táján mvidenmp bekopog kél pajtás, hogy elvégezze a házkö­rüli munkát Bandi bácsi és idM felesége helyett­— angyal

Next

/
Oldalképek
Tartalom