Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-17 / 64. szám
1930. MAnCICS 17, KEDD KEt.rrMAGTAEORC/AC, 3 11 millió forint kultúrhásak építésére Megyénk községei a község fejlesztési alapból, az anyag és a társadalmi munka értékével együtt ebben az évben több mint 11 millió forintot fordítanak művelődési házak építésére. Ebben az összegben nincs felújítási költség, teljesen új épületek, illetve épületrészek épülnek meg. A községi tanácsok külön, — egyenként többezer forintot állítottak be kultúrhóz berendezésekre is. A megye minden járásában épülnek új kulúrotthonck, legtöbb a kisvárdai járásban (kilenc helyen), a vásárosnamé- nyiban (nyolc), valamint a fehérgyarmati járásban (hét helyen). Kutató munka, zászlódísz, üunejji műsor... Ünnepi készülődés Fehérgyarmaton A magyar proletariátus első lékünnepélyek keretében is. nagy győzelmének méltó megün neplésére készül F ehérgy armat dolgozó népe. Ebből az alkalomból az általános iskola úttörőszervezete Selmeczi János pedagógus vezetésével feldolgozta 1919 helyi vonatkozású történetét, a helyi direktórium tevékenységét. Az első munkáshatalom egyszerű képviselői, ma is élő részeseinek puszta élettörténete, áldozatkész harca, majd az ellen- íorradalom véres rendőri felügyelete, bebörtönzés, internálások körülményeinek valósághű bemutatása emlékezteti Fehérgyarmat lakosságát elődeink dicső múltjára. 1919 helyi vonatkozású történetét ismertetni nemcsak az iskolásokkal, hanem a különböző intézmények és tömegszervezetek által rendezett ern95 kilós harcsát fogott egy ugornyai halász Ugyancsak megörült Nyitrai János gergelyiugornyai halász március 11-én, amikor a Tisza és Szamos torkolatánál lesve a zsákmányra, fenékhorogján egy P5 kilós, két és fél méter hosszú harcsa „akadt meg’. Az utóbbi időben ez a legnagyobb fogás a Tiszának ezen a szakaszán. — Azóta sok elismerést kapott az ügyes halász a zsákmányból készített ízletes falatok fogyasztóitól. A Tanácsköztársaság kikiáltásának 40. évfordulóját zászlódíszben, ünnepi köntösben fogadja Fehérgyarmat társadalma. — A központi ünnepséget a járási kul- túrház nagytermében tartják meg. Az ünnepi beszédet kultúrműsor egészíti ki, amelyen fellép a szövetkezeti bizottság, a technikum és az általános iskola énekkara, tánccsopörtja, továbbá a községi KISZ-szervezet és a járási kultúrház színjátszó gárdája gondoskodik a nagy nap dicső emlékének felelevenítéséről. A műnk as vezetők erősítsék szemcéyi kapcsolataikat a munkásokkal... (A munkásosztályról szóló párthatározatból). V alaha a szegény ember arról ’ álmodott, hogy egyszer megfordul a világ. Telt, múlt az idő, s a valóságban is így történt. Ügy lett rendjén; hogy a hajdani szegény ember üljön a vezető posztokra. Később az egykori kubikos iskolába ment. Két évig viaskodott a magasabb fokú építészettel. Sok éjjel nem aludt, tanult, olvasott és mind jobban ráébredt mennyi minden van még, amit meg kell tanulnia. Elvégezte az iskolát és kinevezték egy többszáz munkással dolgozó építőipari vállalat igazgatójává . . . És itt már napjainkban folytatódik az igaz történet. Szereplője nem más, mint az egykori kubikos, filléres summás, ma a 6. Mélyépítő Vállalat vezetője. Az első emeleti szoba ajtaján ez áll: Pápai Márton igazgató. Az előszobában titkárnő, a szobában telefon mellett az igazgató. Egyenes tekintetű, határozott vonású, jól megtermett barna ember. — Külseje, beszéde erősakaratú, nyílt. A szobában asztal, fotelok, teleníonok, Lenin-szobor, könyv- szekrény. Egyszerű mint gazdája. Pápai Márton hatodik éve vezeti a sok munkahelyen foglalatoskodó vállalatot. Mielőtt idekerült, Tessék válogatni! Van motorkerékpár, katonás sorrendben állnak a nyíregyházi KISKER Műszaki bolt előtt MUNKATÁRSUNK HELYSZÍNI TUDÓSÍTÁSA A két évszak heves csatározása változatlanul fokozódik. Á télvég védekezése egyre elkeseredettebb, mivel a bevonuló tavasz új fegyvert alkalmaz: napsugarai mind nagyobb területet lövellnek be. A tél veszteségei felmérhetetlenek! Ellenállhatatlanul szikkad a föld, fejvesztve menekülnek a nagykabátok, s a tavasz nyomában már itt-ott rügyek sarjadnak az ágakon. Hiába kér segítséget a védekező tél a szelektől és komor felhőktől, a túlerőben lévő tavasz rohamai mindent elsöprően bizonyítják, hogy az elavult évszaknak át kell adni a helyét. Nem lehet az időjárás kerekét megállítani, vagy visszaforgatni. Persze, mint minden változás, ez is nagy hatással van az érintett terület lakóira. Van- iak akik ujjongva üdvözlik az előrenyomuló tavaszt, és vannak, akik... No, de ne veszítsük el fejünket a csata hevében, vegyünk sora egynéhány esetet. PECSOVICSÉKNÁL A tavaszvert ház ablakai kitárultak. A szobában Pecso- vics ás felesége serénykednek. A férj hatalmas szőnyegcsomót vesz a hátára, s miközben háromszor lerogyik alatta, a feleség örömteli hangon csiripel. — Jegyezd meg Lajos, alkalmazkodnunk kell az új körülményekhez, különben elveszett emberek leszünk. Mit szól majd a Pósáné, ha holnap i a téli félcipőmben lát meg. Körömcipő kell Lajos. Meg világos nagykosztüm, hogy hadd pukkadjanak' meg az irigyek... Na és a Liza lány. Pontosan őrá mutogassanak az iskolában, hogy még egy nyavalyás tavaszi kabátra sem telik neki... Mi? Vedd tudomásul Lajos, a mai naptól statárium van a házban, az utiszámlát Kitört a tavasz! hazahozod és felhagysz a cigarettával. Nem engedhet meg magának ilyen luxust valaki... Mit? Hogy ott vannak a tavalyi holmik? Mondd, van neked fogalmad a divatról, a luxusról...? AZ UTCÁN A forgatagban egymásnak ütközik két húsz év körüli fiú. — Pardon. . . — így ez egyik', — Semmi pardon, máskor... Itt elharapja a szót, mert mérges pillantása a másikig ért el. — Oh, Jenőkéin, ne hara- gudj... De olyan a frizurád, hogy egészen elváltoztat. Mi történt veled? — Semmi! Mondtam a fodrásznak, hogy egy aktuálisat kérek. Hát tessék, Zseráldot csinált belőlem... BOLTBAN Áll a mama a pult előtt, jobbján kisfia bámul. Áll a mama és várja, hogy a kiszolgáló és a nevetős arcú, csinos pénztárosnő befejezze a beszélgetést. — Mit parancsol — fordul nagy sokára a vevő felé a férfi— Egy sportöltönyt a kisfiamnak — és rábök a csöppségre. . A férfi létrát vonszol elő, felfut rajta és mély töprengésbe kezd. — Hányévesnek kell...? — szól le a mamához nagy természetességgel. A pénztárfülkében felltacag a lány, s az asszony hozzámsúgja: — Milyen szórakozott. — S ahogy a lány felé int hozzáteszi: Nem csoda, hisz tavaszt érez... RANDEVÚN — Nézze Imre, ez így nem mehet tovább. Megint öt perc késés...! — De Marika... — Semmi Marika, magúnak mindegy tél vagy tavasz. — Dehogyis. Csak sokan volta!;. a virágboltban... És átnyújtja a csokor ibolyát. (ANGYAL) sokmilliós veszteséget könyveltek el. Ma az ilyesmi ismeretlen. — Történetünk szempontjából most nem is ez a fontos. Inkább az, hogyan alakult barátsága, kapcsolata a munkásokkal, a régi kenyeres pajtásokkal és az új emberekkel. Hogyan tart barátságot és tekintélyt, tudja-e: mi fáj a kétkezi munkásoknak, megé.to jó'oarát-e, szóval a nagy, család hűséges tagja-e, mint reg ... iVehéz erről néhány perc alatt meggyőződni, de olykor néhány mozzanat is elegendő hozzá. Különösen, ha ezek a mozzanatok nagyon is közel állanak az iméntiekhez. Álljunk csak kies t az ajtó mögé. Valaki kopog. Bátran, otthonosan lép a szobába. — Munkás-overálján por, maszat. Egyenesen a munkából jön. — Nagy baj van, Pápai elvlárs — kezdi, s nagyot szusszant, mint aki egész nagy gondját, búját elakarja fújni. — összedőlt a házam. — Edzett, barna kezével elnyom egy könnyfélét.-— Rozoga volt, nem bírta tovább. Mi lesz velem? . .. Az igazgató telefonhoz lép, beszél, tanácsot kér, hosszasan latolgatja mit lehet tenni. —Rövidesen megmondom mit tudunk segíteni... A munkás, Makula András bizakodó arccal távozik, majd kezébe nyomják a kiutalást építőanyagokról. Kiselejtezett, leértékelt anyagokról. Az ellenértékét az igazgatói alapból rendezték ... Egy gonddal kevesebb. Egy ember nem vesztette el a bizalmát az emberek , iránt, a vezetője iránt. Lesz otthona. Nem soká pihen az igazgatói ajtó. Újra ki nyílik s belép egy újabb gondterhes ember. Bár apróság az egész, de Bácskái Jánosnak sek fejtörést okoz. Nagyhalászból jár be dolgozni, fél nyolcra ér ide a busz és negyed- ötkor indul haza. A munkaideje viszont háromnegyed ötig tart, munkája meg nyolckor kezdődik. Mit lehet itt tenni? Az igazgató segít, engedélyezi, hogy munkáját íélnyolckor kezdje, így nem kell lemaradni a buszról. Semmiség? Látszatra az, de mennyire nem az, ha a munka- kedvet, a kedélyt, a magánéletet is tekintetbe vesszük. Naponta sok ilyen személyi és más természetű dologgal keresik fel Pápai Mártont. Az egyiknél a családban van baj, iszik a férj, el kell intézni,, hogy az asszony kapja meg a fizetést és beszélni kell az emberrel. Másutt beteg a gyerek, szintén segítségre van szükség. S. így sorakoznak a gondok, hosszú sorban. Az emberek úgy jönnek Pápai elvtárshoz, mint a barátjukhoz, aki ha teheti, segít. — Igaz, olyan is akad, aki másként él vissza a jóhiszeműségével: kölcsön kér pénzt — mondja — beteg a család, később kiderül: a. torkán megy le a kenyér meg az orvosság ára . .. C okszáz munkása, sokszáz ^ barátja van Pápai Mártonnak. Nemcsak az irodában keresik fel, hanem a klubban, otthonában. Nemcsak bajukat, panaszukat, hanem örömüket, apró derűs perceiket is megosztják vele. Ez jó, biztonságos érzés. -— Pápai Márton a nagy családban maradt..: Vajon emlékezteti-e ez a kis történet azt a munkásigazgatót, akinek nincs ideje barátkozni, elcsevegni, elpoharazni a munkásokkal. Való igaz, hallatlan sokat kell pótolni tudásban a kétkezi munkásból lett igazgatónak. De kell jutni arra is időnek, hogy együtt örüljön, bánkódjon azokkal, akiknek a bizalma erre a posztra helyezte. Páll Géza. Móriczról, Krudyról, Nagy Lajosról Nagysikerű irodalmi esi, könyvkiállitás volt Kisvárnál! Az utóbbi időben igen nagy erőfeszítéseket tettek Kisvárdán a művelődési ház átalakításának érdekében. A város lakói egyre fokozottabb kulturális igényekkel lépnek fel a kultúrházzal éfi Szóró flakkon — az idei husiét kölni- márkája Húsvét közeledtével illatszer- boltjaink megkezdték a felkészülést. Német, lengyel, francia, szovjet és hazai gyártmányok valóságos elderádója várja a „húsvéti kölni-lázat”. Üveges, kis kiszerelésű, valamint literes kölnikből a korábban népszerűvé vált márkák valamennyije kapható. De újdonságban sincs hiány. A közelmúltban érkezett meg a megyei lerakathoz a hazai gyártmányú „szóró flakkcn” és már ott díszelegnek az üzletek kirakataiban — öt forinttól. a járási könyvtárral szemben. A könyvár nagyszámú irodalomkedvelővel vasóinak régi vágyát teljesíti, amikor megrendezte a művelődési otthonnal karöltve az Irodalom — Forradalom című előadássorozatot, ahol írók találkozhatnak a közönséggel. Az első előadást, — amelyen több mint 200-an vettek részt — Czine Mihály, a Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetének munkatársa tartotta meg, Móricz Zsigmond a forradalomban — címmel. Az előadó a legújabb kutatások alapján mutatta be Móricz Zsigmondot, megyénk nagy íróját. Dr. Hollóházi Lajos köszöntőjében Móricz Zsigmonddal való első, személyes találkozásának emlékeit elevenítette fel. A könyvtár igen ízléses kiállí- 1 tást készített Móricz Zsigmond könyveiből. A soronkövetkező előadások Krúdy Gyuláról és Nagy Lajosról szólnak. Benczik József, a nyíregyházi Dózsa TSZ asztalosa mái- a harmadik darab gumis-stráfkocsi összeállításán dolgozik. Ha éppen ráérő lag van közeiében, ad munkát társainak is és kap is szívesen segítséget. Egvüil a munkásokkal!
