Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-14 / 62. szám

1859. MÁRCIUS 14, SZOMBAT KPUFTM 4GT 4 ROR^r 4f . A mezőkön dolgosnak már a demecseri traktorosok Afrikába kerül majd a készülő vasaló A demecseri gépállomás körző­iében levő termelőszövetkezetek ezámbeli és területi növekedése egyre nagyobb feladatok elé ál­lítja a traktorosokat, a szakembe­reket. —- Amíg tavaly csalt mintegy kilencezer normál­holdnak megfelelő munkára, ad­dig az idén tizennégy ezernél több nörmálholdra szerződtek a tsz-ek- kel. Ebben a számban azonban még nincs benne az a terület, amely a közelmúltban befejezett tervkészítések óta került a szö­vetkezetek kezelésébe. Csupán a berkeszi határban 260 holdra kell pótszerződést kötni. A demecseri traktorosok nem várattak maguk­ra sokáig a tavasz érkezésekor. :Az eddig megjavított gépeket ará­nyosan elosztották, és a közös gaz­daságokba húzattak. Sényőn Vá­rad! János és Povelcsák Péter kezdték meg a szántást, Kéken Miklósi Miklós híres szakember szórja gépével a szövetkezeti föl­dön a műtrágyát. A Demecseri Dimitrov Tsz-ben a szántáson kívül már a csillagfürt magját is földbe tették. Körzetükben a homokos területen dolgoztak elő­ször, mivel a talaj Itt kedvező volt. Ahol viszont a talaj nedves­sége miatt nem kezdhették meg a szántást, vetést, ott a vetőmag- tisztításban, takarmányelőkészí­tésben vesznek részt gépeikkel. Perneszen a szövetkezet írí nyitja a traktorost Nagyon fontos, hogy megfelelő Sorrendben végezzék a traktoro­sok munkájukat. Ezt viszont csalt úgy lehet elérni, ha jól irányít­ják a gépeket. A gépállomási brigád vezetők szerepe igen fon­tos, de nem lehet nélkülözni a termelőszövetkezetek javaslatait sem. A közös gazdaságok viszont csak akkor képesek jól irányíta­ni a traktorosokat, ha a szövet ke­ret és a traktorosok között ba­ráti. közvetlen kapcsolat van. Sá­pi József traktoros nemrég lépett be a berkeszi Bajcsy Zsilinszky TSZ-be. Több lesz így 3 keresete, háztáji földet is kap a közösből, és nagyobb felelősséget érez , a hozamok növeléséért, a közös va­gyon gyarapításáért. A gépállo- mási és szövetkezeti vezetek meg­egyeztek: Sápi Józsefet közvetle­nül a közös gazdaság brigádve Tetője irányítja. Kerti traktor .hiányában egy Zetor után négy lóeke-konstruk- ciót készítettek a gépállomásnak, hogy a berkeszi gyümölcsfák al­ját Zetorral szánthassák. Hat mé­ter' hosszú húzószerkezeten sza­bályozhatók az ekék, s így za­vartalanul folyik a munka. Megoldásra váró feladatok Az eredmények mellett van két terület, ahol megoldásra váró fel­adatok mutatkoznak. Az égjük: sürgősen rendezni kell a meg­növekedett területű földműves­szövetkezetekben a tervmódosí­tást és szerződésben is rögzíteni kell, mennyi gépi munkát igé­nyelnek. Ezen kívül nagyobb gon­dot kell fordítani az egyénileg dolgozó parasztok gépigényléseire. Egyre többen fordulnak ugyanis közvetlenül a gépállomási brigád­vezetőkhöz, és más szakemberek­hez szerződéskötési igénnyel. Ez önmagában nem hiba. Ezt a mun­kát azonban a földművesszövet­kezetek végzik. Mivel, egyes he­lyeken — mint Demecserben is — a földművesszövetkezeti agronó- mus nem tud pontos választ ad­ni a munka megkezdésének ide­jére vonatkozóan, ezért a gépál­lomáson jelentik be egyre többen gépimpnka-igényüket. Ez csökken­ti a föidművesszövetkezetek ter­melést elősegítő szerepét. (N. T.) 25.000 néző a nyíregyházi mozikban Vécsi József nő a kisvárdai Vul­kán Vasöntöde formamagkészítő- je. A szenes vasa­lók készítésének első mozzanatait végzi az üzemben. Különösnek tűn­het, hogy ma. a korszerű technika, a háztartások fej­lődő vi! lamosítása. idején szenes va­salóról szó esik. Már pedig nagy..' mennyiségben gyártják. Keve­sebb fogj' ugyan a hazai kereslet ré­vén, mert az em­lített cikk mesz- szi tájakra ké­szül. Amelyik va- ! salónak Vécsiné | készíti a puha ho- | mokágyat, az „tár- | saival” rövidesen j útnak indul az iparilag, techni­kailag elmaradot­tabb országokba. Évente 13—20 ezer darab jut el Belga-Kongóba, Tu- lran'Ja és más orszá­Megrendezik a il. megyei fotokiáliitást Pályázati felhírás Nagy érdeklődés kísérte a most lezárult Szovjet Film ünne­pét. A nyíregyházi mozik ez idő alatt közel száz előadást tartot­tak, amelyeken mintegy 25 ezer néző tekintette meg a, bemuta­tott filmeket, A számok azt mutatják; hogy a legtöbb érdeklő­dőt „Az én drága párom" című film vonzotta. A nyíregyházi kö­zönség nagyon meg volt elégedve a másik két alkotással, a „Kék nyíl” és a „Tengerészrevu” című filmekkel is. Felvéte­lünk az ünnepi hét megnyitóján készült. A „József Attila” Müv. Ház és a Nyíregyházi Fotoklub a Ta­nácsköztársaság megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére 1959. május 1—10-ig megrendezi a II. megyei fotókiállítást. A kiállításon résztvehet min­denki, alti Szabolcs-Szatmár me­gye területén lakik, (hivatásos és amatőr). — Személyenként 4 kép küldhető be a) a fekete-fehér csoportban legalább 18x24 cm-es nagyságban b) színes de nem kézzel színe­zettek legalább 13x18 cm-es nagy­ságban. A képek hátára feltüntetendő: 1) a szerző neve és lakcíme 2) a kép címe és sorszáma 1— 4-ig. Beküldési határidő: 1959. ápri­lis 20. Cím: „József Attila Műv., Ház, Nyíregyháza, Kossuth tér 2. sz. A legjobb képeket díjazzák. Egész napos ünnepséget rendeznek Ujfehértón a Tanácsköztársaság emlékére Egész napos ünnepséget rendez a IV. sz. általános iskola „Zalka Máté” . úttörő csapata ■ március 14-én Üjfehértón. Délelőtt „A fia­talok régen és ma” című előadás­ra kerül sor, amelyet dal- és sza- vslóverseny követ. Az irodalmi szakkör pályadíjat nyert dolgo­zataiból olvasnak fel. Délután megnyitják az „Ujfehértó 1919” című kiállítást. Az úttörők népi együttese bemutató előadást tart, majd kiosztják a versenydíjakat. Az ünnepségen vendégként részt- vesz a nyíregyházi XII. sz. iskola úttörőcsapatának irodalmi szak­köre is. Akiken nagyon sok múlik Pillanatkép egy új szövetkezeti elnökről Kovács Sándor nagy darab, pi­ros, pufókarcú ember. Az erőt és a nyugalmat lehetne megmin­tázni róla. Nem látszik meg rajta az sem, hogy az utóbbi hetekben igen keveset aludt. Amióta ő a nyírpilisi termelőszövetkezet elnö­ke, nagyobb a felelőssége és több a gondja. Két hónappal ezelőtt —: ő sem tagadja — sokkal nyugodtabban nézte a világot. Vezette a hely­beli célgazdaságot, s amit meg­mondott, annak úgy kellett len­ni, mert hiszen fegyelem nélkül semmire sem jut egy állami gazdaság. És hogy nem mént rosszul a munka, arra a legmeg­győzőbb bizonyíték: minden dol­gozó egyhavi fizetését kapta az év végén nyereségrészesedésként, akarja képviselni a szövetkezet Kovács Sándor agronómus. Ért a munkájához, szereti azt. S bár tudja, hogy egy mezőgazdasági üzemet nem lőhet úgy irányítani, mint egy gyárat, a jövőt sem lehet olyan pontosan előre meg­határozni, mint ott, mert az idő­járás közbeszólhat, mégis azt vallja: ugyanazon a földön, mint amilyen az egyénieké, sokkal többet lehet termelni közösen, —• Ezt Bt elvet követi, s legutóbb, hogy a termelési tervet készítet­ték, kikötötte, a fálszáz forintos munkaegységtől csak nagyon ke­véssel térhetnek el. A fiatal elnök határozott, azt mondja, ha megválasztották, jól Nyugdíjas-találkozót rendes a nőtanáci Két-háromszáz nyugdíjas rész­vételére számítanak a március 26-i nyugdíjas találkozón, melyet a városi nőtanács és a szakszer­vezet rendez délután 6 órakor a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Fsdánov utcai székházában. A találkozóra meghívják a város­ban élő idős nyugdíjas nőket, férfiakat. A megjelentek előtt Bácsi Sándor járásbíró ismerteti az új nyugdíjtörvényt. Bárki ez­zel kapcsolatos problémájára, kérdésére választ kaphat ezen az összejövetelen. A találkozón szóba kerül egy állandó városi nyugdí­jas klub létrehozásának terve is, majd az idős embereket rövid kultúrműsor szórakoztatja. Kedves vendég a tavasz Tornyospáieán Hiába „rázta Gergely a sza- kállát", a tavaszt nem sikerült megijesztenie. A hó elolvadt, a sár hamar felszikkadt, s az ára­dat a hosszú utcán újra meg­indult reményteljes nekibuzdu­lással a határba, hogy új kenye­ret fakasszanak az áldott föld méhéből. Itt-ott elvétve még egy megrakott szekér nyikorog terhe alatt, • viszi a föld „zsír­ját", amelynek gőze egybeolvad a frissen mosott földek kékes­szürke párájával. Legtöbben azonban már, a tél folyamán vontatókkal kiszállított kupaco­kat teregetik szét a földeken, s vgnnak, akik „megkóstoltatják” az ekével a friss hantokat. Tornyospálca hangyaszorgal­máról híres népe az idén is, az elmúlt evekhez hasonlóan, nagy igyekezettel látott munká­hoz. — Hogy mivel mérhető ez a szorgalom? Nehéz lenne pél- | dául megállapítani, ki kezdte a t község határában levő, 380 hol- I dat kitevő gyümölcsöskertekben a munkát. Ki szorgalmasabb, a tótvégi Ponesák Márton, vagy a magyarvégi „palotás“ Tóth Lajcs? (Most épít palotának is beillő lakást népes családjának, ezárt ragasztották rá ezt a jel­zőt.) Egy biztos: a gyümölcsö­sök készen állnak az e'ső per­metezésre. —Lehet, hogy nem Gonda Károly középparaszt kezdte meg az idén a korai burgonya csíráztatását, de egy tény: a tavasz folyamán a köz­ségben 2C0 holdon ültetnek csí­ráztatott burgonyát. Jobban, mindig csak jobban akarnak élni az emberek itt is. Hogy rájöttek a hibridkukorica, hasznára, ncsza gyűltek a meg­rendelések s ez idő szerint a szokásos kukoricatermő terület , 25 százalékára igényeltek hib- • ridmaget. Műtrágyából tavaly 1500 mázsát használtak fel, az idén meghaladja az igény ezt a mennyiséget. A község 3870 hol­das határából 1300 holdon bur­gonyát termelnek, de jut szá- lastakarmány-termeiésre is te­rület. A napokban 340 kiló fémzárolt, arankamentes vörös­here és 200 kiló lucei namagot osztottak szét a gazdáknak ta­vaszi vetésre. A mák is jól jöve­delmez a lakosságnak; 120 hold földön •készítették elő a talajt a mák vetéséhez. A bizalmat, a termelési biztonságot tükrözi az is, hogy a tavalyival szem­ben két és félszer lesz több a szerződésesen termelt cukor­répa vetésterülete. Ilyen a tavaszi kibontakozás Tornyospálcán dióhéjban. Míg bomlanak a nyitó kapák előtt a szőlősorok, földbe hull a ma* az emberek mindegyre e őrc lépnek, s gondolatban a holna­pot formálgatják... (S. A.) ügyét. Menni kell a munkának, menni is fog, bízik bemre. Az em­berek, akik beléptek, nem kény­szerből tették, hanem mert na­gyon is tudják, hogy sokat kell tenni a jövedelemért. Egy érde­kes esetet is elmond arról, hogy még nem volt működési engedé­lyük, a banknál sem volt szám­lájuk, a nyírbátori gépállomás mégis hozzákezdett a tavaszi munkához. Ez mutatja, hogy so­ha nem volt ilyen nagy a bizalom, mint most, egy új szövetkezet jö­vője iránt. Kovács Sándor nem tagja a pártnak. Hogy miért vállalta a nagyobb feladatot, amely azt is jelenti, hogy egyelőre heten­ként járhat csak haza a család­jához Mátészalkára, azzal magya­rázható elsősorban, hogy szereti a falut. Azzal a szenvedéllyel, amellyel csali azok bírnak, akik a röggel születtek és vele lettek nagykorúvá. Felelősséggel be­szél és azzal tervez. Példát akar­nak mutatni az ősszel azoknak, akik még nádíedeles házi­kókban töprengenek az új befo­gadásáról, mert ők még nem tud­ják kihasználni a lehetőségeket. — Nem mindegy öt holdon, vagy öt­százon gazdálkodni, az sem, hogy tervszerűen vagy anélkül teszik ezt. A régi szövetkezet tagjai a felbomlás után elmondották, hol voltak a bajok. Most már ezek tudatában lehet dolgozni és előre menni. Így beszél, nagyon meggondol­tan, a holnapot kutatva. Azzal búcsúzik, hogy a szövetkezeti el­nök egy nagy család feje. Ha jól irányít, meglátszik az eredmény, Ha nem, az ő lelkén szárad a si­kertelenség. Sok, nagyon sok múlik a veze­tés->n , fkephsg 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom