Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-14 / 62. szám

A kormány szóvivő fenek iá jékozta t ó ja (5. oldal.) Uj erőre kap a szocialista munkaverseny (Cikk a 2. oldalon) XVI. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM Ára 50 fillér 1959. MÁRCIUS 14, SZOMBAT A Lottó nyerőszámai (6. oldal) Riport a de mer fteri traktorosokról (3. oldal) A BUDAPESTI PÉLDA A főváros kommunistáinak harci vezérkara, a Buda- pesti Pártbizottság március 11-én kibővített ülést tar­tott, amelyen felszólalt Kádár elvtárs is és többek között a következőket mondotta: „Budapest a szocialista forrada­lom szíve, az is volt és az is marad. Ennek megfelelő sze­repet kell betöltenie.” A Budapesti Pártbizottság ezúttal is betölti ezt a szere­pet és nem kétséges, hogy a vezetése alatt menetelő kommu­nisták is hasonlóan cselekszenek. Arról van szó, hogy az MSZMP Központi Bizottságának március 6-i határozata már is a cselekvés mezejére szólította a budapesti kommunistá­kat. A Budapesti Pártbizottság kibővített ülése e határozat­ból eredő feladatokat szabta meg a kommunisták számára. Ezek a feladatok — mint a március 6-i határozat is — a XXI. kongresszus gazdag anyagára, mint éltető napfényre, előrehaladásunk meggyorsításán alt forrására támaszkodnak. A kongresszus anyagának értékes kincsei között vannak olyanok, amelyeket nyomban hasznosíthatunk a népgazda­ság fejlesztésében és a termelőszövetkezeti mozgalom meg­szilárdításában. A március 6-i határozat éppen arra irányul, hogy adott lehetőségeink jobb kihasználásával meggyorsít- r suk fejlődésünket és a termelést, a termelékenység nőve- = lését, a takarékosságot és a műszaki fejlesztést állítsuk a * pártmunka középpontjába. A budapesti üzemek egész sora ! nyomban megvitatta: hogyan járulhatnak a határozatban « megjelölt feladatok megoldásához, hogyan támogathatják ; legeredményesebben a termelőszövetkezeti mozgalmat. Ezzel C kapcsolatban számos felajánlás született. A dolgozók kezde- r ményezésére a Budapesti Pártbizottság ajánlotta és elhatá- rozta, hogy az MSZMP novemberben összeülő kongresszusa > tiszteletére szocialista munkaversenyt indít. A verseny a ■ termelés és az alkotás minden területére kiterjed. A Buda- ! pesti Pártbizottság vállalta, hogy a kommunisták „a dolgo­zókkal megtanácskozva, velük egyetértésben a munkahelyek C ezrein a szakszervezetekkel és a KISZ-szel együttműködve ■ segítik a verseny szervezését.” 1 Budapest tehát valóban méltó az eddigiek szerint Ká- ' dár elvtárs szép jelzőjéhez, valóban a „szocialista forrada- £ lom szíve” dobog a fővárosban, amely tükrözi az élet lük- t tető iramát, lelkesedve ver gyorsabb ütemet a szovjet 7 éves ‘ terv reményteljes perspektívájának tudatában. Ám ha Bu- ' dapest az ország szíve, a magyar forradalom központja, Sza- É bolcs-Szatmár a tetterős karja, végvára hazánknak. Ugyan- " azon új hazát építő nemzetünk szerves egységéhez tartozik ! egyik is, másik is. Ha tesz a szív, tegyen a kéz is! Megyénk > dolgozó népe eddig is kivette részét a tettekből. Annak az * egyenesvonalú, szép fejlődésnek, amely 1956. november 4-e l óta végbement ebben az országban, a szabolcs-szatmári dől- > gozó emberek is részesei. Nem kétséges, hogy ipari, mező- ; gazdasági és az élet egyéb területein elért eredményeink a > párt helyes politikájának, a kommunisták helyes mozgósí- r fásának, a dolgozókkal való eleven kapcsolatoknak köszön- ' hetők elsősorban. Néhány esetben az is bebizonyosodott, • hogy a tömegek politikai érettsége, tettrekészsége pár fokkal r magasabb volt, mint ahogy vártuk. Sokan nem tételezték fel C például január elején, hogy két hónap alatt 5.242 taggal és ■ 14.422 hold földdel gyarapodhatnak termelőszövetkezeteink r s hogy 8 tsz-község — sőt az utóbbi napokban újabb 3—4 l község is érlelődő — lett. C A tömegek tehát még nagyobb bizalmat érdemelnek. “ Ez azt jelenti, hogy a XXI. kongresszus anyagának és a ■ december 6-i határozatnak széleskörű megismertetése mel- i lett bátrabban támaszkodjunk a tömegek kezdeményező “ készségére. A kommunisták és pártmunkások a dolgozó tö- « megeknek a párt iránti bizalmát és a szocializmus ügye ' iránti odaadását helyesen használják fel a szocialista mun- [ kaverseny szervezésével a gépek jobb kihasználására, a = nyersanyaggal és energiával való takarékosságra, a helyi ‘ erőforrások feltárására, amelyek lehetővé teszik, hogy még ■ ez év végére teljesítsük az 1960-ra tervezett termelési szin- » tét. Elsősorban a kommunisták mutassanak példát fegyel- ° zett, áldozatkész munkájukkal, fokozzák, lelkesítsék jobb fel- = világosító munkával a gazdasági vezetők, műszaki értelmi- * ség alkotó kedvét, a pártonkívüli dolgozó tömegek tettvá- L gyát. Javítsák meg a pártvezetés munkáját, segítsenek az E üzemek és a gazdaságok munkaszervezésében, az újítómoz- ■ galom felkarolásában, kongresszusi munkabrigádok létreho- ' zásában. Teremtsenek az eddigieknél jóval nagyobb méretű 1= összefogást és tegyék társadalmi üggyé a tanács, a szakszer- ' vezet, a KISZ, és a többi tömegszervezet útján, hogy az l egész iparban a munkatermelékenység 3 helyett 5 százalék- » kai növekedjék, az önköltség 1.5 helyett 2.5 százalékkal ‘ csökkenjen és ezzel érjük el már óv végére az életszínvonal ‘ 8.3 százalékos emelkedését. ■ Falusi pártszervezeteink és kommunistáink legyenek ko­vászai az újabb hőstettek születésének, hogy népünk számá­ra gyorsabban bontakozzék ki a szebb, gazdagabb élet és a szocializmus világméretű győzelme a kapitalizmus felett ha­marabb következzék be. Fel hát, a kongresszus tiszteletére induljon megyénkben is nemes versengés! jjÜDD0QCCDC30C3DCX!tX!D00DDDDDC3D00nDDDDQDnaD0aQnD 50 ezer forint Halad a tavaszi munka a baktat határban is Megkezdték a műtrágyázást az Úttörő Tsz-ben egy nyíregyházi étterem csinosítására Nyíregyházának régi gondja volt a Beloiannisz-téren lévő — volt Vesszős-féle — 3. számú ven­déglő tűrhetelten állapota. Sem kívül, sem belül nem dicsekedhe­tett az étterem valami csinos „ábrázattal”, olyannyira elhanya­golt hely volt. Az épület műemlékké való nyil­vánítása és külső rendbehozása azonban lényegesen változtatott a helyzeten. A vendéglátóipar is -gondolt az étteremre: mintegy félszáz ezer forintos befektetéssel valósággal megfiatalították a he­lyiséget. Általános festés volt, ki­cserélték a készleteket és presszó­gépet is üzembe állítottak. Ha rövklebb-hosszabb időre visszalopakodik is még a tél, a határt csak a tavasz uralja már. A dombosabb helyeken eke for­gatja a csillagfürt vetőágyát, trágyát vivő szekerek kerülgetik egymást a dűlőutakon, máshol a műtrágyát szórják. így van ez a baktalórántházi határban is. A szorgoskodásban a termelő- szövetkezet sem marad el. A téli és tavaszi hónapokban 190 von­tató istállótrágyát vittek ki a földekre. Földjük gazdagítására az erdőgazdaságtól is kapnak is­tállótrágyát. Mindemellett még műtrágyával is serkenteni akar­ják növényeik fejlődését. Eddig 14 hold dohány és 3 hold cukor­répa alá adtak alaptrágyát. Míg az egyéniek kézzel „sózzák” kis' földjeiket, ők a gépállomásra bízzák a műtrágyaszórást is. — Sokkal pontosabban és kevesebb munkával, embert kímélőbben végzi ezt a gép. A kertészetből is gazdag bevé­telre számítanak. Nem régen lé­pett a szövetkezetbe Kiss Gyula kertész szakember, akinek irányi-! tásával dolgoznak a kertészeti tagok. A korai palánták már zöl­dellnek, a salátát is pikírozzák. Teret nyernek az ú) eladási formák — (Jzcm élei mezé» — Árusítás a mezőn — Van kisgép és építőanyag Javul a ssövethesseti hereshedelem A MÉSZÖV kereskedelmi fő­osztályának apparátusa értekezle­tet tartott a kereskedelmi üzeir- ágvezetőkkel és FJK kereskedel­mi felügyelőkkel. Megbeszélték azokat a feladatokat, amelyekkel kulturáltabbá és jobba tehetik az fmsz boltok munkáját. Csehszlovákiai tapasztalatok Szilágyi Gyula elvtárs, a keres­kedelmi főosztály vezetője beszá­molt csehszlovákiai tapasztalatai­ról, az ottani fogyasztási szövet­kezetek kereskedelmi munkájá­ról, Csehszlovákiában már a leg­kisebb falvakban is bevezették az új eladási formákat, mint az önkiszolgálás és önkivá­lasztás. Jellemző, hogy a fogyasztási szövetkezetek mélyen szakosítot­tak. A tapasztalatokat a MÉSZÖV hasznosítja megyénk fmsz-einél. Már ebben az évben húsz he­lyen, éspedig Nyírbátorban, Fe­hérgyarmaton, Űjfehértón, Nagy- kállóban, Balkányban, Nagyecse- den, Merken, Kölesén, Vásáros- naményban, Tiszaszalkán, Domb- rádon, Nagyhalászban, ítakama- zon, Tiszavasváriban, Tiszalökön, Baktalórántházán, Nyírmadán, Vaján, Nyírbogdányban és Ib- rányban létesítenek önkiszolgáló fűszer-csemege boltot. Tiszalökön és Fehérgyarmaton önkiválasztó vegyi-háztartási boltot, Fehérgyar­maton, Nyírbátorban és Űjfehér­tón önkiválasztó cipőboltot, Nyír­bátorban, Fehérgyarmaton és Ti­szalökön önkiválasztó textilruhá­zati boltot létesítenek. Az új eladási formák beveze­tésével elérik, hogy kisebb árukészlettel, nagyobb válasz- tékcssággal nagyobb forgal­mat tudnak elérni. A vásárlóközönség gyorsabban veheti meg az árucikkeket. Az átalakuló falu és kereskedelme Az értekezlet résztvevői meg­beszélték a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével kapcsolatban a földművesszövetkezetek megnö­vekedett kereskedelmi feladatait is. Nagyobb gondot ferdít a MÉ­SZÖV azokra az fmsz boltokra, amelyek tsz községekben vannak, biztosítja a jobb áruellátást és a választékosságot. Ahol igénylik, ott megszer­vezi az fmsz az üzemélelme­zést. Nagyobb dologidőben az fmsz a mezőre is kiszállítja a szükséges élelmet és a mun­kához való árukat. Gondoskodik a MÉSZÖV arról, hogy idejében juttassa el a tsz- eknek és egyénileg gazdálkodók­nak a műtrágyákat és növényvé­dőszereket. Előzetesen tett intézkedések eredményeképpen a MÉSZÖV mezőgazdasági kisgépekből minden igényt ki tud elégí­teni. A falvak és elsősorban a tsz-ek építőanyaggal való ellátását is jobban megszervezik. A 29. fmsz TÜZÉP-telépen felmérést folytat­nak és megállapítják, hegy mi­lyen építőanyagból előreláthatólag mennyire lesz szükség az év folya­mán. Fokozott szakosítás Különösen sokat foglalkozott az értekezlet az fmsz boltok szako­Kivételes élményben volt része a nyíregyházi közönségnek csü­törtökön. A Magyar—Szovjet Barátsági Hónap alkalmából ha­zánkban vendégszereplő szovjet művészek közül néhányan felke­resték városunkat is. Az igen szép hangverseny első szereplője Dimitrij Paperno zon­goraművész volt. Műsorát ro­mantikus és modern művekből válogatta össze. Minden mű elő­adásánál éreztük a zenei elkép­zelés és a technikai kivitel töké­letes harmóniáját. Rendkívül ki­fejező, széles skálájú, dinamikus sításának kérdésével. A vegyes­boltokban nagy mennyiségű áru van felhalmozva, egy-egy áru­cikkből mégsem kielégítő a vá­laszték, A szakosítással fokozottabban foglalkozik ezentúl a MÉ­SZÖV. A földművesszövetkezeti boltok már a tavaszi felkészüléssel is be akarják bizonyítani azt, hogy jobban tanulmányozták, s jobban figyelembe vették a falusi lakos­ság igényeit, és nagyobb erőfeszí­téseket tesznek a kulturáltabb, jobb árusításért. Márciusban áru- cs divatbe­mutatókat rendeznek elsősor­ban a járási székhelyeken és a nagyobb községek fmsz­élben. Bemutatják a tavaszi cikkeket, to­vábbá húsvéti vásárt és ajándék­vásárokat szerveznek. Többen is bírálták az értekez­leten az' Autóközlekedési Vállala­tot és a nagykereskedelmi vállala­tokat, — amelyek az áruszállítá­sokat intézik — azért, mert a szállításokat pontatlanul végzik. A falu szövetkezeti kereskedelmé­vel való nagyobb törődés jobb munkát követel a nagykereskedel­mi vállalatoktól és az AKÖV-től is. O. A. hatásokra képes billentése töké­letes könnyedséggel párosul. Kü­lönösen nagy sikert aratott utolsó számával, Liszt: 14. magyar rap­szódiájával. A műsor második részében Marina Jasvüi hegedűművésznő aratott nagy sikert. Schumann, Mozart, Csajkavszkij és a mo­dem szerzők közül Ci ne adze és Hacsaturján-műveket adott elő. Játékát csengő, szép hang, ki­egyenlített vonótechnika jellemzi. Műsorát Csajkovszkij: Valse scherzo c. virtuóz művének len­dületes és hatásos előadásával fejezte be. H J. Nagysikerű hangversenyt adtak a szovjet művészek Nyíregyházán

Next

/
Oldalképek
Tartalom