Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-13 / 61. szám

1959. MÁRCIUS 13, PÉNTEK KELETM AGYARORSZÁG 5 _ - .... . A pártkongresszus tiszteletére indítsunk szocialista munkaversenyt a termelés minden területén! Kádár János elvtárs beszéde a budapesti pártbizottság kibővített ülésén A Magyar Szocialista Munkás­párt budapesti bizottsága kibőví­tett ülést tartott a Vasas Szak- szervezet székházában. Elöljáróban Kelen Béla elvtárs, a Budapesti Párbizottság titkára ismertette a Központi Bizottság márciusi határozatából a buda­pesti kommunistákra, pártszerve­zetekre, dolgozókra vonatkozó tennivalókat. — Pártunk határozatot hozott az MSZMP soronlévő kongresszu­sának összehívására az év végére — folytatta. — Ez a nagyjelentő­ségű kongresszus egész népünk életére kihat. A budapesti dolgo­zók kezdeményezése és lendülete biztat bennünket, hogy javaslatot tegyünk: a budapesti pártbizottság nagy nemzeti céljaink elérése érdekében határozza el és ajánlja Budapest dolgozóinak, hogy a pártkongresszus tisz­teletére indítsunk szocialista munkaversenyt. (Hosszantartó nagy taps.) Fischer György elvtárs, a Bu­dapesti Párbizottság tagja, a Klement Gottwald villamossági gyár mérnöke elmondotta, hogy a műszaki értelmiség szívvel-lé- lekkel támogatja a versenyt. Komjáthy László elvtárs, a Cse­pel Vas- és Fémművek vezérigaz­gatója elmondotta, hogy a Csepel Vasművek dolgozói örömmel üd­vözölik a Központi Bizottság ha­tározatát. Több felszólaló után Kádár Já­nos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára emel­kedett szólásra. Elöljáróban a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán részt vett ma­gyar küldöttség munkájáról szólt: — A kongresszus résztvevői, a testvérpártok képviselői és a szov­jet emberek szeretettel fogadták a magyar küldöttséget — mon­dotta. — Jártunk üzemekben, tu­dományos, műszaki kiállításokon, találkoztunk munkásokkal, értel­miségiekkel, pártmunkásokkal. A találkozások igen hasznosak vol­tak számunkra, gazdag tapasz­talatokat adtak. —A szovjet emberek, — a párt és az ország vezetői éppúgy, mint a legegyszerűbb segédmun­kások, vagy tudósok — és a nem­zetközi munkásmozgalom mint­egy 70 pártjának küldöttei meg­kértek bennünket arra, hogy adandó alkalommal adjuk át testvéri üdvözletünket és elisme­résüket a magyar kommunisták­nak, a magyar dolgozóknak az ellenforradalom-okozta nehézségek leküzdéséért és a biztató eredmé­nyeikért. Ezt a testvéri üdvözletét tolmácsolom most a Budapesti Pártbizottság kibővített ülésén résztvevő elvtársaknak. (Nagy tap».) Kádár elvtárs ezután A XXL kongresszus történelmi jelentőségéről és hatásáról beszélt. A kongresszus — állapí­totta meg — világszerte erősítet­te a békéért és a haladásért har­colók sorait. Közvetlen hatása máris érezhető a szocializmus és a kapitalizmus harcában. — Az utóbbi két és fél eszten­dőben nagyot fordult a világ A szocializmus javára tolódtak el az erőviszonyok a szocialista tábor, mindenekelőtt a Szovjetunió eredményei alapján és a XXI. kongresszus hatására. — A szocializmus pozíciói most jók. Az imperialisták lába alatt olyan területeken is ég a talaj, ahol két vagy három évvel ezelőtt nem is gondolták volna. — Mi a békés versenyért har­colunk, azért küzdünk, hogy a háborút elkerüljük. A XXI. koagreszus újból alá­húzta, hogy a világháború elkerülhető, ha nem lankad a tömegek harca a békéért. az egyes kérdések alaposabb, mélyebb feldolgozása körülte­kintő elemzést kíván, s úgy gondoltuk, hogy ezekben a pártkongresszuson fogunk ál­lást foglalni. A XXI. kongresszus anyagai taní­tani kell pártiskolákon, a pártis­kolákon kívüli oktatásban is, ha azt akarjuk, hogy a magyar kom­munisták lépést tartsanak a mar- xizmus-leninizmus fejlődésével. — Ugyanakkor á kongresszus anya­gának gazdag kincseit széles kör­ben meg kell ismertetni egész né­pünkkel, — Jelenlegi helyzetünkben két különösen fontos tény van, amivel nyomban lehet, kell és érdemes foglalkozni. Az egyik a népgazdaság fej­lesztése, a másik a termelő­szövetkezeti mozgalomban el­ért eredmény. Résen kell tehát lennünk és azért munkálkodunk, hogy ébren tart­suk népünk bizakodását és fele­lősségérzetét a béke ügyéért. Ha ismerjük az általános fejlődés irá­nyát és bátran szembenézünk a fejlődés egyes szakaszainak eset­leges, az imperialisták által oko­zott élesedésével, akkor népünk nyugodtan, önbizalommal dolgoz­hat, építő munkánk további jó eredményekkel jár. Kádár elvtárs a továbbiakban részletesen elemezte, hogyan hasz­nosíthatja pártunk, népünk a XXI. kongresszus tapasztalatait. A XXI. kongresszus a fejlődés új, nagy lehetőségeit biztosítja a Bzámunkra, hathatós közvetlen segítséget is jelent népünknek. — Bizonyosak vagyunk abban, hogy a sok egyéb tényező mellett a kongresszusnak is szerepe van • termelőszövetkezeti mozgalom gyors ütemű fejlődésében. A kong­resszus gazdag anyagát két ütem­ben kell hasznosítani. Vannak olyan tapasztalatok és módszerek, amelyeket nyomban felhasználha­tunk, tehát hiba volna várni fél­évet, vagy háromnegyed évet, vi­szont — Népgazdaságunk egészsége­sen fejlődött. A népgazdaság fej­lődése is mutatja, hogy a pártnak a politikai harcban követett vo­nala helyesnek bizonyult. Jobb, reálisabb, értelmesebb a tervezés és a vezetés is. Szabadabb leve­gőt biztosítottunk az alkotó mun­kában és ezt nagyon is jól hasz­nálták fel a dolgozó milliók, — olyan fontos rétegek is, mint a funkcionáriusok, az értelmiségiek, elsősorban a műszaki értelmiség körei. Ez igen figyelefnre méltó. A tudósok, műszakiak ma nyugod­tan kísérletezhetnek, dolgozhat­nak, mert érzik a párt megbecsü­lését. Mi abból indulunk ki, hogy az értelmiségiek döntő több­sége szövetségesünk, akikkel együtt akarunk dolgozni, bí­zunk bennük. Nagyon fontos dolog, hogy ezt a bizalmat érezzék az emberek, tartozzanak bármilyen réteghez. Munka közben igenis vigyáznunk kell, hogy bizonyos egyének ne szabotálhassanak, ne csináljanak Igazemberséget, de az alapvető, hogy a döntő többség iránt bizalommal le­gyünk, mert e nélkül nem lehet sem dolgozni, sem har­colni, sem építeni. Az alkotó kedv nagyon fontos tényezője eddigi eredményeink­nek, amelyek milliók erőfeszíté­séből, jókedvvel végzett munkájá­ból születtek, A parasztság széles tömegei láthatják, hogy a párt jót akar — A Központi Bizottság ülésén részletesen megtárgyaltuk a ter­melőszövetkezeti mozgalommal összefüggő kérdéseket. Azt hi­szem, hogy Központi Bizottsá­gunk a mezőgazdaság fejlesztését érintő kérdésekben is jó határo­zatokat hozott. Jómagam teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy a párt akkor tudja a szövet­kezeti út helyességéről meg­győzni a dolgozó paraszto­kat, ha az egyéni parasztok­kal, mint testvérrel dolgozik együtt. Semmiféle szocialista Győr me­gye nem lenne ma Magyarorszá­gon, ha az elmúlt két évben nem lett volna helyes a párt és a kormány politikája, amelynek értelmében bizalommal és bátran dolgoztunk együtt a parasztság­gal, mint testvéri osztállyal ak­kor is, amikor még túlnyomó többségében egyénileg dolgozott. Jobb életet teremtettünk a dol­gozó parasztságnak. Megszűntek a korábbi hibák. A parasztok szé­les tömegei láthatták, hogy apart jót akar, A Központi Bizottság helyes politikai vonalával a parasz­tok előtt bebizonyítottuk, hogy a mi pártunk az ö érde­keikért, az ő javukra is dolgo­zik, s ez a döntő oka annak, hogy a dolgozó parasztok tö­megesen elindultak a terme­lőszövetkezetek felé, Az alapvető feladatokat jól mértük fel, a fő irányt helyesen jelöltük ki, mert a tömegekre támaszkodtunk, bíztunk a töme­gekben, de az eredményeknél ki­tűnt, hogy a tömegek még több bizalmat érdemelnek tőlünk. A vezetés megjavítása az egyik fontos feladat Kétféleképpen lehet javítani a vezetést. Minden alaposabb elem­zés és tanulmányozás nélkül is magasabb színvonalra emelhetjük azt egy kicsit több lelkiismere­tességgel. A brigádvezetőktől az ország legmagasabb közjogi mél­tóságáig', nagyobb lelkiismeretesség és kicsit több bátorság kell az irányításához és az eddiginél is bátrabban kell támaszkodni • a tömegekre. Azt hiszem, hogy ezt már holnap megkezdhetjük. Ehhez nem kell alaposabb tanulmányozás. Az egész vezetés struktúrájának tö­kéletesítése viszont hosszabb munkát kíván, ezt hiba volna összecsapni néhány hét alatt. Kádár elvtárs beszéde további részében a Központi Bizottság ha­tározatában szereplő gazdasági feladatokról szólt. — Az új termelőszövetkezete­ket meg kell szilárdítani. A nagyüzemi gazdálkodáshoz szük­séges technikai eszközöket nem a dolgozók életszínvonalának ro­vására biztosítjuk, hanem for­dítva: a termelőszövetkezetek megszilárdításával együtt igyek­szünk emelni az életszínvonalat is. A népgazdaságot tehát gyor­sabban kell fejleszteni, az új termelőszövetkezeteket meg­szilárdítani, mert ez az alapja a további gyorsabb előrehala­dásnak. A pártszervezetek mozgósítsanak, a kommunisták mutassanak pél­dát, adjanak helyes tanácsokat a munkaversenyhez, de azt a szakszervezet szervezze a szak­emberek véleménye alapján. A pártszervezeteknek nem az a fel­adatuk, hogy meghatározzák a helyes arányokat, a helyes mu­tatókat, hanem az, hogy mozgó­sítsák a dolgozókat a reális, cél­szerű vállalások teljesítésére. Kádár János ezután a buda­pesti dolgozók helytállásáról be­szélt, majd rámutatott, hogy a szocialista munkaverseny magasztos és hatalmas dolog. Milliók akaratát fogja össze, milliók lendületét fokozza. Nálunk a dolgozókban megvan az az elhatározás, hogy a szocialista munkaversennyel egészséges ala­pon elősegítsék a gyorsabb előre­haladást. A dolgozók világosa» látják, ha résztvesznek a verse­nyen, az elszámolásnál is érzik ennek hatását. De az anyagi ér­dekeltségnél is van egy nagyobb érdekeltség: a szocializmus ügye, az egész dolgozó nép ügye. (Hosz- szantartó nagy taps.) A budapesti pártbizottság kibővített ülésének határozata A Budapesti Pártbizottság kibő­vített ülése Kelen Béla elvtárs zárószava után határozatot foga­dott el. A határozat többek kö­zött hangsúlyozza: — Budapest szocialista hazánk fővárosa. Itt van a magyar ipar több mint fele. Budapesten él a magyar munkásosztály harcokban edzett nagy serege, amely min­dig élenjárt, példát mutatott. A főváros dolgozóinak vállalni kell most is a megfelelő részt a Köz­ponti Bizottság határozatában megjelölt feladatok végrehajtásá­ból. Vállalnunk kell többek kö­zött olyan feladatok megoldását, mint a Diesel-motor gyártás, a mezőgazdasági gépgyártás és a híradástechnika, a műszer- és villamosgépgyártás területére meghatározott feladatok jobb, gyorsabb, olcsóbb megoldása. E célok elérésére mozgósítanunk kell minden erőt. Különleges fon­tossággal bír, hogy a budapesti kutató intézetek dolgozói megold­ják a műszaki fejlesztésnek az egész ország iparát érinted felada­tait. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsága elhatározza — tekintetbe vé­ve a munkások, az értelmisé­giek, a dolgozó budapesti em­berek tett vágy át és köteles-^ ségtudatát — a Központi Bi­zottság határozatában meg­jelölt nagy nemzeti feladatok megvalósításáért munkaver­seny mozgalmat kezdemé­nyez. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt, amely küzdelmes viszo­nyok között vezette a magyar nép igazságos harcát, amelynek poli­tikája kifejezi a dolgozó nép ér­dekeit és akaratát, ez év végére összehívta kongresszusát. A népünk életében nagy je­lentőségű kongresszus összegezni fogja eddigi munkánk, harcaink eredményeit, megvitatja ötéves népgazdasági tervünk irányvona­lát és meghatározza további fej­lődésünk ütemét. A Budapesti Pártbizottság 1. ajánlja, hogy Budapest dol­gozói indítsanak a pártkongresz­szus tiszteletérer a termelés, az alkotás minden területén szocia­lista munkaversenyt. 2. Vállalja, hogy a dolgozókkal megtanácskozva, velük egyetértés­ben a munkahelyek ezrein a szak- szervezetekkel és a KISZ-szel együttműködve segíti a verseny szervezését. A párthatározat ezután a kom­munistákhoz, Budapest dolgo­zóihoz szód. „Kommunisták, pártmunkások, pártszervezetek vezetői! Mutassunk példát fegyelmezett, áldozatkész munkánkkal. Növel­jük jobb politikai munkával az értelmiségiek, a gazdasági veze­tők alkotó kedvét. Támaszkod­junk teljes bizalommal a dolgo­zók tömegeire. Budapesti üzemek vezetői, mér­nökök és technikusok! A vezetés megjavításával, a műszaki színvo­nal állandó emelésével, a munka jobb megszervezésével, az újító­mozgalom ösztönzésével, a dolgo­zók és brigádok kezdeményezései­nek felkarolásával teremtsétek meg annak feltételeit, hogy a ki­bontakozó kongresszusi verseny nagy eredményeket hozzon. Budapesti üzemek munkásai, és munkasnői! Fogjatok össze, egymást segítve törekedjetek a gépek jobb kihasználására, a nyersanyaggal és energiával va­ló takarékosságra, tárjátok fel a tartalékokat, amelyek lehetővé teszik, hogy ez év végére telje­sítsük az 1960-ra tervezett terme­lési szintet. Járuljatok hozzá, hogy az egész iparban a munka­termelékenység az előirányzott 3 százalék helyett 5 százalékkal nö­vekedjék, a termékek önköltsége az előírt 1.5 százalék helyett 2.5 százalékkal csökkenjen. És ezzel részesei legyünk a nemzeti jöve­delem 8.3 százalékos növekedé­sének, az 19G0-ra tervezett élet- színvonal megvalósításának. Budapest dolgozói! Üjabb mun­kahőstettekkel teremtsetek önma­gatok és az egész nép számára gyorsabban gazdagabb életet. Se­gítsétek behozni az ellenforrada­lom-okozta lemaradást. A szocia­lizmus gyorsabb ütemű építésével szerezzetek megbecsülést hazánk­nak, egész dolgozó népünknek! Járuljunk hozzá mi, magyarok is a szocializmus erőinek növelésé­hez, a szocializmus győzelméhez a kapitalizmus felett. Előre a kongresszusi verseny sikeréért]”

Next

/
Oldalképek
Tartalom