Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-01 / 51. szám

1959. MÁRCIUS 1, VASÄRNAP seletmagtarorszag Mit fizet a Lottó ? A Lottó 9. játékhetében 4,340.767 szelvény vett részt a sorsoláson, öt találatot egy szelvényen sem értek eL A négytalálatos szslvé- nyek száma húsz darab, nyeremé­nyük egyenként 162.778 rorint, háromtalálatos szelvény 2127 da­rab volt, s ezekre 765 forint nye­remény jut. A két találatosok száma 76.915, nyereményük 21.10 forint. Nyugati kommentárok Macmillan kijevi beszédéről éa a német kérdésről Kijev, (MTI): Az AFP Macmil­lan péntek esti kijevi beszédét kommentálva kiemeli a brit mi­niszterelnöknek azt a kijelenté­sét, hogy a Hruscsowal folytatott tanácskozásai hasznosak voltak. Angol körökben a beszédből azt a következtetést vonják le — írja az AFP, hogy Macmillan küszö­bönálló párizsi és bonni látoga­tása, valamint csaknem biztosra vehető washingtoni útja alkalmá­val javasolni fogja Anglia szövet­ségeseinek: vegyék fontolóra a Szovjetuniónak azt a kívánságát, hogy hívjanak össze csúcsértekez­letet. Igaz viszont, hogy Macmil­lan szükségesnek tartja kormány­fői értekezlet előkészítését ala­csonyabb szinten. Párizs: A francia külügyminisz­térium szóvivője pénteken közölte, lehetséges, hogy elhalasztják a nyugati külügyminiszterek már­cius közepére tervezett értekezle­tét. Az értekezlet megtartása at­tól függ, hogy milyen választ ad a Szovjetunió a külügyminiszteri ér­tekezletet indítványozó legutóbbi nyugati jegyzékekre, — hangoz­tatta a szóvivő. Kijev, (Reuter): Macmillan an­gol miniszterelnök szombaton be­fejezte kijevi látogatását és re­pülőgépen Leningradba utazott. Tárgyalás, vagy társalgás? A világpolitika simult egy hetéről — Találkozzanak a teljhata­lommal felruházott kormányfők, — indítványozta Hruscsov mi­niszterelnök a szovjet állampol gárok előtt mondott beszédében. A szovjet miniszterelnök beszéde voltaképpen válasz volt a nyugati nagyhatalmak néhány nappal előbb nyilvánosságra hozott jegy­zékére, amelyben négyhatalmi külügyminiszteri értekezletet ja­vasoltak a német kérdés megvi­tatására, A külügyminisztert értekezlet — mutatott rá Hruscsov — tizennégy évvel ezelőtt Indo­kolt lett volna, de ma már nyilvánvalóan elavult A kor­mányfők találkozója a legal­kalmasabb bármilyen jellegű nemzetközi probléma megol­dására. A szovjet kormányfő beszéde to­vábbi részében javasolta a Moszk­vában vendégeskedő Macmillan brit miniszterelnöknek: Kössön a Szovjetunió és Nagy-Britannia barátsági és megnemtámadási szerződést 20 esztendőre, vagy ha angol vendégeink úgy akarnák, akár 50 évre, vagy ennél hosszabb időre. Nyugaton rendkívül öénk visszhangot keltettek Hruscsov szavai. Néhány órával a beszéd elhangzása után a londoni esti lapok ilyen címekkel jelentek meg: „Békeegyezmény reménye!”, ..Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunió békében akar élni Angliával!:’, „Hruscsov: legyünk mindnyájan barátok.” Washington és Bonn gáncsoskodik A kezdeti pozitív megnyilatkoz- tatásokat azonban már másnap hirtelen hangváltozás követte. Az történt ugyanis, hogy a genfi szellem és a szovjet—angol köze­ledés „kísérletének” feltűnése a nemzetközi horizonton — azon­nali közbelépésre sarkallta Wash­ingtont és Bonnt. A nyugatnémet CIPRUS “■^TőrfrssFSfi 1959 február 23-án Londonban íz angol-török-görög tanácskozá­sok eredményeként megegyezés jött létre a 9250 km2 területű, 550.000 lakosú Ciprus sziget stá­tusáról. A megegyezésről kiadott Fehér Könyv adatai szerint az an­gol kormány továbbra is biztosi- tóttá Nagy-Britannia részére Episkopi és Akrotiri körzetének katonai támaszpontjait, amelyek brit szuverénitás alatt maradnak; továbbá „jogot nyert” a famagus* tai kikötő és a nicosiai repülőtér egyes berendezéseinek használa­tára. A háromoldalú megegyezés eredményeként Ciprus szigete to­vábbra is ugródeszka szerepét tölti be a Szovjetunió, valamint a közel-keleti arab országok elleni imperialista intervenciós tervek­ben. Jelmagyarázat: 1. Túlnyomó­részt török lakosságú terület Cip­rus szigetén. kormány szóvivője kijelentette, „nagy csalódást keltett” Hruscsov „keményhangú” beszéde. Eisen hower, az Egyesült Államok elnö­ke is szokatlan gyorsasággal rea­gált. „Súlyos hiba lenne össze hívni a kormányfők értekezletét” — mondotta, majd azt fejtegette , Nincs szükség megnemtáma­dási szerződésekre.” Az amerikai és a bonni kor mánysajtó tüstént „vette a la- pott” s hirtelen „felfedezte”, hogy a Szovjetunió „új indítványokkal” állt elő s ezzel „megtorpedózta’ a német kérdés és a berlini vál­ság megoldását és „hidegzuhanyt’ zúdított a tárgyalások híveire. — Nem sokkal ezután már a kon­zervatív angol lapok zöme is i beidegződött „atlanti fegyelem, mel” bekapcsolódott a washing­toni—bonni tengely zajos sajtó- koncertjébe. A nyugati vélemények azt a látszatot szeretnék kelteni, hogy a Szovjetunió álláspont­ja megváltozott Berlinnel és a német kérdéssel kapcsolat­ban. Az igazság ezzel szemben az, hogy Hruscsov említett beszédé­ben tulajdonképpen csak meg­erősítette a már ismert szovjet álláspontot; R szovjet álláspont A szovjet kormánynak a né­met kérdéssel és Berlinnel kapcso­latos állásfoglalása legfőbb elvei a következők: 1. A Szovjetunió a berlini kér­dés megoldását sürgetőnek tartja mert a város négyhatalmi meg­szállása új tűzvész veszélyét rejti magában. A megszálló csapatok kivonása és az NDK területén lévő Nyugat-Berlin semlegesítése a legjobb megoldás lenne. A nyugati hatalmak azonban nem megoldást óhajtanak, ha­nem megszálló csapataikat továbbra is ott akarják tar­tani Berlinben, mélyen be­ékelődve a szocialista világ testébe. 2. Németország egyesítéséről csakis a németek tárgyalhatnak. E tárgyalásokon figyelembe kell venni, hogy jelenleg két ellenté­tes társadalmi rendszerű német állam létezik. így a megbeszélé­seket csakis a teljes egyenjogú­ság alapján lehet megkezdeni. A négy nagyhatalomnak, valamint a náci Németország elleni háború­ban résztvett valamennyi ország­nak az a feladata, hogy megtár­gyalja és jóváhagyja a “német bé­keszerződést. Mindaddig nem le­het a két részre szakadt Német­ország egyesítéséről beszélni, amíg nem tisztázták az egységes állam jövőbeni státuszát. Ennek a jövő­beni státusznak tartalmaznia kell: a) A német katonai potenciál semlegesítését egyszersmind ön­korra. b) Ki kell zárni azt a lehetősé­get, hogy az egységes Németor­szág bármilyen katonai csoporto­suláshoz csatlakozzék. c) Az újjászülető német állam­nak le kell mondania minden te­rületi követeléséről. Éppen a békeszerződés lenne hivatott, hogy mindezeket az el­engedhetetlen feltételeket a nem­zetközi megállapodás erejével rögzítse. A nyugati állásfoglalás szerint Németország egyesítése úgy tör­ténnék, hogy a Német Demokratikus Köz­társaságot valamilyen formá­lis választások útján a Német Szövetségi Köztársasághoz csatolnák és az újonnan meg­született német államot be­kapcsolnák a Szovjetunió el­len irányuló támadó jellegű Észak-Atlanti Tömbbe. Teljesen nyilvánvaló, hogy az NDK és a Szovjetunió ilyesmibe soha nem egyezik bele. 3. A Szovjetunió a nemet kér­désről és a berlini problémáról komoly, ésszerű tárgyalásokat kí­ván. Ha a nyugati hatalmak nem hajlandók ennek a megvitatására, a Szovjetunió május 27-ig a ber­lini megszállással kapcsolatos ösz- szes jogait átruházza a Német Demokratikus Köztársaság kor­mányára, amelyet eddig Nyuga­ton nem voltak hajlandók szuve­rén államként elismerni. A szovjet javaslat nehéz hely­zetbe hozta a Nyugat elavult ne­met politikáját. Feltárultak a nyugati állásfoglalások ellentétei, s ezeknek igen jelentős külső megnyilvánulásai is voltak-. Az amerikaiak és a nyugatnémetek mereven ragaszkodnak a jelenle­gi hidegháborús berlini helyzet további fenntartásához. Az angol kormány azonban — amelynek a közelgő választásokon alá kell magát vetnie a közvélemény íté­letének — kifejezésre juttatta, hogy hajlandó tárgyalásokra. így került sor Macmillan moszkvai útjára is, amelyet az Egyesült Ál­lamokban és Nyugat-Németor- szágban hideg ellenszenvvel fo­gadtak. Az egyre nyilvánvalóbbá váló ellentétek miatt a Nyugat valami olyasfajta megoldást szeretett vol­na, hogy «a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon»-. Fel­használva a Szovjetuniónak azt a megegyezésre törekvő gesztusát, hogy hajlandó a május 27-re ter­vezett intézkedéseit elhalasztani, ha a kitűzött időpontig komoly tárgyalások kezdődnek, javasolták a négyhatalmi külügyminiszteri értekezletet A nyugati hatalmak nem na­gyon titkolták, Adenauer pedig nyíltan hangoztatta, hogy a „négyhatalmi külügyminiszteri értekezletnek hosszú ideig kel) tartania, hogy eredményes le­gyen.” Ha az értekezlet gyorsan végetér, ez azt jelenti, hogy nem tudtak eredményt elérni. Nyugati elképzelés szerint tehát a külügy­miniszteri értekezlet csupán „hosszú ideig tartó” társalgás lett volna — eredmény nélkül. Hideg zuhany Hruscsov és Macmillan jelen­legi moszkvai tárgyalásának végső eredményei még nem isme­retesek. Az amerikai és bonni kormánykörök azonban mármost eleve hiábavalónak és eredmény­telennek igyekeznek feltüntetni a brit miniszterelnök szovjetunió­beli . látogatását. Főként ezekben a körökben hangoztatják hogy Hruscsov legutóbbi beszéde „hi­deg zuhany” volt Macmillan kül­detésére. A megegyezéstől félő nyugati körök „takarója” alól azonban nagyon is kilátszik a lóláb. Ezt tükrözi a londoni Daily Mirror egyik cikke is: „Macmillan azért ment Moszk­vába, hogy nyugodt megbe­széléseket folytasson Hrus- csowal. Kitűnő eszme volt! Eisenhower azonban sokezer mérföld, távolságban hivata­losan és tudatosan hidegvizet zúdított a világnak arra a reményére, amely a csúcsta­lálkozóhoz fűződött. Eisenhower komoly baklövést kö­vetett el. Be kellene látniok, hogy előbb-utóbb úgyis csúcstalálkozó lesz.” ; Négyezer fordulat m Föld köröl MOSZKVA, (TASZSZ): A har­madik mesterséges hold pénteken befejezte négy ezredik fordulatát B Föld körül. A harmadik szpntnyik immár 90 napja halad a pályá­ján. Rádióállomása rendesen mű­ködik. A harmadik szovjet mestersé­ges hold fellövése óta több mint 183 millió kilométert tett meg. Pályájának legnagyobb magassá ga ez idő szerint körülbelül 1,395 kilométer. A Szovjetunió kilenc köztársaságában lesznek választások Moszkva, (MTI): Március else­jén a Szovjetunió kilenc köztár­saságában választják meg a köz­társaság Legfelső Tanácsát, il­letve a helyi szovjetek tagjait. Két hét múlva a hátralévő hat köztársaságban is sor kerül a választásokra. Előreláthatólag csaknem 140 millió választó mintegy 1,800.000 tanácstagot, vá laszt meg. Egy amerikai torpedóromboló megállított éa átkutatott egy asovjet haláaashajót New York. (TASZSZ): A ,,Ha­le” amerikai torpedóromboló New-Foundlandtól észak-keletre feltartóztatta a „N ovorosszijszk” szovjet halászhajót és öttagú vizs­gáló bizottságot küldött a fedél­zetre. A bizottság átvizsgálta a szovjet halászhajó iratait, majd eltávozott. Az amerikai hadügyminiszté­rium közleménye szerint a torpe- dórombolót azért küldték ki a szovjet halászhajó megvizsgálásé­ra, mert az Atlanti óceánban hú­zódó kábelek közül öt kábelen szakadás történt, állítólag olyan pontokon amelyek a szovjet ha­lászhajó útvonalába estek. Jerauld Wright tengernagy, aki a szovjet halászhajó átvizsgálá­sát elrendelte, jelentésében rá­mutat: „nem találtak semmiféle olyan jelet, amely arra mutatna, hogy a hajó halászaton kfvül más célokat is követ.” A szovjet ha­lászhajó kapitánya szívélyes volt és az együttműködés szellemében járt el. Magyarország írásban es képben Útikönyv-irodalmunk rövidesen új könyvekkel gyarapodik. A Panoráma kiadásában megjelenő sorozat címe: Magyarország írás­ban és képben. A könyvek is­mertetik hazánk különböző tá­jait városait, nevezetesebb köz­ségeit. A sorozat kötetei rend­szerbe foglalják az ország távol­sági vasút- és autóbuszvonalait is. A könyveket színes térképmel-, léklettel látják eL Az első öt kö­tet ára hetven forint lesz. Nemzetközi műszerkiállítás Moszkvában a napokban nyi­tották meg azt a nemzetközi ván­dorkiállítást, amelyen a mezőgaz­dasági tudományos kísérletek mérőműszereit mutatják be. A ki­állításon öt ország — Magyaror­szág, a Német Demokratikus Köz­társaság, Lengyelország, a Szov­jetunió és Csehszlovákia — vese részt. A látogatók több mint; 1.200 műszerrel és készülékkel ismer­kedhetnek meg. A nemzetközi vándorkiállítás Moszkvában március 25-ig less: nyitva»

Next

/
Oldalképek
Tartalom