Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-11 / 59. szám
2 KELETMAG V A RU RS2AG 1959. MÁRCIUS 11, SZERDA FELELŐSSÉG I ilOLlSA PERT E GY HETE SINCS, hogy megszületett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának újabb határozata. Mint tavaszi fuvallat, úgy járja át meg át az országot valami jóleső érzés, mióta tudomást szerzétt a nép e határozat tartalmáról. Nem túlzás azt mondani a határozatról, hogy alapos mérlege életünknek, biztos iránytű a holnap felé. A Központi Bizottság a történelmi jelentőségű XXI. kongresszus fényénél vizsgálta meg,, hogyan alakult a magyar dolgozók élete az utóbbi esztendők során, milyen erédmé- nyeket értünk el és hol kell még előre törnünk. Amikor megyénk népe a határozat nagyszerű soraival ismerkedik,. örömmel veszi tudomásul, hogy nagyot nőtt az SZKP XX. kongresszusa óta a szocialista tábor ereje, a kapitalista blokk .térvesztesége pedig egyre nagyobb. Jóleső érzés tudni, hogy nem vagyunk messze a szocializmus teljes felépítésétől, a kommunizmus kapujától. S amikor a párt a legjobb tapasztalatokból szűri le a véleményt,, amikor hosszú számvetés után a dolgozók, párttagok és pártonkvüliek elé viszi a helyzetet, tovább fokozódik a bizalmunk. Vegyük ki elsősorban, ami bennünket a legközvetlenebbül érint. Ez a parasztság holnapja, a paraszti jövendő. Tudjuk, hogy megyénk több, mint félmillió lakosának túlnyomó többsége a mező- gazdaságban keresi meg kenyerét. De nem mindegy, hogyan. Lehet nagyobb darab kenyeret és fehérebbet termelni a mainál. Lehet látástól vakulásig túrni a földet, de lehet kultúrált életet élni a mezőgazdaságban is, ha gépekkel dolgozunk, ha gondjainkat fl közösség ereje oszlatja el, A part központi bizottságának decemberi határozata helyesnek bizonyult, és ezt nemcsak a győri, szolnoki, veszprémi és somogyi, hanem a szabolcsi példa is bizonyítja1 parasztságunk felelőssége megnőtt az ország iránt, a haladás iránt, saját maga iránt. Az a sokezer szabolcsi paraszt, aki az utóbbi két hónap alatt belépett a termelőszövetkezetek be, belátta, hogy mi drágán termelünk, . nagy idő-, pénz- és munka-ráfordítással a kis üzemben. Megértette, hogy § mezőgazdasági termelés szempontjából a kapitalista államok nagyrésze mögött vagyunk, s • elhagytak bennünket más népi demokráciák, elsősorban a szomszédos Csehszlovákia. Pedig a mezőgazdasági termelés lehetőségei nálunk sokkal nagyobbak. A sokezer parasztcsalád belátta és megértette, hogy nem képes a bővített újratermelésre, sokszor még az egyszerű újratermelésre sem. Nyírpilisen mondta el az új termelőszövetkezet elnöke, hogy nem egy olyan középparasztot ismer, aki már decemberben a boltból veszi a kenyeret, mert önellátására sem képes eleget termelni. A községben még ma is nádfedelés házikók vannak, nem tudják jól kihasználni a lehetőségeket, csupán burgonyát és. rozsot, termelnek, árutermelés úgyszólván nincs is. Igaz, azt is elmondták, hogy két éve itt is nagyon sok házban van már rádió, sok lakás kapott új tűzhelyet. De ez még nem minden. Ezt a parasztság jórésze éppúgy tudja, mint a vezető kommunisták, mint az országos, a megyei, a járási és a községi szervek. A szabolcs-szatmári parasztok nem mondják, nem is mondhatják, hogy a nagyüzem nem jobb, mint a kis parcella. A parasztság itt is, mindenütt kőből és téglából épült házakra, betonjárdára, magasabb kultúrára, szórakozásra vágyik. S elsősorban ott kapja meg a nagyüzemben ennek a feltételét. — Dolgozó parasztjaink látják, hogy nem egyenrangú a verseny az elavult és korszerűtlen gazdálkodás, és az egyre fejlettebb technika között. S hogy tudja: a párt új intézkedéseket dolgoz ki a még eredményesebb szövetkezeti munkához, ez nagy erőt, biztatást jelent, A JELEN FÖKÖVETELMÉ- A NYÉNEK tartja a határozat a meglévő, s főként az új termelőszövetkezetek megerősítését, nagyüzemi gazdálkodásuk megalapozását. Szükség van erre nagyon. Az erők Baráti összejöveteleket tartanak Mátészalkán a pedagógusok és a tsz tagok A hasznos időtöltés, a szülőkkel, dolgozókkal való kapcsolat, az ifjúság nevelése, s egyben a társadalmi munka egyik kedves formáját valósította meg a mátészalkai Zalka Máté általános iskola nevelőtestülete. Baráti ösz- sz'éjöveteleket rendezett, amelyekre meghívta a helybeli Zalka Máté Termelőszövetkezet családjait. Itt terített asztal mellett, baráságos beszélgetés közben kerültek elő az egymást érdeklő problémák, az ifjúság neveléséről, a téesz sajátos kérdéseiről. A legutóbbi ilyen összejövetel mindenki számára felejthetetlen marad, öregek és fiatalok ünneplőbe öltözve hallgatták Bakó Istvánná eladását Ady Endre életéről, költészetéről, amit az úttörők kis csoportjának kórusa és néhány szavalat tett színesebbé. Dr. Szabó Lászlómé a XXI. kongresszus jelentőségét ismertette. — Ezután fesztelen légkörben indult meg a társalgás, sőt a nótázás is. Itt határozták el, hogy egy fiatal korcsoport számára, amely a ké zimunka-oktatásból kimaradt, az oktatást pótlólág megszervezik. S ami nagyon fontos: a szövetkezeti dolgozók óvodáskorú gyermekeinek nyári napközi szerint történő felügyeletét és foglalkoztatását vállalták el a pedagógusok - amint ezt Szabó Erzsébet óvónő bejelentette. Ez a néhány találkozás meg- erősti testületünket abban, hogy a megkezdett úton tovább kell mennünk Farkas Sándorn- nevelő számbavételé, a sorok rendezése nem kis feladat. Ezen múlik a munkáshatalom megerősítése, a meggyőző szó alapossága. A határozat kifejti, hogy továbbra is bízik a párt a még egyénileg dolgozó parasztságban. És nemcsak azt várja tőle, hogy a lehető legmagasabb eredményeket érje el a termelésben, hanem azt is, hogy az erős ország láttán, az erős termelőszövetkezetek munkája nyomán mihamarabb felismeri az egyetlen helyes utat, felelősséggel dolgozik a holnapért. A siker, a jobb élet ezen múlik! Kopka János. Ismét kiváló szövetkezet lett a „Fényszöv" Tavaly a nyíregyházi Fényképész KTSZ első lett a megyei szövetkezetek közül, s elnyerte a „Kiváló szövetkezet” címet. 1958. évi munkája alapján ismét „Kiváló szövetkezet” lett. 1958-ban a KTSZ 1 millió forinton felüli bruttó bevételt forgalmazott, s 78.800 forint nyereséggel zárta az évet. A tagok három heti jövedelmüknek megfe- felő osztalékban részesültek a 104.3. százalékos tervteljesítés jutalmául. A szövetkezet elnökét, Kovács Istvánt a felettes szerv kitüntette a „Kiváló szövetkezeti dolgozó jelvénnyel, Kazár Endre főkönyvelő, Döme Erika rótusőr és Bánfi Árpád, a fehérgyarmati műterem vezetője oklevelet kaptak. Számosán részesültek ezenkívül külön pénzjutalomban is. A szövetkezet dolgozói elhatározták, hogy 1959: évi munkájukkal ismét kivívják szövetkezetüknek a büszke „Kiváló” címet. A szövetkezetei továbbfejlesztik, a járási székhelyeken, nagyobb helyeken új fiókműtermeket létesítenek. A KISZÖV és a Nemzeti Bank segítségével egy új Moszkvics gépkocsit vásárolnak, hógy a riport-részleg a megye területén mindenütt gyorsan ki tudja elégíteni a dolgozok igényeit. A nyíregyházi helyőrség szereoe a Tanácsköztársaság előkészítésében Sokak körében az a hiedelem, hogy a Tanácsköztársaság előkészítésében csupán a főváros munkásainak és katonáinak volt döntő szerepe. Az történelmi tény, hogy 1918. november 20-án Budapesten alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, amelyet a Visegrádi utcai pártirodából irányítottak. A munkásság igazi forradalmi megmozdulását Kun Béla, Szamuelly Tibor, Rudas László és még számos elvtárs Irányította meglehetősen kritikus körülmények között, majd 1919. február 20-án történt letartóztatásuk után a pesti munkásság, különösen a Vörös Csepel erélyes megmozdulásokkal siettette a a forradalmi események kifejlődését. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy egyes vidékeken is nagy lendületet kapott a kommunisták forradalmi tevékenysége, amely nagyban hozzájárult a proletár- diktatúra megvalósításához és a Tanácsköztársaság kikiáltásához. Vörös zászlók a bán yászházakon A nógrádi szénmedence bányászai például már január elején kitűzték a vörös zászlókat Baglyas- alján, Katalinán és más bányászközségekben a házak ormaira s ezek a bányászok agitációs köf- útjaikon a gyorsan megtanult In- ternacionálét énekelve járták be a környék falvait és városait. A nyíregyházi katonák és munkások szintén alaposan kivették részii- két e forradalmi megmozdulásokból Szamuelly Tibor pátriájában s a párt megalakulása után napról napra nőtt a kommunisták száma és jelentékeny szimpatizáns is csatlakozott a forradalmi moz- galomhoz. Köztudomású, hogy Kun Bélát a párt 44 vezetőjével együtt 1919. február 21-én, az ismeretes Conti utcai összeütközés után letartóz- ;atták és a gyűjtőfogházba szállították. A párt azonban spontán jelentkező új vezetőkkel tovább harcolt a proletárdiktatúra mag- valósításáért nemcsak a rendőrökkel megszállva tartott fővárosban, hanem vidéken is. mi tevékenységtől. A kommunista tanokat hirdető katonákat kikötéssel, kurtavassal és bebörtönzéssel büntették és hasonló megtorló intézkedésekkel1 igyekezett „rendet tartani“ Nyíregyházán Nagy Vince akkori belügyminiszter rendőrsége is. A nyíregyházi helyőrség katonái a tiszti brutalitásokkal szemben erőteljes megmozdulással válaszoltak és 1919. március 18-án ötezer teljesen felfegyverzett katona vonult fél a nyíregyházi hadtestparancsnokság épülete elé. A katonák egy küldöttsége erélyes memorandumot nyújtott át a hadtestparancsnoknak, amelyben követelték az ellenforradalmi beállítottságú tisztek, szám szerint 17 különböző katonai alakulat parancsnokának azonnali leváltását és Nyíregyházáról való eltávolítását. Menekülnek K. a. K. tisztek A hadtestparancsnok, látva a harci készenlétben álló katonák elszántságát, nagyon megijedt s sietett ígéretet tenni a 17 tiszt leváltására. E tisztek, meg sem várva a félnapos terminus leteltét, ész nélkül menekültek el Nyáregyházáról, s miután a hadtestparancsnok csak annyit kért a küldöttség vezetőitől, hogy a leváltott tisztek inzultus nélkül, hagyhassák el a várost, a helyőrség egy fegyveres osztaga kísérte ki az állomásra és rakta fel a Budapestre induló vonatra a begyulladt tiszturakat. A reakciós tisztek eltávolítása nagy lelkesedést keltett a munkásság körében is és még nagyobb lendületet kapott a kommunista mozgalom * egész Szabolcsban. A nyíregyházi felkelés éppen 1 úgy," mint a többi vidéki megmozdulások, nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a proletáriátus saját kezébe véve a hatalmat, -kikiáltsa a Magyar Tanácsköztársaságot. A ‘40. évfordulón illő tehát megemlékeznünk a nyíregyházi katonák és munkások hősi helytállásáról is. Győri Illés István Kisker félönkiszol^áló bolt nyilik a városban A Gorkij-téren, a KISKER 8-as számú boltját alakítják át félönkiszolgáló bolttá. A kőműves és villanyszerelési munkákat már elvégezték, csak a berendezés elhelyezése hiányzik. A vállalat mintegy 70 ezer forintot íord t erre a boltra, amely előreláthatólag március végén megnyílikötezer nyíregyházi katona felvonul Megtettük as első kosos lépést E vidéki megmozdulások közül talán legerősebb volt az a tüntetés, amit éppen a nyíregyházi helyőrség mintegy ötezer főnyi katonája és a melléjük csatlakozott munkásság rendezett meg 1919. március 18-án, a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt három nappal. A nyíregyházi helyőrség parancsnokainak zöme régi reakciós beállítású K. u. K. tiszt volt, akik Böhm hadügyminiszter támogatásával igyekeztek a katonákat távoltartani minden forradál-i.---Alig néhány nap telt el azóta, hogy községünkben megalakult a Népakarat Termelő- szövetkezet és a következő taggyűlésen már meg is választották az új vezetőséget, hogy mielőbb meg tudják kezdeni a termelőszövetkezet munkáját és szakmai irányítását. A termelőszövetkezet kérésére An- galét Béla agfonómus elvtársat, a mátészalkai sertéstenyésztő gazdaság üzemegység vezetőjét hívták haza, hogy vezesse a Népakarat Termelőszövetkezetet. Ezt követőn a megyei és járási szervek segítségével megkezdtük a tervek kidolgozását és az általános földrendezést. A munkát befejeztük, a termelőszövetkezet termelési tervét már ’ be is küldtük a járási tanács mezőgazdasági osztályához jóváhagyás végett, és a földrendező bizottság is átadta munkáját a községi tanácsnak és a termelőszövetkezetnek. A község területe a felmérés alapján 2.757 kh. A községben 204 termelőszövetkezeti család lakik és mivel a termelőszövetkezet perspektívája az állattenyésztés kifejlesztése, így a legelő területét 336 kh. helyett 614-re emeltük. Ma már megkezdődtek a közös munkálatok a termelőszövetkezetben, megtörtént a jószág felértékelése, a lovakat össze is hozták a közös1 istállókba, 19 pár fogat a közösben dolgozik. Megtörtént a növénytermelő brigádokon belül a fogatok szétosztása. Az első közös munka a dohány-melegágyakhoz a trágya kihordása. A melegágyaknál Simon István, — aki már betöltötte 65. életévét és a dohány termelésben kiváló szakmunkás- irányításával végzik a 25 hold dohány melegágyainak elkészítését. Nem kell serkenteni az embereket a munkára, jönnek maguktól, mindenki egyszerre szeretne dolgozni a közösben. Megvan a munkaterv, az egyetértés, és fegyelmezett magatartás is. Az istállóban a fiatal kocsisok között nagy a szorgalom és igyekezet. Ahogy bent jártam Herka Sándor, a termelőszövetkezet egyik kocsisa szorgalmasan takarította az istállót. Arról beszélnek, hogy ide mindenki benézhet, mert a központon van és a tanácshoz is mindig jönnek, lássák azt, hogy itt is tisztaság van. Hogy milyen nagy a fegyelem, ezt lehet érzékelni azon is, hogy a brigádvezetők mindenkinek személyesen adták át a felszerelést, és felhívták a figyelmet a szövetkezeti tulajdon védelmére. Ezek voltak az első közös lépések szövetkezeti községünk életében. Minden nap várjuk a tavasz teljes kibontakozását, hogy előbbre jussunk a munkában, jövőnk építésében, Angalét Sándor vb. elnök.
