Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-10 / 58. szám
2 K ELITMAG V A KO RSZÄG 1959. MÁRCIUS 10, KEDD A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata „a politikai és gazdasági helyzet lehetővé teszi a termelőszövetkezeti mozgalomnak az eddiginél gyorsabb fejlődését már az 1959-es év folyamán.’’ Ma már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a Központi Bizottság álláspontja helyes volt. Ez év elejétől március 1-ig a termelőszövetkezetek taglétszáma közel kétszázezerrel. szántóterülete több mint 1 millió holddal növekedett. Hazánkban március 1-én a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok együttesen az ország összes szántóterületének több mint 40 százalékán gazdálkodtak. A két hónap alatt elért gyors fejlődés következtében a termelőszövetkezetek taglétszáma és földterülete hozzávetőleg megkétszereződött és meghaladja az ellenforradalom előtti legmagasabb szintet. Különösen jelentős eredményeket értünk el Győr-Sopron és Szolnok, megyében, ahol a mezőgazdaság szocialista átszervezése a befejezéshez közeledik, valamint Veszprém, Fejér, Komárom megyében, ahol a szántóterület több mint fele már a szocialista gazdasághoz tartozik. A Központi Bizottság elismerését fejezi ki minden kommunistának, köszönetét mond minden haladó pártonkívüli- nek, aki személyes, önzetlen munkájával hozzájárult e nagy eredmények eléréséhez. Szívből üdvözli mindazokat a paraszti dolgozókat, akik a mezőgazdaság szocialista útjára térték. Biztosítja, őket arról, hogy a Központi Bizottság minden segítséget és támogatást megad ahhoz, hogy munkájuk a termelőszövetkezetekben egyre eredményesebb legyen. Javasolja a kormánynak és felhívja az összes állami szerveket, hogy az ehhez szükséges megfelelő intézkedéseket tegyék meg. Egész mezőgazdasági fejlődésünk legfontosabb feladata most a tavaszi munkák jó elvégzése. Az ország elvárja, hogy az egyénileg, valamint a termelő- szövetkezetekben dolgozó parasztok és az állami gazdaságok dolgozói jól elvégzett munkával biztosítsák a nagyobb termést, Mezőgazdaságunk fejlődésének fő , .követelménye ma a termelőszö vetkezetek megerősítése, különösen a tél folyamán alakult termelőszövetkezetek nagyüzemi gazdálkodásának megalapozása. A Központi Bizottság véleménye szerint most ez a döntő feladat; ennek sikeres végrehajtása az alapvető feltétele annak is, hogy az új gazdasági évben újabb nagy lépést tegyünk előre a termelőszövetkezetek fejlődésében. A minisztériumokban, megyei és járási szentekben és a faiun dolgozó kommunisták, tanácsfunkcionáriusok, termelőszövetkezeti vezetők nagy és megtisztelő feladata, hogy az új élet útjára lépett parasztok munkáját elősegítsék és a termelőszövetkezetek jó szakmai és politikai vezetését megoldják. Pártszei-vezeteink biztosítsanak az újonnan alakult termelőszövetkezeti vezetőségeknek nagy munkájukban mesz- szemenő politikai támogatást. Fejlődésünk jelenlegi szakaszában- változatlanul fő feladatunk a munkáshatalom alapjának, a munkás-paraszt szövetségnek erősítése. A szocializmus útjára lépett, parasztok mellett továbbra is bizalmat és megbecsülést tanúsítsunk a még egyénileg dolgozó parasztok iránt. A ma még egyénileg termelő parasztokat a munkáshatalom erősödése és a •rpeggyőző szó hozza a szövetkezeti útra. Az e’múlt évben végbement jelentős politikai fejlődés, a választási győzelem, a lendületes munka jó gazdasági és kulturális eredményei, parasztságunk jelentős előrelépése a mezőgazdaságunk szocialista útján, bizonyítják, hogy a. magyar népben erős az az eltökéltség, hogy lehetőségeinket jobban kihasználva gvorsab- bsn haladjunk előve. és gazdasági feltételei lehetővé teszik, hogy az addig hátralevő háromnegyed év alatt lendületes munkával újabb jelentős eredményeket érjünk el. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy a jobb előrehaladás feltételei már ma adva vannak. Építhetünk eddigi eredményeinkre. Támaszkodhatunk az anyagi alapokon túl pártunk helyes irányvonalára és egységére, a párt és a néptömegek összeforrottságára, az alapvető dolgozó osztályok, a munkásosztály és a parasztság szilárd szövetségére, a nemzet összes haladó erőinek mind szorosabb tömörülésére. A Központi Bizottság, mint megvalósítható célt ajánlja egész dolgozó népünknek: 1959 végére érjük el népgazdasági tervünk néhány legfontosabb mutatójának — a szocialista ipar termelésének, a termelési költségeknek, a beruházásoknak, a termelékenységnek, a nemzeti jövedelemnek — a hároméves tervben 1960-ra tervezett színvonalát. 1959-ben érjük el a szocialista ipar össztermelésben azt a színvonalat, melyet a hároméves tervben 1960-ra irányoztunk elő. Megvan rá a lehetőségünk, hogy ez évi termelési tervünket körülbelül 4 százalékkal — hozzávetőleg olyan mértékben, mint 1958-ban —, túlteljesítsük. Jó munkával igyekezzünk túlteljesíteni a mezőgazdasági termelés 5,2 százalékra tervezett évi növekedését. Biztosítsuk az 1959. évi 13,2 milliárdos beruházási terv végrehajtását; ez azt jelenti, hogy két év alatt hároméves tervünk több mint 80 százalékát teljesítjük. Az iparban a termékek önköltségét a tervezett 1,5 százalék helyett 2,5 százalékkal csökkentsük, a munka termelékenységét az előirányzott 3 százalék helyett 5 százalékkal növeljük; ez azt jelenti, hogy az önköltség már ebben az évben kedvezőbben alakul az 1960-ra előirányzottnál, a termelékenység pedig 1959 utolsó negyedében körülbelül olyan lesz, mint az eredetileg 1960-ra tervezett. Biztosítsuk ebben áz- évben is tervünknek megfelelően a nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyát, kötelezettségeink pontos teljesítése mellett. Érjük el a takarékosság következetes érvényesítésével és munkánk javításával, a népgazdaság minden ágában, hogy nemzeti jövedelmünk az idén 8,3 százalékkal emelkedjék és így már ebben az évben elérje az 1960-ra tervezett színvonalat. Mindezeknek a feladatoknak sikeres megoldása mellett a munkások és alkalmazottak reáljövedelme mintegy 5—6 százalékos emelkedésével már 1959-ben meghaladja a jövőre tervezett szintet, a parasztok egy főre eső reáljövedelme pedig az előirányzottnak megfelelően emelkedik. VIL •, A Központi Bizottság megállapítja, hogy az itt kitűzött célok elérése megköveteli a vezetés színvonalának javítását a légfelsőbb szinten is. Fel kell számolni az állami vezetésben még fellelhető sablonos, lélektelen ügyintézést, az újtól való idegenkedést, a bürokratizmus maradványait, az irányítás egyenetlenségét. Ezért a kongresszuson a Központi Bizottság javaslatot fog tenni a kormányzati munka, a gazdasági vezetés megjavítására is. Meglévő, de kellően ki nem aknázott lehetőségeink még jobb kihasználása a párt és kormány irányító munkájának további javításán túlmenően, megköveteli a vezetés színvonalának emelését a minisztériumoktól a községi tanácsokig, az iparági igazgatási szervektől a műhelyek irányításáig — a vezetés minden fokán. A Központi Bizottság külön is felhívja valamennyi párt, állami, gazdasági szerv, valamint minden társadalmi szervezet funcionáriusainak figyelmét a következőkre: (f olytatás az X. oldalról) tagja a szocialista népek nagy családjának. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy a XXI. kongresszus eredményeit és tanulságait egész pártunk köztúncsévé tegye s eljuttassa a pártonkívüii dolgozók minél szélesebb tömegeihez is. Hazánk adottságait figyelembe véve és azokból kiindulva kell megfelelően hasz- nosítanunk a XXI. kongresszus tapasztalatait a politikában, a gazdaságban, a kulturális építőmunkában és a pártmunka minden területen. Dolgozó népünk két és fél éves munkájának eredményeként .megteremtődtek Magyarországon a szocializmus gyorsabb építésének feltételei. Ezt elősegíti az, hogy a Szovjetunióban folyó gigászi épitömunka, a hétéves tervben felvázolt hatalmas további fejlődés új erőt ad minden szocialista országnak és így nekünk is. Magyarország és a Szovjetunió között sokoldalú, gyümölcsöző és egyre fejlődő gazdasági együttműködés van. A hétéves terv megvalósulása kedvezően hat hazánk további gazdasági fejlődésére. Saját lehetőségeink megnövekedése és a gazdasági együttműködés a testvéri országokkal lehetővé teszi, hogy gyorsabban szüntessük meg azt a vi- 'szonylagos elmaradást, amely szocialista fejlődésünkben a régebbi hibák és az ellenforradalom miatt keletkezett. IV. Hazánk fejlődésének, népünk sikereinek legfőbb forrása a munkások, parasztok, értelmiségiek, az egész dolgozó nép munkája. A magyar munkásosztálynak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy szétzúztuk hazánkban a reakció erőit és !hogy eltűntek az ellenforradalom ütötte j sebek. A munkásosztály, amely nagy | tettekre képes és kész, ismételten bebizonyította, hogy hivatott vezetője a magyar társadalomnak, .érzi felelősségét L nemzettel szemben az ország gazdagsági előrehaladásáért és a jólét emel- ' kedéséért Dolgozó parasztjaink támogatják pártunk és kormányunk politikáját, ellátják népünket kenyérrel, hússal, tejjel és más mezőgazdasági termékkel. Az ellenforradalom idején bizonyságot tettek a népi demókráciához való hűségükről és megmutatták, hogy híven követik a munkásosztályt. A magyar értelmiség nagy többsége is sokban hozzájárult a sikerekhez. Munkájukkal bizonyították hazafiságu- kat, tetteikkel, hogy mindinkább egyek a néppel. A jövőt illetően is nagyon fontos munkájuk, A népgazdaság szempontjából különösen fontos, hogy a tudósok, a mérnökök és technikusok, az agronómusok, és állattenyésztők egész tudásukat, leleményességüket közös ügyünk, a szocializmus építésének szolgálatába állítsák. Fejlődésünk 1958-ban a termelés, a termelékenység, az önköltség, a minőség, a külkereskedelem, a fizetési mérleg alakulása terén, tehát a legfontosabo gazdasági területeken kedvezőbb volt a tervezettnél. Elértük azt a magunk elé lűzött célt, hogy további hitelek igény- bevétele nélkül a saját lábunkra álljunk. A munkások, parasztok, értelmiségiek jó munkája eredményeként a lakosság életszínvonala tovább emelkedett. Január elsején a Központi Bizottság múlt évi határozatának megfelelően megtörtént a pedagógusok és orvos- egészsegügyi dolgozók fizetésemelése, valamint a nyugdíjak rendezése, április elsején pedig megtörténik a családi pótlék felemelése is; Mindezen intézkedéssel természetesen még nem oldottunk meg minden megoldásra ‘ váró kérdést az életszínvonal tekintetében. Ezt csak további munkánk és annak eredményei teszik lehetővé. V. Kiemelkedő jelentőségű ' hazánk szocialista fejlődése szempontjából az, a lendületes előrehaladás, amely december óta a magyar falu szocialista átalakulásának területén végbement. Központi Bizottságunk decemberi ülésén megállapította: VI. A Magyar Szocialista Múnkásp Központi Bizottsága a pártkongresszu 1959 november végére hívja össze. Pál tunk a kongresszuson elemezni fogja fejlődésünk tapasztalatait és helyzetünké . megtárgyalja az ott előterjesztendő ötévé terv irányelveit és kijelöli a további feladatokat Fejlődésünk, jelenlegi politikai a) A munka termelékenységének emelése, a termelés önköltségének csökkentése mindenütt iparunk és mezőgazdaságunk műszaki színvonalának :melásét követeli meg. A műszaki fejlesztés területén eddig elért sikereinknek nem szabad eltakarniok azt a hiányosságot, hegy az elmúlt évben ppen a fejlődésünk szempontjából egfontosabb területen nem értük eí a .. magunk elé tűzött célokat. Egész népgazdaságunk fejlődését csak úgy tudjuk meggyorsítani, ha a műszaki fejlesztésben a meglevő hiányosságokat kiküszöbölve, jelentős lépést teszünk előre. b) Előrehaladásunk másik alapvető emelője a beruházásokra rendelkezésre álló összegek célszerűbb és gazdaságosabb felhasználása. Különös gondot kell fordítani a beruházásoknál a termelés gazdaságosságának növelésére, a termelési folyamatok korszerűsítésére, népgazdaságunk szerkezetének javítására. Nem lehetünk eredményeinkkel megelégedettek mindaddig, amíg nem sikerült teljésen véget vetnünk a beruházások szétforgácsoltságának és elérnünk, hogy a megkezdett beruházások a műszakilag indokolt idő alatt valóban el is készüljenek. Az előttünk álló feladatok jó megoldása céljából a Központi Bizottság felhívja a pártbizottságokat, valamint az államigazgatásban, a gazdasági vezetésben, a társadalmi szervezetekben vezető posztokon dolgozó kommunistákat és pártonkívülieket, hogy jobb munkával segítsék a tömegek alkotó erejének további kibontakozását. VIII. A magyar dolgozók milliói ezer és ezer módon, minden központi felhívás nélkül is segítik szocialista céljaink megvalósítását. Kezdeményezéseikkel, odaadó munkájukkal bíztatnak mindannyiunkat gyorsabb ütemű előrehaladásra. Megértésre és lelkes visszhangra talált a múlt esztendőben a párt és kormány takarékossági felhívása. Csepel s Diósgyőr dolgozói nyomán az ország úgyszólván minden üzemében takarékossági felajánlásokat tettek és valósítottak meg. A dolgozó tömegekben élő bizakodás és alkotó kedv erős hajtóereje a társadalmi és gazdasági életünk minden területén mutatkozó gyorsabb előrehaladásnak. A Központi Bizottságnak az a véleménye, hogy gazdasági helyzetünkben a múlt évben megvalósult jelentős javuláshoz hozzájárult a helyes alapokon újjászerveződő szocialista munkaverseny. Az ellenforradalom leverése után újjászülető. munkaverseny alapjában véve megszabadult a korábi évek hibáitól. Ma az a jellemző, hogy a munkaverseny konkrét és a felajánlásokat á dolgozók teszik; a szocializmus ügye iránti lelkesedéstől áthatott öntudatos munkások ezrei, tízezrei fejlesztik, alakítják a munkaverseny új formáit. E lelkes kezdeményező szellemet mutatja, hogy mikor a Szovjetunióból híre jött a XXI. kongresszus tiszteletére alakult kommunista brigádoknak, a magyar gyárakban sok helyen szocialista brigádok alakultak. E brigádok tagjai nemcsak a munka frontján kívánnak — élve a szocialista munkaverseny eszközével —, kommunista módon helytállni, hanem önmaguk továbbképzésével is és az élet minden területén tanúsítandó példamutató szocialista magatartásukkal. A Központi Bizottság meggyőződése szerint, fejlődésünk meggyorsításának lényeges feltétele, hogy magasabbra emeljük a szocialista munkaverseny zászlaját, az alkotó munka minden területén az egész országban. Ezt elősegíti az, hogy dolgozóink nagy tömegeit fellelkesítette a Szovjetunió Kommunista Pártja XXI. kongresszusán elfogadott hétéves terv. Nem kétséges, hogy az a lelkesedés növeli dolgozóink alkotó kedvét és így anyagi érővé válva, felbecsülhetetlen segítséget fog jelenteni a szocialista munka- verseny fellendülésében. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy gazdaságpolitikánk jelenlegi irányvonala nem változik. Szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra is, hogy semmi esetre sem kaphat ismét teret a munkaversenyben a puszta mennyiségi szemlélet a gazdaságosság szemlélete helyett. A termelés mennyiségi emelése is fontos célja a versenynek ott, ahol a szükséges anyag és az értékesítés biztosítva van. Ilyen terület például a mezőgazdasági gépgyártás, a műtrágya-termelés, az építőanyag-termelés, a jó minőségű szenek bá- nvászása stb. Az egyes munkás természetesen mindenütt igyekezzék a tőle telhető legjobb teljesítményt nyújtani. De óvakodnunk kell attól, hogy a munkaverseny fellendülése háttérte szorítsa a minőség javítását. Ellenkezőleg, a munkaverseny mozdítsa elő a takarékosabb gazdálkodást és gyártmányaink minőségé(Folytatás a 3, oldalon.).
