Kelet-Magyarország, 1959. március (16. évfolyam, 51-75. szám)

1959-03-07 / 56. szám

1959. MÁRCIUS KELETMAGYARORSZÁG 5 Ma össznémet találkozón vesz részt Nyikita Hruscsov A szovjet vendégek megtekintették a Lipcsei Vásárt II március t-i szovjet választások eredményei Lipcse, (ADN): Nyikita Hrus­csov, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke csütörtökön reg­gel meglátogatta a lipcsei vásár műszaki kiállítását. Kíséretében volt Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára és Otto Grotewohl, a Német Demokrati­kus Köztársaság miniszterelnöke. Hruscsov megtekintette a Né­met Demokratikus Köztársaság szérszámgépiparának kiállítását, a szovjet pavilont, valamint a Kí­nai Népköztársaság, a Csehszlo­vák Köztársaság és az Indiai Köztársaság pavilonját. Lipcse főpolgármestere csü­törtök délben díszebédet adott Hruscsov és kísérete tiszteletére. A díszebéden 300 meghívott ven­dég vett részt a szocialista és a kapitalista országokból, valamint mindkét német államból. Hruscsov pohárköszöntőjében hangoztatta, hogy a lipcsei vásár gazdasági kongresszusnak tekinthető, s ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a népek jobban megis­merjék egymást. A szerszámgépipar kiállításán Hruscsov megismerkedett a Né­met Demokratikus Köztársaság legújabb gyártmányaival. A szovjet pavilon bejárata előtt körülbelül húszezer ember gyűlt össze, s lelkesen éljenezte Hruscsovot. Sok nyugati újságíró kijelentette, hogy nagy hatást tett rá Hruscsovnak ez a már-már felülmúlhatatlan szívélyességű fo­gadtatása. A szovjet pavilonban megte­kintették a szputnyikok modell­jeit, valamint a szovjet kozmikus rakéta utolsó lépcsőjét is. Hrus­csov nagy megelégedéssel nyilat­kozott a különböző új szovjet gé­pekről, amelyek lehetővé teszjk a kommunizmus építését a Szovjet­unióban. Egetverő hurrá-kiáltás fogadta az államférfiakat, amikor a szov­jet pavilonból a tömeg sorfala közt a Kínai Népköztársaság ki­állítási csarnoka felé haladtak. Ez a látogatás a szovjet-kínai- német barátság lelkes megnyilat­kozása volt. Hasonló lelkes kül­sőségek közepette játszódott le Csehszlovákia és India pavilonjá­nak meglátogatása is. ■k Mint az ADN jelentése alapján beszámoltunk, N. Sz. Hruscsov és kísérete csütörtökön délelőtt el­látogatott a lipcsei tavaszi vásár műszaki kiállítási területére. — Majd részt vett azon a díszebé­den, amelyet Uhlich, Lipcse fő­polgármestere adott a szovjet vendégek tiszteletére. Az ebéd folyafhán Hruscsov egy angol képviselővel beszélgetett, aki többek között kijelentette: „Azt mondják, hogy Berlinnel kapcsolatban a május 27-ét ulti­mátumként állítottuk fel. Ez nem felel meg a valóságnak. Ha a Nyugat komolyan tár­gyalni akar, akkor a határ­idő akár június 27, akár jú­lius 27. is lehet. Mi nem < sietünk, a berlini kérdést azonban meg kell oldani.” A Szovjetunió a berlini kérdést a német békeszerződéssel összefüggésben akarja meg­oldani. Mint mondotta, a Szovjetunió a Német Demokratikus Köztársa­ságnak csak akkor adja át azokat az ellenőrző funkcióit, amelyek Németországban Berlinnel kap­csolatban ma még őt illetik, ha aláírják a békeszerződést mind­két német állammal, vagy a né­met államok egyikével. Délután Hruscsov a Német De­mokratikus Köztársaság finom­mechanikai, elektrotechnikai és mezőgazdasági gépipari pavilon­ját tekintette meg és közben meg­látogatta az angol és a francia kiállítókat is. Este kíséretével együtt hangversenyen vett részt. A szovjet vendégek pénteken folytatták a lipcsei vásár megte­kintését. Hír szerint Hruscsov szombaton részt vesz és felszólal az össznémet munkástalálkozón, az esti órákban pedig Berlinbe utazik. A berlini lakosság szom­baton este 21 órakor a Frank­furter Tor téren fogadja Hruscso­vot és kíséretét. Moszkva. (TASZSZ): Mint is­meretes, • Szovjetunió kilenc szövetség! köztársaságában már­cius 1-én rregtr.rtották a köztár­sasági Legfelső Tanácsválasztáso- ket­Az Oroszországi Föderatív Köz­társaságban es Moldvában a vá­lasztók 99.96 százaléka, Ukrajná­ban és Bjeh russziaban 99.98 szá­zaléka, Üzbckisz'anban, Kazahsz­tánban és Tádzsikisztánban 99.99 százaléka, Lettország 99.90 száza­léka, Tül-kméniában pedig 99,94 százaléka vett részt a szavazás­ban. A szavazásban részt vett válasz­tók közül az Oroszországi Föde­ratív Köztársaságban 99,62 száza­lék, Ukrajnában és Bjelorusszlá- ban 99.87 százalék, Üzbekisztán- ban 99.81 százalék, Kazahsztán­ban 99.63 százalék, Moldvában 99,88 százalék, Lettországban 99. 90 százalék, Tádzsikisztánban 99. 85 százalék, Türkméniában pedig; 99.76 százalék szavazott a jelöltek­re. A megválasztott legfelső tanácsi, küldöttek több mint 40 százaléka munkás. A választások eredményeiről kö­zölt adatok meggyőző erővel ta­núsítják a szovjet szocialista de­mokrácia diadalát, azt, hogy a dol­gozók egységesen és szilárdan' felzárkóznak a Szovjetunió Kom­munista Pártja és annak lenini Központi Bizottsága mögé. Macmillan Írországba érkezeti Megérkezése után három órával Jelrobbant egy vasúti híd Belfast, (MTI): A Reuter-iroda jelentése szerint Macmillan angol miniszterelnök csütörtök este Észak-Irországba érkezett. Alig három órával megérkezése után felrobbant a Neweytől hét mér­földre lévő kilnasagarti vasúti híd. A rendőrség feltevése szerint a hidat a törvényen kívül helye­zett I. R. A. (ír Köztársasági Had­sereg) tagjai röpítették a levegőbe. A híd Észak-Irország és az ír Köztársaság határának közelében Valószínűleg Herter lesz Dulles utóda Washington, (DPA): Az ameri­kai szenátus külügyi bizottságá­hoz közelálló körökből szerzett ér­tesülések szerint Christian Herter államtitkárt valószínűleg már a jövő héten kinevezik az Egyesült Államok külügyminiszterévé. Eisenhower ennek lehetőségére már a szerdai heti sajtóértekezle­tén rámutatott. Valószínűnek tart­ják, hogy Herter kinevezése ese­tén Dullest felgyógyulása után a külügyminiszter külpolitikai nácsadójává nevezik ki. ta­ván. Macmillant — aki az éjsza­kát Belfastban töltötte — értesí­tették a robbantásról. Hány elnök van Franciaországban ? Franciaországban De Gaulle el­nökön kívül mintegy hárommil­lió embert illet meg a „Monsieur le President” megszólítás. Ezt a maga nemében páratlan statisz­tikai kimutatást Jacques Fro- mentin párizsi újságíró állította össze hosszadalmas és alapos munkával, Fromentin mindjárt javasolta, hogy alakítsák meg a Francia Elnökök Országos Szö­vetségét, amelynek elnöke termé­szetesen ómaga lenne. Fokozódik a gyarmatosítók elleni küzdelem Belga-Kongóban Peking. (MTI): Az Űj-Kína hir- ügynökség jelenti: Thysville-ben, amely Leopold- ville-től délre fekszik a bennszü­lött lakosság megtagadta az adó­fizetést a gyarmati hatóságoknak. A belga hatóságok katonaságot küldtek, hogy elfojtsák az ellenál­lást. Belga-Kongó sok részében fo­lyik a benszülött munkások sztrájkja. Brüsszeli jelentés szerint a bel­ga kormány elhatározta, hogy ka­tonaságot küld Kitane támasz­pontra, amely a Kongó folyó kö­zelében épült. A támaszpontot már elő is készítették a katonaság fogadására. A belga hadügymi­nisztérium is úgy döntött, hogy repülőgépeket és helikoptereket küld Belga-Kongóba a gyarmato­sító hatóságok támogatására. Adenauer, akinek egész politikája csődöt mondott, De Gaulle-ban találja meg utolsó védelmezőjét“ Francia lapok Adenauer látogatásáról PÁRIZS. (MTI): A De Gaulle és a, nyugatnémet kancellár szer­dai bizalmas megbeszélésén el­hangzottakat továbbra is teljes titoktartás veszi körül. Nem tar­tottak sajtókonferenciát, nem ad­tak ki hivatalos közleményt, A Meggyorsítják a hétfői szovjet jegyzékre adandó nyugati válasz elkészítését # Elénk diplomáciai tevékenység a nyugati Jővárosokban London, (MTI): Az angol kül­ügyminisztérium szóvivője csü­törtökön kijelentette, hogy Nagy- Britannia „azt tartja helyesnek, hogy minden esetre külügyminisz­teri értekezlet legyen a kelet­nyugati tárgyalások első sza­kasza”. Megismételte a szóvivő azt a nyugati állítást, hogy „kormá­nyának véleménye szerint a meg­felelő előkészítés nélkül tartott csúcsértekezlet aligha vezethet sikerre.” Ezután hozzátette, hogy ezt a kijelentését nem úgy kell értelmezni, mintha Nagy-Britan- nia „ellenezné kormányfői érte­kezlet megtartását a külügymi- nisateri találkozó után.” Párizs: Az AFP általában jól tájékozott párizsi körökre hivat­kozva jelentette, hogy meggyorsítják a hétfen szovjet .jegyzékre adandó nyugati vá­lasz elkészítését és a választ esetleg igen rövid időn belül eljuttatják Moszkvába, A Reuter értesülése szerint a nyugati válaszjegyzéket előké­szítő négyhatalmi munkacsoport március 9-én Párizsban megvi­tatja a fr ncia-nyugatnémet ja­vaslatokat. A Reuter párizsi tudósítója De Gaulle és Adenauer szerdai ta­nácskozásával kapcsolatban álta­lában jól tájékozott körökre hi­vatkozva jelentette: hogy De Gaulle tábornok a tanácskozáson rámutatott: Bizonyos garanciák fennforgása esetén a nyugati szövetségeseknek a béke érdekében el kellene is- memiök az NDK kormányá­nak létezését. Adenauer nyilván fenntartások­kal élt ebben a kérdésben és Ha­rold King szerint főleg ezzel ma­gyarázható, hogy nem adtak ki hivatalos közleményt a szerdai francia-nyugatnémet tanácskozá­sokról. Washington: James Hagerty, a Fehér Ház sajtófőnöke csütörtö­kön a következő nyilatkozatot tette a sajtó képviselőinek: „A nemzetbiztonsági tanács csütörtök délelőtt tartott rendes ülése után Eisenhower elnök rendkívüli ülésre hívta össze a tanácsot, hogy megvitassa a berlini helyzet iej­lerrfényeit és általában a német kérdést, amelyet az elnök és a tatlács élénk figyelemmel kísér. Az amerikai külügyminiszté­rium szóvivője csütörtökön kije­lentette, hogy a Berlinnel kapcso­latos szovjet álláspont hajléko­nyabbá válása — amit Hruscsov legutóbbi beszéde tükröz, — „nem teszi elfogadhatóbbá a Nyugat szá­mára, hogy a Szovjetunió lemond­jon Berlin iránti kötelezettségei­ről, még akkor, sem, ha ezt a le­mondást május 27. utánra halaszt­ják”. Bonn: Adenauer nyugatnémet kancellár csütörtökön különvona- ton hazaérkezett Párizsból a nyu­gatnémet fővárosba. Az AP jelentette, hogy a nyugat, német külügyminisztérium Hans Kroll moszkvai és Wilhelm Grewe washingtoni nyugatnémet nagykö­vetet hazarendelte tanácskozá­sokra a március 2-i szovjet jegy­zékről. Ugyancsak az AP szerint Hor- warth londoni nyugatnémet nagy­követ a jövő hétén Macmillan angol miniszterelnök kíséretében Bonnba utazik. Mint ismeretes, Blankenhorn párizsi nyugatnémet nagykövet most Bonnban tartóz­kodik, ahol rágalmazási per fo­lyik ellene, párizsi sajtó visszhangja arra en­ged következtetni, hogy mégis hi­vatalos helyről „sugalmazták” a lapok értesüléseit. Párizs és Bonn egyformán valószínűnek tartja a külügy­miniszterek értekezletét, ame­lyet a csúcstalálkozó követ majd — emeli ki a Monde. De Gaulle, Adenauer és minisz­tereik hozzá is láttak azoknak az álláspontoknak a tanulmányozásá­hoz, amelyeket „meg kell védeni a kelettel való esetleges megbeszé­lések során” — írja a lap. A Monde szerint a franciák Berlint nem akar­ják feladni, a nyugat-néme­tek pedig a Német Demok­ratikus Köztársaság bárminő formában való elismerése elől zárkóznak el. Végül a Monde hírmagyarázója arról ír. a két delegáció úgy ta­lálta, hogy a brit miniszterelnök Moszkvában veszélyes útra kalan­dozott el, s példának megemlíti a Monde, hogy Macmillan által a nukleáris kísérletek dolgában tett „gyakorlati javaslatok” nyugta­lanságot kéltettek. A mindenkori kormánylap, a France Soir szenzációs főcímben közli, hogy a De Gaulle-Adenauer tárgyalások után valószínűvé vált a csúcskonferencia létrejötte. A Liberation felkiált: Tizenöt évvel a német megszállás után De Gaul­le- Adenaüer-front alakul ki! Ki­vel és ki ellen? — veti fel a kér­dést a lap. Anglia és Oroszország ellen? Melyik Németországgal? Azzal, ahol, vagy amelyben Krupp helyreállította birodalmát, amely­ben Speidel tábornok lett újra? És milyen francia kormánnyal? De Gaulle kormányával? A franciák milliói szavaztak lel­kesedéssel De Gaulle-ra, más mil­liók beletörődéssel. Mindazok leg­alább is egy pontban egyetértet­tek: Franciaország végül is kijut a feladás és vazallusság politiká­jából. Végül is Franciaország meg­kísérli majd, hogy megfékezze a német militarizmus újjászületésé­nek fenyegetését. Mégis — szöge­zi le a Libération — pontosan ugyanott vagyunk, mint a legutolsó Bidault, vagy a legszíntelenebb Guy Mollet idejében. Adenauer, akinek egész politikája »csődöt mon­dott, De Gaulle-ban találja meg utolsó védelmezőjét. Az Humanité hírmagyarázója megállapítja, hogy Adenauer el­sőrendű célja: alávetni Nyugat- Európát és különösen Franciaor­szágot Nyugat-Németországnak. Mióta hatalomra került, meg­alkotta a Bonn—Párizs ten­gelyt. Ez a tengely pedig ma a nemzetközi enyhülés leg­főbb akadálya. Az ilyen politikát az osztályér­dekek megmagyarázhatják. Ügy is értelmezhető, mint a bonni Né­metország pénzügyi támogatásá­nak ellenérték®, de nemzeti szem­pontból nem igazolható semmivel sem. A német militarizmus céljai­nak szolgálatában egyszerre veszé­lyezteti Franciaország biztonságát és a békét — hangsúlyozza a Francia Kommunista Párt lapjá­nak hírmagyarázója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom